Rész,  Fejezet

 1   2,  1|       kacagva:~– Nem térdepelek biz én, nem is imádkozom; de
 2   2,  1|         jegyzőnek.)~– Megtettem biz én; de hát kérem a bírák
 3   3,  3|         se eszel, se iszol? Tán biz éhen akarod magadat halatni? –
 4   3,  3|     gondoltam magamban, hogy de biz ezt nem árulom el a hercegnek:
 5   4,  1|   juttatnak egyszer-másszor.~De biz én hiába harangoztam be
 6   5,  2|        mint a kanpulyka.~(– Azt biz a jámbor jezsuiták nem azért
 7   5,  2|  testemet, hogy ne érjen el; de biz annak a nyaka oda is utánam
 8   6,  2| gyermekkoromból ismertem.~– Hát biz itt, katona uram, kótyavetyélnek.~–
 9   6,  2|         akasztotta föl magát. A biz a! Ide, erre a szederfára,
10   6,  2|        kell – feleltem neki.~Az biz arra is kész volt.~– De
11   9,  1|        maga Alcyonjával, afelől biz én elfelejtettem kérdezősködni.~
12   9,  1|        lóháton sem érlek utol.)~Biz ez egy kicsit kacskaringós
13   9,  1|        meg az igazat megvallva, biz én magam sem tudom, hogy
14  11,  2| álarccal együtt nevet is adtak.~Biz ők nemigen válogatták a
15  12,  1|    kikerestek minden ráncot, de biz aközt már nem volt semmi
16  12,  1|        ötször hat = harminc! De biz a tallér attól sem került
17  12,  2|       lakik lelkiismeret. A has biz azt mondja, hogy száz katona
18  12,  2|     hozták haza szegényt halva.~Biz, ez nagy baj volt, kivált