Rész, Fejezet
1 2, 2| voltál. Te szabadítottál meg bennünket a veszedelemből, neked köszönhetjük
2 2, 2| nem nagyon siratnál meg bennünket, ha futni hagynánk a Madussal
3 2, 2| tréfából próbára temettek el bennünket ide, s majd egy kis idő
4 2, 4| szólt a kegyes öreg. – Ha bennünket megszabadítani serénykedel,
5 2, 5| a december is ott talált bennünket. Háromszor is megváltoztattam
6 3, 4| sűrű erdő mélye fogadott bennünket: láttam a széles derekú
7 4, 2| is az oltárról.~– Kövess bennünket! – parancsolá ekkor Sába
8 7 | Nijmegenben.~– Elád kend bennünket Nijmegenben? – kérdezém
9 8, 3| ágyúlövésnyi távol választott el bennünket egymástól. Mikor a szemközt
10 9, 1| a dologban. Megtanított bennünket rá, hogyan lehet a békókat,
11 9, 1| Nem volt neki semmi joga bennünket hajóhoz láncoltatni és deportáltatni.
12 9, 1| egész héten hallal tartott bennünket, holott nem voltunk mindnyájan
13 9, 1| azt mondta, hogy vigyen bennünket az ördög. Akkor azután huszonnégy
14 9, 1| oly szélcsend fogott elő bennünket a tengeren, hogy a vitorláink
15 9, 1| csokoládéval és nádmézzel látott el bennünket; erre tovább vitorláztunk
16 9, 1| szalonnával ajándékozott meg bennünket „Isten fizesse meg!” fejében;
17 9, 1| legyen emlékezete – meglátott bennünket, megszánta meztelenségünket:
18 9, 1| saját kabátját is, hogy bennünket fölruházzon. Az Isten áldja
19 9, 1| Csendes-óceánon előfogott bennünket, minden élelmiszeres tonnáinkat
20 10, 1| Danesh tündérek összehoztak bennünket az Ararát hegyi palotában?~–
21 10, 2| ha senki se háborgatna bennünket. Az én boldogságomból például
22 11, 2| hazugság között, amikkel bennünket a gazfickó hetek óta traktál,
23 11, 2| hasonló esetekről értesítenek bennünket Majolus és Ghirlandinus,
24 12, 2| mit vásárolni.~Elvittek bennünket a francia táborba, mely
|