Rész,  Fejezet

 1   2,  1|      voltam a legvakmerőbb, aki éjszaka egész a Krakkót körülvevő
 2   2,  1|        se álltunk. A hajdemákok éjszaka szeretnek utazni. Ismerősek
 3   2,  1|       voltak erről, s egy ködös éjszaka után, mikor késő délben
 4   2,  1| hajdemákok többször megkísérték éjszaka megtámadni az ostromlók
 5   2,  3|    hatalmas rablócsapat.~Mindig éjszaka utaztunk, olyan vadonhelyeket
 6   2,  5|       de én, mialatt a sáncokat éjszaka elkészítettem, lopva egy
 7   3,  3| körülöttem mély, emberhangtalan éjszaka.~(– Úgy kellett neked, istentelen
 8   4,  1|        átjöttem, csakhogy éppen éjszaka volt, nem tudtam elolvasni
 9   5,  2|     most a hamburgi hegyen; ami éjszaka az utcákon kóborol, s a
10   5,  2|         csendesen átszunnyadva, éjszaka pedig a kötéltáncosbódékat
11   9,  1|        a soltész.)~Mi tehát egy éjszaka, kiszabadítván magunkat
12  11,  1|          s az álarc hallgat. Az éjszaka lovagjai voltunk. Hol jártunk?
13  12,  1|        készülő nagy bajra.~Késő éjszaka volt, s én ezúttal már tudtam