10-apamn | apamr-bekah | bekak-boszo | boszu-csore | csosz-elegs | elegt-eltet | eltev-falva | fanak-fodel | fodet-grana | grani-hatam | hatan-idele | idera-kabul | kacag-keres | kerev-kisza | kisze-krakk | krako-lepet | lephe-megal | megan-megte | megti-nagyb | nagyc-ontet | onti-palot | palud-rajta | rajtu-silbe | silen-szenn | szent-tanca | tancb-tobbe | tobbi-uralk | uralm-verje | vero-zvoin
Rész, Fejezet
10040 8, 3| levágott hajtása kantaszámra önti az édes, fűszerillatú nedvet,
10041 13, 1| voltam „én”.~– Vigyétek az öntődébe – parancsolám a pattantyúsnak –,
10042 4, 2| az odatartott calixokba öntögetve, amit azok, mint pokolbeli
10043 8, 3| selyemzsebkendőt, amit maga a király öntöz meg rózsavízzel, ő pedig
10044 9, 1| törvény szerint jogosult az önvédelem. Amint mi szegény deportáltak
10045 3, 1| Zdenko, hát megkerültél? Ördögadtát! Ugyan ember lett belőled!
10046 11, 2| könnyeiből gyűjtenek össze.~Két ördögfiú cepelte elém a sótartót,
10047 11, 2| Lilith” valamikor az az ördögkisasszony volt, aki Ádám apánkat hűtlenségre
10048 11, 2| sőt inkább mindegyik egy ördögnek a nevét viselte. Volt ott
10049 3, 2| paradicsomot, az angyalokat és az ördögöket összekeverték volna, s engemet
10050 11, 1| akikről az volt a hír, hogy az ördögökkel szövetségben álló rablók:
10051 2, 5| irányban. Egy bomladozó ördögrajt gázoló Szent György-alakok
10052 11, 2| imádság.~Nosza futott, ahány ördögsuhanc volt, haza a Lucifer palotájába,
10053 4, 2| azonfölül ki sem tudnak jönni az ördögtemplomukból, aminek se ajtaja, se ablaka,
10054 11, 2| főzhetnénk belőle.~– Nekem pedig, ördögteremtettét, sót teremtsetek, ha Lóth
10055 11, 2| tova, mint a szélkergette ördögtövis a mezőn. Én kaptam az alkalmon,
10056 12, 2| sem húga, sem leánya, sem öreganyja nem volt neki, de mindamellett
10057 11, 2| haragot színlelve. – Soha az öregapám sem írt alá contractust
10058 6, 1| honvágy. Óhajtottam szegény öregeimet viszontlátni. Ott laktak
10059 5, 2| szép gyümölcsöskertet; az öregem prémes bekest, a mámi selyempalástot
10060 2, 1| folyosóra, s eredj bátran az öreggel szemközt, s akármit mond,
10061 2, 5| sokszorosan várva várt nap. Az örök-kalendáriumot ott hordtam az órám láncára
10062 2, 3| jatagán. Ezt is neked adom örökbe.~Nekem azonban még ekkor
10063 1, 1| mint egy oroszlánpofa; örökké mosolygó, soha zavarba nem
10064 3, 3| előttem égő mécs valami öröklámpa lehetett, mert nem fogyott
10065 8, 1| fiát kizárta a király az öröklésből. Erkölcstelen, rossz fickó
10066 2, 3| ez. Ha az én sok pénzemet öröklöd, azzal elmehetsz Oláhországba,
10067 2, 1| csapatot felvontatta az örökmozgó malom.~Ez hát jó volt a
10068 11, 1| énrám adták, a lovát is én örököltem, s mikor aztán a fekete
10069 2, 4| volna itt maradni nála: – örökre a Viszpa-Ogródban maradni.~
10070 6, 2| 2. AZ ÖRÖKSÉG~Az obsitos katonák gyalog
10071 6, 2| magam, volt nekem az apai örökségem is, meg a szerzeményem is,
10072 5, 2| meg az öccsétől, aki az örökséget megfelezni készült vele,
10073 8, 3| oltárai: itt vannak a bakui öröktűz forrásai, s a Danesh tündér
10074 2, 3| aki a koltuk-dengenegit örökül rám hagyta!~
10075 2, 4| milyen szép volt, milyen öröme volt.~Azt hitte, hogy már
10076 8, 3| összehozott, s mikor azok a boldog örömek közepett ismét elaludtak,
10077 2, 1| ittunk az én bérmálásom örömére: mely után egy fáklyán kívül
10078 2, 4| végképp.~Nem rontottam el az örömét. A búcsúzás pillanatára
10079 2, 1| viseltem a keblemen. Afölötti örömömben meg is akartam őt csókolni;
10080 4, 1| magasabb osztályában nagy örömömre az erdei méhek ütöttek tanyát:
10081 4, 1| belsejéből.~– Itt van ő! – mondám örömrepeső szívvel. – Megérkezett:
10082 14 | válla felé.~De egyszerre örömsikoltva kiálta fel:~– Nem! Nem!
10083 2, 2| szabadba jutunk ki! – kiálték, örömteljesen ölelve szívemre Madust.~–
10084 2, 1| trombitaszóval adták jelét diadalmas örömüknek. Azon a napon, ahogy a kőművesek
10085 2, 1| hogy én nem adtam volna őérte két garast. Az első dolga
10086 3, 1| boltajtóból a kis emberke, nagy örvendezéssel. – Porrá váljak, ha nem
10087 8, 3| küldött hozzám, melyben azzal örvendeztetett meg, hogy szent fogadalmunknak,
10088 2, 2| emlékeztetett a cigány imádságokra) összeadott minket, s arra mind a kettőnknek
10089 2, 1| melynek végrehajtására összebeszéltem a diófán keresztül az én
10090 1, 1| zegzug sáncokból, falakból összebonyolított mértani ábra, melynek egyik
10091 4, 2| valami idegen illat, ami összeborzasztott. Nem ittam többet annál
10092 1, 2| rá, hogy az ellenséggel összecimborált, s áruló volt, akkor világos
10093 2, 1| aztán megsiketültem: a víz összecsapott a fejem fölött. Szemem,
10094 12, 2| ahol ágyúval lövöldöztek, s összecsapta a fejét egy bolond vasgalacsinnal,
10095 10, 2| toporzékolt, s a fogait összecsikorította.~– Mármost csak azért is
10096 1, 2| A nép, mely bámulatára összecsődül, kenyeret, bort, pecsenyét
10097 10, 2| kell meghalni. A homoksír összecsukódik a feje fölött, s aztán csak
10098 12, 2| a tábori pap még aznap összeesketett vele ünnepélyesen. A sok
10099 2, 1| valakinek házastársa akadt, azt összeeskette; – mert a hajdemákok nagyon
10100 9, 1| kaptunk a hátunkra, elvégre összeesküdtünk, hogy egy éjjel megszabadítjuk
10101 8, 3| városban lázadás ütött ki. Az összeesküvők letették a begumot a trónról,
10102 8, 1| begum a maga csapatait, összefog a császári herceg Jewán
10103 9, 1| formált magának mindezeket összefogdostatni, a megriasztott nábobok
10104 2, 1| végtére a hüvelykujjamat az összefogott öklöm mutató- és középujja
10105 2, 1| bűneimmel a legszorosabban összefügg.~Az ostrom ideje alatt megismerkedtem
10106 1, 2| volt megtudni, hogy minő összefüggés lehet az előadott csodálatos
10107 4, 2| mind gyöngyfüzérekkel volt összefűzve, ahogy a régi perzsa szobrokon
10108 7 | angol lord ostromolta, mesés összeget kínálva a birtokáért. Sőt,
10109 11, 2| egész baklovag-társaság mind összegyülekezett rá. Mikor a sok szövétneket
10110 2, 1| szomjan. Mert akármennyi vizet összegyűjtünk is ebben a barlangban, az
10111 11, 2| legvénebbek, a legcsúfabbak összegyűlének, s valaminthogy más ünnepélyeket
10112 2, 1| barlang közepén a forrásvízből összegyűlt, ihatatlanná lett a sóolvadék
10113 2, 1| házánál, ahol éjszakánkint összegyűltek a socinianusok.~Nekem mint
10114 2, 1| kötelességünk, valahányszor összegyűlünk, kegyeletes áhítatunkat
10115 10, 2| kiálta: s a levelemet összegyűrve, odahajítá a sívó homok
10116 5, 2| kincseket; közbe hetet-havat összehadart, hogy mennyi köszönettel
10117 2, 3| Berdicovnak. Ebbe a kolostorba van összehalmozva a gazdag barátok minden
10118 7 | ki a megboldogulttal az összehasonlítást. Az kapitány volt, én pedig
10119 10, 1| feladom a dolgot az érseknek! Összehívatom a Szentszéket! Én nem hagyok
10120 8, 3| vőlegényt és menyasszonyt összehozott, s mikor azok a boldog örömek
10121 10, 1| Majmúna és Danesh tündérek összehoztak bennünket az Ararát hegyi
10122 5, 2| lefekszik a háznál, akkor összejöhetünk az erkélyszobában, s kegyelmed
10123 2, 1| hogy a legközelebbi kegyes összejövetel alkalmával arról fog nekik
10124 1, 1| nyeleiknél fogva karikával összekapcsoltak, s aztán úgy lőtték volna
10125 4, 2| nagyherceg és a soltész úgy összekaptak, hogy fölugráltak székeikről,
10126 5, 2| annyifelé állt, a képét összekarmolta siralmasan, amint a nyelvével
10127 1, 1| elégeti, részint a késeivel összekaszabolja, de ha csak az egyik kereke
10128 8, 3| rongy, piszok, nyitott sebek összekeverítve.~Zeib-Alniffa, mint rendesen,
10129 3, 2| angyalokat és az ördögöket összekeverték volna, s engemet odadobtak
10130 11, 2| ami előforduló családi összekoccanások esetére nemigen biztató
10131 11, 2| megfordított „Amen”-nel, s mikor összeköté a kezeinket, ahogy szokás,
10132 10, 2| fricskáért, hatot a pofonnal összekötöttért. Úgyhogy a feleségem nem
10133 4, 1| közé egy száraz gallyakból összekötözött keresztet emeltem, s azelőtt
10134 8, 3| ismeretes két cég, mely a direkt összeköttetést India és a világ egyéb részei
10135 7 | scalariát a két véginél összekötünk karikára, a közepibe a karikának
10136 2, 1| arcfintorgatásaimból meg az összekulcsolt kezeimből, hogy szeretnék
10137 14 | kérlek, bajtársak, hogy mikor összelőttök, velem együtt azt a fekete
10138 2, 2| hogy a tehénnek a teje összement, vagy a pemétfű, amivel
10139 2, 2| csontvázat, akik még most is összeölelkezve feküsznek ott. Te is oda
10140 11, 2| egyszerre nagy ropogással összeomlott körülöttem minden, az ördögök
10141 2, 1| drágaságokból, ékszerekből összepakol annyit, amennyi egy átalvető
10142 5, 2| rá almabort inni. Hanem összepakolom a cókmókomat; aztán elmegyek
10143 2, 2| adták nekik a kerek föld összerabolt pompáját. A harangot is
10144 2, 1| mindenki engedelmeskedett.~Amit összeraboltak, abból senki magának egy
10145 2, 2| ország minden részéből voltak összerabolva.~De a rablók és rablottak
10146 4, 2| tetszett, mintha szemöldekeit összeráncolná, mikor a koronát leveszem
10147 2, 3| meghűti inait, hogy azok összerándulnak, s örök időkre kacska marad.
10148 4, 2| kezével, hogy egész testem összerokkant bele, s olyant kiáltott,
10149 5, 2| azzal az egész múh-borjú összeroskadt, s annak az idomtalan bőrhüvelyéből
10150 10, 2| elém, hogy körülzárjon.~Itt összeroskadtam a fáradtságtól.~A tőzegvágás
10151 8, 1| ágyúszóra aztán hirtelen összeszedi Szumro begum a maga csapatait,
10152 8, 1| hadát, a császári derékhad összeszedte magát, feltüzelve egy hős
10153 9, 1| orrában, fegyvert, töltényt összeszedtünk; azután a kutternek vitorláit,
10154 4, 1| vasörvvel sok görbe garast összeszereztem, s szerencsésen átkoldultam
10155 4, 2| Baphomet-imádók töviseikkel összeszurkáltak. De ezen nem látszott semmi
10156 6, 2| kordéján a négy szál deszkából összetákolt koporsóját, ami még csak
10157 9, 1| hogy mindezekkel az urakkal összetalálkoztunk, amíg a tengeri vándorlásunk
10158 5, 2| kapta meg a múh-borjú, s úgy összetépázta, hogy ahány szál haja, annyifelé
10159 5, 2| s az egész öltözetét úgy összetépte, mintha sasokkal hadakozott
10160 4, 2| lovag fekvő szobra, mellén összetett kezekkel, teljes ornatusában.
10161 4, 2| vendégeink érkeznek, s te összetévesztetted a kriptaajtót a pinceajtóval:
10162 10, 2| szerencsétlenség ér, hogy a felesége összetéveszti valami más emberrel, hát
10163 1, 2| elevenen mozsárban való összetöretést, ami a feleséggyilkosra
10164 5, 2| kőteleken függő lámpásokat összetörjük, hogy annál kedvezőbb sötétség
10165 10, 1| kacagott, hogy a tokájával mind összetörte keményített nyakfodrait: „
10166 2, 2| mérnek, s végül a kobakot összetörtük a szövetség megmásíthatlan
10167 7 | pedig nagy unatkozásukban összeültek karikába kockázni, én félrehúzódtam
10168 9, 1| kutternek vitorláit, köteleit összevagdaltuk, az ágyúit a tengerbe hánytuk,
10169 1, 2| hogy annak a kínordítása összevegyült a kacagásával, egyik a másik
10170 2, 3| közül, az egész karaván összezavarodott; a katonák elkezdtek lövöldözni,
10171 11, 1| egyesével lehetett a keskeny ösvényen, vagy pedig lófejig bele
10172 3, 2| gyóntató atya kezdett el ösztökélni:~– No, fiam, hát nem hallgattál
10173 4, 2| magasra: engem az ördögök ösztökéltek hátulról, hogy elkiáltsam
10174 5, 1| királyt a rend nagy gazdagsága ösztönözte. S ami szabad volt Fülöp
10175 7 | kényszerűség által lett ösztönözve arra, hogy elébb a kezét
10176 2, 4| is a perjelnél. A hála is ösztönzött rá. Cserébe egy kigyógyult
10177 2, 3| búcsúra siettek, megrakott öszvéreikkel, társzekereikkel; vitték
10178 2, 3| prédára hagyva szekerét, öszvéreit; a hajdemákok ördög módra
10179 11, 1| kellett várnom: csengő-bongó öszvérekkel jött a karaván végig a hosszú
10180 2, 3| levágták, s lerakva az elfogott öszvérekről a zsákmány javát, azt a
10181 2, 3| oly szívszakadva várunk. Öszvéren, lóháton, tevepúpon ülve,
10182 2, 4| az utat, a tehetősebbek öszvérre kötözve vitették magukat.
10183 12, 1| Akkor aztán a muskétások (öten voltak) lehúzták a padra
10184 9, 1| dereglyén, menekülő deportáltak, ötféle európai nemzet. Minthogy
10185 1, 1| kisebb üreg van, melybe csak ötfontosok vannak szánva. Mind a kilenc
10186 4, 2| egész paraszttelket vagy egy ötkerekű malmot. De hátha csak álmodom
10187 3, 2| magamban, s egy percre az az ötletem támadt, hogy hej, de bolond
10188 9, 1| egyedül én voltam, aki mind az ötnek a nyelvét beszéltem, azért
10189 1, 2| Harmadikat, negyediket, ötödiket, hatodikat is vettem.~–
10190 2, 1| szavainak igazsága felől, mikor ötödnapra a volt magyar gazdám elkezdett
10191 4, 1| bolondság ott a nyakadon?~Ötöltem-hatoltam neki valamit, hogy így meg
10192 11, 1| szerszámával piszmogott, ötöt, hatot is hajítottam hozzá,
10193 11, 2| ekkor vettem észre, hogy ötszáz lábnyi magasan repülünk
10194 12, 1| amit tőle kaptak summásan: ötször hat = harminc! De biz a
10195 9, 1| míveltetek még tovább a tengeren, ötvenedmagatokkal meg egy ágyúval? Hadd terítem
10196 9, 1| elfelejtettem kérdezősködni.~Ötvenen voltunk a dereglyén, menekülő
10197 1, 1| melynek a középső lyuka ötvenfontos bomba számára van kiszabva,
10198 7 | De elutasítottak vele, ötvenhatan voltak előttem bejegyezve,
10199 4, 1| oda, akinél fogva voltam ötvenkét esztendeig, meg három napig.~–
10200 11, 1| szőnyegkereskedők, takácsok, ötvösök siettek az antwerpeni nagy
10201 12, 1| s a tallérom eldugta az övébe.~Arra odajött egy másik
10202 2, 1| őnekik hazájuk, hanem az övék volt minden vad erdő, hozzájárulhatlan
10203 5, 2| horogsertés nyelve elkapta az övemről lecsüggő tarsolyomat, amiben
10204 3, 1| nyusztprémmel, bársonnyal, övet és hozzávalót, amilyent
10205 10, 2| galambot, ízről ízre. Mikor már övig lesüllyedt, akkor kétségbeesik
10206 3, 1| drága szép írások, amik az övön függő tarsolyban vannak.
10207 3, 1| volt rajta, drága keleti övvel átkötve a derekán, amiből
10208 8, 2| zsarátnok, olvadt láng özöne; máskor meg a felhőszakadás
10209 4, 1| legcélszerűbbet? Vajon az özvegyasszony olajos korsóját-e, ami soha
10210 7 | leggazdagabb és legszebb fiatal özvegyasszonya egyszer csak engem vezetett
10211 7 | ilyen tulipánokban gazdag özvegyasszonyhoz jutottam én be kertészlegénynek.
10212 7 | délutánonkint kertészkedtem az özvegyasszonynál. Ami pénzt szereztem, azt
10213 7 | az igazgyöngynél.~S az én özvegyasszonyom megboldogult férje különösen
10214 8, 3| menyasszonyfővel lettek özvegyekké, s akiknek csak a templomban
10215 7 | der Bullen Tóbiás kapitány özvegyének a férje; amiből utoljára
10216 8, 2| hol az újra férjhez ment özvegyet úgy tekintik, mint becstelen
10217 2, 1| az, hogy a török császár őfelsége megharagudott érte, minek
10218 8, 3| osztva: jól célba vettem őfelségét. Az ágyú eldördült, s a
10219 8, 1| mellé, hogy ne unja magát őfensége olyan nagyon.~Az audhi kán
10220 8, 1| Kosszimot, a bengáliai nábob őfenségét, mikor őt az angolok a patnai
10221 3, 1| nekem való hamisítót, aki óhajtásomat kész leend teljesíteni.
10222 4, 2| hittem, hogy elértem minden óhajtásomnak végcélját.~Egy vitézi rend
10223 5, 2| vagyok a tengeri úttól, s óhajtok az úrban elpihenni.~Rupertust
10224 5, 1| szíjas chalizeh-bocskor s az óhebréus pallium. Akárhol a világon
10225 12, 1| tallért, és odaadtam neki.~– Ohó, fickó! Ez hamis tallér! –
10226 2, 2| Csalatkozol, mi sohasem kerülünk őhozzájuk vissza.~– Csak nem hagyja
10227 1, 1| melyek folyvást és huzamosan okádnak olthatlan tüzet, és így
10228 2, 1| főúr rájött a veszedelem okára: akkor aztán egyesült erővel
10229 13, 1| kúra annyira megtetszett őkegyelmességének, hogy azt mondta: – Elég
10230 3, 1| aztán az asztal alá ittam őkegyelmességét. S az órától fogva otthon
10231 13, 1| árulásnak eszközévé legyen.~Őkelme azonban, amint vette észre,
10232 3, 4| machinációi mellett szállították őkelmét valami vadon erdőbe, előkerestetve
10233 8, 2| házak és emberarcok egyforma okkersárga színt vesznek föl, mintha
10234 1, 2| Quarto larvatus.~– Hamis oklevelet készítettem magamnak.~–
10235 1, 2| szétvágatott? Azonkívül is, mint oklevélhamisítónak a jobb kezét elvágatni elengedhetetlen
10236 12, 2| pumpernickelból, hanem aztán a „fráj”-oknak dupla porciót a marcifánkból.
10237 9, 1| kiáltanak azok vissza. – Mi okon követeltek ti tőlünk rákot,
10238 10, 1| tények erősebbek, mint az okoskodások.~Akkor aztán megharagudtam,
10239 4, 2| bűnbarlangjából, s aztán így okoskodtam magamban:~Ha ezek az emberi
10240 7 | állhattam: a férfiak mind olyan okosok itt, hogy nem lehet velük
10241 7 | asszonyom, annyi búbánatot okoztak. – Ezeket mi most, ha kegyelmed
10242 4, 2| ceremóniákba gyermekkoromban nem oktattak be: eretnekül neveltettem,
10243 9, 1| rákászok átlátták, hogy kettős okunk van a követeléshez, s tengerészeti „
10244 5, 2| olyan sós, hogy az embernek okvetlen inni kell rá, ez az almabor
10245 2, 1| hanákok, rusznyákok, bolgárok, oláhok, jászok, csángó magyarok,
10246 2, 3| öröklöd, azzal elmehetsz Oláhországba, Havasalföldre, ahol senki
10247 3, 3| nem fogyott ki belőle az olaj, s azt bizonyosan azért
10248 13, 1| patikáját, aminőt ezek az olajkárok szoktak hordani: egy szekrényt
10249 13, 1| kazamataszobában, az őrök egy olajkárt hoztak elém, akit a védművek
10250 4, 1| Vajon az özvegyasszony olajos korsóját-e, ami soha ki
10251 10, 2| nagy. Fehér és fekete és olajszín bőrű ember. Amint meglátnak,
10252 4, 2| bűnbe esett. Hozd utánam az olajtartót. Hajamat kell bekenőcsöznöm.~
10253 9, 1| voltunk egy útban talált olasz kereskedőhajó gazdájától
10254 9, 1| csinovnikot Kamcsatkából –, az olaszt, Signore Sparafucile Odoardót
10255 1, 1| mértani ábra, melynek egyik oldala a másikat védelmezi, s annak
10256 3, 2| lelkemben, mint a szarvas az oldalába lőtt nyíllal.~A vén hercegnek
10257 1, 1| két kereke van, a henger oldalai éles késekkel spékelve,
10258 4, 2| sarkaival ugyancsak rugdalta az oldalaimat.~Az én veres patrónusom
10259 11, 2| szekérbe; teleülték annak az oldalait, felhérceit, nekem maradt
10260 2, 1| volt éppen a leggyöngébb oldalam. Azt mondtam, hogy nem bánom.~
10261 1, 1| ehrenbreitsteini vár azon oldalának, ahonnan az megtámadható
10262 4, 2| hólyagos kulacsot vett le oldaláról, s azt odatartá a szájamhoz.
10263 3, 2| vannak, amikkel a bűnös oldalát döföli, annak körmei vannak,
10264 3, 2| tartóztatni: pedig marta az oldalbordáimat.~Végül azonban, mikor abbahagytam,
10265 11, 2| egy tehéncsontváznak az oldalbordáin hárfázik, s a farkával egy
10266 11, 1| egypárnak a feje betört, oldalbordája roppant: a többi aztán észrevette,
10267 7 | készítek kegyelmednek jobb oldali hajlamú csigabigát, hogy
10268 2, 2| egyszer aztán eljutottunk egy oldalvást bemélyedő odúba, mely valamivel
10269 2, 1| professzorok segélyével oldja meg. Folytasd, fiam, meddig
10270 5, 2| erre már csakugyan kereket oldott volna. De engemet dühbe
10271 3, 1| salamoni bölcs mondással oldotta meg a kétséges kérdést:~–
10272 7 | házaikat.~Íme, ezáltal meg volt oldva a mesés meggazdagodásnak
10273 3, 2| meg bennök, amilyennek az Olimpuszt festik, tele mitológiai
10274 9, 1| ijedtében rögtön elrúgja a nagy ollói egyikét, hogy gyorsabban
10275 9, 1| rákotok mind eldobja az ollóját: ez dupla ok!~A rákászok
10276 2, 1| verekedni, vitás kérdéseket ólmos bottal, öreg késsel elintézni;
10277 1, 1| szurok, szalamia, bórax és ólomcukor járult hozzá, hogy együttesen
10278 3, 4| repülni látszott, én pedig ólomlábakon jártam. Egyre távolabb estem
10279 2, 4| preszjakai völgyön, az éj oltalma alatt, szép holdvilágnál
10280 8, 3| amik a tűzimádó parzok oltárai: itt vannak a bakui öröktűz
10281 2, 1| célból, hogy az arany, ezüst oltáredényeket elemeljék; de papokat tartottak
10282 7 | egyszer csak engem vezetett az oltárhoz.~(– Napnál fényesebb valóság!
10283 4, 2| szentségtartót is visszahelyeztem az oltárra, s a koronát föltettem a
10284 4, 2| világításnál egy pompás oltárzsámolyon állva láttam két bálványalakot,
10285 1, 1| járult hozzá, hogy együttesen olthatatlan pokoltűz váljék belőle.~–
10286 1, 1| folyvást és huzamosan okádnak olthatlan tüzet, és így gyújtogatnak,
10287 8, 2| égből, szikrák, zsarátnok, olvadt láng özöne; máskor meg a
10288 10, 2| hogy nem fogod azt viselni!~Olvasd el, mit írnak nekem Niemengenből.~
10289 5, 1| azt fogják mondani, hogy olvashattad azokat a titkos pamfleteket
10290 4, 1| mintha csakugyan keleti írást olvasna, ily szókat dörgött a szakálla
10291 2, 4| a lelkembe nézne, s ott olvasná, hogy én e szent helyre
10292 3, 2| a neje, én távolabb egy olvasóasztal előtt a nagy könyvvel.~Szent
10293 4, 1| versben; azután elővettem az olvasómat, amit magam készítettem
10294 3, 2| lábával az előttem álló olvasótámlányt, hogy az a nagy könyvvel
10295 10, 2| odaadtam neki azt, hogy olvassa el.~Az asszony arca olyan
10296 3, 2| ostromolni készültek, hát csak olvassam magamnak tovább.~Egy este
10297 3, 2| kegyes könyvet, és abból olvastatott fel, míg a herceg el nem
10298 2, 1| nagy rézgarasost, hogy hát olyanból hányat adok magam helyett?
10299 2, 4| a kerek nyílás közepén.~Olyannak látszott előttem, mintha
10300 4, 2| testem összerokkant bele, s olyant kiáltott, hogy az egész
10301 3, 4| segítséggel.)~(– Én azonban olyanténképpen vélekedem – szólt a soltész –,
10302 2, 1| elkezdett nekem olvasni olyasformát, hogy a szentháromságra
10303 5, 2| hogy nem fogsz itt nekünk olyasmit elmesélni, ami orcáinkat
10304 1, 2| Lille-ben „Chevalier de Mont Olymp”; a Pfalzban „Doktor Sarepta”;
10305 10, 2| az ajkai nyitva voltak, olynemű zúgás volt a fülemben, mintha
10306 6, 2| tornyait, a Templomhegy omladékait. Hányszor mászkáltam én
10307 2, 4| lerombolni, hogy annak az omladványa a vízárkot betemesse, akkor
10308 2, 1| szakadna össze, a szálfák omlanak körös-körül egymásra, s
10309 2, 1| az elbeszélésükből, hogy őnáluk Erdélyben már egész bevett
10310 1, 1| főparancsnok meg is orrolt, mert őneki be kellett érni fehér sörrel.~
10311 7 | katonáskodásból. Nagyon sok vért ontottam, s az nyomja a lelkemet.
10312 9, 1| megkötöztük anélkül, hogy vért ontottunk volna, s uraivá tettük magunkat
10313 5, 1| mint a Jaldabaoth és az Ophiomorphos, meg az egész disputát a
10314 4, 2| ő örök ellenségével, az Ophiomorphosszal megküzdjön; de miután Jézusnak
10315 4, 2| a Jaldabaoth fia, ki az Ophiomorphostól meghátrált, vagy „senki?”,
10316 4, 2| megesküdtessenek-e elébb az ophiticus diagrammára, mielőtt titkaiba
10317 13, 1| nephréticust meg nostoc Paracelsit, opoponaxot és szalamandrakenőcsőt a
10318 2, 1| Egyszer aztán a kiállított őr kürtrivallása jelenté a
10319 8, 3| legyen az iránt, hogy ez órában együtt voltunk, beszéltünk
10320 12, 2| és víz mellett. Van fél órád az elhatározásra. Ha nem
10321 9, 1| Akkor azután huszonnégy órai fegyverszünetet kötöttünk.~
10322 3, 2| ugyanezt suttogá a fülembe egy órájában az önfeledésnek:~– Zdenko!
10323 4, 2| ünnepnek a tizenegyedik óráján elkezdeni a dobzódást, lakmározást!
10324 2, 5| örök-kalendáriumot ott hordtam az órám láncára akasztva. Bázeli
10325 2, 1| őket. Nem került többe két óránál, az egész csapatot felvontatta
10326 3, 2| ha visszagondolok arra az órára, a hóhér kötelével a nyakamon,
10327 4, 2| látogatóba.~Pontban az éjféli óraütés után hangzott a hármas koccintás
10328 5, 2| olyasmit elmesélni, ami orcáinkat elpirulásra indítsa? – förmedt
10329 8, 3| szépségű Zeib-Alniffámnak a bal orcája közepén egy lencseszemölcs
10330 2, 1| szép zsiványleány piros orcáján, amiért az jól a kezemre
10331 8, 3| nem „regicidium”; hanem „ordalia”, fegyveres istenítélet,
10332 2, 1| megsértéseért kész vagyok bárkivel ordáliákat vívni, ellenfelem páncélban,
10333 13, 1| hogy tovább ne repedjen. Az ordinánc meg a pattantyús egymásra
10334 13, 1| ujjadra, aztán hídd be az ordináncodat, mondd meg neki, hogy kísértessen
10335 5, 2| minden bőszült fenevadak ordításából keveredett pokolbeli szimfónia;
10336 5, 2| mikor meghallja a múh-borjú ordítását az utcán, hogy kidugja a
10337 5, 2| szétvetve a lábait, szörnyű ordítással invitált az újabb támadásra.~
10338 10, 2| azért sem fogod viselni! – ordíték én magamon kívül, s letépve
10339 10, 1| testöket harapdálták össze, ordítottak és sikoltoztak, kacagtak
10340 3, 1| Mikor harmadszor is a fülébe ordítottam a Malach nevét, akkor meg
10341 2, 1| sziklát elmozdítani.~Az ordítozó, jajgató áldozatnak kezébe
10342 5, 2| elkeseredésemben. – A váltómat az őrdögnek sem adom oda – s azzal nem
10343 3, 1| Sőt azt is tudja, hogy az őrdögök mi nyelven beszélnek egymás
10344 7 | nagyot bámulva.~– Hát mi az őrdögöt csinálnék veletek? Víznek
10345 7 | ellenben vannak oly titokszerű orgánumaik, aminők nekünk melegvérű
10346 5, 2| a hamburgi hegyen, híres orgazda, az öccse, Rupertus, az
10347 4, 2| ezüstdrágaságokat, amik az orgiáktól meg voltak szentségtelenítve,
10348 4, 2| Baphomet-imádat termébe, már akkor az orgiának minden démona elszabadult;
10349 2, 2| a sziklát végighasítják, orgonasíp alakú bazaltoszlopok egyenesen
10350 2, 3| énnekem valamelyik lesben álló orgyilkos a puskájával a hasamba lőtt.
10351 10, 2| pásztorok hosszú lábtókon őriznek. Ezt a lakatlan kietlent
10352 3, 1| mint a szemem fényét. Úgy őriztem. Én nem tudom, mi lehet
10353 3, 1| lelkemre kötötte, hogy úgy őrizzem azokat, mint a szemem fényét.
10354 5, 2| pincéket látogatva, az éjjeli őrjáratokat szétkergetve, a professzorok
10355 10, 1| sikoltoztak, kacagtak és őrjöngtek, felüvöltöttek a holdra,
10356 3, 3| annak a lángnak, hullámnak, orkánnak, aminek neve csók. S mind
10357 2, 1| hogy a meglepetés ellen őrködjem. Ami nekem nagyon kedvemre
10358 5, 2| leányaik kalandjai fölött őrködni. Ez a pokolbeli szörnyeteg
10359 8, 1| hadjáratában, ápolta, híven őrködött felette, megóvta a leggonoszabb
10360 2, 1| támadt, hogy valamennyi őrlőmalma, fűrészmalma, érczúzója
10361 2, 1| úgy ők is kitűztek a fal ormára egy magas bitófát, tetején
10362 2, 1| az ellenséges helepolis ormát.~Az is lőtt; én is lőttem.
10363 5, 2| nevemet diktáltam be az őrmesternek, fatális előrelátásból.~–
10364 11, 2| vércimborám keresztapja, egy ormótlan nagy test, akinek elefántormánya
10365 4, 2| összetett kezekkel, teljes ornatusában. Mégiscsak álom volt ez
10366 2, 2| elő ismét még újabb pompás ornátusban (ezt bizonyosan legújabban
10367 5, 2| az erkélyre! Kiáltsd az őröket! Verd félre a harangot!~
10368 4, 1| átadott a szolgálattevő őröknek, akik rögtön levetkőztettek
10369 2, 1| is hajtja, ami a rozsot őröli. A barlangnak molnárja is
10370 4, 1| most mindjárt én sütöm ki őróla, hogy sohasem volt ő a Szentföldön,
10371 2, 1| pulkovnik a falon. Maga az orom is lerepült messzire.~A
10372 8, 3| szatmári”-nak hívják; indus oroszlánok viadalát vadkanokkal és
10373 1, 1| hajzatával olyan, mint egy oroszlánpofa; örökké mosolygó, soha zavarba
10374 5, 2| lát utána; aki pedig elég oroszlánszívvel bír, mikor meghallja a múh-borjú
10375 9, 1| Saldapennát Badajozból –, az oroszt, Belóbratanoff Zvoinimir
10376 13, 1| angolul, franciául, lengyelül, oroszul, törökül, indusul, hollandusul,
10377 6, 2| a házigazdájának a fiát orozva meggyilkolta. Sok utánjárásra
10378 5, 2| elhárítottam magamról az orrából kilövellő paprikatűzlángot,
10379 3, 2| úgy tett, mintha a csizmám orrához beszélne. Igen kegyesnek
10380 1, 1| marhabőrével, s bedugta mind a négy orralikát, a tűzkorsó egyszerre szétdurrant,
10381 13, 1| burnótszelencéjét, s tűntessem el az orráról azt a verességet. Átkozott
10382 10, 2| viszi rögtön a megbántott orrát a markában a soltészhoz,
10383 2, 1| kilátszott a szemhéjai alól, az orrcimpái szétfeszültek, s felnyitott
10384 6, 2| elenyésztek abban a hatalmas orrfúvásban, ami serenissime elérzékenyülését
10385 1, 1| Amiért a főparancsnok meg is orrolt, mert őneki be kellett érni
10386 11, 1| állukon, és bibircsó az orrukon. Lovagolva jöttek. A felkantározott
10387 2, 5| sáncárkokban a vizet, s ha nekünk orrunk-fülünk lefagy is, de a sáncárok
10388 8, 1| többi részét a várban hagyta őrségül.~– Most menjünk a császárt
10389 4, 2| kegyes német nagyfejedelem országába meneküljek, aki vádamat
10390 8, 1| angolok a patnai ütközet után országából elűzték. Az angolok azután
10391 7 | Európa, de a török szultán országai is minden más növénynek
10392 2, 3| volna arra, hogy egy más országból kerekedjék elő egy ilyen
10393 2, 1| volt a zsiványnak, minden országnak a virága: az akasztófa virága.~
10394 7 | odajárnak távol tengereken túli országokban, s arra való a kölcsönős
10395 8, 3| szárnyaikra vett, távol országokon keresztül magával röpített,
10396 8, 3| majd azzal visszahódítom az országomat, s kiszabadítom a fogoly
10397 8, 1| hanem a trónomra, s lesz országomban „begum”, özvegy királyné,
10398 4, 2| Én pedig azalatt hetedhét országon túltehetem magamat.~Határozott
10399 2, 1| tatár sereget országról országra, mint a jó vadászkutya a
10400 10, 1| tudniok kell, hogy van-e az ő országukban Danesh és Majmúna nevű tündér?
10401 8, 2| harmadik, a „Siva”-hit, országunkban bevett felekezet, a dzsangámok
10402 11, 1| kanyargott tőle egész az országútig, körös-körül pedig az a
10403 12, 1| azalatt ki kellett mennem őrt állni, amíg ők a csárdában
10404 1, 2| socinianusokhoz, Ukraniában az ortodox keleti egyház kebelébe léptem,
10405 2, 1| tartottunk pihenést óriási őrtüzek mellett, s igen sovány lakomával
10406 4, 2| elkezdte a Mylitta papnők őrületes táncát járni, melyet Nabukodonozor
10407 8, 3| kézre kaphat.~Nem akartam az őrültnek hinni. Hanem aztán hinnem
10408 13, 1| végképpen elrontottam az orvosi hitelemet, amidőn a csodaszereim
10409 13, 1| nem hordtam már hátamon az orvosságos szekrényeimet, hanem inast
10410 4, 2| betegen fekvő novitiusnak az orvosságot sem adták be, mert a decoctumban
10411 1, 2| Kiraboltam a templomot, aminek az őrzése rám volt bízva.~– Tertio
10412 2, 1| bementem az ablakon, átvenni az osculum charitatist. Éjszakára most
10413 2, 1| Marinkám a felügyelésre hagyott ősi drágaságokból, ékszerekből
10414 8, 2| ember kedélyére, s maga az őslakó, vallásával, szokásaival,
10415 8, 2| a babona és költészet ez ősnépe között minden fogalom elenyészik,
10416 13, 1| kikísértek a várból, ahonnan osontam tovább. – Keresztül kellett
10417 2, 5| 5. A KARÁCSONYÉJ~Ősszel kezdtük el az ostromot,
10418 4, 1| háromszor beharangoztam az ősszerkezetű harangfélével: reggel, délben
10419 13, 1| sugárágyúk közül. Mit röhögtök? Ostobák!~Aztán megint elcseréltük
10420 6, 2| mond fölötte csúfondáros ostobaságokat.~Azután, mielőtt bekaparná
10421 4, 2| Krisztus, megüldözendő és ostorozandó.~Ebbe aztán mind valamennyien
10422 2, 4| támadni Berdicovot, s van ostromágyújok is, amivel a falakon rést
10423 2, 1| ügyességet tanúsítottam az ostromágyúk kezelésénél, úgyhogy a tábornokom
10424 2, 4| amit rád bíznak, hogy az ostromágyúval lövesd a kolostort, azt
10425 2, 1| bevonultak.~Nem akarok Krakkó ostrománál hosszasan séramórálni, nehogy
10426 1, 1| ellenségre; túltett ezen még az „ostromhordó”, melynek két kereke van,
10427 2, 5| Háromszor is megváltoztattam az ostromlöveg helyét, s olyan nagy távolból
10428 2, 4| nem sok kárt tehettek az ostromlókban. A perjelt magát úgy írtam
10429 3, 3| és elárultad a berdicovi ostromnál. Hej, hogy szerettem volna
10430 2, 3| Ágyú nélkül azt meg nem ostromolhatjuk. Velünk kell jönnöd. Én
10431 2, 2| innen, hogy a világ végéig ostromolhatta a Preszjaka-barlangot akármi
10432 3, 2| Attila hunnusai Párizst ostromolni készültek, hát csak olvassam
10433 1, 1| volt a gyanújával.~A két ostromolt városban minden ember sír,
10434 1, 1| mikor a franciák Koblenzet ostromolták.~Koblenz és Ehrenbreitstein
10435 1, 1| nagy süvöltve a francia ostromtelepből legottan egy tűzokádó vaskorsó,
10436 2, 3| számú katonák, páncélingben, ostromtutyival, alabárddal és muskétával. –
10437 1, 1| eltűrte, ha megölelgeté.~Az ostromzárolás miatt minden élelmiszer
10438 2, 1| annak kitartani, akik hosszú ostromzárolásra vannak elkészülve.~Ebből
10439 2, 1| s ezúttal egész rendes ostromzárolással kezdtek hozzá.~A barlang
10440 13, 1| Keresztül kellett mennem az ostromzároló táboron, ahol természetesen
10441 5, 1| fejjel. Ez van belenyomva az ostyába. Eszerint te, fiam, mégis
10442 4, 2| ajándékba kértem. Hozd utánam az ostyatartó aranytálat. Hadd szolgáljak
10443 2, 1| kiúsztam a sóstóból a kiszemelt ősvényig, mely hosszú sor lépcsőzetben
10444 2, 4| Viszpa-Ogród sziklafolyosóját.~Szép őszi délután volt, mikor e meredek
10445 8, 2| nemhogy megneheztelt volna ez őszinte vallomásomért, sőt inkább
10446 2, 4| szenvedők gyülekezetében őszintébb vezekléssel nem verte a
10447 2, 1| Ha valaha fel akart volna oszlani ez érdemes társaság, minden
10448 3, 2| velem a hercegnő a Mártírok oszlopa című kegyes könyvet, és
10449 8, 2| művészi kézzel, tízezer oszlopos, bálványtábor-szerű épületszörnyeteggé
10450 4, 1| napon azonban, midőn késő őszre válván az idő, avégett jártam
10451 4, 1| faodúmba, melynek magasabb osztályában nagy örömömre az erdei méhek
10452 8, 2| véteknek; hol a nagy úr a nem osztályához tartozónak érintésétől megfertőzöttnek
10453 1, 1| konstábler”. Nem annak a hasznos osztálynak a tagja, mely napjainkban
10454 2, 1| minden embernek kettős adagot osztani ételből, italból.~Magam
10455 7 | meglátni, mely kegy nem osztatik egy erényes asszony által
10456 13, 1| helyen felkerestél, ahol nem osztogatnak semmit olyan bőven, mint
10457 4, 2| vittek az ajkaikhoz. A tűzet osztogató négyszarvú király, a tüzet
10458 4, 2| is ugyanazt a parancsot osztogatták, amit tegnap, hogy a szent
10459 8, 3| hadonászott még, parancsokat osztogatva.~Ekkor aztán megfordítottam
10460 4, 1| vigasztalást, atyai tanácsokat osztok, valamelyik jó tanácsom
10461 8, 3| Ganéza ünnepén személyesen osztottuk ki a „nuzzart”, és fogadtuk
10462 5, 2| bűneim terhe! De így nem osztozunk! Hanem vagy engem is vigy
10463 1, 1| francia, hol porosz, hol osztrák, hol svéd vegye ostrom alá.~
10464 1, 1| lövöldöztette vissza az osztrákokra; s ha még két napig tartott
10465 13, 1| viseltem a testedet, amíg azt osztrigával és lúdmájpástétommal kellett
10466 2, 1| amióta a hajdemákok az „Osztrog” pataknak más folyást adtak,
10467 8, 3| hadonászott, parancsokat osztva: jól célba vettem őfelségét.
10468 12, 1| csárdásné azt állította, hogy őtőle a tallért, amit az imént
10469 2, 1| öles termetű fickó. Csúf, otromba ábrázat. Akihez képest még
10470 10, 2| írtak utánam levelet, amiben otrombául sértegették férji becsületérzésemet!~
10471 5, 2| nyitva van az út; engem meg otthagynak a két kezemnél fogva az
10472 2, 2| annak ez a földfolt lesz az otthona.~Ez a gondolat olyan volt,
10473 6, 2| házat. Azt a kedves ismerős otthont. A nagy szederfa még most
10474 2, 1| hány aranyat hajlandó az otthonvalókkal magáért fizettetni váltságdíjul.~
10475 2, 4| Azt hitte, hogy már most ottmaradok végképp.~Nem rontottam el
10476 3, 2| a szép Persida –, akkor óvakodjál ezt a bűnödet, aminek fele
10477 1, 1| nagyon sok kárt tettek az „Óvárosban”. Különösen följegyzésre
10478 2, 1| nevezze akárki, ünnepélyes óvást teszek. Ő tiszta volt, és
10479 10, 2| oly gyorsan alá. Azután óvatosan majd az egyik kezemet, majd
10480 4, 2| felnyitottam, eléjöttek az én óvilági szépségeim, akiknek most
10481 4, 1| mások, mint a patakra járó őzek s az őzekre leső vadmacskák.
10482 4, 1| a patakra járó őzek s az őzekre leső vadmacskák. Nemegyszer
10483 4, 1| egy-egy halálveszélyben forgó őzgidót a gonosz macskakörmök közül.
10484 4, 2| veled, Nabukadonozor!~– Ozirisz áldjon, Fáraó!~És így sorba,
10485 11, 2| találtam; nem selypített, s a p betűt nem mondta m-nek,
10486 13, 1| foganatja. Ha jönnek hozzád a páciensek, csak elolvasod az utasítást,
10487 3, 2| fel-felköltögeté, a lábát megnyomva a pad alatt.~Én tehát szépen megnyugodva
10488 5, 2| múh-borjú, hogy a nyakam a padlásig felérjen.~– Hát mi mire
10489 5, 2| felmentem a megjegyzett padlásszobába, mely a házhiú közepén szokott
10490 2, 1| hirtelen meredeken vált el a padlat a sziklafaltól, s egy mély,
10491 8, 3| estem; csak a kerevetről a padlatra.~(– De már mi szükség volt
10492 2, 1| hanem belefúródott oda a padmalyba. Most is ott van, ha akarod
10493 4, 1| csalsz! Oda csak Zingarián és Paflagonián, Cappadocián és India Cinnamomiferán
10494 4, 1| lefeküdtem a magammal hozott páfrán és haraszt puha ágyába,
10495 11, 1| magamat a sűrű mohába és páfránba, hanem az a fekete madár
10496 4, 1| széjjel, hogy téli alomnak páfránt és mohát gyűjtögessek össze,
10497 11, 2| beírta a könyvébe, hogy „la pagata” – az a toll, amivel Fülöp
10498 8, 3| bálványszobrokkal megrakott chaitiákat, pagodákat, gambiákat és baolikat,
10499 3, 3| szívem. Felismertem a régi jó pajtást benned, s mikor meggyóntad
10500 4, 1| volt akasztva szív alakú pajzsa, s arra címerül volt festve
10501 8, 3| megosztoztunk. Csak két palack volt még az asztalon, egy
10502 2, 1| májusfát kitűzik, szalagokkal, palackokkal és narancsokkal fölékesítve,
10503 4, 1| Kerestem két széles, lapos palakő táblát, azokat egymás mellé
10504 8, 1| széttépték a golyók, s a palankinhordozói közül kettőt megöltek; gyalog
10505 8, 1| hős királynő maga rögtőn palankinjába ült, s a hirtelen kéznél
10506 8, 1| cselekszem!~Azzal, kiszállva palankinjából, lóra kapott, s a kis testőrcsapatja
10507 2, 1| a pópa ebben az aranyos palástban azzal az ezüstfeszülettel
10508 2, 1| bizonyosan azért az aranyos palástért.~Azután elkezdett velem
10509 4, 2| mezítelen lélek, egy szent palástjával a nyakában; arcán, ajkain
10510 4, 2| jelenlevők mind valamennyien a palástjukból hosszú, tövis alakú tűket
10511 2, 1| fel a nehéz aranyvirágos palástot, s még két óriási aranyhímzésű
10512 4, 2| szentségtörő merényletet.~Mire a palásttal visszatértem, már akkor
10513 3, 3| ez átkozott kehely előtt? Palástul vetettem neki a gyomromat,
10514 4, 2| soltész, lecsapva a bírói pálcát az asztalra. – Még a templomrablásból
10515 9, 1| Signore Sparafucile Odoardót Palermóból – a törököt, Ali Baba Ben
10516 3, 2| a csontjai azóta valahol Palesztina homokpusztáin porladoznak,
10517 4, 1| Hazudsz! Én tudom, merre van Palesztína. Engem meg nem csalsz! Oda
10518 4, 1| Ennek hazudd oda majd, hogy Palesztínából jöttél! Ez kétszer volt
10519 5, 1| hollandusul, s nem vagyok palesztinai pogány, hanem igazhivő keresztyén.~–
10520 5, 1| chalizeh-bocskor s az óhebréus pallium. Akárhol a világon elfogtak
10521 2, 1| kell nyakaznod: itt van a pallos. Ez egy nemeskisasszony,
10522 2, 1| egy hosszú nyelű nyakleütő pallosra támaszkodva. – Hát élsz
10523 11, 1| lehullt, aztán nekiestek a pallossal a zavarba hozott tömegnek,
10524 2, 1| tetején a vesztőkerékkel és pallostartó karral; mintegy előre kimondva
10525 8, 2| cukrot szolgáltat neki, más pálma lisztet, vajat, tejet ad
10526 8, 3| mesélt nekem, minők ott a pálmaerdők árnyában születnek. Elmondta
10527 8, 3| hasonló italokat megízlelte. A pálmák kifúrt kérge, az agavék
10528 8, 3| szőr, hanem bambusz- és pálmalevél. Oly gyors volt repülésünk,
10529 8, 3| egy hosszú szelet kínai pálmapapírra, mely olyan szívós, mint
10530 5, 2| rettegésben tartva, egész Palmarum vasárnapig.~Nagyon jól emlékszem
10531 2, 1| juvencis puniatur”, a második „palo affigatur”.~– Habet rectum –
10532 3, 2| mikor megtértünk a hercegi palotába, akkor elkezdődött a dínomdánom;
10533 8, 3| állt; aranyozott tetejű palotái a meleg ködön keresztülragyogtak
10534 11, 2| ördögsuhanc volt, haza a Lucifer palotájába, elhozni az egyetlenegy
10535 8, 1| s kiszabadítja a saját palotájában megostromolt császárt, akkor
10536 3, 1| indulhattam Visznovieczky herceg palotájának felkeresésére.~A nevemet
10537 11, 1| Rohantak-e meg éjnek idején palotákat? Vitték-e el a bányákból
10538 4, 2| képeken látni, meg a nagyúri palotákban. Az asszonyok arca mind
10539 8, 1| rajtaütöttek a fővezéri palotán, s meg akarták Nujuf kánt
|