Rész,  Fejezet

 1   2,  1|        a fejemet ráztam rá, ami nálam annyit jelent, hogy olyan
 2   3,  1|       Íme, visszaszolgáltatom a nálam hagyott mankódat. Azon módon
 3   3,  1|  öltözeteit, amiket itt hagyott nálam zálogban, még a hímzett
 4   3,  1|        én kegyelmes uram azokat nálam hagyta, a lelkemre kötötte,
 5   3,  1|        a török fejet illeti, az nálam is megvolt, csakhogy nem
 6   3,  3|       se álom nem jelentette be nálam a delet és az éjszakát.
 7   3,  4|     tudtam, hogyha meglátja azt nálam, megharagszik érte. De mikor
 8   8,  3|    idézte elő ezt az álmosságot nálam, csak arra emlékezem még,
 9  10,  2|        volt-e azóta látogatóban nálam a Majmúna tündér? Másik
10  10,  2|        tán életösztön megmaradt nálam, hogy hirtelen arcra vessem
11  12,  1|  búcsúfia gyanánt. Az ottmaradt nálam. Eszembe jutott, hogy mit
12  12,  1|      hátha még több pénz is van nálam?~Én esküdtem, hogy egy fillérnek
13  12,  1| harmadik, az is a pénzt kereste nálam. – Nincs, barátom! – Dehogy
14  12,  1|         tudom, hol? Csak keresd nálam, bizonyosan megtalálod!”
15  12,  1|    jutott senkinek eszébe, hogy nálam keresse.~(– De hát hogyan
16  13,  1|  átveszed majd az egyik gyűrűt, nálam marad a másik. Ha jön majd
17  13,  1|         Magdeburgban, mert csak nálam keresett minden ember segélyt.