Rész,  Fejezet

1    2,  VII|    vivát Jellasich” áthatottak hozzánk, hogy az ágyúzás megszűnt.~
2   11      |        is, de mindenki meg fog hozzánk térni.~Annyi kétségtelen,
3   12,  I  |    mikor megkerültünk, feljött hozzánk, félóráig anekdotázott,
4   12,  II |         s még valakit látni, a hozzánk szorítottakon kívül. A véletlen
5   16      |   azoknál fogva közelebb húzza hozzánk az egész mennyboltot; azt
6   22      |     gyászéneket; le-le hallott hozzánk a harmóniás ének egy-egy
7   48,  II |       sír képezi, Isten beszél hozzánk: aki azt mondja nekünk a
8   89,  VII| tartományok »erővel” akarnának hozzánk jönni, képes volnék »ezért«
9   89,  X  |       s tavaly le szándékozott hozzánk jönni, de a himlő megakadályozta;