Rész,  Fejezet

 1   2,  1|        Marinka tűzszemeiért, aki elém jött a kastély kapujáig,
 2   2,  1| leültetett egy medvebőrös padra, elém tett egy szűk nyakú üveget
 3   2,  1|       csak tartogatta a tenyerét elém, hogy no, hát mennyit?~Én
 4   2,  1|       ezüstpénzt, azt tartogatta elém. Arra is ráköptem.~Akkor
 5   2,  1|     mikor delelőre a tatár gazda elém adta a száraz borsót, amivel
 6   2,  1|         marcona fickó odahurcolt elém egy barlangnyílásból egy
 7   2,  1|         s arra a vezér odanyújtá elém a kezét, hogy csapjak a
 8   2,  3|       Madusom arcáról tündöklött elém.~A kovácsműhelyben csak
 9   2,  4|      hogy közeledem, és kifutott elém.~Mintha most is látnám,
10   3,  1|          pálinkával, azt odahozá elém, s aztán tartotta a tenyerét
11   3,  1|  kegyelmességedet újra! – kiálta elém a boltajtóból a kis emberke,
12   3,  2|      ujjainak a hegyét odanyújtá elém az üdvözlő csókra, s azután
13   7    |      legjobban tépelődtem rajta: elém hoz a véletlen egy régi
14  10,  2|          nem élő lény azért jött elém, hogy vádoljon. Míg utoljára
15  10,  2|         Maga a vad természet jön elém, hogy körülzárjon.~Itt összeroskadtam
16  11,  2|    fényes és pompás ruhában jött elém, aminőt még a begum feleségemen
17  11,  2|      össze.~Két ördögfiú cepelte elém a sótartót, míg a szép Lilith
18  11,  2| harapdálta fel apró falatokra az elém tett sültet (ami a gadarénusok
19  13,  1|         őrök egy olajkárt hoztak elém, akit a védművek előtt ácsorogva
20  13,  1|          Meghagytam, hogy hozzák elém az embert.~Köpcös, tömzsi
21  13,  1|    tűzkorsót és a levelet tartva elém, hogy mit szólok ehhez?