10-apamn | apamr-bekah | bekak-boszo | boszu-csore | csosz-elegs | elegt-eltet | eltev-falva | fanak-fodel | fodet-grana | grani-hatam | hatan-idele | idera-kabul | kacag-keres | kerev-kisza | kisze-krakk | krako-lepet | lephe-megal | megan-megte | megti-nagyb | nagyc-ontet | onti-palot | palud-rajta | rajtu-silbe | silen-szenn | szent-tanca | tancb-tobbe | tobbi-uralk | uralm-verje | vero-zvoin
Rész, Fejezet
501 3, 4| szorítottam a képet. Belépő apámra alig ismertem rá. Arca össze
502 11, 2| ördögkisasszony volt, aki Ádám apánkat hűtlenségre csábította el
503 8, 3| hercegasszonyt hazavitte az apjához, egyiket Indiába, másikat
504 2, 1| eszembe. Ez pedig a Marinka apjának a neve volt. Ha már egyebet
505 2, 3| hadd menjek én most el az apjával, majd ha egyszer annyi pénzt
506 10, 1| világon.~Az indiai hajós ápolása mellett ismét visszanyertem
507 8, 3| szarkákat és pulykákat ápolnak, a naussnik városait, amikben
508 3, 1| egész nap betegeket kell ápolni, s szeretném valahol künn
509 8, 1| járt minden hadjáratában, ápolta, híven őrködött felette,
510 13, 1| esze, mint ennek a testnek. Ápoltam is gyöngyen. Úgy kihízlaltam,
511 13, 1| a landvogtnak, s az meg apósa volt egy doctor medicinae
512 4, 2| készítette azt, s a tizenkét apostol képe gyönyörűen ki volt
513 2, 1| test volt, s nem szokott az apostolok lován utazáshoz.~A tatár
514 9, 1| alul van, az már lelketlen appendix.”~(– És így reusnak a kannibalizmusban
515 10, 2| Istennek felelős.” Fiat applicatió!)~(– No, te gézengúz! Te
516 7 | hogy kalbásztölteléknek aprítják föl! Hanem hát a hollandus
517 3, 3| herceg dragonyosai ugyancsak aprították a hajdemákokat, nekem az
518 4, 1| amit magam készítettem apróbb és nagyobb gubacsokból,
519 13, 1| elnyeli az aurumot, s az „aqua fortis” csak úgy éhezi az
520 4, 1| mondám neki. – Te ismered az arab írást. Íme, elolvashatod
521 4, 1| Szkítián, Besszarábián és Köves Arábián, Baktrián és Mezopotámián,
522 4, 1| imponáló hangon:~– Ez valóban arabs írás, sőt szaracén írás,
523 5, 2| aranykelyheiket, s végy az árán apádnak-anyádnak új ruhát.
524 2, 3| fizet. Azért énnekem a te aranyaid semmit se használnának,
525 2, 4| visszaadom a nálunk hagyott aranyaidat, s még azon felül is adok
526 2, 1| szeretőmet. Bizony nem a tábornok aranyaiért kockáztattam a fejemet minden
527 11, 1| templomokat? Ők vitték-e el az „aranyasztalt”? Gyújtottak-e fel városokat?
528 2, 4| templomnak sem ezüstjét, sem aranyát; nem számláltam, mennyi
529 2, 4| ezüstszekrények, miken aranyból vert szobrok vannak; – aztán
530 4, 2| koronás alak volt, drága aranybrokát ruhában, amit hosszú uszályban
531 12, 2| nem hull az égből. A sok aranyékszer, amiket a kapitány ajándékba
532 2, 1| mohos fűbe szépen, s hosszú aranyhaját hátulról két csomóban előrehúzva,
533 2, 1| palástot, s még két óriási aranyhímzésű papucsot is öltött fel,
534 5, 2| találták ki, hogy lopd el az aranykelyheiket, s végy az árán apádnak-anyádnak
535 2, 4| drágakövekből rakott mozaikmunkával, aranykelyhek és -medencék, karbunkulusoktól
536 3, 3| Nézd, bajtárs – szólt az aranykelyhet fölemelve, amiben a fűszeres,
537 4, 2| Ugyanaz a hólyagos művű aranykobak volt az, amiből tegnap megitatott.~
538 2, 2| hogy énnekem nem kell se aranyod, se ezüstöd; hanem egyes-egyedül
539 2, 4| szegődött, a benne levő aranyokkal együtt.~Aztán megzendült
540 4, 2| amelyiknek a szemöldöke meg volt aranyozva. Mindegyiknek a kezében
541 2, 1| azután a pópa, leghátul az aranypapucs.~(– Actus majoris potentiae
542 10, 2| főkötőt, piros bársonyból, aranypaszománttal, csipketarajjal; valahányszor
543 3, 1| bratina egy kétkupás, öblös aranyserleg volt. Azt teletöltötték
544 2, 1| is előttem állna. Hosszú, aranyszőke haja lebontva egész a bokájáig
545 4, 2| Hozd utánam az ostyatartó aranytálat. Hadd szolgáljak föl.~A
546 2, 1| hegyébe öltötte fel a nehéz aranyvirágos palástot, s még két óriási
547 10, 1| tündérek segítségével az Araráthegyi kastélyban? Sőt nagyobb
548 8, 2| jelen meg, bíborfénnyel árasztva el az egész vidéket. Aztán
549 8, 1| a csodálatra méltó szép arát; tulajdon gyűrűjével jegyezve
550 2, 2| osztotta fel a munkát s az aratás után a termést.~Minden ember
551 1, 1| a korsóknak, amiket a mi aratóink visznek ki magukkal a tarlóra,
552 2, 2| szántottak, vetettek, kapáltak és arattak. Bő termésüknek fölöslegét
553 9, 1| felakasszátok érte a legmagasabb árboc fájára! – förmedt fel méltó
554 9, 1| vízre bocsátottuk, elláttuk árboccal, vitorlákkal, áthordtuk
555 9, 1| nem kővetett, amiért az árbocrúd igazságtételére rászorult
556 10, 1| hányódott még azután az árboctalan, vitorlátlan, kormányozatlan
557 6, 2| hic gallus cantans, in arbore sedens, pira poma comedens,
558 3, 1| pillanatra elleshettem az ő arcából, az arra tanított meg, hogy
559 8, 3| tüze, ajkainak pirossága, arcának mosolygása sokkal bájolóbb,
560 8, 2| hölgy, ifjúságtól ragyogó arccal, deli termettel, szerelemtől
561 2, 1| amint észrevette a keserves arcfintorgatásaimból meg az összekulcsolt kezeimből,
562 4, 1| tudományokat.~– Per septem archidiabolos! – kiálta a szent lovag
563 10, 1| az égető nap odasütött az arcomra, s szemeimet ki akarta perzselni,
564 2, 2| kedves Madusom szemérmes arcpirulással súgott meg nekem valamit,
565 10, 2| megmaradt nálam, hogy hirtelen arcra vessem magamat. Így nagyobb
566 7 | csigahéj volt a kereskedelmi árfolyam irányadója, s innen elterjedt
567 13, 1| amelyek egymást elnyelik: az argentum vivum elnyeli az aurumot,
568 10, 2| korhadt erdőkőn, amiket a víz árja kirohasztott, a csalóka
569 2, 1| szent Dávidot vagy a négy arkangyalt; de most nincs, akihez címezzem
570 2, 4| egy hévízforrás, mely az árkokat ellátta, s távolabb már
571 1, 1| tüzérségi harcban (amit akkor „arkoláj”-nak hívtak) valóságos forradalmat.~
572 2, 5| egyszerre minden torok: „ad arma!”; hej, hogy hagyták ott
573 3, 1| után. Volt abban nemesi armális, levágott török fej a címeren. (
574 3, 1| szükségem van egy nemesi armálisra, amivel igazoljam előkelő
575 9, 1| voltatok tehát? Tengeri „armer Reisender”-ek, és nem tengeri
576 4, 2| nagymesterének, a megholt Arminius lovagnak a tömör márvány
577 4, 2| Tudniillik, hogy a lesüllyesztett Arminius-síremlék ott függött a fejem fölött,
578 4, 2| hogy a Jezabel odalép az Arminius-síremlékhez, a fekvő lovagszobornak
579 8, 3| minők ott a pálmaerdők árnyában születnek. Elmondta nekem
580 8, 3| ágymennyezetnek, melynek árnyéka boldogságunk tündérörömeit
581 2, 3| magam előtt. Ez volt az, ami árnyékát rám vetette.~Megdöbbentem.~–
582 6, 2| akinek a fejére márványkő vet árnyékot. Én a fakeresztek között
583 3, 4| megpróbáltatást kell kiállanod ez árnyékvilágban, s futnod mindaddig, amíg
584 6, 2| megbolondulva oda rohanjon az árokba közéjök, s azzal a fejfával
585 6, 2| eltakarítani; annak a számára az árokban van megásva a gödör. Pap
586 4, 1| vagy egyet a Gilead hegyi árpakenyerekből, vagy egy sereget azokból
587 13, 1| mint a sovány tehén az árpát. Ezeket „occulta qualitasoknak”
588 11, 1| utána menni. Nem futhat az arrafelé a világba.~Nemsokára észrevettem,
589 1, 1| pontra; ott azután gyújt, ha arravalót talál, s végre szétpukkanik.~
590 13, 1| Árulsz theriákot meg sárga arsenicumot, lapis nephréticust meg
591 5, 2| nem hallottam: volt abban ártányüvöltés, lóröhögés, trombitarecsegés,
592 5, 2| Ki tudja; hátha tudatlan ártatlanságból cselekedte? – menté őt a
593 7 | tizenkettedik álnevemhez, egészen ártatlanul.~Ez mondhatom, hogy nagyon
594 3, 1| ezeket. A Malach kezei nem ártják magukat ilyen bűnös foglalkozásba.
595 6, 1| nem kellő, senkinek sem ártó nullát, azt sem az 1 elé,
596 12, 1| volna valamit, amit nem ártott volna megtudnotok; de miután
597 11, 2| visszafelé énekelte a zsoltárt: „Aru kankaru netsi sőre za”.
598 12, 2| asszony az én tallérommal az árubódéba, hanem ő meg menten odaajándékozta
599 13, 1| őt ide, hogy ily gonosz árulásnak eszközévé legyen.~Őkelme
600 11, 2| mindazok a tollak, amik árulásra, hamisításra, csalfa szerelmi
601 8, 1| leggonoszabb ellenségtől, az árulástól, mely a hindu faj fejedelmét,
602 1, 1| Azt is megsúgom: de el ne áruld a kapucinusoknak. A hoogstrateni
603 1, 1| az igazat. Kérlek, el ne árulj senkinek, mert nem szeretnék
604 1, 1| galambpostával sem lehet árulkodni, mert ami házi madár volt
605 1, 1| mert ezt valakinek el kelle árulni. Pedig a város kijáratait
606 14 | mely e bűnben kapatott, az árulók büntetésére, a hátulról
607 3, 3| magamban, hogy de biz ezt nem árulom el a hercegnek: hadd nőjenek
608 13, 1| Azt, amint én csináltam. Árulsz theriákot meg sárga arsenicumot,
609 3, 3| sem tudatja, hogy el van árulva. Amiért téged ide juttattak,
610 3, 4| fénylettek utána a megérintett árumvirágok és gombák. Hanem aztán lassankint
611 2, 3| volna annak, akinél egy árva lengyel garast megtalálnának.
612 7 | másztak a scalaria preciosa árverezésekor, most mind kitörő dühvel
613 6, 2| kerül semmibe.~– Hát miért árverezik az öreg holmijait?~– Azért,
614 6, 2| ezüstkapcsos selyempalást, arra árvereztek: még egy „dreyer!” még egy „
615 6, 2| én voltam az égő tűz, az árvíz, a földindulás, ami leégette,
616 10, 1| majd elnyelt, akkorákat ásított. Akkor azt mondta, hogy
617 3, 3| a megtérés előtt, Lais, Aspasia, Cleopatra, Semiramis, Circe
618 4, 2| a szenteltvizet abból az aspergillumból, amivel a főördög osztotta
619 4, 2| Nabukodonozor, a szenteltvíz-hintő aspergillumot belemártva az égő borlélbe,
620 11, 2| visel. A turibulumba aligha assa foetida nem volt téve, amivel
621 4, 2| nagyon gyönge leszek az asszisztenciához, mivelhogy a ceremóniákba
622 2, 4| asszonyfélét. Nem jó a harcosnak asszonnyal szóba állni, mikor harcba
623 4, 2| elszabadult; a múlt ezredév bűnös asszonyai, bacchánsnőknek pongyolásítva,
624 8, 3| tartott vissza, hogy a más asszonyát is kötelességei elfeledésére
625 2, 2| vagy szerelmes lett valami asszonyba, s attól nem tud elválni.
626 12, 2| napiparancsot, hogy valahány olyan asszonyféle lakozik a táborban, akinek
627 2, 4| Nyedzviedz.~– Ismerem az asszonyfélét. Nem jó a harcosnak asszonnyal
628 10, 1| visszamentem szégyenszemre az asszonyhoz.~Az csak kötődött velem.
629 2, 1| bíborpalástok, skófiumos asszonyköntösök, misemondó-ruhák takarták
630 1, 2| hóhér, – pikenier, – asszonyköpönyeg, – csodaorvos, – próféta
631 12, 2| gyalázatnál – aztán meg egy asszonynál, aki elvett engem, de akit
632 2, 1| a jó erkölcsökre: idegen asszonyokat elrabolni tisztességnek
633 5, 2| özvegy ember lévén, hanem az asszonyokkal való dolgaimból már annyi
634 7 | állapotba jutott, amelyben az asszonyoknak rendkívüli kívánságaik vannak.
635 10, 2| Én hozzá sem nyúltam az asszonyomhoz. A kisujjammal sem taszítottam
636 13, 1| másik kenőcstől megint, egy asszonyságnak, akinél hiányzottak a fogak,
637 4, 2| Mindent utánahordtam az asszonyságoknak.~Ezúttal a nagyterem nem
638 10, 1| jámbor életű niemengeni asszonyságot éjnek idején a hátára vegyen,
639 7 | asszonynak”. Ezt a degradációt asszonyszív nem képes elviselni.~Megpróbáltam
640 2, 1| emberölés, hamispénzverés, asszonyszöktetés s más efféle vádak miatt
641 11, 2| Flibbertiggibet stb. Magát a „maker”-t Astarothnak hívták. Nekem Belfegor nevet
642 4, 2| Én iszom Baphometért, te Astartéért.~S azzal maga ivott előbb
643 4, 2| arra nagy szüksége volt Astarténak, ki a vaddisznón lovagló
644 8, 2| találandják, vessék el valamennyit aszerint.~(– No, köszönjük a jó tanácsot!
645 4, 1| napjától kezdve szigorú aszkétai életre fogom adni magamat.~
646 11, 2| Számiel, Dromo, Kopciher, Aszmodai, Flibbertiggibet stb. Magát
647 8, 2| étkeznie, ha a próféta Bazawa asztaláldását elmondták az étkek fölött.
648 4, 1| Johannes Baptista terített asztalán megjelentek?~Útközben találtam
649 4, 2| mikor a borszesz égett, az asztalfőnél álló Nabukodonozor, a szenteltvíz-hintő
650 1, 2| is mind kacagtak, még az asztalfőre kitett halálfő is nevetett.
651 12, 2| aztán engemet híj meg az asztalodhoz ebédre és vacsorára. Megfizetem,
652 4, 2| misztériumokhoz volt berendezve. Az asztalok megrakva mindenféle drága
653 4, 2| székeikről, s ököllel verték az asztalt, hogy azon gyertyatartó,
654 2, 1| jegyeztetnünk, és kiadnunk az udvari asztronómusnak, hogy a professzorok segélyével
655 2, 3| főurak és papok pincéiből az aszúszőlős átalagokat. Másnap a preszjakai
656 2, 3| Preszjaka-barlangba érve, mind átadják a vezérnek, s az mind a
657 5, 2| haza a húgának, ha ugyan átadta neki azokat, és el nem sikkasztotta,
658 13, 1| kérdé tőlem.~– Voltam.~– Átadtad a konstáblernek, amit küldtem?~–
659 12, 1| tallérját.~De már akkor engem átadtak tíz tallér felpénzért a
660 2, 3| pincéiből az aszúszőlős átalagokat. Másnap a preszjakai barlangból
661 2, 1| mikor az öreg lengyel egy átalagot felhozott a pincéjéből,
662 3, 1| viszontagságos élet könnyen átalakíthatja az embert. Különben azt
663 3, 2| mint a fúria, tűzlánggá átalakulva, öledbe veti magát, szikrázó
664 3, 2| a lelkedet? No, csak ne átalld kimondani. Ilyen fiatal,
665 2, 1| összepakol annyit, amennyi egy átalvető iszákba belefér; én elfogok
666 2, 1| király meg a kozák kosevói atamán csak név szerint uralkodtak:
667 3, 3| a vége aztán egyszerre átcsap a kínzások és rémlátások
668 1, 2| egyik a másik hangjába átcsapva, mint akit egyszerre fojtogatnak
669 3, 3| ablak, melyen át egy halandó átdugta a fejét a másvilágba, s
670 3, 3| Mohamed paradicsomában. Nesze! Átengedem neked ez egyszer ezt a kelyhet.
671 12, 2| A sok nevem közül egyet átengedtem neki, s úgy hiszem, hogy
672 3, 4| annak a parányi kis keze átfogta a rám vert bilincseket,
673 11, 1| Azon pedig se átúszni, se átgázolni nem lehetett; mert az úgy
674 2, 2| tart a kis völgy fölött áthidalva, s aztán mint egy ezüst
675 9, 1| elláttuk árboccal, vitorlákkal, áthordtuk rá amennyi kétszersültes
676 3, 3| a mennyei ital. Mikor ez átjárja a zsigereimet, egyenesen
677 4, 1| Hát hiszen azokon is átjöttem, csakhogy éppen éjszaka
678 11, 2| csakugyan önkénytelenül átkaroltam a Lilith derekát, amin aztán
679 3, 2| odaveté magát a térdemre, s átkarolva a nyakamat, azt kérdezé
680 4, 1| amint a brandenburgi határon átkeltem, az lévén a szándékom, hogy
681 3, 1| rajta, drága keleti övvel átkötve a derekán, amiből azt sejtettem,
682 4, 1| összeszereztem, s szerencsésen átkoldultam magamat Lengyelországon.
683 12, 2| tettem úgy, hogy szidtak, átkoztak, üldöztek utána; hát most
684 2, 3| koltuk-dengenegi nélkül.~Hej, hogy átkoztam magamban azt a vén törököt,
685 7 | Akkor ugord át az egész Atlanti-tengert a Csendes-óceánnal egyetemben;
686 2, 2| völgybe, mely innen a magasból átlátszó kőd fátyola alá rejtve látszik,
687 9, 1| ez dupla ok!~A rákászok átlátták, hogy kettős okunk van a
688 1, 1| várparancsnok szeme láttára átlövöldözgeté a franciák táborába. A főurak
689 4, 2| szobra volt ez, nyilakkal átlövöldözve, ahogy az istentelen Diocletian
690 4, 2| levéve, teste öt vérző sebbel átlyuggatva, homlokán a töviskoszorú.~
691 3, 3| térdeimen, és mind a tíz átöleli a nyakamat, és szorít erőszakosan
692 3, 3| tetsszenek, hogy egyszerre átöleljem mind a tízet. A két kezemnek
693 11, 2| Dehogy ugrol! Inkább átölelsz! – szólt nevetve a rettenetes
694 2, 2| börtönbe. Majd meglátod.~Azzal átölelte nyakamat. Itt már oly tág
695 2, 4| itt hagynám én is azt az átokverte koltuk-dengenegit, ami a
696 3, 4| néztem, hogy meglássam, akkor átrepült a jobb vállamra; de leginkább
697 10, 2| hogy ez az ok terád is átszármazzék. Fogadd meg, hogy nem teszed
698 5, 2| a nappalokat csendesen átszunnyadva, éjszaka pedig a kötéltáncosbódékat
699 8, 1| csodaszép Zeib-Alniffát, ha ez áttér a keresztyén hitre.~A császár
700 3, 1| elhatároztam magamat, hogy áttérek a római katolikus szentegyház
701 8, 3| volt a Buddha vallására áttérni, míg a begum a Siva vallást
702 2, 1| egyik tanyájuk, ahol az áttérőket elfogadták. Mikor aztán
703 2, 1| kiáltozák a társai.~Jurkó áttette az egyik lábát a korláton,
704 3, 2| Genovévával tovább, mikor Attila hunnusai Párizst ostromolni
705 11, 1| tódult dágvány.~Azon pedig se átúszni, se átgázolni nem lehetett;
706 3, 4| voltam, ahol minden fájdalom átváltozik egyszerre gyönyörré. A mennyország
707 6, 1| megszűnnek bűnök lenni, s átváltoznak erényekké; és így ami rablásban,
708 8, 1| mindmegannyi virtussá fognak azok átváltozni! – sóhajta fel keservesen
709 2, 2| meghonosult hamar: még az ember is átváltozott, akit sorsa idevezetett.~
710 2, 4| odabocsátottak a perjel elé, hogy átvegye az áldást.~A perjel hosszú
711 2, 1| szépen bementem az ablakon, átvenni az osculum charitatist.
712 13, 1| magunk testébe. Evégett átveszed majd az egyik gyűrűt, nálam
713 3, 3| felnyitottam a számat az ostya átvételére. Amit pedig amint lenyeltem,
714 2, 2| sziklafalából kiszökellő forrást átvezessék a barlangba. Onnan az aztán
715 2, 1| A szemközti sziklafalból átvezetett patak nem a fő barlangnyíláson
716 10, 1| botránynak.~Minden cseléd, atyafi, komaasszony, szomszédasszony
717 10, 1| egész Niemengen mind csupa atyafiság; sógor, koma, keresztapa
718 1, 1| Bizonyosan kímélni akarta az atyafiságát.~Hugó az ehrenbreitsteini
719 11, 1| jókedvvel kínálta vele az atyafiságot, s megette maga mind. Végtére
720 11, 2| a mindenünnen előrepülő atyafiságtól, akik lócákon, székeken,
721 4, 1| azoknak én lelki vigasztalást, atyai tanácsokat osztok, valamelyik
722 3, 1| megmondja mindenkiről, hogy az atyjának a fia-e. Sőt azt is tudja,
723 11, 2| Hexameronjában, aki pedig elismert auktoritás.)~A vádlott folytatá tovább:~
724 3, 1| most éppen be volt kenve auripigmentummal, ami a szakálltarlót leedzi,
725 13, 1| argentum vivum elnyeli az aurumot, s az „aqua fortis” csak
726 11, 2| e szókat: „Sint ut sunt, aut non sint” s amivel egy prímás
727 11, 2| hetek óta traktál, ez az egy autentikus dolog. Mert hasonló esetekről
728 5, 2| most Spanyolországból az autodafék elől seregestül vándorolnak
729 9, 1| becsületes utazók voltatok-e, avagy pediglen kalózok; mert nekem
730 4, 2| pokolitalt – amíg azokat avatott kegyes kezek újra be nem
731 4, 2| kihúzni belőle, aki be volt avatva a titkába. Én még a hajdemákoknál
732 11, 2| Mefisztofelesz, Belzebub, Leviatán, Azáziel, Számiel, Dromo, Kopciher,
733 2, 1| semmit se kockáztattam. Azellen pedig, hogy az én drága
734 5, 2| tisztességes úton jutottak, aziránt is bizonyos voltam. De még
735 2, 3| de a negyedik, a „Morhut” azoké, akik öngyilkosul maguk
736 1, 1| nyeles golyókat illeti, azokért igazán örök kár, hogy kimentek
737 2, 4| azt mondá:~– Eredj vissza azokhoz, akik küldtek. És aztán
738 11, 1| mint a marmoták. Ki félne azoktól? – A kísérő katonák meg
739 11, 1| csak torokba való volt; még azonfelül az úti tarisznyát is behozatta,
740 8, 3| mennyegzőnk napján, mely valódi ázsiai pompával lett megülve, végre
741 7 | az tiszta tudomány, ahogy aztat egy vastag könyvben megírta
742 4, 2| Üdvöz légy, Ahasvér!~– Baal veled, Nabukadonozor!~–
743 4, 2| csak olyan bálvány, mint Baalé vagy Dagoné.~Azt hittem,
744 7 | a királynéfőkötőket és babiloni tornyokat, a fáraóturbánokat,
745 8, 2| már: a holtak nemzetét; a babona és költészet ez ősnépe között
746 2, 4| menyecskének: mert a rablók babonája az, hogy akinek egy nem
747 3, 1| bizonyítvány a Sorbonne rektorától, baccalaureusi promotióval; továbbá keresztlevél
748 3, 3| ciprusival itat, a római bacchánsnő falernumival, a spanyol
749 4, 2| ezredév bűnös asszonyai, bacchánsnőknek pongyolásítva, táncoltak
750 9, 1| Rodriguez di Saldapennát Badajozból –, az oroszt, Belóbratanoff
751 4, 2| nem volt márványból, hanem bádogból, mely márványszínűre volt
752 4, 2| tekintve arra, hogy másnak baj-e az vagy sem. Annálfogva
753 3, 3| nektárral kínál, a perzsa bajadér sirászi bort tölt, az oláh
754 8, 3| a férfi csak vendég, s a bajadéreknek szabadságukban áll a királyok
755 8, 3| csak a templomban szabad bajadéri mesterségűket gyakorolni
756 2, 2| hazatérve, hallgassam az ő apró bajait: hogyan fulladt bele a kis
757 10, 2| szemtől szembe csúfolják ki a bajba keveredett embert. Az asszonynak
758 10, 1| találkoztál, hát akkor mi bajod mostan? Elvesztettél valamit?~–
759 13, 1| tulajdonsága, mellyel bizonyos bajok ellen csalhatatlan a foganatja.
760 8, 3| arcának mosolygása sokkal bájolóbb, mint minőnek valaha láttam;
761 7 | részéről előadtam neki a nagy bajomat, hogy kapitány szeretnék
762 2, 1| valakit, aki e gyalázatos bajomból megszabadítana: egyszer
763 8, 3| csakhogy minden sokkal szebb és bájosabb rajta, mint aminőnek eddig
764 12, 1| vendéglőst az ellene készülő nagy bajra.~Késő éjszaka volt, s én
765 14 | már:~– Csak arra kérlek, bajtársak, hogy mikor összelőttök,
766 9, 1| előlépett az én kedves bajtársam, a spanyol hidalgó, akivel
767 11, 2| csókolnivalóvá teszi, ekkora bajusszá megnőjön, csakugyan kell
768 13, 1| ezek helyett akkora két bajusza nőtt, hogy egy tamburmajornak
769 3, 2| pofáit, s megrángatta a bajuszát, ha nem akart tréfás kedvében
770 11, 2| a Lilith, megrángatva a bajuszomat. – Itt az én ajkaim, ízleld
771 3, 2| Mikor a hercegi férj nedves bajuszos csókja rácuppant, fanyalogva
772 4, 2| Nabukodonozor frígiai táncának bakkecske ugrándozásai kísértek; Astarte
773 11, 2| az esküvőnket. Az egész baklovag-társaság mind összegyülekezett rá.
774 11, 1| kerüljön a kezükre olyan baklovagféle, majd így meg amúgy felspékelik
775 13, 1| baklovagok közé állt, az a baklovagoké.~– De én csak a testemet
776 13, 1| kötöttek a pellengérhez, s a bakó napvilágra hozta a hátamat,
777 2, 4| beleültettek egyikébe azoknak a bakoknak, amiken a sánták, zsugorodottak
778 13, 1| aki dobolt, trombitált a bakon, míg én a piacon a csodaszereimet
779 2, 3| megpróbáltam sántikálni. Úgy baktattam a cimboráim után.~Azok roppant
780 4, 1| Besszarábián és Köves Arábián, Baktrián és Mezopotámián, most pedig
781 8, 3| parzok oltárai: itt vannak a bakui öröktűz forrásai, s a Danesh
782 8, 1| Innen íziben a kegyetlen ballukok ellen fordult, akik fiatal
783 2, 1| legénykedésből, borvirágos jókedvből baltával verekedni, vitás kérdéseket
784 5, 1| maskararuhája volt rajtam: a római balteus, a bőr caligák, a szíjas
785 4, 2| oltárzsámolyon állva láttam két bálványalakot, amik közül a jobb felül
786 4, 2| odajárultak egymás után a két bálványhoz, s a Baphometnek a vállait,
787 7 | szeretném a lelkemet semmiféle bálványimádásba esés által a gonosznak elkötelezni.~–
788 4, 2| királynője saját fejére téve, a bálványimádati táncban megszentségtelenítette.~
789 5, 1| hostiát. – Itt a tanúm. Ez a bálványimádóktól leköpködött, földre dobott,
790 8, 1| leányok vérével áldoznak bálványisteneiknek, s hetek alatt kiűzte őket
791 4, 2| ki a vaddisznón lovagló bálványkép druszájától már semmiben
792 4, 2| volt a Baphomet.~Ennek a bálványnak két arca volt; egy férfiúi
793 2, 2| kristály, megtöltve csoda alakú bálványokkal.~Egyszer aztán, amint a
794 8, 1| Kelet-Indiában.~S a szép ifjú hölgy a bálványozásig szerette férjét: vele járt
795 4, 2| szobor mellett volt egy másik bálványszobor. Az meg a Mylitta volt.
796 8, 3| hagyományos szent helyeit: a bálványszobrokkal megrakott chaitiákat, pagodákat,
797 8, 2| kézzel, tízezer oszlopos, bálványtábor-szerű épületszörnyeteggé kifaragva,
798 13, 1| tévedésből az „ínnyújtó” balzsammal azt a lábát kentem be erősen,
799 8, 3| szakálla nem volt szőr, hanem bambusz- és pálmalevél. Oly gyors
800 8, 1| egy emberderék vastagságú bámbuszgerenda, arra van felakasztva hosszú
801 8, 1| akinek a toronyból hosszú bámbuszrúdon nyújtanak be enni- és innivalót.
802 6, 2| hogy kitaláljam, mi lesz. A bámészkodó gyülevész nép nem a temető
803 1, 2| gonosztevőnek. A nép, mely bámulatára összecsődül, kenyeret, bort,
804 3, 2| ébredt föl.~Azzal mielőtt bámulatomból magamhoz térhettem volna,
805 8, 2| méltó, s óriási alkotásaiban bámulatra keltő; melynek városai pompára,
806 3, 2| zarándokutamból, amit nagy bámulattal hallgatott minden ember.~
807 4, 2| feltekinték rá, csak elmeredtem a bámulattól.~A szent szobor fején levő
808 8, 3| körutazásunk minden napja új meg új bámulnivalót hozott. Ha elhagytuk a „
809 9, 1| kire kenni a hibát.)~Igazán bámulom kegyelmességednek éles elméjét,
810 2, 5| mellvédnek támaszkodva, bámult a kilőtt golyó után. Úgy
811 7 | Nijmegenben? – kérdezém nagyot bámulva.~– Hát mi az őrdögöt csinálnék
812 5, 1| valahol; amik a „Leviticon”-ban össze vannak gyűjtve, s
813 7 | terem egy fa, annak a neve banán, annak van ezer ága, minden
814 1, 1| S a hajdankori ágyúval bánás nem volt olyan együgyű tréfa,
815 7 | megtudtam háziasszonyomnak nagy bánatát, bátorságot vettem magamnak,
816 2, 4| vakartam a fejemet, azon való bánatomban, hogy a lábamat nem bírom
817 3, 1| idő szerint egész hamisító banda űzte a mesterséget, de azt,
818 2, 1| diadalt vettek mind a két gróf bandériumain, s egész a váraikig verték
819 5, 2| dolguk. A hajdemákoknál annyi banditafogást tanultam el mind a birkózásnál,
820 8, 3| a fejemre. Elfutottam a bandzsári faj közé. Ennek nincs állandó
821 8, 3| vállalatomon Isten áldása. A bandzsárik fejedelme, mikor már indulóban
822 8, 3| és harci kedvet kap, ezt „bang”-nak hívják; a békeszerető
823 7 | meg a közkatonaságot nem bánja, ha elvégzi más. Arra jó
824 2, 3| ő tanított, hogy hogyan bánjak vele. – Ne úgy csapj le
825 7 | megbuktatott minden eddigi csigát. Bankárok és mylordok, kik addig az
826 2, 2| meg az én Madusom. – Hát bánnád te azt, ha annak az éjszakának,
827 11, 1| baklovagok, s azok majd úgy bánnak a kendtek sonkájával, mint
828 11, 1| Csapj a tenyerembe! Nem bánod meg.~Hát mi válogatásom
829 5, 2| Ne félj semmit! Itt nem bántanak. Ülj le, és igyál!~Azzal
830 2, 4| mondtam, hogy nincs?~Hát nem bánthatom meg őt annyira, hogy mikor
831 9, 1| Megmondtuk neki, hogy nem bántjuk, de el fogjuk hagyni a hajóját
832 12, 1| előhúzott a hajamnál fogva.~– Ne bánts, pajtás – mondék neki –,
833 2, 1| gondolni, hogy mi leli az ő bányáit, hogy azokban mindenütt
834 6, 2| temetőben. Tereferélő vén banyák, viháncoló fickók és szurtos
835 11, 1| palotákat? Vitték-e el a bányákból az aranyat és az ezüstöt?
836 2, 1| Diákkoromban sok mindenféle bányát láttam, többek között sóbányát
837 8, 3| közepén fölmagaslani a „baoli”-t, mely alatt fekszik a „
838 8, 3| pagodákat, gambiákat és baolikat, amik részint templomok,
839 4, 2| is két arca volna, mint a Baphomet-bálványnak.~Egyszer aztán Nabukodonozor
840 5, 1| meséket mondani neked a Baphomet-bálványról meg a kígyóimádatról. S
841 4, 2| csigalépcsőn fölértem a Baphomet-imádat termébe, már akkor az orgiának
842 4, 2| érsekhez, s bevádolom a Baphomet-imádó rendlovagokat.~S hogy állításaimnak
843 4, 2| koporsóban, melyet a múlt éjjel a Baphomet-imádók töviseikkel összeszurkáltak.
844 4, 2| Ahogy én is iszom. Én iszom Baphometért, te Astartéért.~S azzal
845 4, 2| után a két bálványhoz, s a Baphometnek a vállait, a Mylittának
846 4, 1| sáskákból, amik Johannes Baptista terített asztalán megjelentek?~
847 11, 2| Krisztus felfeszítését s Barabás szabadon bocsátását – az
848 3, 3| egyszer egy szép körte vagy barack ízlelése után gyomorgörcsöket
849 11, 2| s arra, hogy az a finom barakchamv, ami a női ajkakat oly csókolnivalóvá
850 2, 1| bombardérozásban, nevezzenek „baran”-nak (kos).~Ezalatt a nagyszakállú
851 3, 4| fél szeme kiütve. „A te Baránod elárult minket!” – hörgé
852 2, 3| ide, az én jámbor, szelíd Baránomat elcsalogatni innen? Ő meg
853 2, 2| akasztva a szopós borjúkat, bárányokat és malacokat, s most már
854 2, 1| amikor az éhes farkas a bárányra tátogatja a száját.~– Tudod-e,
855 4, 2| aztán levettették velem a barátcsuhát, s felöltöztettek római
856 8, 1| meghálálhatni Nujuf kánnak a baráti fogadtatást. Éjjel a lázadó
857 5, 2| Ruissennek, az ő régi kedves barátjának, hogy éppen az ő házához
858 2, 4| Berdicov felé.~Berdicov a fehér barátoké volt, egy kellemes völgy
859 4 | NEGYEDIK RÉSZ ~A vörös barátoknál~
860 1, 2| Megöltem párbajban a jó barátomat.~– Sexto homicidium ex duello!~–
861 5, 2| De már ennek fele sem barátság! – mondám elkeseredésemben. –
862 3, 3| a poharát, szívtestvéri barátságkötés fejében.~Mikor aztán arra
863 8, 3| Viszont a mi tiszteletünkre a barátságos nábobok rendeztek lámpás
864 1, 1| ágyúzás. Két ellenség szép barátságosan visszalövöldözte egymásnak
865 3, 3| hogy megtagadod a régi barátságot.~– Hát te most porkoláb
866 1, 2| a más vagyonával.~– Nono barattaria!~– Áttértem a bálványimádó
867 9, 1| nincs más. Azután meg a Barbados-szigetek táján találkoztunk egy török
868 1, 1| míg a tetején furfangos barbatták messzehordó lövegek terhét
869 4, 2| Basilides bizonyítja, s Bardesanes megerősíti, az úgynevezett
870 5, 2| ivott velem, s azalatt az én barétemet a maga fejére, a maga medvebőr
871 12, 2| selyemruhában, nagy tollas baréttal a fején, mikor a kapitány
872 2, 1| allegálták, hogy a Krisztus, bárha nem Isten is ugyan, mert
873 2, 1| megsértéseért kész vagyok bárkivel ordáliákat vívni, ellenfelem
874 2, 2| sziklatömböt. Azontúl aztán a barlangbeli hang csak úgy hallatszott
875 2, 1| hangzott le hozzám, amit a barlangboltozat visszhangja pokolbeli üvöltéssé
876 2, 1| onnan kötélen sem lehet a barlanghoz leereszkedni.~Hogyan jutnak
877 2, 1| azok felszállították őket a barlangig, ha pedig ki akartak onnan
878 11, 1| Vertek-e hamispénzt rejtett barlangjaik üregeiben? Ott voltam-e
879 2, 1| az egész patakot a saját barlangjukba. Ez azután ellátta őket
880 2, 1| kiment volna ezen a nagy barlangkapun, hanem belefúródott oda
881 2, 1| hajtja, ami a rozsot őröli. A barlangnak molnárja is van. Mindenféle
882 2, 1| fickó odahurcolt elém egy barlangnyílásból egy csodaszép leányt, akinél
883 2, 1| átvezetett patak nem a fő barlangnyíláson ömlik be, hanem egy mellékkürtőn,
884 2, 1| később tudtam meg.~Az első barlangodú, ahová még az Isten napja
885 2, 3| boldogan; nem kell az erdőket, barlangokat bújnod.~Ez a szó szeget
886 2, 2| minthogy felnőtt tulkot ide a barlangon át szállítani nem lehetett,
887 2, 1| kitalálva. A hajdemákok ezt a barlangot, úgy vettem észre, hogy
888 2, 1| bevehetetlen erősség.~Egy roppant barlangszáda tátong elé a dél felé forduló
889 2, 1| nem egészen szemközt a barlangszádával, szökell ki egy bérci patak
890 2, 2| sorozatát a kisebb-nagyobb barlangtermeknek kötötte össze.~Én minden
891 2, 1| bír szétbontani.~Ez óriás barlangüregből nyílnak aztán azok a kisebb-nagyobb
892 2, 3| járásnyi távolban esik az a barlangvárhoz.~Azon a vidéken nem is tudtak
893 3, 4| galamb ült a bal vállamon, s bármerre jártam-keltem, ott suttogott
894 4, 1| az alamizsnát megvetni, bármi legyen is az. Estefelé aztán
895 8, 3| amik olyanok, mint nálunk a bárók, a hozzájuk intézett kérdésre
896 4, 2| jóllakott, kérőzik, az ember, ha barommá lett, szintén kérőzik. „
897 3, 1| köntösöket, nyusztprémmel, bársonnyal, övet és hozzávalót, amilyent
898 10, 2| újdonatúj főkötőt, piros bársonyból, aranypaszománttal, csipketarajjal;
899 4, 2| hogy amint Alexandriai Basilides bizonyítja, s Bardesanes
900 2, 4| Én a mi sugárágyúnkkal a bástya egy részét úgy fogom lerombolni,
901 2, 1| megöntettem.~Ezalatt az ostromlók bástyája egészen elérte már a fenyegető
902 2, 5| hogy menjünk közelebb a bástyákhoz; lám, azoknak az ágyúgolyói
903 2, 4| építve. Maga a kolostor erős bástyákkal volt körülvéve, amiket még
904 2, 4| a másikon. Az udvaron, a bástyákon pedig állig, sarkig fegyverezett
905 2, 5| felgyújtott sátorainak világánál a bástyákról is lehetett látni az ostromlók
906 4, 2| Még onnan csak egy magas bástyán át kellett leereszkednem.
907 2, 1| akkor a Sziniawskyak egy jó bástyapuska segélyével egy kötelet lőnek
908 2, 1| golyói el nem érik, s a bástyapuskát lefektetve a három lábra,
909 5, 1| megfizetni?~– Nincs nekem egy batkám sem.~– Hát mid van?~– Van
910 4, 1| sekrestyésnek a csuhája van rajtam.~Bátorkodtam annyit rebegni, hogy én
911 9, 1| szállott a bátorsága”. – Ész, bátorság nem lehet lélek nélkül. –
912 7 | háziasszonyomnak nagy bánatát, bátorságot vettem magamnak, hogy őt
913 5, 2| vagy ő nem volna azoknak bátyjuk, vagy azok nem volnának
914 3, 3| kutyagolni, még a bűneid batyuját is a hátadon cepelve, vagy
915 5, 1| ott vagyok a födélzeten a batyum mellé letelepedve, s odajött
916 2, 1| adtak, hanem annál nagyobb batyut kötöttek a hátamra, hogy
917 5, 1| napjain, tele szokott lenni batzenekkel, sőt silberlingekkel is.
918 2, 2| végighasítják, orgonasíp alakú bazaltoszlopok egyenesen felálló s homlokban
919 2, 5| az órám láncára akasztva. Bázeli munka volt mind a kettő.~
920 13, 1| igazira találtam. Ahelyett beadtam neki azokból a labdacsokból,
921 3, 1| vitéz és hűséges lovagot beajánl. – Mindezt pedig nem kívánom
922 2, 5| hajdemákokat, hogy mikor beállnak a téli fagyok, akkor a vízárkok
923 3, 3| hagyni egy föltétel alatt. Ha beállsz hozzám udvari gyóntató káplánnak.
924 1, 2| vallás kebelében, végre beálltam az istentagadó és ördögimádó
925 4, 1| kínálkozott. Azt a forrást egészen beárnyékolva tartá egy sok száz esztendős
926 2, 5| felcicomázza, hogy a végén még beatificatióját fogjuk indítványozni! –
927 11, 2| megígértem, vegyem föl a beavatási stigmát.~De most már énnekem
928 11, 2| én is vegyem fel a magas beavatást a pokol választottai közé.
929 4, 2| diagrammára, mielőtt titkaiba beavatnának? Abban állapodtak meg, hogy
930 7 | minthogy a titokba senki mást beavatni nem lehetett, a legtermészetesebb
931 4, 2| volt maga Nabukodonozor.~Ez bebizonyítá az írásokból, hogy Jézus
932 10, 1| Lehetetlen itt azt valakire bebizonyítani, hogy valami erkölcstelenséget
933 5, 1| de nincs rá tanúd, akivel bebizonyítsd.~– De van rá tanúm! – mondám,
934 3, 1| utoljára kétszer, akkor bebocsátanak. Most távozzál békével.~
935 3, 1| sarokban, azon keresztül bebocsátott egy labodás udvarra, onnan
936 5, 2| Fölszakítottam az ajtót, bebuktam a lépcsőgádoron, egy nagy
937 7 | búza. De az is különböző becsértékekkel bír a szirmok színvegyületéhez
938 9, 1| hanem kettő. A te életed becses. Itt vagyok én, a te testvéred,
939 4, 2| álomitalt. Azzal megint becsináltam a dugaszt.~– Nem ittál-e
940 8, 2| özvegyet úgy tekintik, mint becstelen személyt; hol a beteg embert
941 10, 2| asszony, akkor az én férji becsületemen csorbát ejt? Nem gyalázott-e
942 10, 1| elmondád? – kérdé a soltész.)~– Becsületemre… vagy mit is mondok? A nyakamon
943 10, 2| otrombául sértegették férji becsületérzésemet!~Egyszer a többi között
944 4, 2| szüksége van az absolutióra. – Becsületesen tetted!)~(– Mondtam, ugye? –
945 2, 4| élhess tovább, s nevednek becsületet szerezz. Ezt a Szűz Mária-képet
946 2, 1| meg kilencen, mert sokra becsülték a széles vállaimat.~Egy
947 12, 1| magadat pedig az ideig becsukatlak a tyúkketrecbe, hogy el
948 2, 1| voltam vele. Vagy ugrom, vagy becsuknak engem is a kőrepedésbe,
949 4, 2| az esteli harangszó után becsuktam a kapukat, Eliás lovag azt
950 13, 1| többet egy borsószemnyinél bedörzsölni: én ahelyett tudatlanságomban
951 1, 1| lefogta a marhabőrével, s bedugta mind a négy orralikát, a
952 12, 2| ostromolta, s ott engem bedugtak a tüzérek közé, miután megvallottam,
953 9, 1| soltész, két tenyerével bedugva a füleit. – Ne mondd tovább!
954 8, 3| Esszamán herceg és a bájos Bedur királyleány történetét,
955 11, 2| vércimborák a karjaikba beedzeni; hanem ez csak a boszorkánybúcsú
956 3, 3| egyszer a szívtestvéremet is beeresszem? – Isten neki! – Foglald
957 6, 2| fakeresztje van, csakúgy beéri vele, mint akinek a fejére
958 2, 1| lakomával kellett akkor beérnünk.~– Mi a neved? – kérdé tőlem
959 2, 5| akkor a vízárkok is mind befagynak, s nekünk könnyű munkánk
960 2, 5| hőforrás sohasem engedi befagyni a sáncárkokban a vizet,
961 5, 1| akartad őket elárulni, rögtön befalaztatnának valami zugba: ott aztán
962 7 | általam ápolt csigák műveiket befejezték, mindennap egy negyedórával
963 10, 2| ajtót nyitnak előtte, hogy beférjen rajta a szarvaival: ezek
964 5, 2| professzorok ablakait kulimásszal befestegetve, a szépasszonyoknak szerelmes
965 4, 1| szerencséjűk a városukba befogadhatni, aki a Szentföldről jön,
966 4, 1| hínak, inkább nem akarnak befogadni.~– Mi vagy?~– Éhes vagyok.~–
967 3, 2| mely vendégszeretettel befogadott, a gazdát, ki kenyeret ád,
968 8, 2| körülfogó világ ellenállhatatlan befolyással van itt az ember kedélyére,
969 2, 1| mivel, az orromat, s úgy befüstölt, hogy majd megfulladtam
970 1, 1| kiássa a földből, ahova az befúrta magát, s hazaviszi magához.~
971 8, 1| befolyása csökken a Szumro begumé miatt, akkor beront a fővárosba
972 8, 1| együtturalkodójának a Szumro begummal „Maharadzsa Kong” név alatt.~
973 4, 1| magamat, hogy ismét kegyesen beharangozva vecsernyére, nagyot ittam
974 8, 3| királyok tanácstereméig behatolni, s amíg azok a minisztertanácsot
975 8, 1| vezért elfogta, s a várba behatolt, és azt is elfoglalta; hozzám
976 5, 2| előjön, és ordít, mint egy behemót. Megkergeti az éjjeliőröket,
977 13, 1| visszacserélni a testemet Beheriktől. Csak hadd sütögesse ő az
978 13, 1| pálinkával.~Úgy tettem; behíttam az ordináncot, kiadtam a
979 1, 1| egypár lövegük. Hugó rendesen behozatá az ilyen csütörtököt adott
980 3, 1| jut, ha a szent inkvizíció behozatik. Ez a neked való ember.
981 11, 1| azonfelül az úti tarisznyát is behozatta, s elővette belőle a sonkát.
982 10, 2| megbocsátok a feleségemnek, behunyom a fél szememet; de amint
983 5, 2| mielőtt a múh-borjú újra behúzhatta volna a nyakát, úgy taszítottam
984 8, 3| kristálypalackba lassankint behúzódott, amik egy drága ételekkel
985 2, 1| Én nem futottam el, csak behúztam magam egy faodúba, s ott
986 11, 2| volna a kezeink körül. Mikor beíratta a neveinket a matrikulába,
987 11, 2| Foscari halálos ellensége beírta a könyvébe, hogy „la pagata” –
988 2, 1| kezdtek hozzá.~A barlang bejárása olyan nagy, mint a koblenzi
989 5, 1| megállhattam, hogy a templom bejárásánál levő kegyes adakozások perselyére
990 3, 1| magamat ugyanazon utcának a bejáratánál, amelyben bejöttem: a Malach
991 8, 3| képezték a sakkfigurákat.~Bejártuk tartományunk legrejtélyesebb
992 7 | ötvenhatan voltak előttem bejegyezve, akiket nem volt szabad
993 13, 1| válútra jutok, az egyik gyűrűm bejelenti, hogy merre térjek el; így
994 2, 4| misét, az egyik száz ember bejött az egyik kapun, a másik
995 11, 1| Szörnyű jó kedvük volt, amint bejöttek a csárdába. A karaván vezére,
996 3, 1| a bejáratánál, amelyben bejöttem: a Malach háza volt benne
997 2, 4| hogy valaki Berdicovba bejusson, semmi sem volt olyan jó
998 2, 4| a bekerített kolostorba bejutni. A tömérdek búcsújáró nép
999 3, 4| Isten!” Egyetlen jótettért bejutsz a mennyországba; de száz
1000 2, 3| mit ennünk más, mint nyers békahús és madártojás.~Ott vonultak
|