Rész,  Fejezet

1    3      |           mosolygó ajk helyett egy hallgató, hideg arc fogadta csókjainkat,
2   22      |         most is él!~Végigmegyünk a hallgató szobákon. Benyitunk az ismeretes
3   47      |    kerekedett belekötni a szörnyen hallgató idegenbe:~– Nem volna kedve
4   48,  I  | villámszikra terjedt el a jó szó a hallgató nép közt, ki-ki futott haza
5   73      |     esztendővel. Most felnyíltak e hallgató szemek, a kéz egy halk intésére
6   89,  IV |           kell bekalandozni, míg a hallgató odáig eljut, hogy egy ajtón
7   89,  IV |    bekecses, vidéki ájtatos hazafi hallgató, ki képviselője szűz beszédére
8   89,  IV |    messzeségben ül egyetlenegy női hallgató. Magát az írói karzatot
9   89,  VII|           hogy ő beszélt, én pedig hallgató voltam.~Este kilenc órakor