Rész,  Fejezet

 1   2,  1|          egy az Isten”, de azért Istennek a fia, ki érettünk, bűnös
 2   2,  1| mindnyájan aludni mehetünk vele, Istennek ajánlva a lelkünket. Holnap
 3   2,  5|          ugyan hálát adtam az Úr Istennek.~És ezzel végződött az én
 4   3,  2|          szent esküvésem kötelez Istennek.~– Énnekem az nem elég.
 5   4,  2|       azt mondá, hogy ez az öreg istennek, akinek a neve Jaldabaoth,
 6   4,  2|    ékesítsem vele? Hiszen ha nem Istennek az anyja volna is a názáretbeli
 7   7    |       hagyjanak föl, mert ez nem Istennek tetsző szólásmód keresztyén
 8  10,  2|       megöli, e tettéért egyedül Istennek felelős.” Fiat applicatió!)~(–
 9  11,  2|         legyen hozzá.~– No, hála Istennek! Csakhogy itt van már a
10  14    |          a lelke fölmentetik, és Istennek ajánltatik; hanem a teste,