Rész,  Fejezet

  1    1       |                Ki őrzé meg fejeinket?~Hát azután, hányszor álltam
  2    1       |  megszabadulásom nem költemény.~Hanem hát ezek mind materiális csodák.
  3    1       |              mondta nekik, hogy: „No, hát beszéljetek és kormányozzatok
  4    1       |            emberkezet, mely teleírta, hát azt a kezet ne ismerném,
  5    1       |            Sokszor kérdezem magamban, hát már az Isten a magyar nyelvet
  6    4       |              senki sem fogja megírni, hát megírom magam.~Nekem is
  7    4       |           ecetes és tintás üvegekkel. Hát amint a kurtinát a zsineggel
  8    4       |               mind felmentünk Egerbe.~Hát amit legelőször meglátok
  9    4       |           megérdemlettem volna. Hanem hát szép előadásom van, azt
 10    5       |             tisztelt házakat.~Azonban hát a háború alatt, a dicsőség
 11    5       |            forintom!”, mondá a gróf. „Hát hiszen mi adjuk hozzá a
 12    5       |             mondának a küldöttek. „De hát akkor inkább váltsátok meg
 13    5       |        Háromszázezer forint miatt!~De hát csakugyan nagy pénz is volt
 14    5       |       szívesebben látták.~De legalább hát, ha ilyen olcsó volt a búza,
 15    7       |             kérni, hogy csak vezessük hát okosan a népet, majd ő is
 16    7       |        negyedrésze! Kimondani is sok, hát még átélni! Hát még úgy
 17    7       |               is sok, hát még átélni! Hát még úgy átélni, ahogy mi
 18   10       |           sokszorozni egymás örömeit.~Hát mikor bánatuk van, midőn
 19   13       |      szabadnak érzi magát az ember. S hát még ez a fölséges kilátás,
 20   14       |              is sokatmondó volt. – De hát mikor megnyíltak, mikor
 21   15       |              s azt kifárasszák.~Hanem hát az udvarmesteri hivatal
 22   15       |             segíteni lehetne. Hogyan? Hát csak úgy, ahogy mi segítettünk
 23   15       |               a világon a magyar!” De hát kinek jutna eszébe az előadást
 24   16       |             én sem értek hozzá.~Pedig hát a zene a „világnyelv”. Magyar
 25   16       |               a konyhára adott ki. – „Hát értesz te még ehhez?” –
 26   16       |               Jókainé megfeddte, hogy hát miért nem tanult meg? Liszt
 27   16       | hitelesíttetve bekönyveztetett.~Hanem hát mi lesz addig? Mi lesz Leonorából?
 28   17       |              nevét, mikor elültettem, hát senki sem hinné el, azért
 29   17       |              felkelek, nézem a fámat, hát nincs rajta több krinolin,
 30   19       |               sors kereke lejárta. De hát az ifjúság lángja hol maradt.~
 31   19       |           virtust hagyod a kordéba’. ~Hát már ha valaki bőjtölget
 32   19       |             az őtet dicsérő Homérnak.~Hát már a gyilkosság, szent
 33   20       |                kérdezé a megérkező.~– Hát nem ismersz rám? Feri! –
 34   21,  III |           magunknak tudós társaságot.~Hát mi rossz volt abban? Lám,
 35   21,  III |                mi kárt tehetett volna hát a mienk? Neveztük mi azt
 36   21,  IV  |            Komáromi, elengedett neki.~Hát még azután a fizetés! Volt
 37   21,  IV  |               voltál, légy színész.« ~Hát addig is, míg újra elzárt ~
 38   21,  V   |              Az enyim sem – Hogy jött hát ide? Én nem tudom, én sem
 39   21,  VII |            tetszik a toronyban lakni, hát ottan szívesen látja.~Mint
 40   21,  VIII|             felháborodott e szavakra. Hát egy költő lelki gazdagsága
 41   22       |         kérdezem én megdöbbenve.~– Az hát – felelt Gyuri kedvetlenül –;
 42   22       |      Közbe-közbe kérdezősködött, hogy hát a gyerekek esznek-e?~A nyugdíjazott
 43   22       |              azóta!~Ha összeszámítom, hát éppen egy negyedrész század.
 44   22       |          keresztyéni türelem lelke.~– Hát illik-e ez tőletek – dorgálá
 45   23       |            kérdezék tőle mindannyian. Hát úgy, hogy Mátyás teszi azt
 46   23       |              is volt; azt mondta: no, hát foglalják le! Azzal befelé
 47   23       |               utánunk minden olvasó. „Hát az öreg úr egészségi állapotjáról
 48   24       |               huszár nem lesz belőle, hát akkor semmi sem! Bátyja
 49   25       |           tele volt a keze dologgal. „Hát nekem nem lehetne valami
 50   25       |         kapunk „granatéros marschot” (Hát ez mi? Túrós csusza, de
 51   25       |          nekiültem regényt írni; mert hát nemcsak a nagyhercegek parancsolnak
 52   25       |              fognak venni idehaza; de hát majd én is azzal védem magamat,
 53   26       |           vétett a befogott ember? – „Hát azt mondta, hogy micsoda
 54   26       |         bírálóját szabadon bocsássák. Hát azóta a Hotel London még
 55   28       |              libero pulsanda tellus.” Hát szabad a zsidónak jó kedvének
 56   28       |         marasztott a professzor.~– De hát ezért minek kellett valakit
 57   28       |             hogy csak egy zsidó volt. Hát teelőtted a zsidó nem olyan
 58   28       |        magamat. Nekifanyalodtam, hogy hát megyek Koricsánert keresni
 59   28       |             város végére, ott lakott.~Hát amint az utcaajtót nyitom,
 60   28       |        figyelemmel várta, hogy mi fog hát történni.~Az én zsidó énekesem
 61   29       |               akihez utasítva vagyok, hát mondja meg, hogy hol lakik?~
 62   29       |           Valamelyik majd csak elsül. Hát egy vasárnap, talán egyszerre
 63   29       |          visszakerült, és kifizetett; hát csak azt szeretném kiíratni,
 64   30       |        molnármester Petőfi vállára:~– Hát maga színész? No, annak
 65   31       |             közköltségen.~A gazember! Hát nem elég magas neki a kútágas?
 66   32       |      nehezteléssel mond neki: „De már hát semmit sem tesz a nevem
 67   32       |            Ugyan, mit tehetnék oda?”~„Hát legalább azt tenné oda,
 68   32       |               mylordot nem ismert.~De hát mikor még a szellem bajnokainál
 69   32       |               nagyságos úr a címe. De hát mi jogon vagy te nagyságos
 70   32       |      versenyezhetni a férfinemmel; de hát mit értenek ahhoz az amerikaiak,
 71   33       |        viseltetik a bécsi kabinethez, hát fedezze fel neki azokat
 72   34       |             többször hallja az ember.~Hát újabb tíz nap múlva megint
 73   35       |               egy szobrász ecsetjére.~Hát még a közbeszőtt dalok!
 74   36       |            körömmel ragad a hajába.~– Hát te semmire való vén kandúr!
 75   37       |            menekültek meg tőle. Hanem hát a harkály nem pecsenyének
 76   37       |     agyonlőtte magát, s meghalt.~– De hát én mondom, hogy nem haltam
 77   37       |          Micsoda posthumus célokra?~– Hát arra a célra, hogy éhes
 78   37       |           Ugyan, kérem, legyen szíves hát legalább egyet azokból a
 79   39       |           versben, ki prózában – mert hát meg van ez a hely babonázva!~
 80   39       |             szoba van, az is kicsiny, hát még mikor kettő volt!),
 81   39       |             író koldulni szégyenlett.~Hát az bizony úgy élt meg, hogy
 82   40       |           nagyon kellene a szabadság; hát csak megvettem a jámbort.~
 83   40       |               szárnyára fogtok kelni. Hát azután csak idejöjjetek
 84   41       |          Engedelmet kérek, még nem. – Hát mikor? – Majd péntekre. (
 85   41       |           Hiszen nem vagyok én orvos! Hát mi? Zenész. No, akkor hát
 86   41       |             Hát mi? Zenész. No, akkor hát tudom már, hogy az a másik
 87   42       |                                    Ki hát az a Kakas Márton?~Jó idő
 88   42       |         hiszen hűséges dolgozótársam. Hát csak tartottam egy ideig
 89   42       |            boldogtalanná tenni.~– No, hát keljen fel innen, hadd üljek
 90   42       |              üljek én az asztalhoz.~– Hát aztán?~– Hát majd én írok
 91   42       |             asztalhoz.~– Hát aztán?~– Hát majd én írok ön helyett
 92   42       |               minden nyelven tudok.~– Hát akkor ismeri azt a könyvet,
 93   42       |             példányt elprenumerálnak; hát csak arra kérlek, hogy ezen
 94   42       |         Hiszen nagy szégyen is az, de hát legyen a szégyen az enyém.
 95   44       |             róla, hogy ez már katona.~Hát még ahhoz, hogy valaki katonatiszt
 96   44       |                hogy megyünk itt át? – Hát csak így, ni! – mondá Gózon,
 97   46       |            élclapok eltemették.~Pedig hát ez nem volt mese, hanem
 98   48,  I   |         lakosai. Mit jajgattok itten? Hát nincs-e Szeged városában
 99   48,  IV  |               szilárd, száraz földre.~Hát még éjszaka, midőn az örök
100   48,  V   |             lángjai lobognak – honnan hát ez a gyász, ezek a szomorú
101   49       |                 Dicsőséges nagy urak! Hát hogy vagytok?”~Az említett
102   49       |                 Dicsőséges nagy urak, hát hogy vagytok?…~Tudta, hogy
103   50       |              mintha W.-mal beszélne.~„Hát ami anekdotát elkezdtem,
104   50       |               No, ha ki nem találnád, hát felírom a megoldását egy
105   50       |           Végre előkérik a cédulát. – Hát biz az az első szó „Leck”.
106   51       |             kérés nélkül is adnék, de hát honnan jössz?~– Párizsból.~–
107   51       |                Párizsból.~– Hogyan?~– Hát csak gyalog.~– Mondták az
108   51       |              istállóért, egy lóért.~– Hát hol az a ló?~– Én vagyok
109   52       |               ön panaszának alapja?~– Hát az én panaszomnak az alapja
110   52       |            nem segítettek rajta.~– De hát mi okát adták az elutasító
111   52       |          bocsátották a szavazáshoz?~– Hát azt az okát adták, hogy
112   52       |               erős okuk volt rá, mert hát a törvény szava betöltendő.~(
113   52       |            lehetett megcáfolnom.~– De hát, az ég áldja meg, Kérdő
114   52       |           uram, ugyan minek is tréfál hát a törvénnyel? Mért íratja
115   53,  VIII|            sár és szemét undorító, de hát még egy egész tenger; egy
116   53,  VIII|            teljesítése függ össze.~De hát ki áll jót arról, hogy e
117   53,  VIII|         kacsák a maguk drága nótáját?~Hát először is azoknak a férfiaknak
118   53,  VIII|              a ruhájukra ragad.~Hanem hát Tisza Lajos az ilyen adomákat
119   54       |       egyszerre egy helyen nem lehet.~Hát még ha azt mondjuk, hogy
120   54       |            semmi más címe mint poéta.~Hát még mi? Csak poéta.~Hát
121   54       |               Hát még mi? Csak poéta.~Hát mit csinál egész nap?~Poétázik.~
122   54       |              van.~– Mi az a minden?~– Hát mindenféle.~– Mondj legalább
123   54       |             innen nem lehet leesni.~– Hát szerzett-e már valami szép
124   54       |       gondolni, hogy mit gyanítson?~– Hát, kérem alássan: faragott
125   55       |                tudod-e, mit tettél?~– Hát mit tettem? Kolozsvárra
126   55       |           nőrablás ellen van hozva.~– Hát ki mondja azt, hogy én raboltam?
127   55       |           nagy lármát csináltok érte, hát inkább visszaadom neki az
128   55       |              sem tudom, hogy mit tesz hát a vámpír?~– Hát az bizonyosan
129   55       |              mit tesz hát a vámpír?~– Hát az bizonyosan annyit jelenthet,
130   55       |            szerényen a lelkész.~– No, hát akkor én Jankó Jankó legyek,
131   55       |            volt, elvei nem voltak; de hát minek is az? Türelmes volt
132   55       |          pedig egészítse ki szinte.~– Hát mi baja azzal az országnak,
133   55       |               láttára teszik. Odainté hát magához a fickót, s mikor
134   56       |           theadrumra banko czedulaba. Hát maga csak theadrista? No,
135   56       |           bátorkodik igenis az lenni; hát ő viszont ki legyen szerencsés
136   58,  I   |        elsötétül, ha rágondolok, hogy hát mi ez mindössze is? Ez hát
137   58,  I   |            hát mi ez mindössze is? Ez hát a művészet netovábbja nálunk?
138   59       |               már ez veszett állapot. Hát én már most mitévő legyek?
139   59       |           vagy a Rákosról?~Ki játssza hát itt az én darabomat?!~Ráakadtam
140   59       |            Tudom, hogy meghúzások; de hát mire valók ezek a meghúzások?~–
141   59       |            füleimet ez a kérdés:~– De hát honnan ismeritek ti ezt
142   59       |               darabomról beszélnek.~– Hát igazán olyan pompás mulatság
143   59       |      fiszharmonika hangon.~– Szeretem hát.~– De miért nem bámulja
144   59       |           vízbe fojtani nem szabad.~– Hát mit tegyek? Azt várjam,
145   60       |           feneket kerít a dolognak.~– Hát aztán? Mi lett belőlük?~–
146   61       |          ingyen járt a portéka mellé.~Hát még ahol italt mértek? Ott
147   61       |              elégtétellel kérdezve:~– Hát a fidibus drága-e Macedóniában?~
148   61       |              kerül; az ördög győzi.~– Hát nem tudja Tukma uram, hogyan
149   62       |               elment maga utánanézni. Hát ott találja Jókai uramat,
150   62       |               a veszedelmes helyre?~– Hát csak azért feküdtem ide,
151   62       |               hogy ha mozdul a kutya, hát mindjárt észrevegyem.~*~
152   62       |            hullám fölött. Odaeveznek. Hát az evezőcsapásokra csak
153   62       |                Hozta Isten az urakat! Hát mi járatban vannak?~– De
154   62       |       csinálnak itt abban a kádban?~– Hát „jó minékünk itt laknunk”,
155   63       |             legalább a nyelvünk volna hát mívelt; pénzben úgyis szegények
156   63       |               bár tudományban volnánk hát gazdagok.~Beszéltek arról,
157   63       |            sem tudjuk, honnan vegyük, hát még a másik kettőt?~Ekkor
158   63       |               azt kérdezé tőle ekkor: hát azalatt miből fog maga élni?~–
159   66       |               kell ugyan vesznünk, de hát vesszünk el együtt és becsülettel.~
160   66       |               meghalni a hazáért.” – „Hát abban a tarisznyában mi
161   66       |            van?” – Egy kis sonka.” – „Hát abban a kulacsban?” – „Egy
162   70,  5   |               titkait fürkészi; hanem hát már egyszer ezt így rendelték
163   70,  6   |       veszekedni akar, az menjen ki!” Hát még ami lesz benne? Hát
164   70,  6   |               Hát még ami lesz benne? Hát még ami lehetne benne! De
165   70,  8   |                       GIRÓKUTI FERENC~Hát hazám legédesebb költőjét
166   71       |               körmünkre égett az idő, hát csak hirtelen; addig se
167   71       |          leánnyal már elkészültünk.~– Hát ez a sok Omodé hová legyen?
168   71       |           rendbe jövünk már valahogy. Hát ez kicsoda?~– Én Porcs vitéz
169   72,  I   |         magával korrespondeáljon. No, hát legyen meg ez is. Az üstökös
170   72,  I   |         háziúrnak, hogy ő meg küldjön hát fel egy öl fát, neki is
171   72,  I   |             hogyan főnek meg a rákok? Hát mikor a vízből kifogják
172   72,  I   |                mint a többi. Ha mese, hát mesd ketté; azt tartja a
173   72,  II  |            visszaadom.~És így tovább…~Hát nem volna-e ez pompás gazdálkodási
174   72,  II  |               duplex libelli dos est.~Hát még ha azt a legnagyobb
175   73       |          járni-kelni a világban? Csak hát a magáét hagyná itten már
176   74       |               tárgyra tért a beszéd: „Hát a szerszám merre van?” Mondák
177   74       |             franciára nem kell menni. Hát még a prímásinduló! És annak
178   75       |            publikum már most olvasson hát el egy csomó novellát, ha
179   75       |               meg a szerkesztőt, hogy hát ők már mit vétettek neki,
180   76       |          ember összecsapja a kezeit: „Hát nem ment kézhez a semmirevaló
181   76       |         legyen aztán az a meglepetés? Hát például: ősszel, mikor olyan
182   77       |        irtóztatóbb ennél a mondásnál. Hát már a túlvilágon is azzal
183   77       |              széna meg a zab?”~– Jaj! Hát a lábamat mi harapja? Egy
184   77       |                nagyon jó kedve volt. „Hát e kicsoda?”, kérdé ő mélysége. „
185   78       |          amennyit a színészethez; no, hát lódulj, délután itt legyen
186   79       |         felhívás a Pesti Holdvilágra. Hát ne hagyjon már bennünket
187   79       |              száz esztendeje után is; hát még aztán!~
188   80       |             excellenciád parancsolja, hát legyen: – ide kellene még
189   81       |              készpénzben 4635 forint, hát még a meggazdálkodott idő!
190   82       |               rajtavesztettek ~(1862)~Hát te bibast csóré!~Hogy a
191   82       |            mindig hideget találjatok!~Hát mit kerestetek ti Bécsbe?!~
192   82       |            kontrabontot kezdenyi, he?~Hát tik voltatok azsok a hazsaárulók,
193   82       |           Lajtán túl mentetek lopnyi? Hát itthony már nincs mit keresnyi
194   82       |             nincs mit keresnyi többé? Hát tik akartátok legelébb is
195   82       |            malacspecsenyít a világon.~Hát azstán bibast, ha már rajta
196   83       |         emberek, s így lehetne eszük; hát még azoknál, akik csinálva
197   83       |              milyeneket mond nekem!~– Hát milyeneket mond, kis leányom?~–
198   83       |       milyeneket mond, kis leányom?~– Hát olyanokat.~– De milyeneket?~–
199   83       |        játszom vele többet soha.~– De hát mért nem?~– Hát mikor azt
200   83       |            soha.~– De hát mért nem?~– Hát mikor azt kérdeztem tőle,
201   83       |             mikor azt kérdeztem tőle, hát te Ottó, mi fogsz lenni,
202   83       |              fogsz lenni, ha megnősz? Hát azt felelte nekem, hogy
203   84       |              a valami.~Hogy lehet ez? Hát úgy lehet, hogy tizennégy
204   84       |            emberi türelmen! – „Jöjjön hát be!” – hangzott a harmadik
205   84       |             találja az adóhátralékát, hát fizesse meg legalább felét.~–
206   84       |            szomorú állapotomat.~– No, hát fizesse meg egynegyedét.~–
207   84       |             szomorú állapotomat.~– De hát akármit, azt; de valami
208   84       |         szomorú állapotomat.~– Menjen hát a mennydörgő mennykőbe!
209   85       |         lehetett, mondván ekképpen:~– Hát mért nem beszél úgy, ahogy
210   86       |          hiszi, hogy az bajusz; pedig hát az egy olyan extra orgánum,
211   87       |                azért, mert európai.~– Hát aztán milyen ruhája volt
212   87       |              cimpáját is hasogatta.~– Hát teát isznak-e ott?~– Az
213   87       |             fokú hő nap rámosolyog.~– Hát költők vannak-e még keleten? –
214   88,  I   |               mindazon dohogott, hogy hát ez a célja a nemzeti színháznak,
215   88,  I   |  lábfintorgatásokkal töltsék be? Hogy hát mit gyarapodik ezzel a nemzeti
216   88,  II  |            uram csak azután tudja meg hát, hogy nem a feleségébe szerelmes
217   88,  III |       ábrándozó pacsirta dalával.~No, hát ilyenforma az opera!~Zártszékembe
218   88,  V   |             kérdezém szomszédomtól:~– Hát remélhető-e, hogy lesz Szerdahelyiből
219   88,  VII |            elvihetem a színházba. No, hát most éppen ideje volt. Elvittem
220   88,  VII |             csak nem árthat meg neki.~Hát, kedves szerkesztő barátom,
221   88,  VII |          tőlem az én öcsém.~– Bornyú; hát nem vetted ki eddig a beszédből?
222   88,  VIII|            volna Kallós uramnak, hogy hát tessék csak visszamenni
223   88,  VIII|              azt mondaná neki: „Nini, hát kend nem halt meg, Sas uram?
224   88,  VIII|             halt meg, Sas uram? Igyék hát kend is egy pohár bort!”
225   88,  VIII|           rossz csizmadiát játszanak, hát én végig nem nézem ám a
226   88,  XI  |               a kritikusok lehetnének hát nyájasabbak, hogy ne fogadnának
227   89,  II  |               megy, megtudja, hogy mi hát az „igazi kereszt!”~
228   89,  V   |               vita nélkül. Honnét van hát, hogy a bécsi hírlapok ily
229   89,  V   |              ottani habituéktől, hogy hát hírlapírók szoktak-e idejárni? „
230   89,  V   |           évenkint 200 ezer frtig.~De hát ki téríti ezt meg? Ki fedezi
231   89,  VIII|         ernyedetlenül miértünk. Pedig hát mi neki Hecuba? Mikor megtudta
232   89,  XIII|         Ebédeltél te már?” – „Nem én! Hát te?” – „Én sem.” Sebaj!
233   89,  XIII|               nagy grippével. – Hanem hát – megéri!~