Rész,  Fejezet

  1    1       |        meghaltak, többet tettek, mint mi, akik e célért élve maradtunk.~
  2    1       |             népek között.~De keressük mi csak a saját nemzetünk történetében
  3    1       |              fölvette, magához kötöz.~Mi a nemzetek története? –
  4    1       |             azt felelték vissza: Nem! Mi latinul akarunk beszélni;
  5    1       |           bokrokban egy farkas”. Hogy mi búsította el olyan nagyon
  6    2,  II  |               eldönté a csatát, s azt mi vesztettük el.~Görgei alig
  7    2,  II  |               óra!~– Hová? – kérdezők mi.~– Hová? – kérdezék a szemközt
  8    2,  II  |          kérdezék a szemközt jövők.~– Mi Aradra megyünk, és ti?~–
  9    2,  II  |              Aradra megyünk, és ti?~– Mi pedig Váradra.~– Csak vissza,
 10    2,  II  |         debreceni csatáról beszéltek, mi a szőregiről; amarról mi,
 11    2,  II  |              mi a szőregiről; amarról mi, emerről ők nem tudhattak
 12    2,  II  |              ők nem tudhattak semmit. Mi az ő reményeiket törtük
 13    2,  II  |           Váradra.~Kegyelmes Istenem! Mi ekkor nem találtunk ebben
 14    2,  IV  |           célból volt megajánlva.~– S mi volna tehát az annyit emlegetett
 15    2,  IV  |               orosz minisztertanács a mi kedvünkért európai háborút
 16    2,  IV  |            katonai napi járatra; hogy mi történhetett volna akkor,
 17    2,  IV  |            elbízottak fogunk lenni. A mi uraink nincsenek még eléggé
 18    2,  V   |               Nyolcezer.~– Hallatlan! Mi növelte ennyire e számot?~–
 19    2,  VI  |              Eléje adták az iratot:~– Mi ez? – kérdezé.~– Olvasd,
 20    2,  VIII|               válnak meg a fejüktől? „Mi ketten bizonyosan”, felelé
 21    2,  X   |            világosi katasztrófa nem a mi ügyünk, hanem a világhistóriáé.
 22    2,  X   |            Európa feleljen arról; nem mi!~Ha volna törvényszék, mely
 23    2,  X   |          másik hatalom: csoda-e, ha a mi ifjú erőnk összetört egy
 24    2,  X   |        találok semmi gyönyört, annak, mi nagy volt, elgázolásában.
 25    3       |            következik miutánunk, mint mi voltunk; gunyhókban és palotákban
 26    3       |           anyánk koporsója mellett.~A mi óhajtva várt örömnapunkat
 27    4       |           mert a produkciónak éppen a mi szobánkban kellett volna
 28    4       |            darabban. El is játszottuk mi azt szépen. Nem is volt
 29    4       |            felizgatott közönség, hogy mi kell neki? – „Lássuk Táncsicsot!”
 30    4       |        testvéreink valóban éheztek, s mi valóban fel voltunk értük
 31    5       |        kimondatlan igazságok számára.~Mi vezetett erre az eszmére?
 32    5       |             mondá a gróf. „Hát hiszen mi adjuk hozzá a grófnak a
 33    5       |           magatokat!” – „Hogyan? Hogy mi nekünk ne legyen földesurunk?
 34    5       |             amik e hét évet örökíték.~Mi azonban lapozzunk tovább,
 35    5       |              még nem is egész millió! Mi az? Mai nap még csak arra
 36    5       |       masculini generis címezte, mert mi magyarok azt tartjuk, hogy „
 37    5       |           Hiszen ugyanakkor, amidőn a mi népünk nyomorral küzdött,
 38    5       |         időkben rengeteg nagy szám: s mi volna most az ország, ha
 39    5       |         uralkodót is magával ragadta.~Mi meg aztán csináltunk igen
 40    5       |            sanguinem pro rege nostro, mi is oly igazán fogjuk azt
 41    6       |               vének vagyunk. Nem csak mi, kiknek az akkori idők izgalma
 42    6       |             megtanultuk, hogy ennek a mi egyetlen jó barátunknak
 43    6       |      segíthessen.~De minthogy ennek a mi jó barátunknak minden tehetségére
 44    7       |             Huszonöt év múlva ~(1873)~Mi történt az első „Talpra
 45    7       |           parlamentet; de hol vegyünk mi kormányt és parlamentet,
 46    7       |               Azt teheti ön, hanem ha mi kiejtjük a kezünkből a háromszínű
 47    7       |        genezise, melyhez a haditervet mi hárman csináltuk: Rottenbiller,
 48    7       |               egy szobában háltunk.~– Mi el vagyunk veszve – mondá
 49    7       |            örökké fenn fog maradni, s mi nem hiába vesztünk el.~És
 50    7       |             Hát még úgy átélni, ahogy mi éltünk! Annyi országos csapás,
 51    8       |          néhány együgyű szóból tőlem: mi a magyar költők sorsa? Mi
 52    8       |             mi a magyar költők sorsa? Mi az élete, mi a halála azoknak,
 53    8       |            költők sorsa? Mi az élete, mi a halála azoknak, kiket
 54    9       |           Szegedre.~Hogy elbámultak a mi jó színészeink, amikor Szegedre
 55   10       |             Mint igen régen tudjuk, a mi színészeink ezermesterek.
 56   10       |               hogy senki sem szereti. Mi nem szeretjük azt, akinek
 57   11       |              fosztanom élclapjainkat.~Mi pedig azalatt a hajó farában
 58   11       |             mindenki ismeri, s ez az, mi a szerb köznép előtt annyi
 59   11       |            megcselekszi, s nem kérdi, mi lesz azután?” Ezzel otthagyta
 60   11       |             de felüljogosítást kíván. Mi csalárd játékot az utóbbiakkal
 61   11       |             utóbbiakkal nem űzhetünk; mi nem tehetjük azt, amit tesznek
 62   11       |               céljainkat elősegítsék. Mi jogot, igazságot kínálunk
 63   12,  I   |              az leírhatlan, mivelhogy mi, kik a terem közepén állunk,
 64   12,  I   |              trón fényénél melegedni. Mi az egyes sugarakat is feljegyezzük,
 65   12,  II  |            különítve a férfiseregtől.~Mi, fegyvertársammal, R…y Gidával
 66   12,  II  |              zöld; egész erdő. Mind a mi színeink. A virágok a mi
 67   12,  II  |              mi színeink. A virágok a mi színeinket hordják, ezt
 68   12,  II  |      pacifikáció tökéletes; ami felől mi sohasem kételkedtünk.~Aztán
 69   14       |               kirakott aranydiadémot. Mi csak egy mentekötőre gondoltunk:
 70   14       |          mikor megnyíltak, mikor az a mi édes nyelvünk szózata kezdett
 71   14       |           következik az egész ország. Mi még csak pohárral töltöttük
 72   14       |              leendő atyját hazánknak, mi üdvözöltük őt mint addig
 73   15       |           Hogyan? Hát csak úgy, ahogy mi segítettünk magunkon. Minden
 74   15       |          igazán „amabilis” konfúzió a mi csoportunkba hozott.~Írtak
 75   15       |               zártszék-szakasza, ahol mi is helyet foglalunk, túlnyomó
 76   16       |         ügyben kíván velem értekezni.~Mi lehet az?~(Vasútügy. – Nemzeti
 77   16       |            bekönyveztetett.~Hanem hát mi lesz addig? Mi lesz Leonorából?
 78   16       |              Hanem hát mi lesz addig? Mi lesz Leonorából? Liszt nem
 79   16       |               lelkesedéssel fogadta a mi magyar költészetünket és
 80   17       |       ormánybogár. No, már hogy ennek mi passziója telik abban, hogy
 81   18       |               a kétszázötvenedik. Óh, mi kedves volt az őszinte meglepetés
 82   19       |         többet nem szenvedett, mint a mi Csokonaink.~Az a Csokonai,
 83   19       |               markoltat fel a hőssel, mi a kéziratban így áll: „egy
 84   20       |         ugyanaz. És mégsem volt az.~– Mi tetszik önnek, uram? – kérdezé
 85   21,  I   |              kis fehér szobában, hogy mi legyen belőlünk? Orlai írná
 86   21,  III |              voltunk, diákok voltunk, mi is alkottunk magunknak tudós
 87   21,  III |       magunknak tudós társaságot.~Hát mi rossz volt abban? Lám, az
 88   21,  III |            társaság sem árt senkinek; mi kárt tehetett volna hát
 89   21,  III |           volna hát a mienk? Neveztük mi azt illő szerénységgel képzőtársulatnak.~
 90   21,  III |               kocsmában dőzsölni, míg mi szónokolunk és verseket
 91   21,  V   |          verssel, ha ki akarja tudni, mi indíthatta Petőfit e szenvedélyes
 92   21,  V   |          kalapod, és gyerünk.~Hová és mi célból? Arról egy szót sem
 93   21,  V   |     megkérdezte Petőfitől: hogy mégis mi úton reméli ez összeget
 94   21,  V   |               alatt összeteremthetni? Mi alapja van e reményhez?~
 95   21,  VI  |              jó szóval, de tettel is?~Mi volt természetesebb, minthogy
 96   21,  VI  |           tagja, rátámad az öregúrra; mi dolog ez:~„Költő-dajkák
 97   21,  VI  |                Költő-dajkák vagyunk-e mi? Versírók kisdedóvója akar
 98   21,  VII |               gyermeki szeretet előtt mi a lehetetlen?~Ez időben
 99   21,  VII |    könyvárussal, azt kérdi tőle, hogy mi baja? Petőfi mondja, hogy
100   21,  XI  |        bizonyos, hogy meghalt. Hol és mi úton? Melyik virágot táplálja
101   22       |       könyvcsomókkal hónuk alatt.~Oh, mi óriások voltak énelőttem
102   22       |          azután soká bőgött odahátul; mi pedig elkezdettünk énekelni
103   22       |            oly nagy feladat, és mikor mi is megnőttünk akkora óriásokká,
104   22       |               hogy ő bizony nem megy. Mi baja vele a nagymamának?
105   22       |               megkérdezte tőlem, hogy mi akarok lenni? Mondtam neki,
106   22       |         almáriomokban pedig ki tudja, mi minden lehet? Eldugdosott
107   22       |              kívánja, hogy beszéljek, mi újság van a világban? Elég
108   23       |             Most új látogatók jönnek: mi helyet adunk, s búcsút veszünk
109   25       |        megmagyarázta a főherceg, hogy mi minden lesz a mai lakomán.
110   25       |          granatéros marschot” (Hát ez mi? Túrós csusza, de túró helyett
111   28       |                        Én és a zsidók~Mi tűrés-tagadás? Én bizony
112   28       |       gyermekek vérét használják: s a mi házunk és az iskola között
113   28       |         legalább az Eszter nénémnek a mi házunk ajtajába kiállni,
114   28       |                Te elfelejted, hogy a „mi” vallásunkat még ötven év
115   28       |       osztályának művelt fiataljait a mi társas köreinkben otthonossá
116   28       |               figyelemmel várta, hogy mi fog hát történni.~Az én
117   29       |         mutatom ám meg az úrnak, hogy mi az a helyszűke?”~Egy bécsi
118   29       |             az újságba.” – „Szívesen, mi legyen az?” – „Képzelje
119   30       |               s megszólítá érte, hogy mi jelentése van annak?~Sz…
120   32       |             Milyen demokráták vagyunk mi? ~(Fürdői prédikáció)~Tisztelt
121   32       |             milyen demokraták vagyunk mi.~Pedig még nem mondtam el
122   32       |        dicsekedett egy pesti bankár: „Mi egészen frère et cochon
123   32       |           nagyságos úr a címe. De hát mi jogon vagy te nagyságos
124   32       |              hogy hol jövünk már most mi, többi parasztok?~Annyit
125   32       |              büszke emberek! Kik per „Mi” beszélnek a közönséggel,
126   32       |            sivár lelkek fölött.~Hanem mi még ezzel az uralkodó szép
127   32       |         asszonynak, ha özveggyé lett, mi pedig, a demokrácia nemzedéke,
128   32       |               szóljon a szépnem. Ez a mi demokratikus nézetünk.~Azt
129   32       |          köpönyeget. Fi donc! Ennyire mi nem süllyedhetünk.~De az
130   32       |              arisztokrata nép vagyunk mi. Ebben van a fő virtusunk.
131   34       |             megtiszteltetések között.~Mi lett belőle?~Az utcán leszorítottak
132   34       |      asztaltól, úgy kérdeztem tőle.~– Mi tetszik megint?~– Már csak
133   34       |          múlva megint beáll hozzám.~– Mi tetszik?~– Zomborba…~– Ne
134   35       |             belépőt a színház bárója, mi nyájasan köszöntjük vissza
135   35       |          összetalálkoznánk, ki tudja, mi történnék velünk!” S mily
136   36       |            ilyen megszabadulást.~– De mi ütött az urakhoz, hogy ma
137   36       |                akire nem tettem, vagy mi?~– Igenis, itt van az újságban,
138   36       |          Zebulon?~– Szolgálatjukra.~– Mi baja önnek Auspici hadnaggyal?~–
139   36       |               úgy megsértett, s kinek mi segédei vagyunk?~– Eligtitelt,
140   36       |               elégtételt? S tudja ön, mi az olyan embernek jutalma,
141   38       |        általuk tőlünk a kormány? Hogy mi a germanizálásnak szívünkből-lelkünkből
142   38       |     pipakupakoló neve után áll: vajon mi feladatot szánt ennek a
143   38       |             Ezt a jelszót felírhatjuk mi is. S valakinek a becsületét
144   41       |              nem vagyok én orvos! Hát mi? Zenész. No, akkor hát tudom
145   42       |             közönség hítta a szerzőt. Mi lesz ebből, gondolám magamban:
146   42       |            szögletről térek vissza.~– Mi nevet fogsz aláírni a cikknek?~–
147   42       |              kimondani, hogy mennyit? Mi a patvart csinálok most?~
148   42       |             én nem is tudom jóformán, mi van benne? Az a Kakas Márton
149   46       |             annak bizonysága az, hogy mi is megtudtuk.~
150   48,  I   |            sirattuk, már jön a másik.~Mi lesz belőlünk, mi lesz a
151   48,  I   |              másik.~Mi lesz belőlünk, mi lesz a világból, ha ez sokáig
152   48,  I   |   hallgassatok ide; hallgassátok meg, mi történt Szeged városában,
153   48,  I   |            minket megmentsen? Isten a mi kedvünkért csodákat mai
154   48,  I   |             mai nap nem teszen, de ha mi tesszük azt, ő is majd megsegít.
155   48,  I   |        idejében a Veres-tenger, de ha mi megállítjuk őket, bizony
156   48,  I   |            azokat a közszabadulásért.~Mi pedig mondjuk el ez esetet
157   52       |             semmi nyomára jutni, hogy mi lett vele; végre megtalálom
158   52       |               tehát tudnia kell, hogy mi lett az én dolgommal, és
159   52       |         hacsak el nem mondja ön, hogy mi az a bizonyos ügy, ami az
160   52       |            segítettek rajta.~– De hát mi okát adták az elutasító
161   52       |             megelégedve; márpedig azt mi nagyon jól tudjuk odakinn,
162   52       |      tudomásunk nincsen.~– No, lássa! Mi odakinn pedig jól tudjuk
163   53,  II  |              a vele volt főispántól: „Mi ez?”„Ez, fölséges uram,
164   53,  III |            őrházakat fecskendi össze. Mi lehetett ez a tenger egy
165   53,  III |               az eszmét és kivitelét, mi pedig nyugodtan mondhatjuk
166   53,  IV  |             akarnak innen térni.~Ez a mi Zuiderseenk.~Nem a megszokott
167   53,  VIII|           Gyula csak jól jár vele; de mi lesz szegény Komjáthyból,
168   53,  VIII|             meg jó egészségben!” Amit mi is utána mondunk, sőt kívánunk.~
169   54       |           múlt század vége felé élt a mi hazánkban két különös ember.
170   54       |              címe mint poéta.~Hát még mi? Csak poéta.~Hát mit csinál
171   54       |       elszórva a padlón, mint a hó.~– Mi bajod, öcsém? Mi hiányosságod
172   54       |              a hó.~– Mi bajod, öcsém? Mi hiányosságod van?~– Minden
173   54       |               Minden ellenemre van.~– Mi az a minden?~– Hát mindenféle.~–
174   54       |                Lehet is itt.~– Ugyan, mi baj van?~– Tele zörgéssel
175   54       |            pegázus, nagyságos uram.~– Mi lelhette?~– A török átok
176   54       |            neked rossz szomszédot”.~– Mi panasza lehet szegény Lavotára?~–
177   55       |         sohasem bírta megérteni, hogy mi különbség van a kettő között?
178   55       |            egészítse ki szinte.~– Hát mi baja azzal az országnak,
179   57       |               is, mint más nemzetnek.~Mi is szeretjük magunkat kiemelni,
180   58,  I   |               ha rágondolok, hogy hát mi ez mindössze is? Ez hát
181   58,  II  |           kétszer egy darabba nem jő. Mi azután elővesszük a régieket,
182   59       |              érve a halálra.~– Dráma? Mi a címe?~– Egy század.~–
183   60       |            vezette, azt kérdezé, hogy mi lesz a váltságdíja a zálognak?~
184   60       |         palotájában.~– Tehát halljuk: mi az ára a tegnapi táncnak?~
185   60       |              a dolognak.~– Hát aztán? Mi lett belőlük?~– Kuruc vitézek
186   62       |             keresztül; azokon ültek a mi életmentőink. A távol Szegedről
187   62       |            Hozta Isten az urakat! Hát mi járatban vannak?~– De önök
188   62       |          mindenünk itt vész, vesszünk mi is!”~*~Egy szép fiatal menyecske
189   62       |           életmentők felől. Ez volt a mi trafalgári ütközetünk.~Itt
190   63       |            hagyjuk feledségbe menni a mi óriásainkat; ne törüljük
191   63       |          inkább rájöttek arra, hogy a mi kardunk ugyan sok szép dicsőséget
192   65       |           gyógyszert e fájdalom ellen mi szegény hazánknak.~
193   66       |            lelkesült férfi: ki tudja, mi lehetett volna abból, ha
194   66       |               gondoskodás nélkül az a mi fiatal barátunk a holt emberek
195   66       |              Hát abban a tarisznyában mi van?” – Egy kis sonka.” – „
196   66       |               mindenki befutott, csak mi maradtunk kinn ketten.~Akkor
197   67       |            mégis itt marad közöttünk.~Mi volt Deák Ferenc? A bölcsesség,
198   67       |                Családja pedig voltunk mi mindannyian; s ha néha a
199   67       |       holtomig; tanújelét annak, hogy mi volt Deák Ferenc akkor,
200   70,  1   |         hiányzik: mely állítást ugyan mi, részint az illető nagy
201   70,  2   |          előttünk jobb- és balfelől a mi kedves barátunk, Péter Pál.
202   70,  2   |    fotografiázták, a másikat pedig a „Mi újság a szomszédban?” előadása
203   70,  2   |            még második darabjára is, „Mi újság a szomszédban?”, mely
204   70,  2   |        annyira azt fejtegették, hogy „Mi újság a szomszédban?”, mely
205   70,  3   |            hirdetményei között, »hogy mi az ára egy palacknak«?”~„
206   70,  4   |              minden olvasóját, hogy e mi kedves barátunknak tartós
207   70,  5   |      deficiálásra kárhoztatva, s ezen mi nem segíthetünk, mert ha
208   70,  7   |               régi fölé odafestették. Mi e hivatalra különösen ajánljuk
209   70,  8   |            költőre mondani nem lehet.~Mi részünkről csak a méltányos
210   70,  8   |          baráti viszonzás ezúttal, ha mi azt, ki bennünket élve kanonizált:
211   70,  9   |        jelezni. Mely kegyes óhajtását mi is készséggel aláírjuk.~
212   70,  10  |   Versenylapok eszmekörére nézve áll; mi, emberek is, alá vagyunk
213   70,  11  |      ángázsmánt ajánló horvát bánnak: mi nem akarunk hazánk ellen
214   71       |             és vígjátékok bírálását”. Mi forró kénkő? Mi tüzes fúriák
215   71       |           bírálását”. Mi forró kénkő? Mi tüzes fúriák mardosása?
216   71       |               tüzes fúriák mardosása? Mi Ixion malomkereke? Ehhez
217   74       |            mellől, hogy mentünk volna mi is mind a franciára; no,
218   74       |       gondolatokkal; de különböznek a mi mostani csengő-bongó ürességeinktől,
219   74       |           szép emléke ne vesszen el a mi földünkről.~
220   76       |              neve van, mint Girókuti, mi a kódorgó mennykőnek volt
221   76       |             nyíltan a közönség előtt. Mi itt nagy aggodalommal rejtegetjük
222   76       |            vagy a címre nem akadt rá; mi elküldtük azt, tessék a
223   76       |               nincs háza, az mindegy, mi odaépítjük neki az emeletet
224   76       |              előfizetőnk gyűlt össze, mi minden kötelezettség terhé
225   76       |            kizsákmányolják az eszmét. Mi legyen aztán az a meglepetés?
226   76       |               az előfizetőnek semmit, mi történik? Nemigen valószínű,
227   77       |            urakra? De nem tudja, hogy mi a quid juris?” Bizony, nem
228   77       |            zab?”~– Jaj! Hát a lábamat mi harapja? Egy hang felel
229   78       |                nézd meg a műtárlatot, mi van benne? Értesz te a piktúrákhoz
230   78       |         támaszkodva; más meg az, hogy mi szükség nekünk azon tisztességes
231   79       |        úgyszólván térden felül érnek. Mi még ezt is nagy fényűzésnek
232   79       |               emberek lehettek azok a mi ősapáink, akik télen kemencébe
233   79       |            nálunk fölösleges, mert ha mi 18-an, 20-an együtt lakunk
234   79       |          Furcsa emberek voltak azok a mi ősapáink, akik macskákat
235   79       |              haladottak vagyunk mink! Mi megesszük magunk elébb a
236   79       |          publikum éhen meghalni, vagy mi! Ha ebben a fertályban is
237   80       |            vitetni azt a szénát, amit mi ide szántunk. Elmegyünk
238   80       |      bennünket, nem tehetünk róla, de mi egyszer azért kuporgattuk
239   81       |              szekerek, ha a sár nagy) mi is alázatosan megnyuxunk
240   82       |               Most látjátok már, hogy mi azs a Rajksrák? Azsok eltettek
241   83       |               el kell ismerniök, hogy mi vagyunk a „magasabb körök”.~
242   83       |          kérdeztem tőle, hát te Ottó, mi fogsz lenni, ha megnősz?
243   87       |               a másiktól azt kérdené, mi baj, elárulná vele, hogy
244   88,  I   |         számára meg kell magyaráznom, mi az a balett? Különben nem
245   88,  I   |               ilyen üres látványságok mi szolgálatot tesznek a nép
246   88,  II  |             mentünk a színházba, hogy mi ott a derék Török János
247   88,  II  |         Jánost, mint a harkályt. Hogy mi történt azután? Azt nem
248   88,  III |             Megmagyarázom tehát, hogy mi az az opera?~Opera az, keresztyén
249   88,  V   |       lapokban. (No iszen, akit még a mi lapjainkban is ócsárolnak,
250   88,  V   |           édes barátom, lopni szoktuk mi az újdonságot, nem négy
251   88,  VII |           vőlegényeik vannak jelen; a mi diákunk is köztük. Azok
252   88,  VIII|            inas számára, az is jó, de mi nem kaptunk belőle; hanem
253   88,  VIII|      bocsáthatom meg neki. Mert vajon mi történt volna akkor, ha
254   88,  VIII|      embereknek – de olyanoknak, mint mi vagyunk, fölséges!” Márpedig
255   88,  IX  |             hogy ehhez az iskolához a mi nemzeti jellegünkből kifolyó
256   88,  IX  |          lehet szedni. Csak maradjunk mi annál, amink van, s tökéletesítsük
257   88,  XI  |         buzdító példa áll előttünk. A mi jó öregünk Szentpéteri,
258   88,  XII |       beszélni a színházi tapsokról.” Mi a taps? Két tenyérnek egymáshoz
259   88,  XII |           annak a dolga az, mert az a mi dolgunk.” Már erre a szóra
260   88,  XII |                meg öt garast, s azért mi aztán kihívjuk minden felvonás
261   88,  XII |             ki mind! Ez most úgysem a mi költségünkre megy.” Egy
262   89,  II  | menyasszonyául, hogy úgy temessék el? Mi közöm hozzá? Egyszer egy
263   89,  II  |             azért nem tudja még, hogy mi különbség van a feszület
264   89,  II  |          férjhez megy, megtudja, hogy mi hát az „igazi kereszt!”~
265   89,  IV  |             Reixrátot. Régen volt a’! Mi sem vagyunk már Ypsilon.
266   89,  IV  |               csendet félbeszakítani; mi ez a mi elnökünk viharcsillapító
267   89,  IV  |               félbeszakítani; mi ez a mi elnökünk viharcsillapító
268   89,  V   |                Nem mondhatom el, hogy mi!)~Hanem megmagyarázhatom,
269   89,  VI  |               s hajói csak dereglyék. Mi pótolta mindezt a porosz
270   89,  VII |          gyanúsítanak bennünket, hogy mi az osztrák örökös tartományokat
271   89,  VII |          hárommillió félbarbár lélek. Mi szüksége azokra? Elég baja
272   89,  VII |               elmondta a herceg, hogy mi véleménye van a pápáról.
273   89,  VII |        pápáról. Ez köztünk maradhat. „Mi egyébiránt nem tudjuk, hogy
274   89,  VIII|       rosszakaróink írnak felőlünk. A mi kormányaink a rendelkezési
275   89,  VIII|               fólia gyanánt szolgál a mi szászkérdésünknek.~A legnagyobb
276   89,  VIII|             palotáikban laknak). Ez a mi „önzetlen” jó barátunk évek
277   89,  VIII|     ernyedetlenül miértünk. Pedig hát mi neki Hecuba? Mikor megtudta
278   89,  X   |            kevés szavúak, mint aminők mi vagyunk, ha a barlangunkban
279   89,  XI  |       magyarországi pártkérdésekre: a mi válságunk oly csekélység,
280   89,  XII |        levelez a fél Európával, s kit mi azért kinevetünk; egy-egy
281   89,  XIII|          Aztán meg még valami. Ezek a mi régibb korból való főuraink,