Rész, Fejezet
1 2, 1| rücskös kis emberke; az igaz, hogy én nem adtam volna
2 2, 1| nem tud tovább menni. Az igaz, hogy nagy test volt, s
3 2, 1| eddigi zsákmány után.~Az igaz, hogy nem is volt mire elkölteni
4 2, 2| akit sorsa idevezetett.~Igaz, hogy a hajdemákok különben
5 2, 3| az Alkorán: ami egyedüli igaz könyv a földön. Én pedig
6 2, 3| szerint (amely pedig egyedül igaz könyv a földön) hétféle
7 2, 3| amely pedig szintén egyedül igaz könyv a földön, azt mondja,
8 2, 4| hogy legyen benne valami igaz; mert anélkül az embert
9 3, 1| volt.~– Ittunk.~– Szent igaz! – De hát tudod-e, mibe
10 3, 1| megölelt, megcsókolt.~– Igaz, Zdenko! Úgy van! Erre fogadtunk.
11 3, 3| jössz, valamint én.~– Az igaz, fiam – mondá a gonosz pap –,
12 4, 1| jövők Caralabiából.~– Az nem igaz! Hazudsz! Én tudom, merre
13 4, 2| ugyan okosan tetted, fiam! Igaz keresztyén módjára cselekedtél –
14 4, 2| lepethetted volna meg, ha igaz, hogy úgy volt?)~(– No,
15 5, 1| tengeren, ha egy szóig nem igaz, amit mondtam.~– Nono, csak
16 5, 1| Ne félj, nem sadduceus: igaz kvakker, aki nem csal –
17 5, 2| az én „homicidiumomnak” igaz története, kegyelmes uraim.
18 8, 1| utolsó szóig megtörtént igaz dolog? – szólt közbe a soltész.)~–
19 8, 3| Ez bizony tökéletesen igaz; de hát mit kellene csinálnunk?~
20 9, 1| mi mégsem tettük azt! Az igaz, hogy csak azért nem tettűk,
21 9, 1| algoritmus.~(– Ez való szent igaz – szólt a nagyherceg –,
22 9, 1| pucérra levetkőztette, ami igaz is; mert még soha az, ember
23 10, 2| öltem meg. Pedig az nem igaz. Én nem vagyok a nőm gyilkosa!
24 11, 2| No, márpedig ez az egy igaz – mondá a soltész – a sok
25 12, 2| csaltam meg őt jobban.~Annyi igaz, hogy azontúl a testemnek
26 13, 1| pontosan kötelességeimet, mint igaz katonához illik.~(– Azt
27 13, 1| tudósításokat.~Tudtam, hogy ez nem igaz, mert én nem bíztam meg
28 13, 1| rosa, s fölszólít, hogyha igaz a csodaszereimnek ez a tulajdonsága,
29 13, 1| utolsó halálos bűnömnek az igaz története.~
|