Rész,  Fejezet

 1   2,  1|  megtapogatta a lábam szárait, azt hittem, azért teszi, hogy engem
 2   2,  1|          szikla között, mindig azt hittem, hogy az egyik sziklafal
 3   3,  1|         nem feketültek.~Én már azt hittem, hogy csakugyan nem az igazi
 4   3,  3|    hajdemák pap nevetve. – Már azt hittem, hogy megtagadod a régi
 5   3,  4|          az ajkai előtt tartá.~Azt hittem, hogy a Miasszonyunk, a
 6   4,  2|    BAPHOMET~Most már csakugyan azt hittem, hogy elértem minden óhajtásomnak
 7   4,  2|        mint Baalé vagy Dagoné.~Azt hittem, hogy ennél már irtóztatóbb
 8   4,  2|           különben agyonütnek.~Azt hittem, valamennyi szentek mind
 9   4,  2| nyomorúságosan bőgött, hogy én azt hittem, most másodszor fog rajta
10   5,  2|      cirógatnák a lábikráimat.~Azt hittem, az ördög visz el mindjárt;
11   7    |       iránt viseltettem. Magam sem hittem volna, hogy olyan jó férj
12   8,  2|         összevissza hazudtál, csak hittem, ahogy hittem; de hogy kész
13   8,  2|       hazudtál, csak hittem, ahogy hittem; de hogy kész cipók függjenek
14   8,  3|         mondá Zeib-Alniffa. Én azt hittem, hogy már most ezzel hát