Rész,  Fejezet

 1   1,  1|        a veszedelmes lövegben – monda a konstábler –, s akkor
 2   1,  2|      közé.~– Szép gyűjtemény! – monda rá az elnök.~A jegyző felírta
 3   2,  4|       ZÁRDA~Ne búsulj semmit! – monda Nyedzviedz, mikor azt látta,
 4   3,  3| kegyelmed, nagyon jól álmodik – monda a nagyherceg.)~– Igenis,
 5   3,  4|  nevezetes egy história volt! – monda a nagyherceg. – Csodálatos
 6   5,  2|    akkor kettős W lesz belőle – monda ő nagyot sóhajtva, s én
 7   5,  2|        distingvit, bene docet – monda a nagyherceg. – Emberölésnek
 8   8,  3|   dolgokról beszélni.~– Látod – monda –, még azzal, hogy én téged
 9   8,  3|  teljesítetted a kívánságomat – monda a fakír –, mert most az
10  10,  2|        így volt, meg úgy volt – monda a soltész, kiverve a tintát
11  11,  1|     kell törülni az indexből! – monda a nagyherceg, s aztán kapacitálva
12  11,  2|            Sőt igenis, lehető – monda a soltész –, Johannes Magnus
13  13,  1|       magadat!)~– Megkísértem – monda a vádlott, s felfohászkodott