Rész,  Fejezet

1   48,  I  |       Isten!~És Szeged városa nyugodtan látta elmúlnia vészt, melyet
2   48,  IV | szorgalma tett gyümölcsözővé. Nyugodtan alhatnak hamvadó porai,
3   53,  III| eszmét és kivitelét, mi pedig nyugodtan mondhatjuk el, hogy e gátfallal
4   62      |       a bundájába takaródzva, nyugodtan aludni.~– Az Isten szerelméért! –
5   62      |       rohanó árvíz jött, nagy nyugodtan előhúztak két kádat az udvarra.
6   66      |      s ki mindennek megfelelt nyugodtan és zavartalanul.~Midőn a
7   89,  XI |   szeme közé: azok hallgatják nyugodtan, mintha kőből volnának,