10-apamn | apamr-bekah | bekak-boszo | boszu-csore | csosz-elegs | elegt-eltet | eltev-falva | fanak-fodel | fodet-grana | grani-hatam | hatan-idele | idera-kabul | kacag-keres | kerev-kisza | kisze-krakk | krako-lepet | lephe-megal | megan-megte | megti-nagyb | nagyc-ontet | onti-palot | palud-rajta | rajtu-silbe | silen-szenn | szent-tanca | tancb-tobbe | tobbi-uralk | uralm-verje | vero-zvoin
Rész, Fejezet
9540 4, 2| alig vártam, hogy jöjjön a nagycsütörtök, melynek éjszakáján a kegyes
9541 5, 1| drágaságokkal az érsekhez és nagyfejedelemhez akarok eljutni, hogy a vádamat
9542 2, 4| s aztán kikiáltja magát nagyfejedelemnek. Számított rá, hogyha az
9543 3, 1| magasztalólevélre valamely nagyfejedelemtől, ki engemet mint vitéz és
9544 8, 1| négyszerte több, mint a nagyhercegé. Gyönyörű, áldott ország:
9545 1, 1| várparancsnokot, a főkapitányt, a nagyherceget, a városkormányzót, a tüzérségi
9546 4, 2| előtt, hogy netalántán a nagyhéten itt is tartatni fognak hasonló
9547 13, 1| amiket csak ezzel az erős nagyító üveggel lehet elolvasni,
9548 12, 2| kapitány életében is szintén nagymértékben bírta a tiszteletét. Így
9549 4, 2| lépcsőgádor, hanem a rend nagymesterének, a megholt Arminius lovagnak
9550 3, 3| hadd nőjenek a szarvai még nagyobbra. Hanem aztán te magad rontottad
9551 4, 2| este, a harangszó helyett a nagypénteki kerepelővel elvégeztem a
9552 14 | rendkívül ki volt fejlődve a nagyravágyás szerve; – amely miatt ez
9553 2, 3| fogja söpörni a földet, s nagyságos asszonynak fogják hívni.~
9554 8, 1| Hadserege volt hozzá elég nagyszámú, csak vezérei lettek volna.
9555 8, 2| melynek városai pompára, nagyszerűségre meghaladják az európai metropolisokat,
9556 4, 2| asszonyságoknak.~Ezúttal a nagyterem nem a tegnap látott misztériumokhoz
9557 4, 2| templomi képeken látni, meg a nagyúri palotákban. Az asszonyok
9558 2, 3| elviszem őt magammal valami nagyvárosba, ahol selyemruhájával fogja
9559 8, 1| csapatjai, akik az előbbeni nagyvezérrel megtették azt, hogy mikor
9560 2, 2| a Madussal együtt a szép nagyvilágba. De nem úgy megy ám az.
9561 6, 1| végképp otthon maradjak náluk.~Pénzt, kincseket, ahogy
9562 6, 2| részeges férj, aki bújában napestig iszik, meg egy gézengúz
9563 3, 3| eskarapok és mindenféle napfénykerülő csúszómászók ott vonaglottak
9564 12, 2| gazdálkodást, s kiadta a napiparancsot, hogy valahány olyan asszonyféle
9565 8, 3| fekhelyünkön pedig, amíg a tilalom napjai tartanak, folyvást egy kivont
9566 1, 1| csapta, tudom, hogy holta napjáig megemlegette azt a tréfát.~
9567 5, 1| pedig ilyenkor, a passió napjain, tele szokott lenni batzenekkel,
9568 1, 1| osztálynak a tagja, mely napjainkban azon feladat teljesítésére
9569 4, 1| csodálatos megszabadulásom napjától kezdve szigorú aszkétai
9570 4, 1| este mindennapi imáimat. Napközben pedig a rengeteget jártam
9571 8, 3| kegyelmességed, hogy mind a száztíz napnak és éjnek a változatos történetét
9572 7 | vezetett az oltárhoz.~(– Napnál fényesebb valóság! A szemérmetes
9573 10, 2| feleségem csakugyan azokban a napokban kapott egy olyan főkötőt,
9574 1, 1| korszak volt! Még 1809-ben is Napóleon a wagrami csatatéren huszonnyolcezer
9575 2, 2| az egész világon.~Egész napomat az a gondolat foglalta el,
9576 4, 2| a bizodalmát; ez volt a nappali neve annak a vörös szakállú
9577 8, 3| világosabbá teszik az éjszakát a nappalnál. Danesh tündér itt letett
9578 5, 2| váltóm lejártáig eltelt, a nappalokat csendesen átszunnyadva,
9579 1, 1| azt a titkos kémet, aki napról napra elárulja a franciáknak,
9580 5, 2| cselekedett a leveleimmel.~E napságtól fogva nem volt szünete a
9581 2, 2| kellett már égő szövétnek. A napsugár elénk világított. Megláttuk
9582 8, 2| fölvert por úgy tűnik elő a napsugárba, mintha lángok között járnának,
9583 8, 2| búvhelye a tigrisnek, s a napsugárban bujálkodó növényzet ámbraillatától
9584 3, 3| vasrostélyon, hogysem itt töltsem a naptalan napokat időtelen időkig.
9585 2, 1| külvilágtól, Nyedzviedz attól a naptól fogva elkezdett minden embernek
9586 2, 2| mély sötétségbe. Az ott a napvilág.~– Mi a szabadba jutunk
9587 13, 1| a pellengérhez, s a bakó napvilágra hozta a hátamat, fölfedezve,
9588 8, 3| mindaddig, amíg az abba ültetett narancsfa kivirágzik, s gyümölcse
9589 4, 2| fügét, mazsolaszőlőt és narancshéjat hánytak bele, míg Delila
9590 2, 1| szalagokkal, palackokkal és narancsokkal fölékesítve, úgy ők is kitűztek
9591 3, 3| meg volt mérgezve az ostya narkotikummal.~
9592 11, 2| propria), hanem csak „np” (nasu propria). Amellett a Beherik
9593 11, 2| tengelyét. Akkor aztán az egész násznép hirtelen felkapott a szekérbe;
9594 11, 2| ételekkel és italokkal; a násznépem körülülte azt a szép tündéralakokkal
9595 2, 2| egész csontvázakból álló násznépet, s azt mondtam, hogy: „Azt
9596 11, 2| terhes szekér az összes násznéppel csak úgy repült tova, mint
9597 7 | karikának oda tesszük a nautilus-tojáscsillagot, s meglássa kegyelmed, hogy
9598 7 | mint egy gyöngyfüzér, a nautitus tojásai ellenben hatosával
9599 8, 3| lehet rajta megvenni a „nazzerani” adót; a dacutok olyan mérget
9600 8, 2| volna?~(– Elmenj, perversus nebuló! – kiálta rá a nagyherceg. –
9601 3, 2| haj.~Mikor a hercegi férj nedves bajuszos csókja rácuppant,
9602 8, 3| önti az édes, fűszerillatú nedvet, s azoknak mámorító hatása
9603 8, 3| király gyilkosa.)~(– Minorem nego; majorem non concedo! –
9604 8, 3| el is fogyott az utolsó negyed karajáig. Egy meteor sok
9605 11, 1| Fogytán volt már: az utolsó negyedben. Erről számíthattam ki,
9606 8, 3| levő hold, mely az első negyedet mutatta elindulásunkkor,
9607 1, 2| Undecimo bigamia.~– Harmadikat, negyediket, ötödiket, hatodikat is
9608 9, 1| fél lábát levágják, egy negyedrész lélekkel kevesebbel kellene
9609 8, 3| nem lakik más nép, mint a négykezűek, a majmok királyát „Lengur”-
9610 3, 1| madarak nyelvén, s megérti a négylábú állatok beszédét, tud a
9611 4, 2| ajkaikhoz. A tűzet osztogató négyszarvú király, a tüzet szürcsölő
9612 2, 1| valamennyit; akkor a hajdemákok négyszázad magukkal rálestek a visszatérő
9613 5, 2| aztán a szőke Ágnest többé négyszemközé nem kaphattam soha.~Másnap
9614 8, 1| fejedelemség, s jövedelme négyszerte több, mint a nagyhercegé.
9615 2, 1| lőtt golyótól. Kegyetlen négyszögletű vörös képe volt, amit nagyon
9616 1, 1| hagyott nyomot vonásain. Negyven év körül volt már, s egy
9617 8, 1| megszaporította, ágyúi számát negyvenre fölvitte, s a hadgyakorlatoknál
9618 3, 2| vezér maga alig juthatott el nehányadmagával. Az ágyújokat is elvette.
9619 1, 2| nézve fölöttébb meg van nehezítve a válogatás.~Mint rablót
9620 2, 2| barlangfolyosó egyre tovább vezetett: néhol ünnepélyes fényű termekbe
9621 3, 2| derék pater Agapitus adta át néki, hogy az áldásnak és fogadalomnak
9622 8, 1| A császári sereg ezalatt nekiadta magát a dőzsölésnek; egy
9623 2, 2| azt kicövekelték: azzal nekiállt az egész falu népe az építésnek,
9624 11, 1| annak fele lehullt, aztán nekiestek a pallossal a zavarba hozott
9625 2, 1| ama istenkáromló szónoklat nekiindul, azt egyszerre félbeszakítja
9626 12, 1| kikecmelegtem. Másodszor is nekiindulék. Nagy hamar elértem az országutat,
9627 8, 3| szovarihoz volt csatolva, s nekiirányoztam azt a másik elefántnak.~
9628 2, 1| Eredj utána, hozd fel!~Jurkó nekilódult az örvény szélének, hogy
9629 11, 2| szekerünk röpülését, hogy nekimentünk a kölni templom toronykeresztjének,
9630 2, 1| kosarain leereszkedve, s nekirontottak a megrémült ostromló hadnak;
9631 11, 1| a muskétáját a hátáról, nekitérdelt, leütötte maga elé a kétágú
9632 4, 1| barát! – mondá a stadtvogt, nekitürkőzve. – Ennek hazudd oda majd,
9633 8, 3| hogy az a fűszerillatú nektár, amit Zeib-Alniffa készített
9634 8, 3| ha egyszer ez éteri, a nektárhoz hasonló italokat megízlelte.
9635 3, 3| madeirát hoz, a lesbiai szirén nektárral kínál, a perzsa bajadér
9636 3, 2| s a kalandos meséimmel nélkülözhetetlenné lettem rájuk nézve. Estenkint
9637 4, 1| őzekre leső vadmacskák. Nemegyszer szabadítottam meg egy-egy
9638 2, 2| formulák mellett (amelyeknek némelyike nagyon emlékeztetett a cigány
9639 2, 1| fogdosott.~– No, azt szeretem. A nemesemberek nem közénk valók. Hát most
9640 1, 2| Álnév alatt kiadtam magam nemesembernek.~– Quarto larvatus.~– Hamis
9641 5, 2| mulatsághoz. Reggel még nemesgavallér voltam, Hermann-nak híttak,
9642 2, 1| itt van a pallos. Ez egy nemeskisasszony, akit mi elraboltunk. A
9643 5, 2| találkozásnál kitanultam, hogy a nemesleveleik éppen azon a fán termettek,
9644 2, 1| üldözőbe vették a környékbeli nemesurak fegyveres hadaikkal, megtörtént
9645 2, 1| ütögették.~Imitt-amott lakozó nemesurakkal egész hadjáratokat folytattak,
9646 3, 1| Az majd csinál belőled nemesurat, ha van pénzed. Innen pedig
9647 5, 2| megismertessen, ahol hozzám hasonló nemesúrfiak járták a bolondját. Ott
9648 7 | revolúciót idéztek elő, s Németalföldnek jólétét, fölvirágozását
9649 11, 1| rémtetteket követett el az egész Németalföldön, Württembergben, a Rajna
9650 1, 1| Hiszen ilyen gyújtógolyóik a németeknek is voltak. Csakhogy ennek
9651 4, 1| hord a nyakán. Hanem már a németnek megvan az a nagy hibája,
9652 7 | dajkáljon és ringasson.~Németország földjén nem akartam többé
9653 5, 2| célzást, mivelhogy „Weh” németül fájdalmat is jelent. S a „
9654 8, 2| feleséget is venni, még idegen nemzetbelit is, és szabad velük egy
9655 8, 2| társadalmat képeznek már: a holtak nemzetét; a babona és költészet ez
9656 2, 1| öreg késsel elintézni; de nemzetiség fölött veszekedni meg volt
9657 4, 2| neveltettem, s nem régi neofita vagyok.~– Ne búsulj, fráter
9658 2, 1| socinianusok.~Nekem mint neofitának eleinte csak addig volt
9659 2, 1| nélkül maradt, a népes falvak népei, akik vászontermelésből
9660 2, 1| mind víz nélkül maradt, a népes falvak népei, akik vászontermelésből
9661 8, 3| elég volt, hogy azt a barom népet magához térítse.~(– Valóban,
9662 2, 2| maga részére, amennyit háza népével együtt el bírt fogyasztani.~
9663 8, 2| megmagyarázza: hogyan élhet meg egy népfaj, mely számosabb egész Európa
9664 13, 1| sárga arsenicumot, lapis nephréticust meg nostoc Paracelsit, opoponaxot
9665 7 | rendeztem a tűzijátékot a népkertben, s hétköznap délutánonkint
9666 7 | készen volt. Az andernachi népnek egyik legnevezetesebb kereskedése
9667 3, 2| olyan szent vagy-e, mint Nepomucenus János volt?~– Éppen olyan
9668 3, 2| példa rá a dicsőséges Szent Nepomuk története, akit bizonyára
9669 8, 3| elefántjához, hallottam valami nagy néprivallást, de nem tudtam az értelmét
9670 4, 2| Heródes, ki Pilátus, ki Néró, ki Sardanapal: mind az
9671 2, 5| nem volt oly észrevehető a nesz: ezek Visznovieczky herceg
9672 4, 2| Eliás lovag előtt, hogy netalántán a nagyhéten itt is tartatni
9673 11, 2| a zsoltárt: „Aru kankaru netsi sőre za”. Az eskető papnak
9674 5, 1| üdvözülés „haben” lapja helyett netto, az elkárhozás „soll” lapjára
9675 8, 3| írástudó boncot, azok a maguk névaláírásaikkal hitelesíték, hogy ez valójában
9676 2, 2| Barán, te megérdemletted a nevedet: mert igazán „kos” voltál.
9677 2, 4| módjára élhess tovább, s nevednek becsületet szerezz. Ezt
9678 4, 2| most érkezett hét hölgy neveiken szólított.~– Üdvöz légy,
9679 8, 3| tele van írva olyan emberek neveivel, akik bizonyságot tesznek
9680 8, 3| aranynál fényesebb betűkkel írt nevek úgy ragyognak mindenütt,
9681 5, 1| leírását? Hogy gondolhatnék ki neveket, mint a Jaldabaoth és az
9682 3, 1| mely katolikus hitben való neveltetésemet kiderítse, s aztán egy magasztalólevélre
9683 4, 2| nem oktattak be: eretnekül neveltettem, s nem régi neofita vagyok.~–
9684 6, 2| titulust ragasztott az én nevemhez; én meg hűségesen segítettem
9685 3, 2| szépasszony, aki miatt az én nevemnek a tulajdonosa kibújdosott
9686 10, 1| gyermek futni tud! Talán már a nevemre is megtanította az anyja?~
9687 1, 2| manicheus felekezetbe, más néven káinisták közé.~– Szép gyűjtemény! –
9688 3, 3| hamisítás, egy nemes lovag nevének álorcás bitorlása; item:
9689 3, 1| Mindez Kochanovszki Zdenko nevére. Az pedig én vagyok. Malkhusz
9690 2, 1| nevettem rajta.~– No, csak nevess! – mondá Nyedzviedz. – Azért
9691 1, 2| hivatal felsorolására el ne nevessék magukat, maga a vádlott
9692 4, 1| kaptam volna.~Mire nagyot nevetének a lovag urak, s aztán leráspolyoztaták
9693 8, 2| arcát; de végre ő is hagyta nevetésre futni az ajkait, a többi
9694 10, 1| szólt az asszony kedélyes nevetéssel.~– Az én másodszülöttem? –
9695 11, 1| volt ez az álarc alatti nevetésük.~Kétségbeestemben aztán
9696 13, 1| Ezen még most is jóízűt nevethetném, valahányszor eszembe jut,
9697 8, 3| kacagni, mintha a mennydörgés nevetne. E kacagásra olyan sírás
9698 2, 1| megostromlásához.~Azok azonban csak nevették mindazt.~Mikor már bizonyosak
9699 2, 1| akarod látni.~Véghetetlenül nevettem rajta.~– No, csak nevess! –
9700 9, 1| kegyelmességteket, lázadásnak nevezhető-e e cselekedet? Mi nem voltunk
9701 5, 2| nagyherceg. – Emberölésnek nevezik azt, mikor valaki összetalálkozik
9702 8, 3| Szent József házasságának” neveznének, a mai nappal vége jár.
9703 12, 1| amit mi „heckthaler”-nek nevezünk. Ennek a tulajdonsága, hogy
9704 2, 1| tisztátalan asszonyi állatnak nevezze akárki, ünnepélyes óvást
9705 2, 1| hanem a bombardérozásban, nevezzenek „baran”-nak (kos).~Ezalatt
9706 8, 1| fővárosukat, Agrát, nábobjukat, Nevil Szinget beszorította Deig
9707 3, 2| szemei nagyot villantak e névre; egy egész lánggal égő világ
9708 1, 1| A Gellért-hegy éppen úgy néz le reánk, mint az ehrenbreitsteini
9709 4, 2| ajándékul kapott kulacsot nézegetve –, hogy el ne lopják tőlem?
9710 2, 2| kenyérben, borban tart, s nézhet, amíg a gyertyája el nem
9711 2, 4| nézett, mintha a lelkembe nézne, s ott olvasná, hogy én
9712 1, 1| annak minden oldalából ágyúk néznek egymással farkasszemet,
9713 11, 1| Nekem azt végig kellett néznem.~Mikor aztán a többivel
9714 13, 1| azt minden ember szarvnak nézte, ami annál nagyobb bosszúság
9715 1, 1| A főurak távcsöveikkel nézték, és gyönyörködtek benne,
9716 3, 3| a szép Persidával együtt néztél a holdvilágba, azt sohasem
9717 10, 1| még jó helyre.~Ez az egész Niemengen mind csupa atyafiság; sógor,
9718 10, 1| hogy újra visszatérhessek Niemengenbe, s ismét megláthassam az
9719 10, 2| Olvasd el, mit írnak nekem Niemengenből.~Azzal kivettem a tarsolyomból
9720 10, 2| igen rossz szokásuk van a niemengenieknek, amiben más közönséges emberektől
9721 2, 5| mondá erre a soltész.)~(– Nihilominus, ez a főbenjáró bűne deleáltassék!)~
9722 4, 1| volt. Az bizonyos felsőbb nimbuszt szerzett a számomra a többi
9723 5, 2| anélkül, hogy valami szelíd nimfát a nyakamra köthettek volna,
9724 7 | megvizitáltam a legénység kabátját, nincs-e rajta egy gomb az állam
9725 4, 2| nagyanyám szarkofágja mellett Nivinében. Igyál!”~S minthogy én vonakodtam,
9726 3, 4| föltekintsek, egy fényes nőalakot láttam magamhoz alászállni,
9727 8, 3| szőve, elküldjük az első nődnek. Követem indul azonnal a
9728 4, 2| a szőlőtőrül való, amit Noé ültetett, a kőurnája, amiben
9729 2, 1| már baj volt. De a baj még növekedett. Másnap, harmadnap a sziklafal
9730 2, 1| levegő hangja, mint egy növekedő mennydörgés. Egyszerre aztán
9731 3, 3| ami a végtelen ivás alatt növekszik, míg utoljára egy fogalommá
9732 8, 2| mi hollandi üvegházaink növényeit mint őserdőt tenyészti elő,
9733 8, 2| Európa lakosságánál, csupa növényétellel, húseledel nélkül, melyet
9734 7 | szultán országai is minden más növénynek az elpusztulása által nem
9735 8, 2| a napsugárban bujálkodó növényzet ámbraillatától ittas maga
9736 11, 1| tiszafát, aminek szép egyenes növése volt, s ami amellett olyan
9737 2, 2| meghagyott fenyőfák meg óriási növésnek kezdtek indulni; az enyhe,
9738 13, 1| kihullott fogak helyébe újakat növesztett, ha az ajkra kenték. Ezek
9739 2, 1| aztán jót vert a hátamra a nogajkával.~A tatár horda aztán felkerekedett,
9740 11, 2| hozzám fordult a két ördög, s nógatott, hogy én is vegyem fel a
9741 4, 2| parancsszót? Menj a galileai nőhöz, s mondd neki, hogy Sába
9742 3, 3| árulom el a hercegnek: hadd nőjenek a szarvai még nagyobbra.
9743 7 | sem siratott. A hollandi nők hozzá vannak már ahhoz szokva,
9744 11, 2| választ: „Reginam occidere nolite timere bonum est” – az a
9745 1, 2| jegyzőnek a bűntény latin nomenclatióját.~– Primo aetrocinium!~–
9746 8, 3| engem, s láncra vereti az én nőmet, a begumot: egy hősnőt,
9747 2, 1| No, most ide nézz! – nondám Nyedzviedznek, s én is megcéloztam
9748 5, 1| még a hímjét is, hát még a nőnemen levőjét! Ebbe te belevesztesz.
9749 9, 1| Szeszélyei voltak! Talán nőstény compass volt?)~De meg az
9750 13, 1| lapis nephréticust meg nostoc Paracelsit, opoponaxot és
9751 8, 3| hogy adja beleegyezését új nősülésemhez? Nem találkoztam-e vele?
9752 8, 3| amikben nem lakik más, mint nőszemély: a bajadérek, a férfi csak
9753 2, 1| hajdemákok, mintha a földből nőttek volna elő, szétverték a
9754 2, 2| mint a fának a gyökere: oda nőttem általa ehhez a földhöz.~
9755 8, 1| olyan föltétel alatt veszi nőül a csodaszép Zeib-Alniffát,
9756 11, 1| lehetett; mert az úgy tele volt nőve mindenféle hínárral és egyéb
9757 10, 2| tengertől. Nem látni azon semmi nővényt.~S jaj annak az embernek
9758 7 | jobb felé tekeredik.~Ez a „novitas” egyszerre megbuktatott
9759 4, 2| egy halálos betegen fekvő novitiusnak az orvosságot sem adták
9760 11, 2| manu propria), hanem csak „np” (nasu propria). Amellett
9761 10, 1| az apja, mint az, akit „nuptiae denominant”!~S azzal szépen
9762 8, 3| személyesen osztottuk ki a „nuzzart”, és fogadtuk el a „Khillát”-
9763 7 | megrendelést, s azontúl sokkal nyájasabb volt hozzám, mikor lejött
9764 5, 2| felejté, s ha megszólítám, nyájasan mosolygott.~Magam sem voltam
9765 3, 2| kapaszkodott, s rögtöni nyájassággal kérdé tőle franciául: „Comment
9766 4, 2| egy szent palástjával a nyakában; arcán, ajkain semmi pír;
9767 10, 1| kriminális processzust akasztok a nyakadba, kétnejűség miatt, megkorbácsoltatlak,
9768 3, 3| egész palotát, mert úgy a nyakadhoz van az vasalva, hogy el
9769 4, 1| zsiványságért verték azt a nyakadra. Ha kegyes fogadásból került
9770 4, 1| az majd lefűrészeli azt a nyakadról.~Erre én azt feleltem, hogy
9771 11, 2| annak nem volt de semmi íze. Nyakalhattam én akár fenékig ki a kancsót,
9772 4, 1| FAODÚBAN~Egy rongyos szűrrel a nyakamban, egy mankóval a kezemben,
9773 2, 1| próba. Ezt a leányt le kell nyakaznod: itt van a pallos. Ez egy
9774 7 | kénytelen megengedni, hogy én nyakazzak le másokat, s egyikhez sem
9775 10, 1| mind összetörte keményített nyakfodrait: „Átkozott mulatságos történet!
9776 12, 2| körülkalandozta, olyankor új köntös, nyaklánc, kösöntyű bőven került az
9777 2, 1| könyökével egy hosszú nyelű nyakleütő pallosra támaszkodva. –
9778 3, 3| fölébredek?~Hanem a vas nyakörv olyan kijózanító valóság
9779 3, 3| 3. A VAS NYAKRAVALÓ~Megkönnyebbülvén bűneim
9780 4, 1| hogy jutottam ehhez a szép nyakravalóhoz? De még kevésbé eresztett
9781 3, 4| vérpiros vonal, mint egy vékony nyakszalag, s annak a közepén egy függő
9782 2, 3| első gerinccsont kiáll a nyakszirtből. Aztán merően odanézz a
9783 2, 1| padra, elém tett egy szűk nyakú üveget tele meggypálinkával;
9784 5, 2| részeg matrózokat lerázva a nyakunkról, szerencsésen elérkeztünk
9785 5, 2| Akit a nyelvével pofon nyal, olyan lesz a pofája tőle,
9786 4, 2| siettem elmenekülni onnan a nyalábra fogott templomedényekkel,
9787 3, 1| Hát legyek az.~Mikor egész nyalka mazurrá föl voltam öltöztetve,
9788 5, 2| nyelve elkezdi a cipőimet nyalogatni. Ekkor felhúztam a térdeimet
9789 5, 2| is utánam nyúlt, s tovább nyalogatta a cipőimet. Iszonyatos nyelve
9790 4, 2| asszonya, kinek vérét az ebek nyalták föl az utcán. Hozd utánam
9791 10, 2| rám küldték levélben a „nyámnyila-oklevelet” (Szimándli diploma). Éjjel
9792 10, 2| keresztül a fehér levelű nyárfabozótokon, a korhadt erdőkőn, amiket
9793 8, 3| ismernek más isteneket, mint a nyavalyákat; a majmok telepeit, ahol
9794 2, 4| csoda módon meggyógyult nyavalyások itthagytak.~Mikor legelőszőr
9795 5, 2| elő, akiben én, amint a nyavalyást talpára állani segítém,
9796 2, 1| Megijedtem. Most végem van.~– Nyebojsza! – súgá fülembe a leány. –
9797 2, 2| elveszni?~– Rosszul ismered Nyedzviedzet. Akit ő egyszer ez odúba
9798 2, 2| előtted, akik mind ilyen nyegodnik voltak, mint te. Olyan ember,
9799 1, 1| mintha két vas főzőkanalat a nyeleiknél fogva karikával összekapcsoltak,
9800 5, 2| csokoládékocsonyát esszük, és azoknak a nyelére fogom vágatni a címeremet (
9801 4, 1| Íme, elolvashatod a mankó nyeléről a hitetlenek között való
9802 1, 1| láncban tartott; ami pedig a nyeles golyókat illeti, azokért
9803 5, 1| rágalmazó. Van kedved a nyelvedet kivágatni?~– De hát mit
9804 3, 1| róla, hogy ő tud a madarak nyelvén, s megérti a négylábú állatok
9805 10, 2| többi aztán csomót köt a nyelvére. De itt legelőször is nem
9806 5, 2| kurta szarvakkal, kilógó nyelvvel: ha megrázkódott, olyan
9807 4, 1| nagy fehér kereszttel: nyeregkápájára volt akasztva szív alakú
9808 11, 2| tőzegtörésben meg akart nyergelni. Huh, be förtelmes egy pofa!
9809 5, 1| mynheer erre föltette az orra nyergére a nagy pápaszemét, s figyelmes
9810 10, 1| történet! Nem adnám egy nyerges lóért, hogy ezt meghallottam!
9811 8, 2| emberfő nagyságú cipók; nyersen édes gyümölcs, s megsütve
9812 10, 1| Dehogy vesztettem! Inkább nyertem. Egy fiúval többet, mint
9813 2, 5| tartani? Pofoncsapásra. A nyertes fizetett, a vesztes állta.
9814 3, 3| rozsdás zárban forgatnának nyikorgó kulcsot. Börtönöm vasajtaja
9815 5, 2| közeledett az ajtóhoz, halkan nyikorgott a lépcső, s belépett a szobába,
9816 4, 2| nyíl van belelőve, azok a nyilak rézből vannak. Ugyan micsoda
9817 4, 2| Sebestyén szobra volt ez, nyilakkal átlövöldözve, ahogy az istentelen
9818 3, 4| aminek egyik széléből, a fák nyílásain át derengett hozzám az alkony
9819 3, 4| sűrű erdőbe hosszú fasor nyílásán át besüt az alkony fénye.
9820 2, 2| aztán ott lehengerítve a kő nyílásáról a nehéz sziklát, egyenkint
9821 2, 2| hirtelen ráhengeríték a nyílásra a lezáró sziklatömböt. Azontúl
9822 5, 2| kisasszonyok előtt beszélek – nyilatkozék a vádlott –, tessék megnyugodva
9823 3, 1| csodatételekre. A csodatételekben nyilatkozik az Úrnak hatalma.~Azzal
9824 5, 2| hálószobája az erkélyre nyílik, az meg két ölnyi magasan
9825 3, 2| szarvas az oldalába lőtt nyíllal.~A vén hercegnek adott álomital
9826 2, 1| Ez óriás barlangüregből nyílnak aztán azok a kisebb-nagyobb
9827 13, 1| szekrényt fából, aminek kétfelé nyíló ajtajai vannak, s abban
9828 3, 4| a falat, a kövek kétfelé nyíltak előttem, amiken végighaladtunk.
9829 2, 1| szentnek az ereklyéi lehettek nyilván, mert bocskorostul elfért
9830 8, 2| amíg az belenyugvását nem nyilvánítja, a második nőt a férjnek
9831 5, 2| világot boldogító titoknak nyilvánosságra hozataláért a legfelsőbb
9832 3, 3| köveiről csorgott alá a nyirok: egy pislogó mécs világítá
9833 4, 2| minden tétovázás nélkül nyissam fel, s azután illendő tisztelettel
9834 4, 2| Rájöttem már a tréfának a nyitjára. Hallottam egyszer, hogy
9835 10, 2| jön valahová, nagy ajtót nyitnak előtte, hogy beférjen rajta
9836 10, 2| iszap, hogy ki nem bírtam nyitni. Nagy idő telt bele, míg
9837 2, 2| volt. – Akik szerelmesek és nyögdécselni akarnak, azok mind azon
9838 2, 3| hagyd el, oda vagyok! – nyöszörögtem én keservesen. – Koldussá
9839 8 | NYOLCADIK RÉSZ ~Bengáliában~
9840 5, 1| patkó, s annak a közepén egy nyolcassá tekeredett kígyó, felemelt
9841 9, 1| szólt a nagyherceg –, nyolcat a hétből ki nem vehetek,
9842 3, 1| ifjoncra, azt hihette, hogy nyolcesztendei viszontagságos élet könnyen
9843 3, 2| cimborák beszélték, a hercegnek nyolcévi házassága mind ez ideig
9844 5, 2| Akkor id’adja kegyelmed nyolcvanért.~– No! Ezt ugyan senkinek
9845 2, 1| Lengyelországba; a tatár kán nyolcvanezer emberrel rohant rájuk, s
9846 2, 2| akiknek a száma mehetett nyolcvanra. Mind rettegett rablók hajdanában,
9847 2, 1| riadallal az agyonvert előhad nyomába, s mi százszoros ellenfél
9848 4, 2| tolla engedett az ujjam nyomásának, az egész szobor, fülkéstül
9849 5, 1| előkerülne, akkorra azok minden nyomát úgy elhárítanák az útból
9850 4, 2| másik hat túlvilági hölgy nyomdokán egy csigalépcsőn át, mely
9851 5, 1| volna, s amik kétannyit nyomnak a jámbor ember lelkén, mint
9852 4, 1| a hitetlenek között való nyomorgattatásom és kiszabadulásom egész
9853 8, 2| épületszörnyeteggé kifaragva, s kunyhói nyomorultabbak a mi hódjaink lakásainál:
9854 11, 1| homokba, s belefojtottam nyomorultul. Hanem az ura megmenekült.
9855 1, 1| megijedni nem látta soha. Bánat, nyomorúság nem hagyott nyomot vonásain.
9856 3, 4| székvárostól, uraságom és nyomorúságom színhelyétől. – S ha végignéztem
9857 4, 2| kimeresztgetni, s olyan nyomorúságosan bőgött, hogy én azt hittem,
9858 3, 4| Szegény jó Baránom. Milyen nyomorúságra jutottál! De ne légy szomorú,
9859 1, 1| nyomorúság nem hagyott nyomot vonásain. Negyven év körül
9860 4, 2| legkevésbé tarthattam a nyomoztatástól, ezért igyekeztem a stettini
9861 11, 1| hasztalan ütötték bottal a nyomukat, ott természetesen azt mondták
9862 6, 2| a dreymastert a fejébe nyomva, s egy rekedt dob bőrét
9863 8, 3| Mert sokkal jobb dolog nyugalmazott kapitánynak lenni, mint
9864 7 | HETEDIK RÉSZ A boldog nyugalom~Egy fillér nélkül álltam
9865 2, 3| fiatal szeretőd: élhetsz vele nyugodalmasan, boldogan; nem kell az erdőket,
9866 6, 2| kellett annak az asszonynak nyugodni, aki után nem maradt más
9867 4, 2| Az meg egy krokodiluson nyugodott.~Balról e szobor mellett
9868 14 | vesztőhelyre kivitték, maga szép nyugodtan levetkőzött, s csak azt
9869 2, 3| Én már egészen meg voltam nyugodva a magam csendes boldogságában:
9870 8, 3| templom alatt egy király nyugszik, és senki más nem lakik
9871 4, 1| Egy gondolat azonban mégis nyugtalanított. Madusom jóslata szerint
9872 8, 1| toronyból hosszú bámbuszrúdon nyújtanak be enni- és innivalót. A
9873 2, 1| vallomásom, mintha szándékosan nyújtanám mellékes körülmények előadásával
9874 2, 3| s ijedtemben ki akarom nyújtani a lábamat… s akkor aztán
9875 5, 2| Keresztelő-medence! Hogy nyújthattad ki ez után a kezedet? Tömjéntartó!
9876 3, 2| forrón párolgó italt, nem nyújtózkodott utána nagyot, szétmeresztve
9877 1, 2| részletes vallatásnál ne a nyújtóztató gép alkalmaztassék, mert
9878 11, 1| nekünk drága kincs. Senki se nyúljon hozzá. Majd beszélek én
9879 8, 2| a választás, melyik után nyúltak volna?~(– Elmenj, perversus
9880 12, 1| keresgélt, míg egyszer övem alá nyúlva, kifirtatta az oda menekült
9881 1, 1| ugyanis nem valami olyan nyurga épület, amit „falunyelé”-
9882 3, 1| mindenféle szép köntösöket, nyusztprémmel, bársonnyal, övet és hozzávalót,
9883 4, 2| az útfélről fölszedett. Ó engem Eliézernek nevezett
9884 9, 1| melyikűnk volt a kalóz? Ő-e, vagy én? Ki rabolta ki
9885 6, 2| 2. AZ ÖRÖKSÉG~Az obsitos katonák gyalog utaznak.
9886 11, 2| kétértelmű választ: „Reginam occidere nolite timere bonum est” –
9887 13, 1| tehén az árpát. Ezeket „occulta qualitasoknak” híják.~Hanem
9888 2, 1| fegyvertára, mindenféle ócska ütő, verő, pukkantó szerszámok,
9889 5, 1| kulacsom, kövekkel kirakva: azt odaadom zálogba vagy fizetésül.~–
9890 2, 1| dénárt meg nem tartott, hanem odaadta a vezérnek, s az kiosztá
9891 2, 1| biztosította magát. Amíg a bölcsek odaalant az istenség egységének dogmáját
9892 2, 1| maguk fajtájából valót, s odaállíták a vezér elé.~Akkor tudtam
9893 4, 2| tudott vele boldogulni, odaállította a korsót az ezüstmedence
9894 6, 2| jöttek a dobszóra. Én azalatt odaálltam a nyitott ablakhoz, s benéztem
9895 2, 4| lett, egyenkint mindenkit odabocsátottak a perjel elé, hogy átvegye
9896 2, 1| már vágjam le.~Én pedig odadobám a pallost a veresnek a lábához,
9897 3, 2| összekeverték volna, s engemet odadobtak volna közéjük, mintha egyszerre
9898 2, 1| állsz hajdemáknak; különben odadobunk a halottak közé.~Én ugyan
9899 2, 1| lombjai közé. Most az is mind odaégett; akár fogoly volt, akár
9900 2, 1| kihordanak az udvarra, nehogy odaégjen; az istállóból kihajtják
9901 12, 2| szabad a markotányosnékat odaereszteni, se borral, se serrel, se
9902 5, 2| az öreg Mayer háza felé.~Odaérve gondunk volt rá, hogy az
9903 8, 3| hozzám, a kivont kardot odafekteté kettőnk közé, s aztán ő
9904 5, 2| sikerült is; én nagyhamar odafenn voltam az emberpiramid harmadik
9905 10, 2| elejétől végig. S reggelre odafestettek az ajtómra egy embert, aki
9906 2, 1| feszegették, azalatt mi bolondok odafönn a két emberszív egységének
9907 8, 3| Ezalatt azonban egy fakír odafurakodott hozzám. A legrútabb példány,
9908 4, 2| Mária-korona lehullott a fejéről, s odagurult a lábamhoz. Én fölvettem
9909 10, 2| a levelemet összegyűrve, odahajítá a sívó homok fölé.~– No,
9910 13, 1| nagy vörös orra. Egyszer odahívat magához sub rosa, s fölszólít,
9911 8, 3| egész álomlátást, a királyné odahívatott hét írástudó boncot, azok
9912 3, 1| lengyel pálinkával, azt odahozá elém, s aztán tartotta a
9913 3, 4| veszedelmedből megszabadítson.~Azzal odahozta hozzám a kisgyermeket, s
9914 2, 1| jeladásra két marcona fickó odahurcolt elém egy barlangnyílásból
9915 4, 2| nyakamat az egyik karjával, odahúzta a fejemet magához, aztán
9916 7 | hogy a férfiak évhosszat odajárnak távol tengereken túli országokban,
9917 4, 2| lovagok és a hölgyek mind odajárultak egymás után a két bálványhoz,
9918 4, 2| szentmisének, s én szokás szerint odajárultam a Boldogasszony-szoborhoz,
9919 10, 2| Szimándli diploma). Éjjel odajöttek az ablakom alá, s az egész
9920 8, 3| s az én nyomorult fejem odajutott vesztére, ahol a legnagyobb
9921 10, 1| megbosszulatlan. No hiszen, odajutottam még jó helyre.~Ez az egész
9922 3, 3| különbséget. Az eddigiekért is odajutsz, csakhogy ha rá nem állsz
9923 5, 2| agyonvertek volna, vagy odakeveredhettem volna a zsidók közé, akik
9924 11, 1| gyújtófüvet a serpenyőre, s akkor odakiáltott hozzám:~– Gyere ki onnan,
9925 10, 2| ilyen üldöztetések ellen. Odaküldi a kartellhordóit a legelső
9926 5, 2| pokolbeli szimfónia; a cimborák odalenn elkiáltják magukat ijedten: –
9927 4, 1| kisegíteni a geográfiám! Az pedig odaléptetett az orrom alá, s megtudva
9928 10, 2| hegyében. Csak azalatt, amíg én odaleszek, ne viseld ezt az egyet.~–
9929 2, 1| áldozzunk. S egy átalag megint odalett.~Az öreg egyre fanatikusabb
9930 4, 2| veres szakállú e szó után odalódított a nagymester elé, akit ezúttal
9931 2, 1| eltörte, a golyóbist pedig odalőtte a szegletbe, ahova az ördög
9932 10, 2| volt olyan ostoba, hogy odament, ahol a halálveszedelem
9933 2, 3| nyakszirtből. Aztán merően odanézz a szemeddel, ahová vágsz,
9934 2, 1| Kétszázat.~Erre a tatár odanyomta neki a markába a kötele
9935 13, 1| töltöttem meg pálinkával, s azt odanyújtottam a Beheriknek, hogy hörpintse
9936 4, 2| No, hát igyál! – szólt odanyújtva ismét a kulacsot.~Én a szájamhoz
9937 5, 2| piramidot. Három cimbora odaplántálja magát az ablak alá, kettő
9938 3, 2| kiálta, karomnál fogva odarántva a hercegnő elé. – Ráismersz-e?
9939 5, 2| menté őt a nagyherceg.)~Én odasiettem eléje, és megfogtam a kezét.~(–
9940 10, 1| mozdulhattam: az égető nap odasütött az arcomra, s szemeimet
9941 2, 1| össze a fa, az enyimet csak odaszorította a tatár lábszárai közé a
9942 4, 2| húzott a kulacsból, s azzal odaszorítva az ajkait az ajkaimhoz,
9943 3, 1| azért, hogy a legelső házhoz odataláljak.~Az ajtóban egy birsalmaszínű,
9944 1, 1| láthatott bele a városba, mégis odatalált a golyóival. Ebben valami
9945 5, 2| saját apja házának ajtajához odatámasztottam. – Miért nem öltelek meg
9946 4, 2| hívőknek a forró italt, az odatartott calixokba öntögetve, amit
9947 2, 1| következett a sor; nekem is odatartotta a tenyerében az aranyat.
9948 2, 3| mint a hegedűvonót. Majd én odatérdelek eléd. Aztán csak ide vágj,
9949 2, 4| és szelíden mosolygott.~Odatérdeltem elé, s azt mondtam neki,
9950 9, 1| késkanyarítással leszelte a fejét, s odatette elénk. A többiek azután
9951 11, 2| zsebembe, a Lilith kezét pedig odatettem a cimborám kezébe, s az
9952 11, 2| is visszakerült hozzám, s odaült az ölembe. De én már haragudtam
9953 8, 3| neki a fölmászást, s aztán odaültettem őt mellém a szovariba.~–
9954 8, 3| hülyeség vállvetve elviselhet; odaugrottam a sugárágyúmhoz, mely a
9955 8, 3| iderepül. Tehát csak az odavaló utat számítsd.~De nekem
9956 2, 1| a gazdag fogoly elmarad, odavész a kétszáz arany! Leszállt
9957 2, 1| oldalán mély csatornát vágva, odavezették az egész patakot a saját
9958 3, 2| magát, szikrázó szemeivel odavillámlik a lelked közepébe, csókol,
9959 8, 2| európai lakók, magunkkal odaviszünk: más lesz az erény, más
9960 2, 1| ahol a fegyvertár volt.~Odavitt ahhoz a csatakígyóhoz, amiről
9961 5, 1| jutalom követendi, csak az „odavivésben” is olyan okos légy, mint
9962 2, 1| nem akar több beleférni, odazötyögtetni a padhoz, míg csak belém
9963 1, 2| Zbaraszban „Kohaninszky Zdenko”; Odensében „frater Hilarius”; Hamburgban „
9964 5, 1| volt téve, s annálfogva az Oder öble tömve, dugva volt a
9965 5, 1| a kedvező széllel, s az Oderből már kijutottunk a nagy öbölbe,
9966 9, 1| olaszt, Signore Sparafucile Odoardót Palermóból – a törököt,
9967 4, 2| világítva, s abból mindenféle ódon viseletű asszonyi alakok
9968 4, 1| megfagyástól megóvjon (az odú nyílását eltakaró ajtót
9969 4, 1| tölgyfa, melynek akkora odúja volt, hogy abban egy ember
9970 2, 1| aztán azok a kisebb-nagyobb odúk, amikben a kézművesek dolgoznak,
9971 4, 1| látogattak meg engemet az odúmban mások, mint a patakra járó
9972 3, 3| mécs világítá be a szűk odút körülöttem, és azok a gyűrűk,
9973 4, 1| dörgő hang származott elő az odvas fa belsejéből.~– Itt van
9974 5, 1| téve, s annálfogva az Oder öble tömve, dugva volt a világ
9975 5, 1| porcelánpipáját, ennek a gyűszűnyi öblét megtömte dohánnyal, és a
9976 5, 1| Oderből már kijutottunk a nagy öbölbe, úgyhogy nem volt szükség
9977 5, 2| hegyen, híres orgazda, az öccse, Rupertus, az meg kerítő;
9978 4, 2| Thámár, ki miatt Absolon az öccsét, Amnont megölte. Hozd utánam
9979 5, 2| én szabadítottam meg az öccsétől, aki az örökséget megfelezni
9980 4, 2| ember ottan a főmester, öklelő koronával a fején, melynek
9981 5, 2| úgyhogy engemet két ölnyire öklelt fel egy taszításra.~Holmi
9982 2, 1| hüvelykujjamat az összefogott öklöm mutató- és középujja között
9983 10, 2| világáért sokáig kellett a két öklömmel küszködnöm, míg annyira
9984 4, 2| megtörténni a csoda, hogy ökörré változik. A bőgéséből kivehettem,
9985 4, 2| koronával a fején, melynek négy ökörszarva volt, leköpte a Krisztus
9986 2, 3| tevepúpon ülve, kétkerekű, ökörvontatta födött szekéren valami másfélezer
9987 4, 2| tedd vissza a helyére! – ökrendezett Nabukodonozor.~– Előbb igyál! –
9988 8, 3| beteg kutyákat, macskákat, ökröket, nemkülönben hollókat, szarkákat
9989 2, 4| s a polgárok kétkerekű ökrös szekeren utaztak mind Berdicov
9990 6, 1| rablásban, gyújtogatásban, öldöklésben ez idő alatt részt vevék,
9991 2, 3| egészen elkábultam a borzasztó öldökléstől, amihez hasonlót még sohasem
9992 10, 1| nem állhatták tovább az öldöklő kínt, s beleugráltak a tengerbe,
9993 1, 1| szétdurrannak, és így rombolnak meg öldökölnek. A „tűzkorsó” egyesítette
9994 5, 2| nagy termetes fickónak az ölébe estem, aki a münsteri hadak
9995 3, 2| fúria, tűzlánggá átalakulva, öledbe veti magát, szikrázó szemeivel
9996 3, 3| vámpír. És az a fojtogató ölelés, amivel tíz szerelmes fantom
9997 5, 1| emlékül, egy csókért, egy ölelésért. Süllyedjek el ezzel a hajóval
9998 2, 2| Nyedzviedz érzékenyen meg is ölelgeté a leányát. Azzal meggyújtottak
9999 2, 3| hatott. Nagy sírások és ölelgetések között, nagy nehezen eleresztett
10000 2, 3| heves természetét, nyájas ölelgetéssel rávettem a Madust, hogy
10001 5, 2| egyenruháját viselte. Az nyakon ölelt, s kacagva mondá:~– Soha
10002 8, 1| az egész hadsereg előtt ölelte keblére a Szumro begumot,
10003 2, 2| kiálték, örömteljesen ölelve szívemre Madust.~– Szabadba?
10004 2, 1| beállok én, csak meg ne öljenek.~– Mi voltál ezelőtt? –
10005 2, 1| nyakát vágatja le, mint ő öljön meg egy leányt. – Jól van,
10006 2, 3| öregnek:~– Már én bizony nem öllek meg téged, „baba”; mert
10007 5, 2| erkélyre nyílik, az meg két ölnyi magasan van, éppen az eresz
10008 5, 2| felém, úgyhogy engemet két ölnyire öklelt fel egy taszításra.~
10009 3, 4| feleségem.~Úgy szégyenlettem őelőtte azokat a békókat, amik a
10010 4, 2| rablókkal együtt dúlt, embert ölt, hamisított, álorcás volt,
10011 5, 2| odatámasztottam. – Miért nem öltelek meg inkább én téged? Most
10012 4, 2| Ejh. Meleg nekem ez az öltöny. Eredj, Malkhus, hozd el
10013 3, 1| Malkhusz által rám illesztett öltönyök egészen a termetemre valók
10014 2, 1| fölé, a gúnyája hegyébe öltötte fel a nehéz aranyvirágos
10015 8, 3| termet: a füsttömegek alakot öltöttek, az egyikből lett Danesh
10016 5, 2| el tőle ajándékba. Ami az öltözéket kiegészítő tarsolyban van,
10017 5, 1| elfogtak volna ebben az öltözetben mint futóbolondot, csak
10018 3, 1| itt tartogatom a nemesi öltözeteit, amiket itt hagyott nálam
10019 5, 1| földön viselt mindenféle öltözetekben; úgyhogy ott, abban a tarkabarka
10020 3, 1| ruhakereskedőhöz, aki nagy uraknak való öltözeteket árul. Lakik a Bethel utca
10021 5, 2| római kardot, ami a lictori öltözetemhez tartozott, s hozzáfentem
10022 12, 1| mindenféle rejtekében az öltözetemnek. A hajtókám belsejében,
10023 2, 2| selyem és kamuka az asszonyok öltözetén, maguk az asszonyok is,
10024 5, 2| végignyalt rajta, s az egész öltözetét úgy összetépte, mintha sasokkal
10025 8, 3| elbájolók, kegyelmes úr; öltözetük csupa selyem és kasmír,
10026 12, 2| ültünk. Hogy cifrán szeretett öltözni, az nem az én hibám volt.
10027 3, 1| nyalka mazurrá föl voltam öltöztetve, azt kérdém a Malkhusztól,
10028 4, 2| kaldeaiaknak, egyiptomiaknak öltőzve, akiket a most érkezett
10029 2, 5| mindenféle torz idomokat öltve: azok ilyenkor mind találkozót
10030 5, 2| Jaj nekem! Meg vagyok ölve!~S azzal az egész múh-borjú
10031 2, 1| nem a fő barlangnyíláson ömlik be, hanem egy mellékkürtőn,
10032 3, 2| fülembe egy órájában az önfeledésnek:~– Zdenko! Ha el tudtál
10033 6, 2| hamburgi vértettem vezette öngyilkosságra szegény apámat.~Nem hallgathattam
10034 2, 3| a „Morhut” azoké, akik öngyilkosul maguk vetnek véget az életüknek.
10035 12, 1| akkor marad el tőle, ha az önként elajándékozza valakinek.)~–
10036 5, 2| ön a kontóra. Fizetem az önnél levő kétezer tallérból.~
10037 11, 2| következményei nem lesznek, önnönmagától elesik – mondá ki a nagyherceg.)~
10038 8, 2| ugyan, kegyelmes uraim, ha önökre lett volna bízva a választás,
10039 1, 1| van annak belül: nagyhamar öntetett hasonló tűzkorsókat, s éppen
|