10-apamn | apamr-bekah | bekak-boszo | boszu-csore | csosz-elegs | elegt-eltet | eltev-falva | fanak-fodel | fodet-grana | grani-hatam | hatan-idele | idera-kabul | kacag-keres | kerev-kisza | kisze-krakk | krako-lepet | lephe-megal | megan-megte | megti-nagyb | nagyc-ontet | onti-palot | palud-rajta | rajtu-silbe | silen-szenn | szent-tanca | tancb-tobbe | tobbi-uralk | uralm-verje | vero-zvoin
Rész, Fejezet
3504 2, 2| gondolat olyan volt, mint a fának a gyökere: oda nőttem általa
3505 2, 1| megint odalett.~Az öreg egyre fanatikusabb üldözője kezdett lenni az
3506 4, 2| nyomta. Sokat ihattam, a fantáziám fel volt hevülve, az a hibás. –
3507 5, 2| folyvást a múh-borjúról fantaziázott, nekem meg egész reggelig
3508 8, 2| mutogat, mik a lázálmak fantazmagóriáit elevenítik föl, hármas napok,
3509 3, 3| ölelés, amivel tíz szerelmes fantom szorítá kebléhez a fejemet,
3510 3, 2| bajuszos csókja rácuppant, fanyalogva húzta félre a száját. Az
3511 2, 1| csak behúztam magam egy faodúba, s ott védelmeztem magamat,
3512 4, 1| gyümölcsöt, mogyorót, csicsókát a faodúmba, melynek magasabb osztályában
3513 5, 2| magamat, s azt mondám, hogy fáradt vagyok a tengeri úttól,
3514 10, 2| körülzárjon.~Itt összeroskadtam a fáradtságtól.~A tőzegvágás helyén új
3515 8, 3| háromlábú tehén” gránitból faragva, melyről azt vallja minden
3516 8, 3| legelni; már láttam a pompás faragványú kapukon kitódulni a sokaságot,
3517 4, 2| Nabukadonozor!~– Ozirisz áldjon, Fáraó!~És így sorba, ki Heródes,
3518 7 | és babiloni tornyokat, a fáraóturbánokat, amikért nem sajnáltak száz-kétszáz
3519 10, 2| nem invalidáltak semmiféle farizeusi mentalis reserváták, hogy
3520 2, 1| kutyorodott kacskaringós farka!”~(– Megállj! – szólt a
3521 5, 2| ablakon keresztül, amiknek a farkaikra száraz hólyagok voltak kötve,
3522 2, 1| ajánlatomra, mint amikor az éhes farkas a bárányra tátogatja a száját.~–
3523 2, 1| hagytam volna magamat enni a farkasoktól, akkor hogy adtam volna
3524 1, 1| oldalából ágyúk néznek egymással farkasszemet, míg a tetején furfangos
3525 11, 2| igen elegáns gavallér, a farkát a vállára vetve hordja,
3526 11, 2| oldalbordáin hárfázik, s a farkával egy kétfenekű dobot ver.~
3527 8, 3| virágtól, ami mannaképp hull a fáról, amíg azt eszi a nép, olyan
3528 3, 1| szűk folyosóra, abból egy fáskamarába, onnan megint egy pincébe,
3529 3, 4| mikor egy sűrű erdőbe hosszú fasor nyílásán át besüt az alkony
3530 2, 1| vonulni, s amint aztán egy fát eldöntöttek, az zúdította
3531 3, 3| sirászi bort tölt, az oláh fáta tojakit itat kulacsból,
3532 5, 2| diktáltam be az őrmesternek, fatális előrelátásból.~– De mármost
3533 3, 4| akképpen történt, ahogy a fatens előadá; hanem bizonyosan
3534 2, 2| a magasból átlátszó kőd fátyola alá rejtve látszik, elszórt
3535 7 | én háziasszonyom az egész fátyolát az arca elé húzta, s szemérmesen
3536 11, 2| föllebbentettem az arcáról a fátyolt.~Majd megdermedtem rémületemben.
3537 11, 2| látszott az aranyszövetű fátyoltól. A pap elmondatta velünk
3538 5, 2| bor. De ezt a titkot nem fecsegem ki egyelőre, fenntartván
3539 11, 1| a vér a körmeim hegyéből fecskendett ki; hanem akkor meg én azzal
3540 8, 3| vállakat és kebleket hagyja fedetlen, ami igen természetes, az
3541 1, 2| fekete trónmennyezettel fedett karszékben. A soltész elnökölt.
3542 12, 2| kegyelmes soltész úr most fedezett fel előttem, hogy az elajándékozott
3543 3, 3| hogyha én egy új paradicsomot fedeztem föl, abba egyszer a szívtestvéremet
3544 8, 3| Tibetet a nagy örök jég fedte Himalája heggyel; a nagy
3545 8, 1| európai tisztek tartottak jó fegyelem alatt.~A vész hírére a hős
3546 12, 1| attól sem került elő.~Jó fegyelmet tartanak itt! – gondolám
3547 2, 3| hogy aki fegyverrel öl, fegyver által fog elveszni, s megint
3548 2, 1| megragadták; elvették a fegyvereit, megtépték a csimbókjait,
3549 11, 1| mivel védjem magamat. Semmi fegyverem sem volt.~A pokolbeli gazfickók
3550 2, 1| elhalasztatá; a nemesuraknak a fegyvereseikkel a hadsereghez kellett menni,
3551 11, 1| lováról, lerakta minden fegyverét, még a kardját is, s úgy
3552 2, 4| bástyákon pedig állig, sarkig fegyverezett őrség volt felállítva mindig
3553 4, 1| szerezted, akkor van nekünk fegyverkovácsunk, az majd lefűrészeli azt
3554 12, 2| Hogy a hadseregnél minden fegyvernem képviselve legyen, minden
3555 2, 3| földön, azt mondja, hogy aki fegyverrel öl, fegyver által fog elveszni,
3556 9, 1| Akkor azután huszonnégy órai fegyverszünetet kötöttünk.~Legelső dolgunk
3557 2, 1| az előbarlangba, ahol a fegyvertár volt.~Odavitt ahhoz a csatakígyóhoz,
3558 2, 1| száraz. Itt van a hajdemákok fegyvertára, mindenféle ócska ütő, verő,
3559 4, 2| az eretnekeknek leghívebb fegyvertársaik voltak. Oda hiába mentem
3560 2, 1| várkastélyából raboltuk el az egész fegyvertárukkal együtt. Tizenhat ember hozta
3561 8, 3| sokaságot, mely ragyogó fegyverzetében, lóháton és tevepúpon ülve
3562 11, 1| agyonlövetett; annak a ruháját, fegyverzetét énrám adták, a lovát is
3563 2, 1| acélidegű két karjával, a szemei fehére felül kilátszott a szemhéjai
3564 2, 1| vászontermelésből éltek, nem levén mivel fehéríteniök, mind elköltöztek másfelé.~
3565 8, 1| Akkor futott a radzsputa fejedelemhez, Joudporba. Annál is hadsereget
3566 8, 1| tízszerte nagyobb, mint a trieri fejedelemség, s jövedelme négyszerte
3567 2, 1| lehettek tatárok Krakkó fejedelemségben.)~– Hiszen, bár ne lettek
3568 8, 1| a zsarolókat, valamennyi fejedelmeikkel együtt. Innen íziben a kegyetlen
3569 8, 1| árulástól, mely a hindu faj fejedelmét, mint a liánvenyige az őserdőt,
3570 2, 1| Potoczkyakra ágyúztam a hajdemákok fejei fölött, úgyhogy azok tökéletes
3571 2, 5| draganyosok már levágták a fejeiket, még a lábaikat is levagdalva.~
3572 2, 1| zsákmány helyett betört fejeket hoztak haza.~Ezúttal a két
3573 2, 1| lőrésből, hogy mindig véres fejekkel kerültek vissza.~Most már
3574 2, 3| Ez a szó szeget ütött a fejembe. Eszembe jutott az én kedves,
3575 5, 2| még most is megtartottam a fejemben, ámbár ritka egy név. Kevés
3576 2, 1| előttem, hogy máig sem tudom a fejemből kiverni. Az igazi borzasztó
3577 4, 2| mennyországkulcsot vágnak a fejemhez, hogy rögtön poklokra hullok.
3578 11, 2| megittasítá. Nem voltam a fejemnek ura többé, arra csavarhatta,
3579 11, 2| is elő, vagy különben a fejetekhez vágom ezt az egész vetrecét!~–
3580 11, 2| vagy álmodtad mindezt! – fejezé be a vallomást a nagyherceg. –
3581 1, 1| 1. FEJEZET ÉS BEVEZETÉS ~„A tűzkorsó”~
3582 1, 2| lehet az előadott csodálatos fejezetek között, s meghagyta, hogy
3583 8, 3| Emberi nyelv ki nem bírja fejezni azt a gyönyört, amin megosztoztunk.
3584 6, 2| ember, aki egy félig kitört fejfának támaszkodva nézi azt a dobajgást,
3585 6, 2| árokba közéjök, s azzal a fejfával betörje a fejét, ahányat
3586 2, 3| házunk ajtajában piroslani fejkendőjét. A kedvenc galambja egész
3587 10, 2| az nem volna érdemes egy fejkötőért.~– De hát kedvesebb neked
3588 14 | koponyában rendkívül ki volt fejlődve a nagyravágyás szerve; –
3589 2, 2| vagy a pemétfű, amivel a fejőedény ki lett forrázva.~Mikor
3590 2, 2| edényekkel; az akolban fejős tehén, kecske az asszony
3591 13, 1| közül az egyik a kopasz fejre dúsgazdag hajat varázsolt,
3592 12, 1| Azzal jól megütögetett a fejszefokkal, s a tallérom eldugta az
3593 13, 1| aztán az egyiket egy kopasz fejű úrnál alkalmaztam, ami fognövesztő
3594 2, 4| amiknek viselői kétszer akkora fejűek lehettek, mint mi vagyunk;
3595 2, 1| át kellett vonulniok, a fejükre zúdították, s mint a csapdába
3596 8, 1| fővárosa mellé, s haderejével féken tartá a szomszédokat. Keresztültört
3597 11, 2| sebaj. – Kezet adtam rá.~A Fekete-erdőben van egy föld alatti barlang:
3598 11, 2| százhúsz mérföldnyi távolban a Fekete-erdőtől, amelyben az este a baklovagokkal
3599 11, 2| vércseppel ugyanannyit szúrt a feketekönyvnek egy lapjára, s annak a szúrásnak
3600 6, 2| még csak meg sincs festve feketére, fehérre, se a neve sincs
3601 4, 2| pirosra, egyiknek a szemöldöke feketével volt rajzolva, a másiké
3602 3, 1| hamisítás tintájától soha be nem feketültek.~Én már azt hittem, hogy
3603 2, 1| sziklaoldalban volt vetve egy odúba a fekhely, ahová csak kötéllajtorján
3604 3, 2| a csatlósok elhordtak a fekhelyeikre, úgyhogy néha ketten maradtunk
3605 6, 2| zsivajgása kíséri az elátkozott fekhelyre, s prédikáció helyett a
3606 6, 2| választottam volna azt a sírközét fekhelyül.~Mert nagyon sokan jártak-keltek
3607 8, 3| szemébe belenézni nem szabad; fekhelyünkön pedig, amíg a tilalom napjai
3608 4, 2| álom, azt se néztem, hol fekszem le, csak elámolyogtam valamerre,
3609 11, 2| aztán az egész társaság féktelenül nevetett. Magamban azt tervezgettem,
3610 2, 1| fenyőszálakból egy nagy csatornát fektettek keresztül, azt belül szurokkal
3611 8, 3| folyvást egy kivont kard fog feküdni kettőnk között, ami annak
3612 2, 1| még életben kapták.~Én ott feküdtem egy nyaláb fenyőfagallyra
3613 7 | meg kellett igazgatni a fekvésüket, mert a tojások libegnek.~(–
3614 3, 2| Persida hercegnő koronkint fel-felköltögeté, a lábát megnyomva a pad
3615 8, 1| parancsnok alkudozni kezdett a feladás végett. – A császári sereg
3616 1, 1| melynek egyenesen az a feladata, hogy kárt tegyen, s minél
3617 4, 2| mely minőségben az első feladatom az volt, hogy egy falmélyedésben
3618 9, 1| ellenséget megenni legalkalmasabb feladatuk. A mexikóiaknál az emberevés
3619 10, 1| megyek a polgármesterhez! Én feladom a dolgot az érseknek! Összehívatom
3620 9, 1| De megérdemelte, hogy felakasszátok érte a legmagasabb árboc
3621 11, 1| nem tudja már, hogy vajon felakasztassék-e a derék, jámbor keresztyén
3622 8, 2| hátulsó lábaiknál fogva felakasztják magukat a fákra, s úgy lógnak
3623 6, 2| csoportosult. Azt az embert, aki felakasztotta magát, nem fogják a többi
3624 2, 4| kikémlelni a sáncok erejét, a felállított mozsarak lőképességét, az
3625 9, 1| belefért, egy ágyút a hajóról felállítottunk a dereglye orrában, fegyvert,
3626 12, 1| szűk helyem volt, hogy se felállnom, se lefeküdnöm nem lehetett.
3627 2, 2| bazaltoszlopok egyenesen felálló s homlokban előrehajló rétegei,
3628 8, 3| Zeib-Alniffa a szovariban felállt, s heves taglejtésekkel
3629 4, 2| mintha azt fogdosták volna. Felálltam a talapzatára, s megkísérlém
3630 4, 2| mindjárt kelek! – dörmögém félálomban.~– Óh, trifurcifer! Még
3631 3, 3| Preszjaka-barlangban engem felavatott, megbérmált, össze is esketett,
3632 5, 2| almabort; aztán elkezdte felbecsülni az asztalra kirakott kincseket;
3633 2, 5| hajdemákokat!” Hej, hogy félbeszakadt egyszerre a zsolozsma, hogy
3634 2, 1| nekiindul, azt egyszerre félbeszakítja a nagy tűzi lárma, erre
3635 1, 1| Hugó, miután a tűzkorsót felbontá, megtudta, hogy miféle ördöngős
3636 3, 2| az a nagy könyvvel együtt felbukott, akkorát csattanva, mint
3637 2, 5| mind a huszonkettőt úgy felcicomázza, hogy a végén még beatificatióját
3638 11, 1| baklovagok hadnagya; ha felcsapsz, megteszlek káplárnak a
3639 4, 2| kezemből a Mária-koronát, s felcsapta azt szétborított hajfürteire,
3640 3, 2| olyat húzott a fejemre, hogy feldagadt a helye.~Ejnye, ez ugyan
3641 13, 1| elragadta a kocsimat, s feldöntött; valamennyi tégelyem, fiolám,
3642 8, 3| legcsendesebb kedélyű ember feldühödik, és harci kedvet kap, ezt „
3643 4, 2| hogy azt cselekedje, ami a felebarátjára nézve üdvös, holott az embernek
3644 7 | mondja: „Ne kívánd a te felebarátodnak semmi marháját.”~A többiek
3645 11, 1| társaságban futok.~A bosszú is felébredt bennem. Megtorolni azokat
3646 4, 2| voltak szentségtelenítve, nem feledkezve meg a Boldogasszony koronájáról
3647 5, 2| méla szemeit sokszor rajtam felejté, s ha megszólítám, nyájasan
3648 10, 2| azoknak egyikével képen felejtett, annak nem kellett visum
3649 3, 1| herceg felesége. De én nem felejtettem el olyan könnyen az én kegyelmes
3650 8, 1| eszükre térnek a harcoló felek, s kiegyeznek. Ez még a
3651 8, 2| hit, országunkban bevett felekezet, a dzsangámok hitvallása.
3652 1, 2| és ördögimádó manicheus felekezetbe, más néven káinisták közé.~–
3653 2, 3| száműztek?~– Nem, Barán – felel a vezér. – Nem azért jöttem
3654 2, 1| szemközt, s akármit mond, feleld rá azt, hogy „Egy az Isten!”~
3655 3, 3| tőle.~– Gutát vagyok! – felele ő. – Gyóntató vagyok: tudhatnád.~
3656 8, 3| hogy végy föl magadhoz – felelé a fakír –, oda akarok melléd
3657 7 | igazat, patrónus uram – felelék neki. – Mivelhogy fogadásom
3658 8, 3| feleségem. – Ízleljük meg! – felelém én, s felnyitottuk a palackokat.
3659 1, 2| kérdőpont:~– Minő vallású vagy?~Felelet:~– Születtem ágostai hitvallású
3660 8, 3| volt a legelső kérdésünk és feleletűnk egymáshoz, s míg a boldogság
3661 3, 2| akadályozá azon percben, hogy felelhessek valamit.~(– Ezt én nem értem –
3662 3, 1| A Malach teneked azt feleli a vakmerő kívánatokra, hogy
3663 2, 1| kellett hazudnom, hogy azt feleljem, hogy olyan szegény ördög
3664 5, 2| bőrébe rejtőztetni, maga feleljen róla az egek urának, ha
3665 8, 3| nem tudakolták, hogy mit feleljenek. „Vajon minő idő lesz délután,
3666 2, 1| efféle vádak miatt a halálos félelmek kötélékeiben kínlódott.~
3667 11, 1| lesben vár. Félretettem azt a félelmemet, mely szerint nekem minden
3668 1, 1| lett róla híresztelve a félelmetes „baklovagokkal” való szövetsége,
3669 2, 2| kijelentettük, hogy semmi félelmünk sincs attól, hogy egymást
3670 10, 2| tettéért egyedül Istennek felelős.” Fiat applicatió!)~(– No,
3671 2, 2| Akinek asszonya van, az csak félember. Az igazi hajdemák azt teszi,
3672 4, 2| templomban, amint a nagymester felemeli a Krisztus testét magasra:
3673 4, 2| hogy arra a síremlék ismét felemelkedett és megfordult, s mikor én
3674 5, 1| nyolcassá tekeredett kígyó, felemelt kettős fejjel. Ez van belenyomva
3675 2, 1| vagy. Ha paraszt volnál, felemelted volna a pallost, hogy inkább
3676 1, 1| eltulajdonított találmányért, felemelve hópénzét az eddigi tizenhat
3677 5, 2| hát tudod: a borjú magában félénk állat: a zsidó is az. Hanem
3678 5, 2| hogy a nyakam a padlásig felérjen.~– Hát mi mire valók vagyunk? –
3679 2, 3| másfélezer ember. Közöttük feles számú katonák, páncélingben,
3680 8, 3| Sehol sem tiltja a több feleség-tartást! Jákob patriárkának volt
3681 13, 1| mikor egyszer a főbíró feleségéhez hívattak, aki jó reményben
3682 7 | junkerek, diákok a polgárok feleségei után; nem volt verekedés
3683 5, 2| családapákat, akik lesbe állnak a feleségeik és leányaik kalandjai fölött
3684 8, 3| addig feleletet, amíg a feleségeiktől meg nem tudakolták, hogy
3685 10, 1| Nem a begum férje; de a feleségemé. Áldottam a sorsot, hogy
3686 11, 2| elém, aminőt még a begum feleségemen sem láttam; de a sok cifraságtól
3687 3, 3| hozzád küldeni. Gyanúm van a feleségemre, hogy megcsal. Tudom bizonyosan,
3688 13, 1| bosszúság volt rá nézve, mert feleséges ember volt; míg a másik
3689 8, 3| semmit nem kezd, mielőtt a feleségétől tanácsot nem kér, sőt a
3690 8, 2| nagy baj volt: hát a másik feleséggel mi lesz?~Mindenképpen utamban
3691 1, 2| való összetöretést, ami a feleséggyilkosra van kiszabva? S ha mindezek
3692 8, 1| ápolta, híven őrködött felette, megóvta a leggonoszabb
3693 8, 1| abba a tóba, bizonyosan felfalnák a kajmánok.~S ki ez az ember
3694 1, 1| jutalmat tűzött ki annak, aki felfedezi azt a titkos kémet, aki
3695 3, 3| meggyóntad a bűnödet, s felfedezted előttem a te bűnös egyetértésedet
3696 3, 3| kötve a koszorúd. Rögtön felfedeztem az istentelenséget a hercegnek,
3697 9, 1| koldulás, mondhatom! Ötven felfegyverzett fickó; egy ágyúval, gyors
3698 11, 2| Pilátus aláírta Jézus Krisztus felfeszítését s Barabás szabadon bocsátását –
3699 5, 2| köpönyegem, mint egy ernyő, felfogta a levegőt; nem ütöttem meg
3700 8, 3| eszembe sem a Siva istenhez felfohászkodni, aki mindezeket adta, sem
3701 13, 1| Megkísértem – monda a vádlott, s felfohászkodott a múzsájához, akinek a segítségével
3702 3, 2| arra, hogy az emberi erőt felfokozzák, csigákat, békákat s mindenféle
3703 3, 2| istenének nevez, lábad alatt a felfordított imatámlány, a szent könyvvel,
3704 3, 3| édességnek, ami a fluidumokat felforralja, az idegeket csiklandja
3705 10, 2| akarják gyilkolni. Ha pedig felfricskázza az ember az elégtételt adni
3706 8, 2| rajtuk, mint nálunk a fára felfutott tök gyümölcse.~(– Mondtam,
3707 8, 3| kiáltá közbe a soltész, méltó felgerjedéssel.)~– Sehol sem tiltja a több
3708 8, 2| megholt, s ha véletlenül felgyógyul, nem szabad visszatérnie
3709 7 | utoljára már egész könyökig felgyűrte azt, egy szép sima kart
3710 2, 1| elvett zsákmányt, s azt mind felhalmozták egy melléküregbe, ahová
3711 2, 1| dörmögé kegyetlen, pokolból felhangzó szóval. – Az én leányomnak
3712 11, 2| teleülték annak az oldalait, felhérceit, nekem maradt a menyasszonyommal
3713 7 | Bengáliában, hogy egészen felhevítette az agyamat.~Hozzájárult
3714 8, 3| ismét dörgött utánunk a felhő, süvöltött az áthasított
3715 3, 3| esném fejjel fölfelé, a felhők közé, amik lassankint kertekké,
3716 8, 3| fejem fölött, s mikor a felhőkön keresztültörtem, azok mennydörgést
3717 5, 1| a Baphometet jelzik: egy félhold mint patkó, s annak a közepén
3718 4, 2| győztem a számukra a bort felhordani a pincéből, s a sülteket
3719 2, 1| példát.~A rablók ezalatt felhordták a tatároktól elvett zsákmányt,
3720 8, 2| láng özöne; máskor meg a felhőszakadás véreső képében jelen meg,
3721 1, 2| mikor jól evett, ivott, felhozatik a törvényszék elé, s ráparancsoltatik,
3722 2, 1| első nap a siralomházból felhozatott.) Ott igen jól viseltem
3723 2, 1| öreg lengyel egy átalagot felhozott a pincéjéből, s azt körülbocsátotta,
3724 3, 3| engem” irgalomra bírj, felhoztad előttem érdemedül, hogy
3725 4, 2| templomi drágaságokat, s aztán felhoztam a pincéből a kőkorsóban
3726 1, 1| de nem durran szét. Azt felhozzák, széjjelbontják, s íme,
3727 5, 2| kisujjam első ízére tudtam azt felhúzni.~E közben Rupertus valami
3728 2, 1| alatta a malomkerék, mely a felhúzó láncot feltekeri, s egyúttal
3729 2, 1| lehetett felmenni, s azt ő felhúzta maga után.~Azontúl aztán
3730 5, 2| cipőimet nyalogatni. Ekkor felhúztam a térdeimet is, meg a karjaimmal
3731 8, 3| indu bajadérek ugyanazt felhúzzák a vállaikra és kebleikre
3732 5, 2| amit még ki sem fizettem, felhúzzam az ő aranyos ujjára.~E tény
3733 1, 2| a törvényszék jegyzője felírá a kimondott szavakat, egész
3734 8, 3| olyan szívós, mint a bőr, felírtam az egész álomlátást, a királyné
3735 8, 3| Azzal a neveinket mi is felírtuk a falra azok közé, akik
3736 5, 2| volt. Amint Rupertus szavát felismerte, elkezdett sikoltozni, gyilkost,
3737 4, 2| hanem egy szűk lépcsőzet feljárata. Felmentem a lépcsőkön.
3738 4, 2| visszakerültem a katakomba feljáratába.~Tehát ez a kísértetek sétaútjának
3739 10, 2| burkolat nélkül. Amíg egy feljárót találtam, abba is jó idő
3740 10, 1| még a város krónikájába is feljegyeztetett csodálatossága végett. S
3741 7 | hajót a soltész.)~– Semmi feljegyzésre méltót.~(– Akkor ugord át
3742 5, 1| belevesztesz. Hiszen ha feljelented valahol a dolgot, legelőszőr
3743 4, 2| soltészt vagy a várnagyot, s feljelenthetted volna az általad észrevett
3744 10, 2| elszaladjon a polgármesterhez, s feljelentse, hogy őt meg akarják gyilkolni.
3745 4, 2| tisztátalan asszonyok ide feljöttek, s hasznát vettem, s azután
3746 3, 2| sem ismersz rá? – szólt felkacagva a herceg. – Tudtam előre!
3747 11, 1| orrukon. Lovagolva jöttek. A felkantározott paripa egy-egy sápadt férfialak
3748 10, 2| belekerült. Egyszer aztán felkapaszkodtam mégis, s szétnéztem, hogy
3749 11, 2| az egész násznép hirtelen felkapott a szekérbe; teleülték annak
3750 10, 2| szélcsapás a tenger felől felkapta azt is, s elkezdte gyorsan
3751 3, 4| hanem az apámé. Hirtelen felkaptam a Szűz Mária képét, hogy
3752 2, 1| eresztett paripát, s azokra felkapva, ketten együtt a kincsekkel
3753 2, 1| csizmája talpával, a puskáját a félkarjára vette, nekem a vállamra
3754 2, 2| vállaltam magamra.~Madus azonban felkelt a helyéről, s azt mondá
3755 13, 1| tudatlanságomban fél tégellyel felkentem a lábaira, amitől azután
3756 2, 1| sziklatömbökből, s az alján egy félkerek boltozat volt hagyva, amin
3757 2, 1| nogajkával.~A tatár horda aztán felkerekedett, s megint indult vissza
3758 11, 1| egy óra lehetett az idő. Felkerekedtem, hogy még a holdvilágnál
3759 3, 1| Visznovieczky herceg palotájának felkeresésére.~A nevemet bátran mondhattam
3760 3, 1| könyvbe beleszúrt. Azután felkereste az utolsó lapot, melyen
3761 13, 1| engem ily szoros helyen felkerestél, ahol nem osztogatnak semmit
3762 8, 1| andernachi cserzővargának a fia felkerült a delhi császárság szeharomporei
3763 3, 1| rajtakapni.~Most már egész felkészülten indulhattam Visznovieczky
3764 2, 1| leisszák magukat, s aztán így felkészülve indulnak az ítélethozáshoz.
3765 10, 1| lehúzni. Megfogni a láthatárt félkézzel, és fölhúzni a zenitre,
3766 11, 1| lidércnyomáson, ami mellemen ült, és felkiálték:~– Ha Isten velem, ki ellenem?~
3767 4, 2| térdkötőszalagjuk is kilátszott a fellebbent köntös alul, s ezalatt valami
3768 1, 1| mint az ehrenbreitsteini fellegvár Koblenzre. Ez a város is
3769 4, 2| az asszonyi állatok ide fellopakodnak. Azon az úton én innen megszökhetem.~
3770 8, 2| vallomásomért, sőt inkább nagyon felmagasztalt érte.~– Aki ilyen hűséges
3771 10, 2| bőrét bekenik vele, hát úgy felmarja, mint a csalán. S nekem
3772 5, 2| megtettem, hogy az utcáról felmarkoltam egy csomó sarat, s amint
3773 2, 1| kapufélfát támogatni, hanem felmásztam a nagy diófára, ami a kedvesem
3774 2, 4| elmondtam neki! De újra felmelegedett aztán, mikor meggyógyulásom
3775 5, 1| kifeszíteni készül, hogy arra felmeneküljek. A véletlen egy hollandi
3776 2, 1| kötéllajtorján lehetett felmenni, s azt ő felhúzta maga után.~
3777 2, 4| lőjek.~– Tőled függ, hogy a felmentésünkre jövő seregnek elég időhaladéka
3778 2, 5| ostromlók veszedelmét, kik a felmentő sereg elől hanyatt-homlok
3779 11, 1| laknak, mint a marmoták. Ki félne azoktól? – A kísérő katonák
3780 10, 2| kiszárasztva a széltől, alul felnedvesítve a tengertől. Nem látni azon
3781 10, 2| Uxoricidium: aequale = felnégyeltetés, praecedente jobb kéz levágatással.)~(–
3782 2, 2| nem volt benne, s minthogy felnőtt tulkot ide a barlangon át
3783 5, 2| használt semmit. Hegyes szarvai felnyársalással fenyegettek, ha veszteg
3784 4, 2| vasajtóhoz ért a menet. Az felnyílt, s egy előttem eddigelé
3785 2, 1| egy föld alatti zsilip felnyitásával azt az egész sóstavat, ami
3786 1, 1| maradt tűzkorsót szétszedi, felnyitja, újra megtölti, s azzal
3787 1, 1| korsó akkor sül el, mikor felnyitódik?” S mindnyájan otthon maradtak.
3788 2, 1| orrcimpái szétfeszültek, s felnyitott két piros ajkai közül elővillant
3789 8, 3| Ízleljük meg! – felelém én, s felnyitottuk a palackokat. Hanem azokból
3790 2, 1| lezúdíthatták, s azzal az ott felnyomuló ellenséget elseperhették.
3791 2, 2| szirtfalak, ezer láb magasra felnyúlók, torony alakú sziklacsompók,
3792 5, 2| hirtelen összehúzta a magasba felnyúlt nyakát, hanem azután meg
3793 5, 2| kirúgta a hosszú nyakát, hogy felökleljen, hirtelen hasra vetettem
3794 3, 3| mód jutott eszembe, hogy felöltöttem a misemondó-ruhámat, felcsaptam
3795 2, 1| Ezalatt a nagyszakállú rabló felöltözött pópának. – Nagy, aranyos
3796 4, 2| levettették velem a barátcsuhát, s felöltöztettek római liktornak, mely minőségben
3797 2, 4| meghallgatta gyónásomat, és feloldott.~Aztán azt mondá:~– Eredj
3798 5, 2| gazda, s ekképp megjavítva felőlem táplált véleményét, bement
3799 5, 2| hiszem az egész múh-borjú felőli mendemondát. Hiszik talán
3800 2, 3| legfeljebb a dajkák meséltek felőlök. Ki gondolt volna arra,
3801 11, 1| annálfogva senki sem tudott felőlük valami bizonyosat mondani.
3802 1, 2| államtitkokat.~– Octavo felonia!~– Kereskedtem a más vagyonával.~–
3803 12, 2| keresek helyetted mást.~Hosszú félóra volt! Elgondoltam magamban,
3804 4, 1| annak minden télire valóját felpanizálta. Hátha ez a legenda most
3805 12, 1| engem átadtak tíz tallér felpénzért a francia titkos toborzóknak,
3806 9, 1| volt hozzá. Mi voltunk a felperesek, a hajótulajdonos volt a
3807 4, 2| asszonyok láttára hamar felpezsdül, még ha túlvilági személyek
3808 2, 1| dörmögött rám, amint felpislantani látott, olyan hangon, mint
3809 10, 2| fizetni helyettem a mindennap felpofozott gúnyolódókért, én pedig
3810 8, 3| közepett ismét elaludtak, újra felragadott, s a herceget s hercegasszonyt
3811 1, 2| sem követte. A porkoláb félreértette a soltész intését, s még
3812 5, 2| polgárjoguk.~Mynheer Ruissen félrehívta Mayer urat, s értesítette
3813 7 | összeültek karikába kockázni, én félrehúzódtam közülök, s a csalogatónak
3814 11, 1| reá valahol lesben vár. Félretettem azt a félelmemet, mely szerint
3815 4, 2| lovagnak a sírürege elől félretolva találtam az emléklapot.
3816 11, 1| irányban vannak, akkor jó előle félreugrani.~Nekem csak úgy a fülem
3817 5, 2| szekércsörömpölés vegyest. A szép Ágnes felsikoltott: – Jézus Mária! a múh-borjú! –
3818 4, 1| előnyömre volt. Az bizonyos felsőbb nimbuszt szerzett a számomra
3819 2, 1| takarózva.~Azt kiszemeltem a félsötétben is, hogy az én Madusom számára
3820 1, 2| hogy ennyi bolond hivatal felsorolására el ne nevessék magukat,
3821 9, 1| vidékeknek a nevei, amiket felsoroltam, mivelhogy azon a vidéken
3822 11, 1| baklovagféle, majd így meg amúgy felspékelik menten. Utoljára magam is
3823 5, 2| menni.~– Hát igazán nem félsz tőle? – mondá Mayer gazda,
3824 2, 1| ha pedig a tél jött, az felszabadítá őket az ostrom alól.~Hogy
3825 2, 1| kosarakba beültek, s azok felszállították őket a barlangig, ha pedig
3826 3, 4| lépcsősorokon át hol le-, hol felszálltunk. Úgy tetszett, mintha a
3827 5, 1| amely éppen a vasmacskát felszedni, s a vitorláit kifeszíteni
3828 12, 1| leereszkedett, mikor a mondurt felszedtem.~– Hát te, fickó, nem vagy-e
3829 9, 1| vádlott hamisan hunyorított a félszemével, s folytatá a vallomását.~–
3830 10, 2| halált adhat. A sívó homok felszíne száraznak látszik, olyan
3831 2, 1| leányom.~S azzal a térdéről felszökő leánynak odanyújtá a pallost,
3832 5, 1| zugba: ott aztán várhatnád a feltámadást.~– De hát mit csináljak
3833 10, 2| nem hallottam vele semmit.~Feltápászkodtam nagy nehezen; de mint afféle
3834 4, 2| kriptaajtón. Én siettem azt feltárni, s nagy meglepetéssel láttam,
3835 5, 2| bújt az, a múh-borjútól féltében: nekem magamnak kellett
3836 2, 1| malomkerék, mely a felhúzó láncot feltekeri, s egyúttal a malomkövet
3837 3, 2| szemébe.~Ettől a tekintettől féltem.~Nincs az az ítélőbíró,
3838 2, 1| mondom, a hideg is lelt már féltemben, mikor az ebéd ideje következett,
3839 10, 2| te bolond! Ugyan kitől féltenél ott a homokbuckák között,
3840 10, 2| amilyen a leírott, s mikor azt feltette, olyankor mindig úgy tetszett,
3841 11, 1| kavicsbánya, amiből az országutat feltöltötték. Egy keskeny, vert út kanyargott
3842 2, 1| panaszkodni, hogy neki a lábai már feltörtek a gyaloglásban, nem tud
3843 7 | bizalom, hogy egymást ne féltsék.~Megvallom, a sok egyéb
3844 2, 4| az országútra, ahol nem féltünk semmi ellenállástól többé.~
3845 8, 1| derékhad összeszedte magát, feltüzelve egy hős asszony példája
3846 4, 1| csak itt maradj.~Ekkor feltűnt neki az a vasörv a nyakamon.~–
3847 7 | hogy a karját könyökig feltűrve mutathassa meg nekem, erkölcsi
3848 2, 1| Ekkor az én Marinkám a felügyelésre hagyott ősi drágaságokból,
3849 5, 1| szükség többé az ő nagy felügyeletére, észrevette, hogy én is
3850 2, 1| azért teszi, hogy engem is felültessen a lovára. – Az ám: engem
3851 10, 1| kacagtak és őrjöngtek, felüvöltöttek a holdra, mint a kutyák.
3852 3, 2| virgonc ifjúcska, szokott felugrani a karszékéből, s aztán a
3853 7 | címerével lefelé fordítottan felvarrva, elmentem raportra a kapitányhoz,
3854 14 | vállamon repdes!~S azzal félve tekinte félre a válla felé.~
3855 7 | scalaria retrotorsa után, azt felverték darabonkint két-háromezer
3856 2, 4| tömör arany táblájára volt felvésve az ajándékozó Leszczinsky
3857 11, 2| ellen. Megígértem, hogy felveszem a pokoli stigmát.~Hanem
3858 4, 1| pedig az ujjongó csőcselék felvett a vállaira, s úgy vitt a
3859 1, 1| maradt. Azt, amint kihűlt, felvették a tüzérek, s odavitték Hugóhoz.~–
3860 3, 1| egy labodás udvarra, onnan felvezetett egy rozzant lépcsőn egy
3861 11, 2| kendében?)~(A vádlott aztán felvilágosítá, hogy az egész testet szokták
3862 8, 1| elkövetett legsúlyosabb vétkek felvilágosítására szolgálnak, amik között
3863 2, 1| már azt hitte, hogy jól felvilágosított, akkor elővett egy vastag
3864 4, 1| fel voltam készítve, akkor felvittek a lovag úrhoz a refectoriumba. –
3865 2, 4| E vízárkon át csak szűk felvonó hídon lehetett a bekerített
3866 2, 5| nem eresztették értem a felvonóhidat.~Az éjféli misének éppen
3867 4, 1| egy körülárkolt dombtetőn, felvonóhíddal és sánccölöpzettel ellátva.~
3868 8, 1| egyszerre ért oda vele a felvonóhídhoz, s a kinnszorult vezért
3869 2, 1| óránál, az egész csapatot felvontatta az örökmozgó malom.~Ez hát
3870 4, 1| tavaszig eltartott volna, a felzavart méhraj ott zúg az üres köpűben.~
3871 12, 1| beviszem a városba, bemutatom a fémjelző hivatalnak; magadat pedig
3872 10, 2| elnyelő homoknak nincsen feneke. Úgy szíja befelé az embert,
3873 2, 1| engedett letekinteni.~A mélység fenekét egy tó sötét tükre képezte.~
3874 5, 2| szörnyeteg hang; a minden bőszült fenevadak ordításából keveredett pokolbeli
3875 5, 2| valaki összetalálkozik egy fenevaddal, azt hiszi róla, hogy az
3876 14 | s elkezdé a miatyánkot fennhangon elimádkozni.~Mikor az áment
3877 8, 3| postaközlekedései által fenntartja, s mint az írott krónikák
3878 9, 1| sahok és rahják számára volt fenntartva. Minden hosszas teketória
3879 5, 2| nem fecsegem ki egyelőre, fenntartván magamnak elítéltetésem esetére,
3880 8, 1| mint ő császári királyi fensége, sah Allum, a nagymogul
3881 3, 4| addig, valami ismeretlen fény derengte azt át, mely fölülről
3882 5, 2| fejemet, nem törődve azzal a fenyegetéssel, hogy akkorára dagad a fejem,
3883 12, 1| ellenem, s minden ember azzal fenyegetett, hogyha proféciát akarok
3884 12, 1| boszorkányoktól, minő veszély fenyegeti az útféli vendéglőst, s
3885 10, 2| kinyújtott karjaikkal látszottak fenyegetni, a földi szeder, mely tüskés
3886 8, 1| mikor az nem sikerült, akkor fenyegetődzött, hogy mit tesz majd, ha
3887 9, 1| lőporos kamrájába, s azzal fenyegetőzött, hogyha őt meg akarjuk fogdosni,
3888 2, 5| lábon ugráltak, s mankóikkal fenyegetőztek. Most már a hajdemákok felgyújtott
3889 10, 1| pedig megtettem, amivel fenyegetőztem; rohantam a polgármesterhez:
3890 2, 2| vízcsatornájukat ez a veszély fenyegette.~A Viszpa-Ogród népe egészen
3891 5, 2| szarvai felnyársalással fenyegettek, ha veszteg nem maradok.
3892 11, 1| baklovagokat, de életveszéllyel fenyegetve kényszeríttetett a társaságukban
3893 3, 4| felkelő hold: de mindeneknél fényesebben világított arca. Az olyan
3894 2, 4| s az a glóriás kép annál fényesebbnek látszott. Egyszer aztán
3895 3, 1| őrizzem azokat, mint a szemem fényét. Úgy őriztem. Én nem tudom,
3896 11, 2| s ugyanaz a fekete lapon fénylett tűzbetűkkel.~Mikor az megtörtént,
3897 3, 4| végigsepert a földön, hogy fénylettek utána a megérintett árumvirágok
3898 4, 2| mely márványszínűre volt fénymázolva.~Ez a fülke nem volt sírüreg,
3899 2, 1| ott feküdtem egy nyaláb fenyőfagallyra fektetve, egy csergedező
3900 4, 1| elraktam gondosan lehántott fenyőfakérgek döbözébe. Szent fogadásom
3901 2, 2| sűrűn telenőve csenevész fenyőfákkal. Nemhogy ember, de még olyan
3902 2, 1| volt, azt kihozták a nagy fenyőfatemetőből, ha még életben kapták.~
3903 2, 1| két sziklafal közé óriási fenyőszálakból egy nagy csatornát fektettek
3904 3, 3| ragyogó színét lehet látni, és fényőzön, ami utoljára harmonikus
3905 2, 2| kezdett, a távolból valami fénysugár küllői lövelltek be a mély
3906 4, 2| rejtélyes lámpások vetettek fényt a terem pompájára. Csupa
3907 2, 2| vezetett: néhol ünnepélyes fényű termekbe léptűnk, amik úgy
3908 10, 1| hajójára, s újra egymáshoz férceltette a lelkemet a testemmel.
3909 13, 1| nevetni.~– No, ez mindjárt ferdére megy! – gondolám magamban.~–
3910 3, 1| akkor meg egy skatulya féregvesztő kenőccsel akarta beváltani
3911 8, 3| kedves Zeib-Alniffámat durva férfikezek megragadják, s lerántják
3912 2, 2| nekem valamit, amitől a férfiszív nagyot szokott dobbanni
3913 4, 2| bálványnak két arca volt; egy férfiúi és egy női, s az egész alakja
3914 3, 3| falhoz vasalva, s küzdesz a férgekkel, amíg élsz, s megadod magad
3915 3, 3| élsz, s megadod magad a férgeknek, mikor meghalsz. Tertium
3916 2, 1| keskeny, hogy csak egy ember férhetett rajta keresztül; annak a
3917 3, 3| bizonyosan, hogy megcsal. De nem férhettem hozzá a titkához, hogy „
3918 10, 2| asszonyok olyankor, mikor a férjeik valami útra készülnek, rendkívül
3919 2, 2| oltár előtt nem esküdtek a férjeikkel össze, akiket úgy hurcoltak
3920 5, 2| szereti üldözni a jámbor férjeket és családapákat, akik lesbe
3921 8, 3| egy „ráisz” is, a megholt férjem fia, s amíg belőled rahja
3922 3, 2| hercegnő visszaérkeztét. A férjen kívül minden ember tudta
3923 8, 2| az asszonynak a megholt férjjel együtt elevenen meg kell
3924 11, 2| is, de én hogy az ördögbe férnék el a kendében?)~(A vádlott
3925 11, 1| fognak ki rajtam. Hozzám férni csak egyesével lehetett
3926 5, 2| Iszonyú eltátott szája fertelmesen bömbölt alattam, s röhögte
3927 13, 1| észre, hogy kitudódott a fertelmesség, gondolta magában: „Nem
3928 2, 3| kötni a fejét, mint a házaló festett kelméjét.~– De lásd, neked
3929 2, 1| akit pedig éppen szépnek festettek. Veres volt a szakálla és
3930 2, 1| istenség egységének dogmáját feszegették, azalatt mi bolondok odafönn
3931 3, 3| hogy a karomat meg kell feszítenem, mikor egyiket fel akarom
3932 4, 2| Jaldabaoth büntetésül keresztre feszítteté őt. Ezt bizonyítja Valentinus
3933 4, 2| Jozua Hanocri, s keresztre feszíttetése egészen megérdemelt büntetés
3934 8, 3| kijózanítja, hogy csupa bölcsesség fészke lesz a koponyája.~Akkor
3935 10, 2| békák tanyáznak, a hojszák fészkelnek, ahol a vidra meg a marmota
3936 11, 2| talapzataikon, s az oltáron is a feszület az I N R I-s végével lefelé
3937 3, 1| mindenkiről, hogy az atyjának a fia-e. Sőt azt is tudja, hogy
3938 8, 1| a trieri fűszerkereskedő fiából király. Valóságos uralkodó
3939 6, 2| alatt ma kikelt meztelen fiagalambot is: mégsem telik ki a sok
3940 4, 2| vagyok Astarte, ki az Izrael fiait elcsábítottam a Kanahánban.
3941 13, 1| ivadékkal, s mind a heten fiak voltak, és fölnevelkedének.)~(–
3942 9, 1| kabátját levetette, s akárki fiának önkényt odaajándékozta volna.
3943 5, 2| és három eladó leánya.~A fiáról azt mondták, hogy az egyetemen
3944 1, 1| alkotása volt – a nevezetes „fias bombavető”. Egy nagy mozsár,
3945 3, 2| hogy Kochanovszki Zdenko a fiatalasszonynak leánykori szeretője volt.
3946 5, 2| pokol! Óh! Óh! Szerencsétlen fiatalember. Még a Szűz Mária koronáját
3947 11, 2| hangját az esküvő alatt elég fiatalnak találtam; nem selypített,
3948 5, 2| mindenféle kétségbeesett fickókat újoncoknak. Jó képet kellett
3949 9, 1| halálos bűncselekedetnek. A Fidzsi-szigetek lakói ezt valódi hőstettnek
3950 9, 1| Hiszen ha én a te utadat figyelemmel akarnám kísérni, az kellene,
3951 1, 1| két végénél a szekereket figyelmeztesse, hogy „Jobbra kerülj, balra
3952 12, 1| fejemet, hogy elmegyek, figyelmeztetem a vendéglőst az ellene készülő
3953 8, 2| szorította a hüvelykujjamat, s figyelmeztetett fogadásomra.~Én tehát kötelességemnek
3954 11, 1| baklovag, aki az apácákat előbb figyelmeztette, hogy meneküljenek onnan?
3955 9, 1| valahol a Florida vagy a Filippina szigeteken kikötünk, s ott
3956 7 | meg, hanem eladtam három fillérért egy társamnak, aki kétszer
3957 12, 1| nálam?~Én esküdtem, hogy egy fillérnek sem vagyok ura.~De nem hitte
3958 5, 2| veté közbe a soltész.)~„Finis sanctificat media” – felelt
3959 4, 2| S erőltettem a számra a fintorgást.~Astarte fittyet vetett
3960 5, 2| abból a pénzből, amit a fiok keresett.~(– Ellopván a
3961 7 | Scalariái, amikkel egy fiókja tele volt, megértek annyit,
3962 13, 1| vannak, s abban mindenféle fiókok, és a fiókokban különb-különbféle
3963 13, 1| mindenféle fiókok, és a fiókokban különb-különbféle írok,
3964 13, 1| szekrényembe. Itt vannak fiókonkint rendbe fölállítva a tégelyek,
3965 13, 1| rendbe fölállítva a tégelyek, fiolák, dobozkák, cincsészécskék,
3966 13, 1| feldöntött; valamennyi tégelyem, fiolám, skatulyám mind szétgurult
3967 11, 2| Luther elleni pamfleteket firkantotta, és mindazok a tollak, amik
3968 2, 2| egyetlen ablaka a mennyei firmamentum. Keresztülásni a falat nem
3969 2, 1| volt, mintha a gyehenna firmamentumán égnének véres csillagzatok.~
3970 4, 2| számra a fintorgást.~Astarte fittyet vetett az ujjaival az orrom
3971 1, 1| szikrázó tűzláng csak úgy fityfirékel elő. Arra való, hogy ahová
3972 3, 2| sőt, ami legfőbb foka a fitymálásnak: jelenlétemben enyelgett
3973 10, 1| Akkor én király voltam; ez a fiúcska tehát: királyfi.~– De asszonyom!
3974 3, 3| azt tettem, amit a tékozló fiúk szoktak tenni, hogy a régi
3975 10, 1| vesztettem! Inkább nyertem. Egy fiúval többet, mint amennyire számítottam.~–
3976 2, 3| a hajdemák semmiért sem fizet. Azért énnekem a te aranyaid
3977 5, 2| Írja föl ön a kontóra. Fizetem az önnél levő kétezer tallérból.~
3978 5, 2| kétezer János-tallérról szól, fizetendő három hónap múlva.~Annyit
3979 5, 2| a kétezer Joachim-tallér fizetésétől.~De még a dublonjaimhoz
3980 5, 2| elégedve az alkuval. Csak a fizetési határidőt sokalltam egy
3981 7 | evezőlegénynek. Ezeknek illendő fizetésük van, minden napra harminc
3982 5, 1| azt odaadom zálogba vagy fizetésül.~– Loptad?~– Esküszöm a
3983 2, 1| égettetni, a leányrablásért fizetsz tíz tinót, s a rablásért
3984 8, 1| megtették azt, hogy mikor nem fizette ki a zsoldjukat, megfogták,
3985 2, 1| volt, a hajdemák vezérnél fizették le a védelmi díjat, az azután
3986 10, 2| markában a soltészhoz, s fizettet az emberrel három márkát
3987 2, 1| az otthonvalókkal magáért fizettetni váltságdíjul.~A magyar úr
3988 13, 1| szalamandrakenőcsőt a bolondoknak, s fizettetsz magadnak kemény tallérokat
3989 13, 1| alkalmasint egynémely irigy fizikusnak a bérence) tüzes taplót
3990 4, 2| álomtól voltak meglepetve, in flagranti lepethetted volna meg, ha
3991 11, 2| Dromo, Kopciher, Aszmodai, Flibbertiggibet stb. Magát a „maker”-t Astarothnak
3992 9, 1| az volt, hogy valahol a Florida vagy a Filippina szigeteken
3993 3, 3| lesz az édességnek, ami a fluidumokat felforralja, az idegeket
3994 1, 2| büntetése: „háttal fordítva főbe lövessék”. De ily komplikált
3995 10, 2| marad a dolog az egyszerű főbelövetésnél. – Uxoricidium: aequale =
3996 14 | büntetésére, a hátulról való főbelövetésre kegyelmesen elítéltetik.”~
3997 13, 1| képest, mikor egyszer a főbíró feleségéhez hívattak, aki
3998 6, 1| visszaemlékezni, mivelhogy a hét főbűnök, ha azokat az ember mint
3999 13, 1| lehet megháromszorozni a hét főbűnt, s csinálni belőle huszonegyet,
4000 9, 1| keresni; akiknek az volt a főbűnük, hogy franciák, németek,
4001 9, 1| tartott, legkisebb szellő nem fodrozta a habokat, s nekünk ezalatt
4002 4, 2| szent kehely sima arany födele, hát annak a fényes lapja
4003 9, 1| láncainkból, fölrohantunk a födélzetre, az álomittas legénységet
|