Rész,  Fejezet

 1   2,  1|           Kegyetlen négyszögletű vörös képe volt, amit nagyon jól
 2   4    |                 NEGYEDIK RÉSZ ~A vörös barátoknál~
 3   4,  1|          a lovag úr után egész a vörös barátok lakásáig, mely a
 4   4,  1| kiborotválták, s aztán egy durva vörös csuhát adtak rám, mely bőségére
 5   4,  2|      volt a nappali neve annak a vörös szakállú vitéznek, aki engem
 6   4,  2|          fél esztendő, úgyhogy a vörös barátok kolostorába fölvétetésem
 7   4,  2|   rendbeli lovagjaim.~Maga az én vörös szakállú patrónusom volt
 8   4,  2|     hosszú asztalra.~Ekkor az én vörös szakállúm rám kiálta:~–
 9   5,  2|    fakadt.~A soltész pedig olyan vörös lett, mint a kanpulyka.~(–
10  10,  2|        el.~Az asszony arca olyan vörös lett erre, mint az a fejkötő.~
11  13,  1| tubákospikszise és egy igen nagy vörös orra. Egyszer odahívat magához