10-apamn | apamr-bekah | bekak-boszo | boszu-csore | csosz-elegs | elegt-eltet | eltev-falva | fanak-fodel | fodet-grana | grani-hatam | hatan-idele | idera-kabul | kacag-keres | kerev-kisza | kisze-krakk | krako-lepet | lephe-megal | megan-megte | megti-nagyb | nagyc-ontet | onti-palot | palud-rajta | rajtu-silbe | silen-szenn | szent-tanca | tancb-tobbe | tobbi-uralk | uralm-verje | vero-zvoin
Rész, Fejezet
6512 8, 3| nem nagyot estem; csak a kerevetről a padlatra.~(– De már mi
6513 8, 3| megízlelte. A pálmák kifúrt kérge, az agavék levágott hajtása
6514 3, 1| rongyos koldusnak, aztán kergessétek odább! Hja bizony, a szép
6515 1, 1| visszafordul, s a saját gazdáját kergeti el a mezőrül. – Nem szükség
6516 8, 3| boldog férj a „zenanah”-ában kérheti a rózsavíz-locsolást. A
6517 4, 2| büntetés volt.~Velem a világ keringett e szavakra. Ha gonosz indulataim
6518 4, 2| eredj aludni.~Astarte a keringőtánctól elszédülten rogyott le a
6519 2, 3| kíséri őket. Ezt kézre kell kerítenünk. S onnan mindjárt fordulunk
6520 8, 3| addig mindig a paradicsom kerítésén kívül kell a virágillattal
6521 2, 1| csábították.~Városokat és kerített várakat ők nem építettek;
6522 5, 2| öccse, Rupertus, az meg kerítő; ő maga martalócvezér.~Más
6523 5, 2| természetesebben, mint hogy egy csókot kérjek tőle.~(– Ahol van, ni! Nem
6524 2, 1| vádlottnak –, te mindig azzal kérkedtél a társaid előtt, hogy legvakmerőbb
6525 3, 2| lábát, s nem ugrott fel kérkedve, hogy milyen legénynek érzi
6526 4, 2| Legelni akar? Nem, csak kérőzni akar. A barom, ha jóllakott,
6527 7 | puhányok, elkészítém számukra a kert hátuljában a tervezett medencét,
6528 14 | rendbeli gráciáját; nem is kért többé semmiféle haladékot.~
6529 7 | volt hozzám, mikor lejött a kertbe, s egy negyedórával tovább
6530 7 | negyedórával többet töltött a kertbeli medence körül, s maga is
6531 4, 2| levágták a füledet a Gecsemane kertben, hogy nem hallasz?~Ekkor
6532 3, 3| felhők közé, amik lassankint kertekké, ligetekké, állatokká, madarakká
6533 8, 3| Hát mire vársz még? Nem kértem-e már első feleségemtől, hogy
6534 7 | hétköznap délutánonkint kertészkedtem az özvegyasszonynál. Ami
6535 7 | özvegyasszonyhoz jutottam én be kertészlegénynek. Ráértem a tüzér-konstáblerségen
6536 7 | területe egyetlenegy virágos kertet képezvén, mely a mai korban
6537 9, 1| kölcsön…; no, hát kitől kértetek kölcsön?)~Útunkba akadt
6538 7 | minden reggel korán kijött a kertjébe, megtekinteni a tulipánokat,
6539 9, 1| kiáltánk tehát a rákászokra, s kértük a rákilletményünket, mivelhogy
6540 1, 1| figyelmeztesse, hogy „Jobbra kerülj, balra térj!”, hanem inkább
6541 5, 2| hogy milyen szép monogram kerülne ki az Ágnes és a Hermann
6542 7 | virágágyain egymás mellé kerülnek a nautilus pompiliusszal,
6543 11, 1| minden emberi társaságot kerülnöm kell. Örültem, hogy, íme,
6544 4, 1| mondjak, ha emberek közé kerülök, hogy jutottam ehhez a szép
6545 2, 1| extrapostán, vagy a pokolba kerülővel, nagy állomásokkal, szép
6546 12, 1| amit az imént kapott, amíg került-fordult, ellopták.~– Melyik lopta
6547 2, 2| Csalatkozol, mi sohasem kerülünk őhozzájuk vissza.~– Csak
6548 11, 2| sótartót, míg a szép Lilith kés, villa helyett a saját fényes
6549 1, 1| ki- és elégeti, részint a késeivel összekaszabolja, de ha csak
6550 1, 1| van, a henger oldalai éles késekkel spékelve, a két kereke pedig
6551 11, 1| velem egyéb, mint a nagy késem, amit hüvelybe dugva hordtam
6552 11, 1| kemény, mint a vas; azt a késemmel lenyiszáltam, s aztán csináltam
6553 10, 1| egybevetve, a Szentszék nem késik kimondani, hogy ámbár csodálatos
6554 9, 1| nemes lélek saját maga egy késkanyarítással leszelte a fejét, s odatette
6555 2, 1| tetszett, mintha fönn még keskenyebb volna a sziklafolyosó párkánya,
6556 4, 1| aztán az illető nem fog késni a várva várt áldással, s
6557 5, 2| Hogy mennél te ilyen este későn a „hamburgi hegyre” a zsidófertályt
6558 7 | fiam! Eredj mindjárt! Le ne késsél a hajóról!~Ő maga pakolt
6559 4, 1| remeteodúmhoz.~Minthogy el voltam késve, az első dolgom az volt,
6560 3, 2| rá, hogy a gyóntató atya készebb volt mártírhalált szenvedni,
6561 3, 3| minden percben rám rohanni készek, amint álomra hunyom le
6562 3, 2| saját szép fehér kezeivel készíté el a hercegnő a férje számára
6563 10, 1| aminő csodát Európában nem készítenek, meg a sárkányos selyemszövet,
6564 10, 1| selyemszövet, aminek még a készítésmódját s a szövetanyagát sem tudják
6565 4, 2| amit az én delektálásomra készítettek, majd olyat alusznak tőle,
6566 7 | egytől egyig balrul jobbra készítették a házaikat.~Íme, ezáltal
6567 7 | az ahhoz való rakétákat készítik.~…Így jutottam én be tüzér-konstáblernek
6568 4, 1| szabva.~Mikor így fel voltam készítve, akkor felvittek a lovag
6569 9, 1| magaslatára értünk, ez a készletűnk is elfogyott, s kénytelenek
6570 3, 1| emlékezni rá? Csak amennyit készpénzben zálogba adtam rá. Nem is
6571 8, 3| a fejemre, eladott nekik készpénzen, s az én nyomorult fejem
6572 3, 1| volt fukar a szóval. Egész készséggel fölvilágosított róla, hogy
6573 11, 2| találtam, hogy a szarvasbőr kesztyűk alatt iszonyú hosszú és
6574 9, 1| lehet a békókat, mint a kesztyűt vagy a csizmát lehúzni az
6575 5, 1| a vitorláit kifeszíteni készül, hogy arra felmeneküljek.
6576 2, 1| intett egyik társának, hogy készüljön a ceremóniához.~Ez volt
6577 12, 1| figyelmeztetem a vendéglőst az ellene készülő nagy bajra.~Késő éjszaka
6578 5, 2| bőriszákomat a vállamra vetve, készültem odább menni.~– Hát igazán
6579 2, 3| Pedig most nagy dologhoz készülünk. Egy gazdag karaván jön
6580 11, 1| mocsárba. Én pedig el voltam készülve valamennyit mind agyonkövezni,
6581 4, 2| mindegyike csakugyan ki két-, ki háromezer esztendő óta
6582 2, 1| égnének véres csillagzatok.~Két-három rúgással kiúsztam a sóstóból
6583 7 | azt felverték darabonkint két-háromezer tallérra, míg az eddigi
6584 11, 1| nekitérdelt, leütötte maga elé a kétágú villát, ráfektette a puskát;
6585 2, 1| iszonyú nagy kanalat, ami kétakkora volt, mint a szám. Nem tetszik
6586 5, 1| elvesztek volna, s amik kétannyit nyomnak a jámbor ember lelkén,
6587 11, 2| amivel egy prímás megírta e kétértelmű választ: „Reginam occidere
6588 11, 2| hárfázik, s a farkával egy kétfenekű dobot ver.~A Beherik, az
6589 3, 1| bratinát”!~A bratina egy kétkupás, öblös aranyserleg volt.
6590 11, 1| hoztam; annak a segítségével kétöles ugrásokkal vetettem magamat
6591 2, 2| szerelmi mámor miatt ezt a kétségbeejtő végzetet vállaltam magamra.~
6592 10, 2| már övig lesüllyedt, akkor kétségbeesik a küszködő; érzi, hogy nincs
6593 11, 1| álarc alatti nevetésük.~Kétségbeestemben aztán nekem is nagy kedvem
6594 2, 2| hőségben.~Ezért voltak oly kétségbeesve a hajdemákok, mikor az ostrom
6595 8, 3| találkoznak, s annálfogva kétségbevonhatatlan tény, hogy én és az első
6596 11, 2| Boccaccio, kiknek állításait kétségbevonni nem lehet. Most az egyszer
6597 3, 1| mondással oldotta meg a kétséges kérdést:~– Édes fiam, én
6598 4, 1| volt az ismeretlenre nézve. Kétségtelenül mondta is magában, hogy „
6599 5, 2| nyúlik fel a rettenetes kétszarvú feje a magasba felém, s
6600 2, 1| tárta szét a két markát. Kétszázat.~Erre a tatár odanyomta
6601 2, 1| a neve, hogy rohanjon rá kétszázezer lovassal hárulról a magyar
6602 12, 2| Megszökjem?~Esküszegő legyek? Kétszeres esküszegő? Megtörjem a hűséget,
6603 9, 1| vitorlákkal, áthordtuk rá amennyi kétszersültes láda meg italkáshordó belefért,
6604 9, 1| deportáltak számára becsületes kétszersültet, füstölt húst és brandyt
6605 9, 1| elfogyott már, s csak fél adag kétszersültre voltunk szorítva.~– Ohé! –
6606 3, 4| kezeivel, azért nem törhette ketté. Hanem akkor megragadta
6607 5, 2| kopogtatókat. Olyan foga van, hogy kettéharapja a dárdanyelet. Akit a nyelvével
6608 8, 3| utánam, mint mikor a villám kettéhasítja őket.~A millió csillag ragyogásánál
6609 2, 2| összeadott minket, s arra mind a kettőnknek a fejére tettek egy-egy
6610 10, 2| jönni: jobb lesz mind a kettőnkre nézve, ha ő otthon marad.
6611 4, 1| a világi jókért? Látod: kevélykedtél, dicsekedtél, hogy íme,
6612 2, 2| szokott dobbanni örömében, kevélységében: akkor meg aztán éppen semmire
6613 2, 3| leitatom: egy kis jó theriákot keverek a méhserűk közé, s mikor
6614 8, 2| drága terhe alatt görnyedve, keveréke az eszményi szépnek és rútnak;
6615 1, 1| töltve valami pokolbeli keverékkel. Aztán nem egy fogantyújok
6616 6, 2| ellenben négy kereke. Aztán kevesebbe is kerül. A megtakarított
6617 9, 1| egy negyedrész lélekkel kevesebbel kellene bírnia, mint azelőtt
6618 9, 1| volt a „több”, s a többet a kevesebből kivonni tiltja az algoritmus.~(–
6619 2, 4| volt puskája, most már nem kevesebbre gondolt, mint hogy egy bekerített
6620 8, 3| előadjam?~(– De hisz azt el ne kezdd! – kiálta közbe a soltész. –
6621 4, 2| hurokba beleakadna.~Most kezdém már sejteni, hogy miért
6622 2, 2| arca, s utoljára világítani kezdene a sötét föld alatti űrben.~
6623 2, 4| azonban rögtön újra kellett kezdenem a hazugságot, mert ezáltal
6624 2, 2| volt a kis hajlék, ellátva kezdetleges bútorokkal, edényekkel;
6625 6, 1| minthogy a hajdemákoknál nem kezdhettem a testimoniumomat, annálfogva
6626 7 | tojásból kibújik, megfordítva kezdi el a héját építeni.~Az én
6627 1, 2| benne tart, addig el ne kezdjék a vallatást, míg ő meg nem
6628 8, 1| vádlott.~Tehát, hogy az elején kezdjem: a Gangesz partján, Benáresz
6629 4, 2| kelepelőt, a mise mindjárt kezdődik.~Pedig én olyan elevenen
6630 7 | bizonyos idő alatt, amíg a kezdődő ember a legkiállhatatlanabb
6631 11, 2| esküformát visszájáról, ami kezdődött a megfordított „Amen”-nel,
6632 2, 5| 5. A KARÁCSONYÉJ~Ősszel kezdtük el az ostromot, s én olyan
6633 4, 1| megszabadulásom napjától kezdve szigorú aszkétai életre
6634 3, 4| neki, megcsókolgatva pici kezecskéjét –, ha ez a te kezed olyan
6635 3, 4| kezecskéjét –, ha ez a te kezed olyan erős: ragadj meg engemet
6636 2, 1| alatt meg nem szolgálok a kezéért, akkor aztán tégy velem,
6637 4, 2| Nabukodonozornak az ölében ült.~Amint a kezeikben tartott szentelt áldozókelyheket
6638 4, 2| elkezdtek fölötte táncot járni, kezeikkel körbe fogózva a két bálvány
6639 2, 1| arcfintorgatásaimból meg az összekulcsolt kezeimből, hogy szeretnék imádkozni,
6640 3, 4| valóban be voltam zárva, és kezeimen, lábaimon, nyakamon a vasbilincseket
6641 3, 3| azok a gyűrűk, amik miatt a kezeimet olyan nehéz volt fölemelnem,
6642 3, 4| azok egyszerre lepattantak kezeimről, lábaimról. Ámde a nyakamra
6643 1, 2| szétkoncoltatás; mint királygyilkost kezeinél, lábainál fogva négy ló
6644 11, 2| kengurufarkat csavart volna a kezeink körül. Mikor beíratta a
6645 8, 3| lerántják az elefántról, azután kezeire, lábaira láncokat verve,
6646 4, 2| amíg azokat avatott kegyes kezek újra be nem szentelik, és
6647 4, 2| szobra, mellén összetett kezekkel, teljes ornatusában. Mégiscsak
6648 2, 1| tanúsítottam az ostromágyúk kezelésénél, úgyhogy a tábornokom konstáblerré
6649 3, 3| átöleljem mind a tízet. A két kezemnek mind a tíz ujjára karbunkulusoktól
6650 5, 2| engem meg otthagynak a két kezemnél fogva az erkélybe fogózva
6651 2, 1| orcáján, amiért az jól a kezemre ütött; hanem a hajdemákok
6652 3, 4| gyermeket, aki a piciny kezének a mutatóujját az ajkai előtt
6653 11, 2| ne?~– Akkor hát sebaj. – Kezet adtam rá.~A Fekete-erdőben
6654 2, 3| amíg, hogyha egy hitetlen kezétől esem el, amilyen te vagy,
6655 3, 3| sírtak olyan keservesen a kézfelemeléskor, hogy azt nem lehetett még
6656 8, 1| palankinjába ült, s a hirtelen kéznél levő testőrcsapattal – alig
6657 8, 3| búcsúvétel alkalmával, a kézszorítás alatt kettépattant gyűrű
6658 2, 2| nehéz sziklát, egyenkint kézszorítással búcsút vettek tőlünk: a
6659 2, 2| semmi öltözet.~Nem is az ő kezük véres keresménye volt az.
6660 11, 1| hogy hiszen csak kerüljön a kezükre olyan baklovagféle, majd
6661 2, 2| szál viaszgyertyát, azt a kezünkbe adták; bekísértek a szűk
6662 2, 3| elepedtünk értük, s csak a kezűnket kellett volna kinyújtani
6663 8, 3| békeszerető elefántokat a „khanverd” cukorba főtt liktáriumával
6664 8, 3| vendégei mulattatására, a „kherat” italtól költővé lesz az
6665 8, 3| nuzzart”, és fogadtuk el a „Khillát”-ot, ami mindkettő ajándékot
6666 1, 1| részint szemét, szakállát ki- és elégeti, részint a késeivel
6667 4, 2| kivehettem, hogy „Malkhust” kiabál. Vajon egy nyaláb füvet
6668 6, 2| szomorúbb „ki ád többet érte?” kiabálását; elsompolyogtam a hajdani
6669 6, 1| a száját elrepeszteni a kiabálásban? A nulla = semmi. Térjünk
6670 5, 2| szemét-száját, hogy elment a kedve a kiabálástól. Azzal aztán a lábam közé
6671 10, 1| értem a tréfát! – kezdtem én kiabálni. – Ami álom volt, az nem
6672 5, 2| sikoltozni, gyilkost, tűzet kiabált, a megsebesült Rupertus
6673 2, 5| azután a kapu előtt addig kiabáltam, míg le nem eresztették
6674 4, 1| napokat, s egy esztendő ott kiad hatot.~– Már hogy lehetne
6675 2, 1| mind megegyem, amit nekem kiád részül: „Nekem ne panaszkodjál,
6676 4, 1| ez a legenda most második kiadásban is éppen énvelem ismétlődik?
6677 9, 1| megvesztegethető, gyáva gazemberek) kiadatni, s azután egy csomóban valamennyit
6678 4, 1| fogyatkozásod, s azután kiadja a számodra a passust, amivel
6679 7 | hogy ki fia vagyok, bizony, kiadnának.~Én meg azután magam részéről
6680 7 | sajnáltak száz-kétszáz tallért kiadogatni; sőt egy-egy „scalaria preciosa”
6681 1, 1| Heckethaler”. Valahányszor kiadom, nem marad ott, rögtön visszaszökik
6682 6, 1| Bergmayer kapitány által kiadott elbocsátási levelembe az
6683 3, 2| A lármás cimboraseregnek kiadták az utat. A reggelig tartó
6684 2, 3| ahol az első gerinccsont kiáll a nyakszirtből. Aztán merően
6685 3, 3| még a paradicsomban sem kiállani; és azok a csókok, amik
6686 3, 4| sok megpróbáltatást kell kiállanod ez árnyékvilágban, s futnod
6687 2, 1| odúban.~Egyszer aztán a kiállított őr kürtrivallása jelenté
6688 2, 1| magát a vádlott. – Engem kiállítottatok, hogy vigyázzak a tatárok
6689 10, 1| emberi erőmet; kihevertem a kiállott szenvedéseket; mire a hollandi
6690 2, 1| kifreccsen a körmeim hegyéből, de kiálltam szemhunyorítás nélkül, sőt
6691 11, 2| társzekeret ez a hat bogár? – kiálták én bosszúsan. – Hiszen hat
6692 3, 1| nekem, hanem a Malach! – kiáltám én mérgesen.~Az anyóka visszament
6693 10, 2| hullám és minden szikla ezt kiáltaná: „átkozott!”~Mire a gáthoz
6694 11, 1| Ott rejtőzik valaki! – kiáltának valamennyien. – Csiklandjuk
6695 9, 1| fogott rákjukat.~– Ohé! – kiáltánk tehát a rákászokra, s kértük
6696 1, 2| kínzott „irgalom, kegyelem” kiáltásáig.~A fejedelem egy külön asztalnál
6697 10, 2| fülembe zúgni: „gyilkos!” Ezt kiáltották rám a békák a vízből, a
6698 2, 1| csinált.~– Ugorj hát! – kiáltozák a társai.~Jurkó áttette
6699 2, 1| ember!~– Hah, te gyáva! – kiáltozának rá akkor minden oldalról,
6700 5, 2| csoportok rohantak utánam, kiáltozva: „fogjátok meg, ott fut
6701 5, 2| ringyó! Jöjj ki az erkélyre! Kiáltsd az őröket! Verd félre a
6702 1, 1| s ha szét nem pukkant, kiássa a földből, ahova az befúrta
6703 2, 1| körömszakadásig; hanem, ha egyszer kibékültek velük, s parolát adtak:
6704 2, 2| rövid idő alatt egészen kibékültem az állapotommal. Az embert
6705 4, 2| templomrablásból is úgy kibeszéli magát, hogy még megdicsértetik
6706 4, 2| nem lehet emberi szájon kibocsátani; de a negyedik lovag véleménye
6707 3, 2| sohasem kellett volna a számon kibocsátanom, hanem inkább megtartanom
6708 7 | tudom, hogyan kell azt itt kiböjtölni, anélkül pedig a feleségem
6709 3, 1| pergamenttel, kutyabőrrel.~Kibontogattam az egyiket a másik után.
6710 4, 1| a fejem tetején a hajat kiborotválták, s aztán egy durva vörös
6711 3, 4| mellettem a mankó, de üresen.~Kibotorkáltam az erdőszél felé, ahonnan
6712 3, 2| én nevemnek a tulajdonosa kibújdosott a világból?~A herceg maga
6713 7 | valamennyi, mikor a tojásból kibújik, megfordítva kezdi el a
6714 2, 5| vagyok és nem amaz! Hirtelen kibújtam a sátoromból, nyakamba kaptam
6715 2, 2| számunkra a házhelyet, azt kicövekelték: azzal nekiállt az egész
6716 5, 2| ablakon, hogy bájos kedvesemet kicsaljam a gyöngéd, érzelgő találkozóra.~
6717 3, 1| a suhanc a dénárt elébb kicsalta tőlem, azt mondá: „Én nem
6718 8, 3| uralkodóknak, s amiknek kicserélése nélkül nincsen elismerve
6719 11, 2| az egész testet szokták kicserélni, úgy ahogy áll, ami egészen
6720 3, 3| megpenészedett kenyeret kicserélve.~– Nos, fiacskám – szólt
6721 2, 1| nemesúr egész egyetértéssel és kicsinált haditerv szerint fogott
6722 2, 1| én azalatt szép fényesre kicsiszoltam: az ágyútelep is elkészült
6723 4, 2| Széttekinték, hogy hát az kicsoda.~– Csakugyan levágták a
6724 3, 1| hitben való neveltetésemet kiderítse, s aztán egy magasztalólevélre
6725 13, 1| mind a huszonegyből úgy kidisputálni az embernek magát, hogy
6726 9, 1| voltunk az élelmiszereinket kidobálni nekik, nehogy magunkat egyenek
6727 10, 2| vállakkal és hatalmasan kidomborodó kebellel. Kinyújtott karral
6728 10, 1| kínokat szenvedtek. Szemeik kidülledtek üregeikből, ajkaik tajtékoztak,
6729 5, 2| ordítását az utcán, hogy kidugja a fejét az ablakon, annak
6730 5, 2| ugrottam az ablakhoz, s kidugtam rajta a fejemet, nem törődve
6731 2, 1| mutató- és középujja között kidugva, a legérthetőbben adám neki
6732 3, 2| vendégeket, akiket, mikor kidűltek a bratinaürítgetésben, a
6733 5, 2| ajándékba. Ami az öltözéket kiegészítő tarsolyban van, az lesz
6734 1, 1| kezére.~S hogy a tanújel kiegészíttessék, jön nagy süvöltve a francia
6735 8, 1| térnek a harcoló felek, s kiegyeznek. Ez még a lengyel diétánál
6736 7 | katonát, hogy ha egy várából kiéheztetik, hát legyen, aki kapituláljon.
6737 8, 3| a lángnyíl lövellte át; kiejtett a kezéből, s én leestem
6738 11, 2| hallatszott, s a megnyílt földből kiemelkedett pokolbeli méltóságában a
6739 2, 4| kellemes völgy teknőjében kiemelkedő halomra építve. Maga a kolostor
6740 10, 2| a homokra, mire a vállai kiemelkedtek, hanem a karjai süllyedtek
6741 2, 1| voltam a víz színén, hónaljig kiemelkedve belőle. A só-tengerszem
6742 3, 3| lankadtság, ami egyszerre kiemelt ebből a világból, mintha
6743 3, 1| levezetett egy sötét lépcsőn, kieresztett a kapun, s én ott találtam
6744 8, 3| rablónépen keresztül kellett kierőszakolnunk a szíves fogadtatást. Én
6745 12, 2| ezzel az egyik hivatalomból kiestem; a másikba meg belekerekedtem.
6746 2, 2| völgykatlan megint olyan kietlen, lakhatlan vadonná zordult
6747 8, 1| Sommer betört a hódíthatlan kietlenbe, s a császár jobbágyaivá
6748 10, 2| őriznek. Ezt a lakatlan kietlent egy hosszú, levert cölöpzetre
6749 8, 2| bálványtábor-szerű épületszörnyeteggé kifaragva, s kunyhói nyomorultabbak
6750 3, 2| páter, nem fogsz te semmit kifecsegni abból, amit én neked elmondok?~–
6751 2, 4| vonásában az a véghetetlen jóság kifejezése.~Előre tudtunkra volt adva,
6752 2, 1| az elnök, ha fenn akarja kifejezését tartani, velem meg nem verekszik.~(–
6753 3, 2| percig kimondhatatlan düh kifejezésével nézett reá, azután hirtelen
6754 2, 1| áhítatunkat boritalnak alakjában kifejezni.~Aztán olyan nagy volt a
6755 6, 2| serenissime elérzékenyülését kifejezte.)~
6756 1, 1| kétségbeesett vakmerősége volt kifejezve: düh, elszántság, harag
6757 5, 2| mivelhogy ezáltal az események kifejlődésének rendjét zavarnám meg.~Úgy
6758 10, 1| kaptunk tőle, mint amilyen kifejlődik a kutyában, amit a másik
6759 4, 2| akkor kívül volt a falon, s kifelé nézett, egy fülkében állva.
6760 7 | hivatalos kötelességét; délelőtt kifényesítettem a rám bízott ágyúkat, megvizitáltam
6761 5, 1| felszedni, s a vitorláit kifeszíteni készül, hogy arra felmeneküljek.
6762 7 | istentelenséget? – állítá meg a kifeszített vitorlákkal tovarepülő hajót
6763 12, 1| egyszer övem alá nyúlva, kifirtatta az oda menekült tallért.~
6764 2, 3| hogyan kell egy asszonyt kifizetni, aki akkor beszél, mikor
6765 3, 1| ütöttem neki a hátára, s azzal kifizettem a száz aranyat. Maga a gúnya,
6766 11, 2| s kerestem, hogy miféle kifogásokkal tudnék kimenekülni az ígéretem
6767 3, 1| voltak, nem is lehetett semmi kifogásom a személycsere ellen. Hát
6768 2, 1| hordószámra ütötték csapra. Kifogyhatatlan tárházuknak a titkát a vezéren
6769 2, 2| dacoljanak.~Ez volt az ő kifogyhatlan éléstáruk.~A Viszpa-Ogród,
6770 2, 4| csinálni belőle.~Mikor aztán ő kifogyott a dicsekedésből, akkor rám
6771 11, 2| teremtette, most mindjárt kifordítom a Lucifert a bőréből, ha
6772 2, 4| érte; az az ének egészen kiforgatott az idáig hozott gondolataimból,
6773 9, 1| járművetek – a tengeren kifosztogatja a hajósokat, mindenkit megsarcol,
6774 2, 1| sajtolni a markomat, hogy a vér kifreccsen a körmeim hegyéből, de kiálltam
6775 1, 1| belőtt tűzkorsó, miután kifújta a mérgét, kapta magát, nem
6776 2, 1| szolgált nekik egy furfangosan kifundált malomgép hajtására, melynek
6777 2, 4| számukra hoztam.~Annyit már kifundáltam a magam eszével, hogy a
6778 5, 2| korhelykedési turnus csak azért van kifundálva, hogy Rupertus cimborái
6779 8, 3| italokat megízlelte. A pálmák kifúrt kérge, az agavék levágott
6780 2, 4| lélek, hogy közeledem, és kifutott elém.~Mintha most is látnám,
6781 12, 1| lehulló csimbókjaim közül kigördül a tallér.~A francia sergeant
6782 4, 2| csakhogy emberi észtől kigondolhatatlan változatokkal.~Sába királynője
6783 6, 2| Amelyik nem volt zöld hanttal kigyepezve, amelyiknek a keresztfájára
6784 2, 4| ösztönzött rá. Cserébe egy kigyógyult sánta lábért még az olyan
6785 5, 1| Baphomet-bálványról meg a kígyóimádatról. S ha a szemeiddel láttad
6786 2, 2| Viszpa-Ogródban voltam.~Egy kígyótekervényű sziklaösvény, a meredek
6787 8, 2| szarvorrútól, maratni a kígyótól, s csípetni a mérges rovartól,
6788 6, 2| nagy szederfa még most is kihajlik az utcára. Annak az ágain
6789 2, 1| odaégjen; az istállóból kihajtják a lovakat, a kisasszonyokra
6790 10, 1| visszanyertem emberi erőmet; kihevertem a kiállott szenvedéseket;
6791 10, 2| legelső gúnyolódóhoz, s kihíja egy szál kardra, s megeteti
6792 11, 1| kegyelmes lovag úr! Kend a kihívó, kendé az első lövés! Ez
6793 13, 1| Ápoltam is gyöngyen. Úgy kihízlaltam, mintha a saját magamé lett
6794 3, 3| Hiszen ha azt a poharat kihörpentem, akkor én alszom el ezen
6795 2, 1| lesz, a kastélyból mindent kihordanak az udvarra, nehogy odaégjen;
6796 2, 1| Aki nem tatár volt, azt kihozták a nagy fenyőfatemetőből,
6797 13, 1| varázsolt, a másik pedig a kihullott fogak helyébe újakat növesztett,
6798 1, 1| épségben maradt. Azt, amint kihűlt, felvették a tüzérek, s
6799 2, 5| kellett őt a lábánál fogva kihúznom a sánckosarak alul. Azért
6800 9, 1| kegyelmességed, hogy ezt kihúzzuk a bűnlajstromból? – Restál
6801 2, 1| van, mármost vagy tessék kiigazítani a diktátumot, vagy tessék
6802 11, 1| s aztán az üldözésűkre kiindult fogdmegek hasztalan ütötték
6803 8, 2| nélkül, hanem a szomszéd fajt kiirtani nem tartja véteknek; hol
6804 2, 2| tekintete. A fenyőfák egy részét kiirtották, s rozstermő földet csináltak
6805 3, 1| koplalva: egy hajtókára kiittam a bratinát körömpróbáig. „
6806 4, 2| Bizonyos, hogy ő tudja a kijárásnak a titkát; különben most
6807 1, 1| kelle árulni. Pedig a város kijáratait olyan jól őrzik, hogy azon
6808 3, 3| nem mulatoznak. Hanem a kijavított Mahomed paradicsomába, ami
6809 2, 2| menyegzőre!”~Amint mind a ketten kijelentettük, hogy semmi félelmünk sincs
6810 9, 1| húzunk, s akinek a neve kijön, azt megesszük. Az én nevem
6811 4, 2| nevez! Várj, majd mindjárt kijózanítalak én!~Azzal fogott egy nagy
6812 8, 3| még a részeg embert is úgy kijózanítja, hogy csupa bölcsesség fészke
6813 3, 3| Hanem a vas nyakörv olyan kijózanító valóság volt, ami el nem
6814 8, 3| hogy megvirradjon. Nincs kijózanítóbb philtra világon, mint mikor
6815 4, 2| szobor segélyével aztán kijutottam a kolostor falán kívül.~
6816 4, 2| előtte lesütni.~Astarte kikacagott.~– No, jer ide, Malkhus! –
6817 1, 1| csíptetőkkel onnan megint kikaparni; minden lövés után egy furfangos
6818 10, 2| kikecmelegtem, s vaktában kikapaszkodtam valamerre a pocsétából.
6819 11, 1| megéhezik, s amint az országútra kikaphattam, szétnéztem, hogy hol találnék
6820 6, 2| itt még az eresz alatt ma kikelt meztelen fiagalambot is:
6821 2, 4| lábaddal Berdicovba. Ott kikémleled a dörgést. Aztán visszasántikálsz
6822 13, 1| táborban, s onnan hozott kikémlelt tudósításokat.~Tudtam, hogy
6823 4, 1| zarándokot. Ezzel beszélj! Majd kikérdez.~No, most igazán meg voltam
6824 4, 1| ennem adjanak, hanem hogy kikérdezzenek, ki vagyok, mi vagyok, hogy
6825 12, 1| mondurját adják rám. Azok is kikerestek minden ráncot, de biz aközt
6826 6, 1| szólt: annak a leteltével kikértem a kapitánytól az elbocsátási
6827 3, 1| ember alig bírja egymást kikerülni, elvezetett egy butikba,
6828 8, 3| királyleány történetét, kiket két tündér, Majmúna és Danesh,
6829 2, 4| kastélyait lerombolja, s aztán kikiáltja magát nagyfejedelemnek.
6830 8, 3| begumot a trónról, s helyette kikiáltották rahjának az első férje,
6831 13, 1| piacon a csodaszereimet kikiáltottam.~Olyan pompás életem volt,
6832 13, 1| Beherik alakjában aztán kikísértek a várból, ahonnan osontam
6833 11, 2| nemkülönben a világhírű Boccaccio, kiknek állításait kétségbevonni
6834 5, 2| hogy nem mertek velem többé kikötni.~Ami pedig a menyecskéket
6835 8, 1| a zsoldjukat, megfogták, kikötötték az égető napra hajadon fővel,
6836 4, 2| ezért igyekeztem a stettini kikötőt elérni.~(– Habet rectum!
6837 5, 1| svédek uralma alatt szabad kikötővé volt téve, s annálfogva
6838 13, 1| megrontása miatt pellengérre kiköttessem, és megkorbácsoltassam.~
6839 10, 1| megkorbácsoltatlak, a pellengérre kiköttetlek, s gályára küldelek.~Ez
6840 2, 1| prédikációra került a sor, engem kiküldtek előőrsnek, hogy a meglepetés
6841 13, 1| vagy az, Beherik?~Azzal kiküldtem az ordináncot, hogy egyedül
6842 5, 2| eszembe a múh-borjú hüvelyét kikutatni az elnyelt váltóm végett!
6843 2, 4| elmesélése alatt valósággal kilelte a hideg, úgy elborzadt tőle.
6844 13, 1| kerül a sor, hogy a bőröd kilencágú macskafarkával végigcirógattassék,
6845 9 | KILENCEDIK RÉSZ ~A tengeren~
6846 2, 1| lengyel garason, én meg kilencen, mert sokra becsülték a
6847 2, 1| Száznyolcvan volt a lépcső. Én kilencvenet csináltam belőle, átugrálva
6848 3, 1| a portugallust?~– Amint kilépsz az én kapumon, éppen átellenben
6849 4, 2| szolgált nekem. Abból én kilestem, hogy a Jezabel odalép az
6850 5, 2| elhárítottam magamról az orrából kilövellő paprikatűzlángot, s mikor
6851 8, 3| sugár a keleti hegyek közül kilövellt, az őt mint a lángnyíl lövellte
6852 5, 2| feje, kurta szarvakkal, kilógó nyelvvel: ha megrázkódott,
6853 2, 1| én magam céloztam, hogy kilőjek vele a barlang kapuján;
6854 2, 5| mellvédnek támaszkodva, bámult a kilőtt golyó után. Úgy kellett
6855 10, 1| Vettem észre, hova akar kilyukadni. Fordítottam a dolgon.~–
6856 8, 1| ezt előrebocsátanom, hogy kimagyarázhatóvá tegyem a sors bámulatos
6857 7 | hollandi tulipánhagymák kimaradnának a vásárból. Nem mondom azzal,
6858 4, 2| keresztül, hogy én meg ugyanarra kimehessek.~Mert semmi nyílás nem látszott
6859 1, 1| föl: „Hugó”. Bizonyosan kímélni akarta az atyafiságát.~Hugó
6860 11, 2| miféle kifogásokkal tudnék kimenekülni az ígéretem alól.~– Az ördögbe
6861 2, 5| nagyherceg –, hogy reus a causa kimenetele által rehabilitálta magát:
6862 6, 2| öreg már az utcára sem mert kimenni, hogy a szomszédjai a fia
6863 1, 1| azokért igazán örök kár, hogy kimentek a divatból; mert az olyan
6864 10, 2| a fél szememet; de amint kimentem az utcára, mindjárt kész
6865 10, 1| szempilláimat lehúznom csak félig a kimeredt szemgolyókra.~Ekkor e végtelen
6866 4, 2| meg, s elkezdte a szemeit kimeresztgetni, s olyan nyomorúságosan
6867 2, 2| megmásíthatlan jeléül.~Ott azután kimérte az öreg a számunkra a házhelyet,
6868 14 | elimádkozni.~Mikor az áment kimondá, hátraszólt a muskétásoknak,
6869 3, 2| A hercegnő nehány percig kimondhatatlan düh kifejezésével nézett
6870 10, 2| bosszantott az a főkötő kimondhatatlanul.~Egyszer aztán valami üzleti
6871 8, 2| kiteszik a folyópartra, s kimondják rá, hogy megholt, s ha véletlenül
6872 2, 2| az. Akire mi egyszer azt kimondjuk, hogy „nyegodni!”, annak
6873 10, 1| hogy ezt meghallottam! Kimondták, ítéletileg, hogyha az ember
6874 2, 2| pedig csak arra gondolok. Kimondtam. S az a nyegodni, aki a
6875 2, 1| pallostartó karral; mintegy előre kimondva a halálítéletet a kelepcébe
6876 5, 2| hogy az átkozott paprikát kimossam a szememből; ami úgy égetett,
6877 2, 1| tovább égett, körös-körül kimutatva a mélységnek pokolbeli pompáját.~
6878 9, 1| Didimi effendit Brussából – a kínait, Chien-Csen-Toiping-Van
6879 3, 3| lesbiai szirén nektárral kínál, a perzsa bajadér sirászi
6880 3, 3| vagy pedig elfogadni az én kínálásomat, ki szintén oda tartok,
6881 13, 1| bocsásson szabadon: aztán kínálj meg egy pohár pálinkával.~
6882 8, 2| paradicsom minden gyönyörét kínálja ajkaival: – a másik oldalon
6883 2, 3| magadat, elég sok szép fa kínálkozik itt számodra az erdőben.~
6884 10, 2| síkon, gallytalanul, mintha kínálkoznának, hogy „No hát! Válassz hát!
6885 4, 1| találjak, mely friss vízzel kínálkozott. Azt a forrást egészen beárnyékolva
6886 11, 1| neki. – Kend engem csonttal kínált meg: én azért kendnek mégis
6887 11, 1| a sonkát. Nagy jókedvvel kínálta vele az atyafiságot, s megette
6888 8, 3| láttam alattunk eltűnni Kínát, amit városainak porcelántornyairól
6889 2, 3| szűksége a kendtek rablott kincseire. Minket eltemettek kendtek;
6890 5, 2| tarsolyban van, az lesz a hozott kincseknek a vételára: meg leszek vele
6891 5, 1| foglalatossága, hogy az ilyetén kincsektől, amiket jámbor emberek az
6892 3, 2| szokta mondani a herceg: „No, kincsem, ez egészen megifjított!”,
6893 5, 2| legkönnyebben elveszthetem a féltett kincsemet. Azt pedig én haza akartam
6894 2, 4| szemvakító pompa és gazdagság, e kincshalmaz és művészi remek közepett –
6895 7 | hogy a féltett és irigylett kincshez hozzájusson; de amíg az
6896 2, 3| vezérnek, s az mind a közös kincstárba vándorol. Jaj volna annak,
6897 2, 4| itthagytak.~Mikor legelőszőr e kincstárházba beléptem, a sok drágaság
6898 3, 2| elöljárósága alatt kellett kinek-kinek megjelenni a gyóntatószék
6899 10, 2| megint pöröltem miatta. Ő jól kinevetett.~– Óh, te bolond! Ugyan
6900 12, 2| legyek olyan gazember, akit kinevetnek, leköpnek?~Ezt is megpróbáltam.
6901 10, 2| csak a háta mögött szokták kinevetni, s ha jön valahová, nagy
6902 8, 1| őt a számomra, s egyúttal kinevezett a Szerdhána tartomány együtturalkodójának
6903 1, 2| börtönből és a kegyetlen kínhalálból. – Ezt nevette előre.~Most
6904 10, 1| mind elvesztek. A legtöbb kínjában beleugrált a tengerbe, más
6905 1, 2| magát. Kezdte a vádlott a kínlajtorján, folytatta a nagyherceg,
6906 5, 2| bömbölt alattam, s röhögte kínlódásomat.~Egyszer aztán a horogsertés
6907 2, 1| halálos félelmek kötélékeiben kínlódott.~Ezért nagy is volt az ő
6908 8, 1| vele a felvonóhídhoz, s a kinnszorult vezért elfogta, s a várba
6909 10, 1| ott halt meg az embertelen kínok között. Egyedül engemet
6910 10, 1| Társaim még borzasztóbb kínokat szenvedtek. Szemeik kidülledtek
6911 2, 1| fogoly volt, akár tatár. A kínordítás még akkor is hangzott fel
6912 1, 2| köteleken, hogy annak a kínordítása összevegyült a kacagásával,
6913 4, 2| emberiséget oly törvényekkel kínozza, melyek mindenkit szerencsétlenné
6914 3, 1| ő maga tud, amik álmában kínozzák, amik ki nem akarnak a fejéből
6915 1, 2| törvényszéknek elnöke intett a kínpad mesterének, hogy csavarjon
6916 9, 1| zivatar, most mindjárt a kínpadra vonatlak, s alkalmaztatom
6917 2, 1| máglyáról, a börtönből, a kínpadról megszabadítottak.~Ahol hajdemákok
6918 1, 2| mint ördögimádó, máglyán kínszenvedendő tűzhalálra szolgált, de
6919 10, 1| élő testtel a pokol minden kínszenvedését. Én csak a lábából kaptam;
6920 14 | nem érhetett cél valódi kínszenvedéssé tehette az életet.~ ~
6921 10, 1| állhatták tovább az öldöklő kínt, s beleugráltak a tengerbe,
6922 1, 2| 2. A KÍNVALLATÁS~Az a mutató kéz, meg az
6923 1, 2| mai nap.~Negyedik pontja a kínvallatásnak, a megelőző után:~– Miféle
6924 3, 3| kulcsot. Börtönöm vasajtaja kinyílt, s egy magas férfi, akinek
6925 5, 2| bekocogtatsz a menyasszonyodhoz, ő kinyitja az ablakot; mifelőlünk aztán
6926 3, 1| Azzal bezárta a boltajtót, kinyitott előttem egy kis alacsony
6927 4, 2| beletanultam. A pincében kinyitottam a korsót, kiürítettem belőle
6928 11, 2| Hanem amint már a kezemet kinyújtottam, odalép hozzám a vércimborám,
6929 6, 2| szederfára, ni, ahogy az utcára kinyúlik az ága.~– Hogy tehette azt?~–
6930 3, 3| aztán egyszerre átcsap a kínzások és rémlátások régióiba.
6931 2, 3| azok mindenféle válogatott kínzásokat fognak velem elkövetni.
6932 2, 1| azt ő a legválogatottabb kínzásokkal öli halálra. Hogy az egész
6933 11, 1| testét minden halálra és kínzásra, de aki tiszt akar lenni
6934 4, 2| részeg démonok a gyertyákat kioltogatni, s én siettem elmenekülni
6935 2, 2| aztán ismét meggyújtotta a kioltott gyertyákat.~– Mit gondolsz –
6936 4, 2| ugyanakkor minden más világítást kioltottak.~Akkor aztán, mikor a borszesz
6937 2, 1| bűnös emberekért vérét kiontotta. Ennek emlékére nekünk kötelességünk,
6938 2, 1| éppen kötelességünk, hogy kiontsuk a vérét, és megigyuk boritalnak
6939 2, 1| odaadta a vezérnek, s az kiosztá egyformán valamennyi között.
6940 2, 4| akinek tetszik. A perjel kiosztja az áldást az eléje járulók
6941 7 | állatoknak nem adattak. – A kipattanó csigák mind egytől egyig
6942 2, 1| hajdemákokat sziklaodújokból kipörköljék.~Addig, amíg azok csak a
6943 5, 2| óvatosnak lenni. – Előbb kipróbáltam a karakterét.~Engemet úgy
6944 10, 2| Nagy idő telt bele, míg kiprüszköltem a keserű moslékot, amivel
6945 2, 4| együtt járt; mert a karaván kirablása történetének elmesélése
6946 11, 2| foglalkozik és kereskedők kirablásával. A hamispénzeket ez a korcsmáros
6947 2, 4| az urakat és papokat kell kirabolni, a nép melléje áll.~Egész
6948 2, 1| szétverték, s a karavánt kirabolták, s aki ellenállt, azt le
6949 1, 2| Secundo adulterium!~– Kiraboltam a templomot, aminek az őrzése
6950 4, 1| hogyha te megnyugszol a vélt kiraboltatásban, holnap újra megjelenik
6951 5, 2| felbecsülni az asztalra kirakott kincseket; közbe hetet-havat
6952 8, 3| magamnak; nem akartam én királlyá lenni. Mert sokkal jobb
6953 8, 1| upászfát: nem szíved.~Szerdhána királyának birtoka tízszerte nagyobb,
6954 8, 3| mint a négykezűek, a majmok királyát „Lengur”-nak hívják és a
6955 8, 1| elfoglalt tartomány, Szerdhána királyává nevezte ki Sommert. Így
6956 8, 2| repülő kutyák a bigámia és királygyilkolás bűnei alól.)~– Azonnal rá
6957 8, 1| mondám neki –, akkor én királygyilkos leszek!~Végzetes jóslat
6958 8, 3| distingvit, bene docet; királygyilkosság az, amit egy alattvaló követ
6959 8, 3| bigámiát; – ami pedig a királygyilkosságot illeti, qui bene distingvit,
6960 1, 2| darabra szétkoncoltatás; mint királygyilkost kezeinél, lábainál fogva
6961 8, 3| herceg és a bájos Bedur királyleány történetét, kiket két tündér,
6962 7 | szivárványos tengeri füleket; a királynéfőkötőket és babiloni tornyokat, a
6963 8, 3| s kiszabadítom a fogoly királynémat.~Nem volt a vállalatomon
6964 8, 1| szolgáltassam ki neki a királynét, s mikor az nem sikerült,
6965 8, 3| pedig a maga utterpánjait a királynétól kapja meg, akitől azután
6966 3, 2| méltóságteljesen bólintott a szép királynői fő, a hercegasszony az ujjainak
6967 3, 3| paradicsomban; annak a fekete királynőnek a piros ajkai és gyöngysorfogai
6968 8, 1| bálványimádás, soknejűség és királyölés.~(– Tudom, hogy mindmegannyi
6969 10, 1| előttünk, hogy az indiai királyoknak hány feleséget szabad törvény
6970 2, 2| élveztem mindazt, ami egy királyra és egy börtönbe zárt rabra
6971 6, 2| újra látnom a távolból a Királyudvar ismerős tornyait, a Templomhegy
6972 11, 2| úgy ment, hogy az ördög kirántott egy tollat a Belfegor szárnyából,
6973 3, 2| lehet kalitkában tartani, kirepül.~Meggyóntam mindent.~Mikor
6974 10, 2| erdőkőn, amiket a víz árja kirohasztott, a csalóka réteken, mik
6975 8, 1| is megláthatá; arra az is kirontott a kapukon; előhozta az ágyúit,
6976 2, 1| párkánya éppen messzire kirúg; úgy, hogy onnan kötélen
6977 5, 2| a pokoli kísértet megint kirúgta a hosszú nyakát, hogy felökleljen,
6978 2, 1| megtudta a szándékunkat a kisasszony előkészületeiből, s elárulta
6979 2, 1| egy lengyel nemesúrnak a kisasszonyával, aki belém szeretett. Még
6980 5, 2| kérem, jól tudom, hogy kisasszonyok előtt beszélek – nyilatkozék
6981 2, 1| istállóból kihajtják a lovakat, a kisasszonyokra senki sem ügyel. Ekkor az
6982 10, 1| másik pedig egy bepólált kisbabát hozott az ölében.~– Hát
6983 4, 1| alá fog, annál bajosan fog kisegíteni a geográfiám! Az pedig odaléptetett
6984 12, 2| is. Vedd feleségül azt a kíséretemben levő hölgyet, aki az én
6985 8, 1| Nujuf kánt ölni. Sommer a hű kíséretével gyorsan segélyére rohant,
6986 11, 1| nagy országos búcsúra. A kíséretükben voltak sárga és piros dolmányú
6987 2, 1| aztán jöttek a farkasok. Úgy kísérik ezek a tatár sereget országról
6988 3, 3| az ő gyöngysor fogai közt kiserked a vér a nyakamból, s ő ajkaival
6989 2, 2| forrása. Kutat is hasztalan kísérlettek meg ásni benne, nem találtak
6990 11, 2| Kranendonkra, az ördögök és kísérőik ellenben a földből bújtak
6991 10, 2| hiszen itt vagy te, örök kísérőm, fehér galambom! – suttogám. –
6992 10, 1| után olyan sokáig híven kísért mindenhova. Végínségemben
6993 8, 3| fejedelmi körjáratunkat kísérte lóháton, tevén, elefánton.
6994 4, 2| táncának bakkecske ugrándozásai kísértek; Astarte haja repült körülötte,
6995 1, 2| rá azonnal a halálítélet. Kísértessék le a siralomházba. A siralomházban
6996 13, 1| ordináncodat, mondd meg neki, hogy kísértessen ki a várkapun, ott bocsásson
6997 5, 2| s mikor aztán a pokoli kísértet megint kirúgta a hosszú
6998 2, 1| bolondok voltak, katonasággal kísértették magukat, hej, akkor megjárták,
6999 5, 2| képest a múh-borjú bőgése még kisgyermek-sírás volt. De a háziak közül
7000 8, 2| visszatértemkor keblén fogom találni kisgyermekemet, akit tehát, még ha elhagyhatnék
7001 13, 1| mind a ketten elfordítjuk a kisujjainkon levő gyűrűket, akkor rögtön
7002 5, 2| gazdáé, éppen csak a bal kisujjam első ízére tudtam azt felhúzni.~
7003 10, 2| nyúltam az asszonyomhoz. A kisujjammal sem taszítottam meg. Inkább
7004 13, 1| kezem, a másik a bal kezem kisujján, mind a kettőt a kövével
7005 5, 2| számomra is egy gavalléros kisujtásozott úrfiöltözéket hozott, kérve,
7006 11, 1| fekete bivalybőrből, veressel kisujtásozva, kalapjaik mellett fekete
7007 10, 2| üstöködnél fogva a limbusból kiszabadítani. – Ergo „fiat piscis!” Soroztassék
7008 8, 1| visszaágyúztatja Gholan Kadirt, s kiszabadítja a saját palotájában megostromolt
7009 11, 1| másik baklovag, aki a tűzből kiszabadította a síró gyermeket, s a lovára
7010 2, 1| szétverték a poroszlókat, kiszabadították az elítélt deliquenseket,
7011 10, 2| rohantam feléje egyenesen; hogy kiszabadítsam.~Amint ezt meglátta a süllyedő
7012 9, 1| Mi tehát egy éjszaka, kiszabadítván magunkat a láncainkból,
7013 2, 1| együtt. Az volt aztán a szép kiszabadulás!~(– Ne lódítson kend olyan
7014 3, 3| el a dolgot. Mert amint kiszabtam rád a penitenciát, hogy
7015 3, 4| kézzel, s egy rántással kiszakítá a falból; amit huszonnégy
7016 5, 2| a múh-borjú! – s azzal kiszakítva magát karjaim közül, elszaladt
7017 4, 1| fogva egy, már a számon kiszaladó, kacskaringós káromkodást,
7018 8, 1| ahogy én cselekszem!~Azzal, kiszállva palankinjából, lóra kapott,
7019 10, 2| földikutyáknak; aztán meg azoknak a kiszáradt fáknak, amik itt-amott szétszórva
7020 2, 2| az első kánikulában mind kiszáradtak volna a megszorult hőségben.~
7021 10, 2| tengeren. Tengerhomok az, fölül kiszárasztva a széltől, alul felnedvesítve
|