Rész,  Fejezet

1    2,  VII |          vár a halottas szekér!~E pillanat emlékeinek leírását megtagadja
2   12,  I   |       előtt látom felségedet azon pillanat óta, midőn megadatott a
3   21,  VIII|       végletekig tudott. Egy futó pillanat elég volt arra, hogy a férfit
4   21,  VIII| kedvesének vallja, s egy háborult pillanat ismét elég arra, hogy legkedvesebbjét
5   21,  VIII|           kezdtük újra.~Pedig egy pillanat előtt azon a ponton álltunk,
6   28       |          maga, az egy olyan rövid pillanat műve volt, hogy még csak
7   48,  I   |         másik torkába fojtva.~Egy pillanat műve volt az egész.~Jól