Rész,  Fejezet

 1   1,  1|          másik kerék valamivel – egy fél másodperccel – későbben
 2   2,  1|            suhintá meg a nehéz vasat fél kézzel könnyedén, hosszú
 3   2,  3|      csapjára, s hogy járjak azontúl fél lábon.~A Madusomra gondoltam,
 4   2,  3|               akiért el tudtam volna fél lábon menni egész Jeruzsálemig.~–
 5   2,  5|     hazaszaladjanak, még a sánták is fél lábon ugráltak, s mankóikkal
 6   3,  1|        legszélső szögletház. S engem fél napig hurcoltak föl és le,
 7   3,  3|            függtek sorba a vámpírok, fél lábuknál fogva a kőrepedésekbe
 8   3,  4|              össze volt vagdalva, és fél szeme kiütve. „A te Baránod
 9   4,  2| keresztülkoldultam magamat, beletelt fél esztendő, úgyhogy a vörös
10   5,  1|              azt imádja. Valóban, ma fél Stettin városa neked köszönheti,
11   5,  2|              énértem jött oda. Amint fél szemmel lepislantottam hozzá,
12   7    |           meg? – kérdezé a jó lélek, fél arcát kitüntetve abból a
13   9,  1|         halunk elfogyott már, s csak fél adag kétszersültre voltunk
14   9,  1|         lelke, akkor annak, akinek a fél lábát levágják, egy negyedrész
15  10,  2|             feleségemnek, behunyom a fél szememet; de amint kimentem
16  10,  2|          való asszony volt. Nálamnál fél fejjel magasabb; széles
17  12,  2|              tiszt urak a katonáknak fél porciót adtak a pumpernickelból,
18  12,  2|           kenyér és víz mellett. Van fél órád az elhatározásra. Ha
19  12,  2|       leköpnek?~Ezt is megpróbáltam. Fél óra múlva azt mondtam a
20  13,  1|            ahelyett tudatlanságomban fél tégellyel felkentem a lábaira,