Rész, Fejezet
1 1, 1| járt, aki a két nyele közé jutott, mert annak csak a torkát
2 2, 1| hajtott maga előtt.~Keservesen jutott eszembe szegény öreganyám,
3 2, 1| szamárrá változik.~Eszembe jutott ennek az igazsága, mikor
4 2, 1| Jaroszlav – mondám neki. Ez jutott leghamarább eszembe. Ez
5 2, 1| úszom. Egy percig eszembe jutott, hogy imádkozzam. „Édes
6 2, 2| kövessem őt.~Nekem eszembe jutott a fénylő arc, amit a múlt
7 2, 3| mégis ellenálltam. Eszembe jutott, hogy a saját szentírásunk,
8 2, 3| ütött a fejembe. Eszembe jutott az én kedves, jó Madusom.
9 2, 4| miért vagyok ide küldve. Nem jutott eszembe kikémlelni a sáncok
10 3, 2| Persida titkánál.~Eszembe jutott, hogy mi tanácsot adott
11 3, 3| ez is csak álom. Eszembe jutott, hogy a hasisevők szoktak
12 3, 3| nekem az a menekülési mód jutott eszembe, hogy felöltöttem
13 5, 2| mozdult meg többet. Dehogy jutott eszembe a múh-borjú hüvelyét
14 6, 2| pokolba vagy a purgatóriumba jutott, amit én nem tudhatok; ami
15 7 | feleségem abba az állapotba jutott, amelyben az asszonyoknak
16 8, 3| ragyogó betűkkel.~Ekkor jutott eszembe, hogy hiszen énnekem
17 8, 3| eltölté a lelkemet, hogy nem jutott eszembe sem a Siva istenhez
18 12, 1| ottmaradt nálam. Eszembe jutott, hogy mit hallottam a boszorkányoktól,
19 12, 1| valamelyik fickónak eszébe jutott a tyúkólban is kutatni.
20 12, 1| veszedelmes tallér. Nem jutott senkinek eszébe, hogy nálam
21 12, 1| hogy aki ennek birtokába jutott, akár vásárol vele valamit,
22 13, 1| volt, hogy egy percig sem jutott eszembe visszacserélni a
|