Rész,  Fejezet

 1   1,  2|              vétkeinek lajstromát az utolsó jottáig protocollumba nem
 2   2,  1|            lengyel nemes próféta, az utolsó átalag kiürítése után azt
 3   2,  1|          hadjáratokat folytattak, az utolsó körömszakadásig; hanem,
 4   2,  1|          sebesebb lett az esésem, az utolsó percben úgy zúgott a fülemben
 5   2,  3|            adva magunkról.~Ekkor már utolsó élelmiszerünk is elfogyott,
 6   3,  1|      beleszúrt. Azután felkereste az utolsó lapot, melyen a tű hegye
 7   3,  3|             hozzád, hogy a haldoklók utolsó szentségében részesítselek –
 8   3,  3|           hagytam magamon végezni az utolsó kenetet, s felnyitottam
 9   5,  1|       fölhörpentve a korsóban maradt utolsó kortyot, még mélyebbre dugta
10   5,  2|        azután a harmadik, végtére az utolsó.)~– Ugyan kérem, ne tessék
11   6,  2| megtakarított pénzemből még éppen az utolsó tallérom volt meg, mire
12   8,  1|            alkirály.~(– S ez mind az utolsó szóig megtörtént igaz dolog? –
13   8,  3|            megtelt, el is fogyott az utolsó negyed karajáig. Egy meteor
14   8,  3|               édes!”~Itt volt hát az utolsó nap! A város előttünk állt;
15  11,  1|     láthatáron. Fogytán volt már: az utolsó negyedben. Erről számíthattam
16  11,  1|        gyilkolták le a baklovagok az utolsó élő testig. Aki el akart
17  13,  1|            semmi. – Most már csak az utolsó bűnöd van hátra: az árulás,
18  13,  1|         csinált hozzá!~Ez volt az én utolsó halálos bűnömnek az igaz
19  14    |                                      UTOLSÓ RÉSZ ~A fehér galamb~Az