10-apamn | apamr-bekah | bekak-boszo | boszu-csore | csosz-elegs | elegt-eltet | eltev-falva | fanak-fodel | fodet-grana | grani-hatam | hatan-idele | idera-kabul | kacag-keres | kerev-kisza | kisze-krakk | krako-lepet | lephe-megal | megan-megte | megti-nagyb | nagyc-ontet | onti-palot | palud-rajta | rajtu-silbe | silen-szenn | szent-tanca | tancb-tobbe | tobbi-uralk | uralm-verje | vero-zvoin
Rész, Fejezet
13549 5, 1| itten nem. Stettin a svédek uralma alatt szabad kikötővé volt
13550 3, 1| könnyen az én kegyelmes uramat. Most is itt tartogatom
13551 7 | szegény megboldogult édes urammal ott fönn a szenteknek egyességében
13552 2, 1| völgy mentében uralkodó nagy uraságnak, Sziniawsky hercegnek, az
13553 3, 4| a lengyel székvárostól, uraságom és nyomorúságom színhelyétől. –
13554 2, 4| szabadítani; elvinni magammal, s úrasszonyt csinálni belőle.~Mikor aztán
13555 5, 2| tisztára mosni, mint az Úrasztalán való kenyeres abrosz! –
13556 10, 2| az asszony döngeti el az urát. Az én feleségem pedig egészen
13557 5, 2| tengeri úttól, s óhajtok az úrban elpihenni.~Rupertust aztán
13558 2, 2| kezdene a sötét föld alatti űrben.~Nem mondtam meg neki azt,
13559 2, 1| ingeink szövetét: a magyar úré gyolcsból volt, az enyém
13560 5, 2| gavalléros kisujtásozott úrfiöltözéket hozott, kérve, hogy fogadjam
13561 3, 2| hogy egy jéghideg, szép úrhölgy, egyszerre mint a tigris,
13562 4, 2| már akkor a lovagok és az úrhölgyek mind az asztalnál ültek,
13563 2, 3| tisztességes, boldog életű úriasszonnyá tehetném! S miért ne történhetnék
13564 9, 1| még ötven más magamforma úriemberrel, kik mind Európából kerültek
13565 13, 1| egyiket egy kopasz fejű úrnál alkalmaztam, ami fognövesztő
13566 7 | s mikor a polgárőrséget úrnapi processiók alkalmával vezényelte,
13567 3, 1| Kochanovszki Zdenko nemes úrra, aki fogadásból elment zarándokruhában
13568 4, 1| medve a bűnös: jól van. „Ursus comburatur.” Következik
13569 5, 2| ítélendő, a remunerátiónak usufructuatióját úgysem participálhatván,
13570 8, 3| istenítélet, s ezt törvény és usus és pactum conventumok szankcionálják
13571 4, 2| aranybrokát ruhában, amit hosszú uszályban húzott maga után. Ez leghátul
13572 2, 1| mondtam nekik, hogy nem az úszásban van az én fő virtusom, hanem
13573 2, 4| a sánták, zsugorodottak úszkálnak a víz fölött. Urat és szegényt
13574 2, 1| az embert. A víz fölött úszkáló szalmacsóvák lángjánál megtaláltam
13575 2, 1| csuka), amiért oly jól tudok úszni, a másik „labedz”-nek ajánlott (
13576 10, 2| megeshetett volna. A legjobb úszó is elfelejti az egész tudományát,
13577 2, 1| érezte, hogy csupa méregsóban úszom. Egy percig eszembe jutott,
13578 9, 1| csapva. – Hiszen ha én a te utadat figyelemmel akarnám kísérni,
13579 2, 1| Preszjaka-völgyből kivezető utak mindenütt fegyveres hadaktól
13580 3, 3| nem volt más, mint egy utálatos vámpír. És az a fojtogató
13581 9, 1| füstölt húst és brandyt utalványozott, s annak az árát Murder
13582 8, 3| vitákba elegyedjünk. Az én utam sietős! – Úgysem lett semmi
13583 10, 2| mintha levágott falak állnák utamat, úgy körül voltam zárva.
13584 8, 2| feleséggel mi lesz?~Mindenképpen utamban volt a vallás, s ezt a Szumro
13585 1, 2| elnök. – A jegyző nem bír utánad szaladni.~S megint nem állhatták
13586 10, 2| rám.~Az esztelen asszony utánafutott a kedves főkötőjének, s
13587 4, 2| nem lát semmit.~Mindent utánahordtam az asszonyságoknak.~Ezúttal
13588 6, 2| orozva meggyilkolta. Sok utánjárásra kitudódott, hogy Junker
13589 5, 1| kikötünk Hamburgban, én utasítani foglak egy derék, becsületes
13590 2, 1| ágyútelep is elkészült az én utasításom szerint, a hozzá való golyókat
13591 13, 1| páciensek, csak elolvasod az utasítást, s aztán adsz nekik a köcsögből
13592 3, 1| Malachra találtam rá, akihez utasítva valék, s búsan kullogtam
13593 8, 3| forrásokba tölteni, hogy az utasok elalusznak tőle. Ezúttal
13594 8, 3| vallásuk parancsolja, hogy az utasokat megfojtsák; a bhilek vidékét,
13595 9, 1| mappát! Akarom kitudni az utatok irányát, mert majd ebből
13596 9, 1| egy kicsit kacskaringós utazás volt; de hát nem értettünk
13597 2, 1| szokott az apostolok lován utazáshoz.~A tatár gazdám megijedt,
13598 11, 2| hitelesen a boszorkányok utazásmódját a nagybúcsúra, s a nagy
13599 4, 1| magamról, hogy egész tábor utazik velem. Lengyelországban
13600 6, 2| Az obsitos katonák gyalog utaznak. Ez így hamarább megy, mintha
13601 2, 3| válogatva, amiken rendes utazó soha nem jár; nappal rejtőzve
13602 9, 1| kisülni, hogy becsületes utazók voltatok-e, avagy pediglen
13603 3, 3| ajánlatomra, most mindjárt utazol oda; ha pedig ráállsz, hát
13604 10, 1| midőn Illés tüzes szekéren utazott? Hát mikor Jónás prófétát
13605 2, 4| kétkerekű ökrös szekeren utaztak mind Berdicov felé.~Berdicov
13606 12, 1| tartozom a házhoz, csak erre utaztam.~– Hát semmi pénzt nem hagytak
13607 2, 1| belekerültünk egy olyan mély hegyi útba, ahol a kétfelé vált sziklafal
13608 5, 1| nyomát úgy elhárítanák az útból a maguk gonosztettének,
13609 3, 1| öltözeteket árul. Lakik a Bethel utca szegletén a kút mellett.
13610 5, 2| Sankt-Pauli előváros tekervényes utcáin keresztül-kasul keresni
13611 3, 1| felkeresni, ahol a szűk utcákban nem lehet szekérrel járni;
13612 3, 1| találtam magamat ugyanazon utcának a bejáratánál, amelyben
13613 5, 2| azzal megindultunk, szép utcariasztó nótákat énekelve, az öreg
13614 5, 2| annyit megtettem, hogy az utcáról felmarkoltam egy csomó sarat,
13615 9, 1| szigeteknek a nevei nincsenek az utcaszegletekre felírva. Hanem annyit bizonyosan
13616 12, 1| minő veszély fenyegeti az útféli vendéglőst, s bár egyszer
13617 7 | De mégis annyival jobb az útfélre kitett csecsemőnél, hogy
13618 4, 2| szakállú vitéznek, aki engem az útfélről fölszedett. Ó engem Eliézernek
13619 2, 1| és kovácsokat, hogy az én útmutatásom szerint segítsenek egy olyan
13620 11, 1| szárazon.~Az egyik oldalán az útnak volt egy sűrű fenyőerdő,
13621 10, 2| láttára elmerülő alakot, utóbb csak egy fejet már, mely
13622 7 | megboldogult férje különösen ez utóbbiakra fordította minden üzelmét.
13623 10, 1| ez micsoda? – kérdém, az utóbbira szörnyen elbámulva.~– No,
13624 8, 3| előcsapattal ment a begum, az utócsapattal pedig én magam, s az én
13625 8, 3| versenyt futott velünk, s mikor utolért, a Danesh tündér hozzárúgott
13626 11, 1| Aki el akart futni, azt utolérték, megkerítették, válogatott
13627 7 | volt, mint egy lencseszem, utoljafelé akkora lesz, mint egy mogyoró,
13628 7 | pakolt el a számomra minden útravalót, a jó lélek! Hiába kértem,
13629 8, 3| Pompás, derült idő lesz, Utsár Szing!”, s meglehet, hogy
13630 10, 2| eszeveszettül. Futottam úttalan vidékeken keresztül. Neki
13631 8, 3| lakoma; amit bevégez az „Utterpán”-ajándékozás: ami abból
13632 8, 3| rózsavízzel, ő pedig a maga utterpánjait a királynétól kapja meg,
13633 5, 2| fáradt vagyok a tengeri úttól, s óhajtok az úrban elpihenni.~
13634 9, 1| kitől kértetek kölcsön?)~Útunkba akadt egy tengeri rákász.
13635 2, 1| Mindenféle mesterségét űznek benne. Van ott kovács, lakatos,
13636 5, 2| egy szót sem szóltam az uzsora ellen; gavallér módra aláírtam
13637 3, 1| szerint egész hamisító banda űzte a mesterséget, de azt, mint
13638 1, 2| Boszorkánymesterséget űztem.~– Decimo sexto sorcelleria!~–
13639 10, 2| eltűrni, hogy belőlem csúfot űzzön? Én csak a magam becsületét
13640 8, 2| lógnak rajta, mint nálunk a vackor.)~– Aminthogy úgy is van.
13641 5, 2| szentimentális hölgy volt; vacsora alatt egymás mellett ültünk,
13642 5, 2| nem ittam nagyon sokat.~A vacsorához megjelent a házigazda fia
13643 5, 2| megalkuszunk szépen, aztán vacsoráljunk együtt.~– Köszönőm. De engem
13644 2, 1| élnek: az volt az ebédem, vacsorám. Bezzeg nem tömte ez belém
13645 10, 1| nagy szükségét éreztem a vacsorának és a pihenésnek, de gondoltam
13646 5, 2| gazda aztán olyan pompás vacsorát adott, aminőt az előzmények
13647 5, 2| Voltak ott pástétomok, vadak, csemegék és válogatott
13648 2, 1| asszonyszöktetés s más efféle vádak miatt a halálos félelmek
13649 4, 1| vadon lakójának, s mikor a vadalma hullani kezd, akkor bőség
13650 10, 1| csináltatott magának azóta. Az én vádamnak tehát nem volt semmi alapja.~
13651 4, 2| Oda hiába mentem volna vádaskodni: magam jártam volna rosszul.
13652 2, 1| országról országra, mint a jó vadászkutya a vadászt. Rám rohant valami
13653 3, 2| régi jó cimborát. Egész nap vadászni jártunk a herceg nagy rengetegeiben
13654 2, 1| mint a jó vadászkutya a vadászt. Rám rohant valami tíz.
13655 8, 2| főbenjáró nagy vétségéről szóló vádat.~– Kegyelmes uraim, tudjátok
13656 4, 2| szüksége volt Astarténak, ki a vaddisznón lovagló bálványkép druszájától
13657 8, 3| indus oroszlánok viadalát vadkanokkal és szarvorrúak tülekedését
13658 4, 2| mezítelen női alak, egy vadkanon ülve, fején ragyogó koronával,
13659 1, 2| soltész elnökölt. Első kérdés vádlotthoz:~– Mi a neved?~– A nevem
13660 2, 1| fel az elnöklő soltész a vádlottra.)~– Óh, dehogy, kegyelmes
13661 4, 1| járó őzek s az őzekre leső vadmacskák. Nemegyszer szabadítottam
13662 4, 1| szilvagombában sem volt hiányosság. A vadméhek mézzel kedveskednek a vadon
13663 10, 2| lény azért jött elém, hogy vádoljon. Míg utoljára egy olyan
13664 2, 1| fickónak. – Téged azzal vádolnak, hogy megfutottál gyáván
13665 13, 1| burnótszelencéje eltűnt. Azzal vádolt, hogy elloptam. Pedig ha
13666 7 | kegyelmeteknek; mert éppen itt vádoltak azzal, hogy ördöngös boszorkánysággal
13667 3, 3| lesz belőlem?~Be vagyok-e vádolva, vagy már el is vagyok ítélve?~
13668 2, 3| éjszaka utaztunk, olyan vadonhelyeket válogatva, amiken rendes
13669 2, 2| olyan kietlen, lakhatlan vadonná zordult volna el, amilyen
13670 11, 2| számíttathatik, és így ezen vádpont, ha csak következményei
13671 5, 2| azoknak a nyelére fogom vágatni a címeremet (persze a cserzővarga-címert)
13672 3, 4| ismertem rá. Arca össze volt vagdalva, és fél szeme kiütve. „A
13673 2, 3| odatérdelek eléd. Aztán csak ide vágj, nézd, ahol az első gerinccsont
13674 2, 1| nyakát.~Hogy én azt most már vágjam le.~Én pedig odadobám a
13675 11, 1| illik. Mi csak a gyávákat vágjuk le, aki vitézül meri magát
13676 4, 2| könyveket, mennyországkulcsot vágnak a fejemhez, hogy rögtön
13677 5, 2| újoncoknak. Jó képet kellett vágnom a rossz mulatsághoz. Reggel
13678 2, 3| odanézz a szemeddel, ahová vágsz, s a jatagánt egyenesen
13679 2, 2| építésnek, egyik a szálfákat vágta, másik ácsolt, fűrészelt,
13680 8, 1| dandárjának élére állva, vágtatott az egész harcvonalban dúló
13681 2, 4| foga. A Nyedzviedznek magas vágyai voltak. Az volt a terve,
13682 6, 1| annyi istentelen küzdés után vágyódik a tisztességes munkára,
13683 7 | békességes otthon után vágyódtam. Tervem nagyhamar készen
13684 3, 3| velem? Mi lesz belőlem?~Be vagyok-e vádolva, vagy már el is
13685 1, 2| felonia!~– Kereskedtem a más vagyonával.~– Nono barattaria!~– Áttértem
13686 6, 2| tallérnál.~Annyi volt az egész vagyonom: odaadtam érte.~…Tehát ez
13687 11, 1| az embereket, akik minden vagyonomtól, házamtól, feleségemtől
13688 3, 3| ne tudnád te is? Hát nem vagyunk-e „szívtestvérek”? Nem illik-e,
13689 8, 2| neki, más pálma lisztet, vajat, tejet ad ingyen, sőt van
13690 2, 1| erdélyi fejedelem, az oláh vajda, a lengyel király meg a
13691 3, 1| ilyen drága ruhája még a vajdának sincs!~Malkhusz ravaszul
13692 11, 1| kavicssziget úgy ki volt már vájva, hogy mint egy kavicsvárt
13693 2, 5| azt, aki a várból idáig vakandokmunkát mer csinálni, s csak azért
13694 12, 2| Már itt aztán elkezdtem vakarni a fejemet.~– De hát mért
13695 2, 4| azt látta, hogy keservesen vakartam a fejemet, azon való bánatomban,
13696 2, 1| első este a nagy diadalmas vakmerénylet után nagy dínomdánommal
13697 2, 2| főnemességével oly hosszú időn át vakmerően dacoljanak.~Ez volt az ő
13698 4, 1| énnekem megtetszettél; olyan vakmerőn hazudni, ahogy te tudsz,
13699 4, 2| rézből vannak. Ugyan micsoda vakmerőnek és istentelennek jutna az
13700 1, 1| hazaviszi magához.~Ez több mint vakmerőség.~A konstábler a maga föld
13701 1, 1| kalandor egész kétségbeesett vakmerősége volt kifejezve: düh, elszántság,
13702 2, 1| Hogy milyen nagy volt a vakmerőségük, azt legjobban bizonyítja
13703 10, 2| de mégis kikecmelegtem, s vaktában kikapaszkodtam valamerre
13704 5, 2| a szemeimet, hogy meg ne vakuljak.~Átkozott múh-borjú! Ha
13705 11, 2| amikből betűk alakultak. Valahányat szúrt a bőrbe, a toll hegyén
13706 4, 1| mindaddig bűnhődnöd kell, amíg valakivel olyan nagy jót nem cselekszel,
13707 4, 2| korsót, kiürítettem belőle valamelyest, s aztán a nekem ajándékozott
13708 11, 1| voltam-e én mindezeknél? Valamelyiknél vagy egyiknél sem? Én voltam-e
13709 11, 1| a földből bújnának elő. Valamennyinek fekete álarca volt, s ruhájuk
13710 7 | megtagadni. Az én feleségem valamennyinél egzotikusabb dolgot kívánt
13711 2, 1| nem is olyan ember, akit valamiért kell tisztelni, mert először
13712 2, 1| nép voltak!~Nem volt az valamiféle nemzet; mert a világ mindenféle
13713 6, 2| tetszett, mintha várnának valamire.~Tán nagy temetés lesz?~
13714 2, 1| akkor a pokolba jutok.~Mit válasszak?~A mennyországba egyenesen,
13715 1, 2| részesnek?~Kínvallatott válasza:~– Voltam haramiabanda és
13716 5, 2| Ez hamburgi szokás – válaszol Mayer gazda. – A pénznek
13717 5, 2| értvén el az iróniát, azt válaszolá, hogy a vádlott az ezután
13718 2, 2| ezüst halommal.~Én pedig azt válaszoltam neki, hogy:~– Tudod már,
13719 11, 2| prímás megírta e kétértelmű választ: „Reginam occidere nolite
13720 3, 3| kétféle dolog között lehet választanod. Vagy azt kívánod, hogy
13721 7 | megmaradni. Itt csak két választásom volt: – ha a becsületes
13722 3, 1| és hozzávalót, amilyent választasz. Az majd csinál belőled
13723 2, 1| buzogánnyal.)~(Az előbbi expediens választatott, s aztán így hangzott a
13724 10, 2| cölöpzetre rakott töltés választja el a túlsó oldalon messze
13725 13, 1| beszegődni a brandenburgi választófejedelemhez kengyelfutónak, mert járni
13726 11, 2| magas beavatást a pokol választottai közé. Én is kapok majd egy
13727 9, 1| nyelvét beszéltem, azért engem választottak meg hajópatrónusnak, aki
13728 8, 3| azzal, hogy én téged férjül választottalak, nincs bevégezve az, hogy
13729 11, 2| asszony magával hozva a szíve választottját.~(– Te! Én ebből az egész
13730 3, 1| találtam rá, akihez utasítva valék, s búsan kullogtam végig
13731 4, 2| feszítteté őt. Ezt bizonyítja Valentinus próféta, a gnosztikus.~Ezzel
13732 7 | volna, hogy olyan jó férj válhasson belőlem. Amikor a kaszárnyában
13733 3, 1| nagy örvendezéssel. – Porrá váljak, ha nem éppen száz esztendeje,
13734 1, 1| együttesen olthatatlan pokoltűz váljék belőle.~– Ez bizony nagyon
13735 1, 2| bele a vizet, amíg csak nem vall.~– Nem úgy lesz – mondá
13736 14 | azzal félve tekinte félre a válla felé.~De egyszerre örömsikoltva
13737 3, 4| S most is ott van még a válladon a fehér galamb? – kérdezé
13738 10, 2| alatt a sírt, míg lesüllyed válláig, a homok az ajkáig ér; hasztalan
13739 2, 1| engemet, amint a rablók a vállaikon visszahoztak, s egy csodálatos
13740 8, 3| amíg delnőink ruhadereka a vállakat és kebleket hagyja fedetlen,
13741 10, 2| fejjel magasabb; széles vállakkal és hatalmasan kidomborodó
13742 8, 3| királynémat.~Nem volt a vállalatomon Isten áldása. A bandzsárik
13743 2, 2| a kétségbeejtő végzetet vállaltam magamra.~Madus azonban felkelt
13744 11, 1| fülem körül, fölszállt a vállamról, s a fejem fölött hallottam
13745 2, 1| Tizenhat ember hozta a vállán idáig, minden kétszáz lépésnél
13746 8, 2| minden embert egyenlőnek vallanak. A dzsangám hit szerint
13747 4, 1| derekán bivalybőr páncélt; a válláról veres palást lobogott alá,
13748 8, 3| gazember kész volt a Buddha vallására áttérni, míg a begum a Siva
13749 8, 2| kedélyére, s maga az őslakó, vallásával, szokásaival, megrögzött
13750 2, 1| fejedelem leányát csak hasonló vallásbelinek szokták odaadni.~No, iszen,
13751 8, 3| fájához (mert ámbár mi a Siva valláshoz tartoztunk, de alattvalóink
13752 5, 2| azért vagy itt, hogy minket vallass, hanem vallj magad. Ha nem
13753 1, 2| Második kérdőpont:~– Minő vallású vagy?~Felelet:~– Születtem
13754 2, 1| akik szintén socinianus vallásúak voltak.~Az öreg nagy örömmel
13755 8, 3| a thugok laknak, akiknek vallásuk parancsolja, hogy az utasokat
13756 2, 1| Előbb át kell térned a vallásunkra. Mert a fejedelem leányát
13757 5, 2| az utcán a múh-borjú?~Én vállat vontam rá.~– Nem tudod,
13758 1, 2| másnap megkezdendő részletes vallatásnál ne a nyújtóztató gép alkalmaztassék,
13759 4, 1| a stadtvogt, s elkezdett vallatni.~– Hogy hínak?~– Dehogy
13760 3, 3| istentelen gonosztevő! – szólt a vallató soltész. – Egyszer valahára
13761 8, 1| törvényszék – kezdé másnap a vallatott bűnös –, ha némi körülményeket
13762 1, 2| elveszi a testi erejét a vallatottnak, amire pedig ilyen hosszú
13763 1, 1| nem jut mindennapra három. Valld meg, honnan pénzelsz!~Erre
13764 5, 2| hogy minket vallass, hanem vallj magad. Ha nem hiszed a múh-borjút,
13765 3, 4| ki rakta rád azokat, hogy valljam meg neki: „egy szépasszonynak
13766 1, 1| stratagémákkal kudarcot ne valljon, aminők a „tűzpajzs”, mely
13767 1, 2| lövessék”. De ily komplikált vallomás után a bírákra nézve fölöttébb
13768 14 | Minthogy azonban, saját vallomása alapján ezen bűnt is nem
13769 1, 2| amire pedig ilyen hosszú vallomásnál nagy szüksége leend, hanem
13770 10, 2| végre-valahára kaptuk már meg olyan vallomásodat, amit nem invalidáltak semmiféle
13771 8, 3| feleségem egymással egy boldog, vallomásokban gazdag éjszakát töltöttünk
13772 2, 1| szánva nem folytatni addig vallomásomat, amíg vagy e passzusa a
13773 8, 2| megneheztelt volna ez őszinte vallomásomért, sőt inkább nagyon felmagasztalt
13774 2, 5| Itt szünetet tartott a vallomástevő vádlott, magának is szüksége
13775 1, 2| kérdés.~Mert ha csak annyit vallott volna be, amennyi eredetileg
13776 2, 4| parancsot adott egy széles vállú fickónak, hogy vegyen föl
13777 8, 3| türelem és sivai hülyeség vállvetve elviselhet; odaugrottam
13778 13, 1| feleség, akitől el lehet válni. Aki a baklovagok közé állt,
13779 8, 3| boldogságunknak vége, s ismét el kell válnunk. Azzal a neveinket mi is
13780 1, 2| fölöttébb meg van nehezítve a válogatás.~Mint rablót kerékbetörés
13781 11, 1| tenyerembe! Nem bánod meg.~Hát mi válogatásom volt. Minden emberi társaságból
13782 2, 3| mint tokajit. Ki tudták válogatni a főurak és papok pincéiből
13783 1, 1| pénz.~Pedig mindenből azt válogatta, ami a legjobb.~Ez az ínyencség
13784 11, 2| is adtak.~Biz ők nemigen válogatták a neveiket a kalendáriumból,
13785 2, 3| utaztunk, olyan vadonhelyeket válogatva, amiken rendes utazó soha
13786 8, 3| névaláírásaikkal hitelesíték, hogy ez valójában akképpen történt, s hogy
13787 4, 1| emberhez, annak minden télire valóját felpanizálta. Hátha ez a
13788 5, 2| családi ereklye. Ettől meg nem válok semmi áron. Még hetven tallérért
13789 2, 4| szavamat híven be fogom váltani, otthagytam a töröktől kapott
13790 10, 2| pocsóták s magas homokbuckák váltogatják egymást, telenőve rőt színű
13791 5, 2| Mayer gazda kétezer talléros váltóját, amit mindig tarsolyomban
13792 5, 2| segélyével valahogy azt a váltót elcsíphessék tőlem, s Mayer
13793 4, 2| észtől kigondolhatatlan változatokkal.~Sába királynője ma még
13794 3, 3| ligetekké, állatokká, madarakká változnak előttem; gyönyörűséges tájak,
13795 8, 3| tündér egyszerre füstté változott, az egyik kék, a másik sárga
13796 1, 1| föltalálták. Akárhogyan változtatták meg azok a tanyájukat, a
13797 2, 4| emberháton, ha az egyik elfáradt, változtatva a paripát egész az ocakovi
13798 6, 2| el volt az egész alakom változva, arcom elbarnulva, vonásaim
13799 2, 1| otthonvalókkal magáért fizettetni váltságdíjul.~A magyar úr aztán tízszer
13800 13, 1| induljak el. Aztán valahányszor válútra jutok, az egyik gyűrűm bejelenti,
13801 4, 1| azonban, midőn késő őszre válván az idő, avégett jártam széjjel,
13802 3, 3| volt más, mint egy utálatos vámpír. És az a fojtogató ölelés,
13803 3, 3| fölött ott függtek sorba a vámpírok, fél lábuknál fogva a kőrepedésekbe
13804 6, 2| hosszú sétánysorok; még a vén vámszedők is a koblenzi kapuban. Én
13805 5, 2| ahol is fogadásból egy vándor kuruzsolónak minden medicináját
13806 9, 1| összetalálkoztunk, amíg a tengeri vándorlásunk útján keresztülkoldultuk
13807 2, 3| mind a közös kincstárba vándorol. Jaj volna annak, akinél
13808 5, 2| autodafék elől seregestül vándorolnak Hamburgba, itt minden tisztességes
13809 13, 1| vettem a világot, s addig vándoroltam egyik városból a másikba,
13810 2, 3| lesrófolta az öreg a mankó vánkosát, s egy csomó aranyat töltött
13811 2, 1| kiálló csompóival és mély vápáival, s úgy tetszett, mintha
13812 8, 1| Szinget beszorította Deig várába, s e hozzájárulhatlannak
13813 7 | tartja a katonát, hogy ha egy várából kiéheztetik, hát legyen,
13814 2, 5| legjobb pontot, ahonnan a váracsot egész sikerrel lehetett
13815 2, 1| rabul hurcolva Krímiába, a váraikba visszatért lengyel főurak
13816 2, 1| bandériumain, s egész a váraikig verték őket, még a hóstádjaikat
13817 2, 1| csábították.~Városokat és kerített várakat ők nem építettek; ellenben
13818 4, 1| kegyes zarándok. Kövess a váramba: szívesen látott vendég.~
13819 1, 1| ostromlók. Miképp Munkács várának védelmezője, Zrínyi Ilona,
13820 7 | mindjárt meghal, ha egy nagy varangyos békának a rángatózó lábát
13821 3, 3| sírni kezd mind az az öt varázsalak, amelyiknek a gyűrűjei az
13822 13, 1| mestersége, hogy van két varázsgyűrűm. Az egyik a jobb kezem,
13823 11, 2| pokolbeli fejedelemnek van olyan varázshatalma, hogy mikor megjelenik is
13824 2, 1| elítéltek házasságtörésért vagy varázslásért tűzhalálra, bizonyos volt,
13825 5, 2| Hanem ezek a mindenféle varázslatokban jártas spanyol zsidók kitalálták
13826 4, 2| újra be nem szentelik, és a varázslattól meg nem szabadítják.~Elviszem
13827 13, 1| kimondta rám a büntetést, hogy varázsló kuruzsolás és keresztyén
13828 2, 1| nagyherceg. – Ez valami varázsmondat lehet.~– Olyanforma, mint
13829 11, 2| süllyedtek alá a földbe, a varázsnők sikoltva repültek szét a
13830 13, 1| kopasz fejre dúsgazdag hajat varázsolt, a másik pedig a kihullott
13831 1, 1| hogyan jutottál ehhez a varázstallérhoz, konstábler?~– Azt is megsúgom:
13832 1, 1| megsúgom, hogy nekem bizony varázstallérom van: tudod, amit úgy hínak,
13833 2, 5| találkozót tartanak. A berdicovi várbástyákon lehetett látni a processziót,
13834 2, 5| vigyázzunk magunkra, mert itt a várbeliek tűzaknát ásnak alánk: az
13835 5, 2| adatni.~(– No, csak azt várd!)~Tehát leinni nem bírtak;
13836 7 | kívánja meg, hogy egy tál vargacsirizt szeretne megenni; a másik
13837 5, 1| valami zugba: ott aztán várhatnád a feltámadást.~– De hát
13838 8, 2| nép, mely uralkodásomtól várja fölvirágozását, másfél millió
13839 4, 2| menjek vele a templomba, várjak ott, míg tizenkettőt üt
13840 2, 1| neki tudtára, hogy tőlem ne várjon semmit.~Akkor aztán jót
13841 13, 1| neki, hogy kísértessen ki a várkapun, ott bocsásson szabadon:
13842 2, 1| nevezetes ágyút mi a Potoczkyak várkastélyából raboltuk el az egész fegyvertárukkal
13843 4, 2| polgármestert, a soltészt vagy a várnagyot, s feljelenthetted volna
13844 6, 2| csőcseléknép. Úgy tetszett, mintha várnának valamire.~Tán nagy temetés
13845 4, 2| No, ma megint itt fogsz várni a vendégeinkre a kriptaajtóban,
13846 8, 1| rémületes öldöklés képét a várőrség is megláthatá; arra az is
13847 8, 1| Mikor elértük a kirohanó várőrséget, a délceg amazon csak azt
13848 8, 1| testőrcsapatja élén rárohant a várőrségre. – Én tudtam a magam dolgát.
13849 12, 1| titkos toborzóknak, Tongern városában.~Azok aztán levetkőztettek
13850 8, 2| bámulatra keltő; melynek városai pompára, nagyszerűségre
13851 8, 3| alattunk eltűnni Kínát, amit városainak porcelántornyairól s hosszú
13852 8, 3| pulykákat ápolnak, a naussnik városait, amikben nem lakik más,
13853 13, 1| addig vándoroltam egyik városból a másikba, míg eljutottam
13854 4, 2| hajók horgonyoznak, és nem a városháza felé, ahol megtaláltad volna
13855 2, 5| világ. Most már a vitéz városi polgárság sem tartóztathatta
13856 2, 4| kolostor falán kívül épült városkában talált elhelyezést, s egyszerre
13857 1, 1| főkapitányt, a nagyherceget, a városkormányzót, a tüzérségi főparancsnokot,
13858 5, 2| múh-borjú rendesen olyan városokban szokott előfordulni, ahol
13859 1, 1| az, hogy gyújtógolyóik a városparancsnok és a fejedelem lakásait
13860 4, 1| koldust lehet szerencséjűk a városukba befogadhatni, aki a Szentföldről
13861 8, 3| várt engedéllyel. Amidőn városunk kapujához fogunk érni, az
13862 1, 1| fölfedezésre meghívta a várparancsnokot, a főkapitányt, a nagyherceget,
13863 2, 1| számára szűrt meg bocskort varrjon, alig lehet elhinni.~Tőlem
13864 10, 1| S azzal szépen nyakamba varrták az asszonyt gyerekestül,
13865 2, 1| Törökországtól fel egész Varsóig jártak-keltek, azok, ha
13866 8, 3| Bazawa áldását.~– Hát mire vársz még? Nem kértem-e már első
13867 1, 1| tűzprüszkölő szörnyeteg jött, ott várták vizes marhabőrökkel, amint
13868 2, 3| elrejtőzénk, s két napig vártunk ott, életjelt nem adva magunkról.~
13869 2, 3| akikre oly szívszakadva várunk. Öszvéren, lóháton, tevepúpon
13870 3, 3| nyikorgó kulcsot. Börtönöm vasajtaja kinyílt, s egy magas férfi,
13871 4, 2| egyszer egy cifra aranyozott vasajtóhoz ért a menet. Az felnyílt,
13872 12, 2| a talléromat: „Itt van, vásáld el!” Héj, mert nem tudom,
13873 7 | tulipánhagymák kimaradnának a vásárból. Nem mondom azzal, mintha
13874 5, 2| zsidófertályból az éjjeli vásárlókat elijeszteni. Én megdöglöm!
13875 5, 2| rettegésben tartva, egész Palmarum vasárnapig.~Nagyon jól emlékszem rá,
13876 2, 2| Jehova-hívőknek sem volt. Vasárnapot nem tartottak; hanem a derült
13877 12, 1| ennek birtokába jutott, akár vásárol vele valamit, akár ellopják,
13878 12, 2| ahol nem volt rajta mit vásárolni.~Elvittek bennünket a francia
13879 7 | nagyon sok pénzünk volt, hogy vásárolok magamnak legalább hadnagyi
13880 2, 3| módra dúltak a megrémült vásáros nép között, hogy én egészen
13881 2, 3| Ott vonultak el előttünk a vásárosok, akik mind a mohilovi búcsúra
13882 3, 1| én nagyon meg lehettem e vásárral elégedve.~Lembergben ez
13883 3, 4| kezeimen, lábaimon, nyakamon a vasbilincseket éreztem. Hanem a mécs helyett,
13884 1, 1| nem víz áll, hanem tűz. Vasból vannak, meg levén töltve
13885 12, 2| összecsapta a fejét egy bolond vasgalacsinnal, s az okosabb engedett.~–
13886 8, 1| felakasztva hosszú láncon egy nagy vaskalitka. Abban a vaskalitkában ül
13887 4, 1| volna a kolduláshoz; de a vaskarika sehogy se illett hozzá.
13888 4, 1| nyakamról amaz emlékezetes vaskarikát.~
13889 4, 1| mankóval a kezemben, egy vaskarikával a nyakamon – és azzal a
13890 6, 1| fekszik, viszek oda két izmos vaskezet, ami annyi istentelen küzdés
13891 1, 1| ostromtelepből legottan egy tűzokádó vaskorsó, lecsap a sáncárokba; de
13892 2, 1| keresztül, s akkor azzal a vaslánccal leszakítják a mi egész csatornánkat.~
13893 5, 1| egy hajó, amely éppen a vasmacskát felszedni, s a vitorláit
13894 3, 3| vastag s háromujjnyi széles vasnyakörvtül, ami egy karikánál fogva
13895 4, 2| patrónusom úgy ütött hátba a vasöklével, hogy majd a lelkem szakadt
13896 4, 1| Elhitték a jó emberek. Ezzel a vasörvvel sok görbe garast összeszereztem,
13897 2, 1| az alját pedig bevonták vaspléhvel, s aztán, a másik szikla
13898 1, 1| állapotokról.~– Verjétek vasra! – kiálta diadalmasan a
13899 3, 3| lassú tűzön sütnek is meg vasrostélyon, hogysem itt töltsem a naptalan
13900 8, 1| valahogy ki tudna törni a vasrudakon, s megkísértené a leugrást
13901 14 | ma is mutogatják még egy vasrúdra akasztott vaskalitkában
13902 8, 1| nyúlik ki egy emberderék vastagságú bámbuszgerenda, arra van
13903 2, 4| el a házat. Milyen szép vásznat szőtt a maga termesztette
13904 1, 1| nyílt, s abból egy ritka vászonba burkolva ki lehetett venni
13905 2, 1| népes falvak népei, akik vászontermelésből éltek, nem levén mivel fehéríteniök,
13906 2, 1| érte, minek próbál az ő vazallusa, erdélyi fejedelem Rákóczi
13907 4, 1| ismét kegyesen beharangozva vecsernyére, nagyot ittam a forrásból,
13908 4, 1| volt, hogy megharangozzam a vecsernyét, három versben; azután elővettem
13909 8, 2| csípetni a mérges rovartól, védelem nélkül, hanem a szomszéd
13910 12, 1| rémületében gondolni sem tudott a védelemre. Azok pedig halomra öltek
13911 10, 2| voltam, mint a tigris.~S nem védelmezhettem magamat.~Más országban bezzeg
13912 1, 1| melynek egyik oldala a másikat védelmezi, s annak minden oldalából
13913 11, 1| vitézül meri magát ellenűnk védelmezni, azt megkíméljük, közénk
13914 1, 1| Miképp Munkács várának védelmezője, Zrínyi Ilona, úgy a németek
13915 2, 4| várnak, s igen erősen vannak védelmezve. Pedig a mi csatakígyónkkal
13916 2, 1| hajdemák vezérnél fizették le a védelmi díjat, az azután végigkísértette
13917 11, 1| Azt néztem, hogy mivel védjem magamat. Semmi fegyverem
13918 13, 1| olajkárt hoztak elém, akit a védművek előtt ácsorogva fogtak,
13919 4, 2| ágon, akiknek te országos védszentjük vagy, s taníts meg rá, hogy
13920 10, 2| csak a magam becsületét védtem, és az ő erényét. Mikor
13921 4, 1| mellékesen szintén számba veendő volt, ha a környék lakói
13922 8, 3| általad küldött lingámot, egy vég olyan selyemszövettel, melyre
13923 10, 1| mégis ennek a csodának a végbemenetele, mint az a hallatlan szörnytett,
13924 11, 2| méltóztassanak jól ráügyelni) a végbetűk sohasem „mp” (manu propria),
13925 11, 2| dáridó bevezetéseül egy végbeviendő gonosztett elhatározását
13926 11, 1| micsoda gonosztettet tudott ma végbevinni?~Hallottam, hogy az egyik
13927 4, 2| elértem minden óhajtásomnak végcélját.~Egy vitézi rend kolostorába
13928 2, 1| eltakarva.~Ott, a terem végében hirtelen meredeken vált
13929 13, 1| hozatta elő, amelyiknek a végei horogfejű szegecskékben
13930 2, 2| került ki innen, hogy a világ végéig ostromolhatta a Preszjaka-barlangot
13931 2, 1| torokráspolyozását.~Megijedtem. Most végem van.~– Nyebojsza! – súgá
13932 1, 1| a budapesti Lánchíd két végénél a szekereket figyelmeztesse,
13933 10, 1| hogy ámbár csodálatos és véges emberi elmével megfoghatatlan
13934 4, 2| volt áhítatos néppel, mely végeszakadatlan processióban jött és ment,
13935 2, 3| öngyilkosul maguk vetnek véget az életüknek. Nekem tehát
13936 1, 2| Többre nem emlékszem – végezé a vádlott.~Második kérdőpont:~–
13937 4, 1| keresztet emeltem, s azelőtt végezém reggel, délben és este mindennapi
13938 2, 1| is szavunknak állunk. – Végezz!~Azzal kezembe adta a két
13939 3, 3| mondtam rá, hogy inkább végezzenek velem rögtön, ha lassú tűzön
13940 2, 4| festik. Minden vonásában az a véghetetlen jóság kifejezése.~Előre
13941 2, 1| ott van, ha akarod látni.~Véghetetlenül nevettem rajta.~– No, csak
13942 5, 2| olyan csörömpölést vitt véghez, mint ezer tót szekér.~–
13943 11, 1| valami jótettet fogok ma véghezvinni. Fölkeresem azt a berg-opzoomi
13944 2, 2| Amint aztán az a patak végigárasztotta a kis völgyet, egyszerre
13945 13, 1| kilencágú macskafarkával végigcirógattassék, akkor csak viseld azt magad,
13946 8, 3| hogy amint a kereveten végigdűltem, Zeib-Alniffa is odajött
13947 2, 3| odaért hozzám, mankóján végigereszkedve a földre, azt mondá nekem:~–
13948 10, 2| amint a hangafabokrok közt végigfütyölt.~Senkim sincsen az egész
13949 8, 2| napokon, mikor a pórok az úton végigfutnak (mert úri rend sohasem fut,
13950 2, 2| jobban, mint hogy egy ember végighaladhasson benne. Hanem egyszer aztán
13951 4, 2| annak a hosszú boltozatán végighaladtam, a két sor fülke között,
13952 3, 4| nyíltak előttem, amiken végighaladtunk. Madus alakja bevilágítá
13953 4, 2| fölött, amiknek a puszta végighallgatása által is olyanformán érzi
13954 2, 2| zegzugok, mik a sziklát végighasítják, orgonasíp alakú bazaltoszlopok
13955 3, 1| keresztülhatolt; s akkor annak sorain végigjártatva az ujjai hegyét, látnoki
13956 2, 1| védelmi díjat, az azután végigkísértette őket valamennyi veszedelmes
13957 6, 2| ismertem; de ők nem énrám. Végigmehettem az egész városon, senki
13958 3, 4| nyomorúságom színhelyétől. – S ha végignéztem koldusrongyaimon, amikben
13959 5, 2| siralmasan, amint a nyelvével végignyalt rajta, s az egész öltözetét
13960 4, 2| egy nagy kanna vizet, s végigöntött vele. Erre csakugyan egészen
13961 3, 4| amint Madusom fehér köntöse végigsepert a földön, hogy fénylettek
13962 11, 1| a fejemet, a pusztaságon végigsöprött a szél, s hajtotta maga
13963 2, 4| sugárágyúnkkal, s nappal végigvonulva a preszjakai völgyön, az
13964 7 | gyöngyfüzérnyi scalariát a két véginél összekötünk karikára, a
13965 10, 1| híven kísért mindenhova. Végínségemben újra leszállt rám. Úgy érzém,
13966 10, 2| No, csakhogy hát egyszer végre-valahára kaptuk már meg olyan vallomásodat,
13967 1, 2| ugyanakkor hogyan lehessen rajta végrehajtani az elevenen mozsárban való
13968 2, 3| meglakoltam érte. A véres tett végrehajtása után fogtam a mankót a hónom
13969 4, 1| számomra készített meglepetés végrehajtásában. Egész nap bolyongtam az
13970 2, 1| gondolatom támadt, melynek végrehajtására összebeszéltem a diófán
13971 2, 2| a bérmálási szertartást végrehajtotta rajtam, jött elő ismét még
13972 10, 2| hasmánt a halálos területről. Végtelennek tetsző időbe került az,
13973 3, 1| ami egész zsibvásár volt végtül-végig, azonnal körülfogott egy
13974 2, 1| tartott egy nagy trombita végű puskát, a másik kezében
13975 1, 1| porosz, hol osztrák, hol svéd vegye ostrom alá.~Ezúttal a franciák
13976 8, 1| én királygyilkos leszek!~Végzetes jóslat volt ez. Hosszú ideig
13977 2, 2| miatt ezt a kétségbeejtő végzetet vállaltam magamra.~Madus
13978 4, 2| hogy holnap nem tudom ki végzi – a resurrectio-ceremóniáját?~
13979 7 | azok mind balrul jobbra végzik a körforgásukat. Evégett,
13980 13, 1| horogfejű szegecskékben végződtek.~– De cimborám, Beherik,
13981 11, 2| adni a testét, hogy a másik vehesse azt fel, s neki meg annak
13982 8, 2| hogy a férj második nőt vehessen. S amíg az belenyugvását
13983 9, 1| nyolcat a hétből ki nem vehetek, kérek kölcsön…; no, hát
13984 7 | hoználak? A hátamra csak nem vehetem ezt a sok pernahajdert,
13985 4, 2| és a hydromel már ételnek vehető. Magam is koplaltam egész
13986 13, 1| szereztem, hogy kocsit, lovat vehettem magamnak; nem hordtam már
13987 2, 1| tette magát, s úgy kellett véle egy sort táncolni mindenkinek,
13988 3, 4| Én azonban olyanténképpen vélekedem – szólt a soltész –, hogy
13989 4, 2| kibocsátani; de a negyedik lovag véleménye meggyőzött róla, hogy még
13990 12, 2| egészítém én ki a kegyes véleményt.~– Nekem kedvem volna hozzá,
13991 7 | mi az őrdögöt csinálnék veletek? Víznek lefelé csak elvisz
13992 4, 1| hogyha te megnyugszol a vélt kiraboltatásban, holnap
13993 3, 1| aminek az ajtajában egy vénasszony guggolt, szemöldökig húzott
13994 6, 2| ácsorgó nép, különösen a vénasszonyok, egy-két petermännchent
13995 8, 3| egymással párharcot vívnak a sah vendégei mulattatására, a „kherat”
13996 4, 2| várj a kriptaajtóban, míg vendégeink érkeznek, s te összetévesztetted
13997 4, 2| megint itt fogsz várni a vendégeinkre a kriptaajtóban, de aztán
13998 4, 2| ebből. Parancsolatom volt a vendégeknek mindenben engedelmeskedni.~
13999 3, 4| az én betlehemi jászolom vendégét vártam, s a te ajándékoztad
14000 11, 2| Van a Kempen vidéken egy vendégfogadó – mondá. – Annak a vendéglőse
14001 12, 1| országutat, ott megtaláltam azt a vendégfogadót, amelyikben a múltkor a
14002 10, 1| nem voltam, a niemengeni vendéglőben pedig előre le kell tenni
14003 11, 2| vendégfogadó – mondá. – Annak a vendéglőse szövetségben áll a bilseni
14004 3, 2| örült a visszaérkeztének.~Vendégsereg és léhűtő cselédnép sietett
14005 5, 2| Mayer tudtomra adá, hogy a vendégszeretet kötelessége egy napon túl
14006 3, 2| benne azt a házat, mely vendégszeretettel befogadott, a gazdát, ki
14007 8, 1| kalitkában?~Azért, mert vendégszerető karokkal fogadta Mir Kosszimot,
14008 2, 3| kolbászt, túrót ládákkal, vendelyekkel, a drága borokat, méhsört
14009 1, 2| kuruzsoltam.~– Vigesimo veneficus!~– Elárultam a rám bízott
14010 3, 3| minket, ahol a férfiak mind vének, s az asszonyok mind szentek.
14011 2, 1| szabad a gyülekezetben részt vennem, amíg énekeltek. Amint aztán
14012 14 | galamb~Az ítélet, melyet a vérbíróság a sokszoros bűnösre kimondott,
14013 1, 2| főudvarmester, – kolduló zarándok, – verbunkos káplár, – sekrestyés barát, –
14014 2, 1| a percben, ha akárminek verbuváltak volna: azt mondtam, hogy
14015 14 | hanem a vele testet cserélt vércimborája, s lelke e gonosztettől
14016 11, 2| pedig nekem adod, ahogy a vércimborákhoz illik, a te menyasszonyodat.~
14017 11, 2| illik, a te menyasszonyodat.~Vércimboráknak nem szabad semmi kérésre
14018 12, 1| volt az a tallér, amit a vércimborámtól kaptam ajándékba, amit ő
14019 11, 2| nevet adtak.~Ugyanakkor egy „vércimborát” is választottam magamnak:
14020 6, 2| között gyermekkoromban, vércsefészkeket meg római pénzeket keresve.
14021 11, 2| bőrbe, a toll hegyén maradt vércseppel ugyanannyit szúrt a feketekönyvnek
14022 5, 2| erkélyre! Kiáltsd az őröket! Verd félre a harangot!~Az erkélyen
14023 8, 3| s minthogy az angolok is vérdíjt tűztek ki a fejemre, eladott
14024 2, 1| vette, nekem a vállamra veregetett, testvérkéjének nevezett,
14025 8, 3| cukorba főtt liktáriumával oly verekedő kedvre tudják hangolni,
14026 5, 2| mindannyian híres ivók, kockázók, verekedők, menyecskézők és botránycsinálók
14027 2, 1| azok a völgybe szorultakkal verekedtek, azalatt én, a csatakígyómat
14028 2, 1| kifejezését tartani, velem meg nem verekszik.~(– No, soltész uram – mondá
14029 13, 1| szívtuk át hiába. Az én vérem az ő ereiben lüktetett,
14030 2, 1| megérdemli, hogy kiontott vérének emlékére boritalnak szimbóluma
14031 2, 1| visszaemlékezés a Krisztus kiontott vérére? Elég volna csak minden
14032 2, 1| mellkendőjét a nyakáról, egy szép veres-sárga selyemkendőt, födetlenül
14033 2, 1| örvény aljában azokat a vereshagyma-formán egymásra hajló sötétkék
14034 2, 1| pedig odadobám a pallost a veresnek a lábához, s azt mondám
14035 8, 2| máskor meg a felhőszakadás véreső képében jelen meg, bíborfénnyel
14036 13, 1| tűntessem el az orráról azt a verességet. Átkozott csere! A szerek
14037 11, 1| ruhájuk fekete bivalybőrből, veressel kisujtásozva, kalapjaik
14038 11, 1| Megálljatok! – kiálta ekkor a verestollas. – Hagyjátok abba! Nem szabad
14039 11, 1| hát ki vagy te? – kérdém a verestollastól. – Nem vagy-e te a sátán?
14040 8, 3| trónról engem, s láncra vereti az én nőmet, a begumot:
14041 4, 1| Zagachrist fekete szultán verette oda, akinél fogva voltam
14042 8, 1| fordult, akik fiatal leányok vérével áldoznak bálványisteneiknek,
14043 7 | minél előbb hadnagyi rangra vergődhessem.~Midőn tehát megérkezének
14044 5, 2| hogy csak alkonyat után vergődjünk be a kikötőbe. Én mindjárt
14045 7 | kapitányi rangra akarsz vergődni, gyere el velem a tengerre,
14046 4, 2| közelítnek felé, és a melleiket verik ököllel, s mikor az inclangorium
14047 1, 2| pandectára ütve tenyerével. A veríték csorgott kövér homlokáról.~
14048 2, 2| megszoktam, hogy egész nap verjem a vasat, s aztán a tűzhely
14049 1, 1| várbeli állapotokról.~– Verjétek vasra! – kiálta diadalmasan
|