bold = Main text
      Rész,  Fejezet                                              grey = Comment text

 8001   70,  12   |                    dicsőség is egyik fő célja a futásnak.~Egy-kettő szinte
 8002   70,  12   |                      s számozott széket nyert a négy szfinx őrzötte palotában,
 8003   70,  12   |                       egész világon, csakhogy a világ nem fogad nekik szót.~
 8004   70,  12   |                       szót.~Van, akit közülök a Bethel szentelt őrévé tett
 8005   70,  12   |                   Melpomene, s ez is jutalom; a mennyek kulcsa van kezében.~
 8006   70,  12   |                mennyek kulcsa van kezében.~De a legszebb, legjobb, legbölcsebb
 8007   70,  12   |                     az olympi küzdelemben: őt a múzsák boldog emberré tevék.~
 8008   70,  12   |                  unicis sabinis.”~Ő nyerte el a tíz között a legmagasabbra
 8009   70,  12   |                      Ő nyerte el a tíz között a legmagasabbra tűzött koszorút.~
 8010   70,  12   |                       tűzött koszorút.~S amíg a többiek folyton-folyvást
 8011   70,  12   |                        Addig Degré föltalálta a pieridák berkében azt a
 8012   70,  12   |                       a pieridák berkében azt a boldog helyet, ahol a filoméla
 8013   70,  12   |                     azt a boldog helyet, ahol a filoméla fészket rak, s
 8014   70,  12   |                       prenumeránsokat csaljon a lépre.~„Beatus ille!”~
 8015   70,  13   |                  Bezzeg jó volna most, ha ezt a nagy férfiút is per „barátunk”
 8016   70,  13   |                      lenne ez ránk nézve mind a földön, mind az égben; a
 8017   70,  13   |                      a földön, mind az égben; a földön a Honra, az égen
 8018   70,  13   |                       mind az égben; a földön a Honra, az égen az Üstökösre
 8019   70,  13   |                   műveikkel kivívták maguknak a halhatatlanságot. Igen,
 8020   70,  13   |                 milyen halhatatlanságot? „Itt a bökkenő”– mondja Hamlet.
 8021   70,  13   |                     hüvelyes vetemény, akinek a külső hüvelye csak addig
 8022   70,  13   |                  télire eltétetik, akkor csak a borsóként bennrejlő szellem
 8023   70,  13   |                       velős felszólalásaikkal a Capitoliumot megmentették.~
 8024   70,  13   |                      E toll védelmezi most is a Vatikánt mindenki ellen,
 8025   70,  13   |                    ellen, az eretnekek ellen, a pogányok és zsidók ellen,
 8026   70,  13   |                     pogányok és zsidók ellen, a hitetlen újságírók ellen,
 8027   70,  13   |                     hitetlen újságírók ellen, a vörös herceg ellen, a francia
 8028   70,  13   |                  ellen, a vörös herceg ellen, a francia védsereg ellen,
 8029   70,  13   |                       védsereg ellen, sőt még a nagytiszteletű Palásthy
 8030   70,  13   |                    szigorral sújtja különösen a profánus magyar írókat,
 8031   70,  13   |                     ezen klasszikus mintájára a Csokonai Karnyónéjában foglalt
 8032   70,  13   |                      Mantuja! ~Non procul est a Genuja; ~Scit jam dominatio
 8033   70,  13   |                 dominatio tuja: ~Merre nyílik a kapuja?”~mely latin versek
 8034   70,  13   |              részesülvén, már-már leszorítják a magyar poétákat a Helikonról.
 8035   70,  13   |                 leszorítják a magyar poétákat a Helikonról. Úgy kell nekik.
 8036   70,  13   |                    Úgy kell nekik. Lonkay még a síron túl is anatémával
 8037   70,  13   |                      nagyon megérdemlette azt a büntetést, hogy meglőtték,
 8038   70,  13   |                       Hiszen világos is, hogy a színész nem hal, hanem hús.~
 8039   70,  13   |                  egész új zsáner szaporította a magyar literatúrát; e zsáner
 8040   70,  13   |                  magyar literatúrát; e zsáner a „Péterfillér irodalom”.
 8041   70,  13   |                 gyűjteménye az Idők Tanújában a capite kinyomattatik. A
 8042   70,  13   |                       a capite kinyomattatik. A Péterfilléreket, hajh, Merode
 8043   70,  13   |                   zuávjai menten beisszák, de a szép mondatok gyűjteménye
 8044   70,  13   |              tanúságául azon Időnek, amelyben a lelkes hazafiak még pénzt
 8045   70,  13   |                      még pénzt is mellékeltek a verseikhez, amiket beküldtek
 8046   70,  13   |                 keblén amaz érdemjel, mely őt a Gergely-rend lovagjává teszi,
 8047   70,  13   |                   lovagjává teszi, s felhívja a szaracénok elleni harcra.
 8048   70,  13   |                      szinte kivívták maguknak a túlvilági halhatatlanságot;
 8049   70,  13   |                     az övé meg van toldva még a túlvilágon innen is három
 8050   71        |                                               A három Csák ~(Históriai álom)~
 8051   71        |                       Egyet kifelejtett Dante a pokolbeli mulatságok közül:
 8052   71        |                   pokolbeli mulatságok közül: a „pályadrámák és vígjátékok
 8053   71        |                      Ixion malomkereke? Ehhez a kegyetlenkedéshez képest.~
 8054   71        |                       Van-e torony, ami ennek a magasságával felérjen? Vétek
 8055   71        |                   végigélvezni egyhuzamban! S a végén még azt is elmondani,
 8056   71        |                   most visel az ember.~Hárman a pályadrámák közül egy és
 8057   71        |                       Károly vetélytársa volt a darab hőse; ugyanazon mellékszemélyzettel;
 8058   71        |                 Károly, Jordán lovag, Zách és a többi; csak azzal az ártatlan
 8059   71        |                       különbséggel, hogy mind a háromban mind valamennyi
 8060   71        |                      szerelmes kalandor volt, a másikban rablólovag, a harmadikban
 8061   71        |                        a másikban rablólovag, a harmadikban szabadsághős;
 8062   71        |                  csapodár, vén lator; egyszer a királyleánynak fogadott
 8063   71        |               harmadszor feleséges ember, aki a feleségét megcsalja a más
 8064   71        |                     aki a feleségét megcsalja a más leánya szép szemeiért;
 8065   71        |                       szép szemeiért; ugyanaz a Porcs vitéz egyiknél hajthatatlan
 8066   71        |                       meg-meg szerelmes kópé. A királyleány egyszer Csákba,
 8067   71        |                       egyszer Csákba, másszor a kisebbik Omodé fiúba, harmadszor
 8068   71        |                   egyik darabban megöltek, az a másikban még most is él;
 8069   71        |              elmondott ékes kádenciákban, azt a másik nem restelli megint
 8070   71        |                    nem tudok. Kezdtem kijönni a türelmemből.~– Engem ne
 8071   71        |                   szörnyen állt az égnek mind a két bajusza vége.~– Én vagyok
 8072   71        |                     Máté.~– Ön akarja elvenni a királyleányt?~– Nem, instálom,
 8073   71        |                      egy másik balkézre is.~– A királyleányt én akarom elvenni –
 8074   71        |                   akarom elvenni – szólt bele a másik Csák.~– Istentelenség! –
 8075   71        |                      Istentelenség! – kiáltja a harmadik –, mit nem fognak
 8076   71        |                   menni, leányom, Erzsi?~– Én a Csák bácsit választom. Nem
 8077   71        |                     bácsit választom. Nem azt a borzas szakállút, hanem
 8078   71        |                   borzas szakállút, hanem ezt a másikat, ni.~– Nekem biz
 8079   71        |                      másikat, ni.~– Nekem biz a nem kell – szól a másik
 8080   71        |                   Nekem biz a nem kell – szól a másik Erzsébet –, mert én
 8081   71        |                   hogy ahhoz adjanak – sipíta a harmadik –; nekem van itten
 8082   71        |                    ordítá az egyik Csák. – Én a magamét megöletem.~– A’
 8083   71        |                     Én a magamét megöletem.~– A’ bizony jó lesz, így leghamarább
 8084   71        |                    leghamarább átesünk rajta.~A leánnyal már elkészültünk.~–
 8085   71        |                    már elkészültünk.~– Hát ez a sok Omodé hová legyen? Vannak
 8086   71        |                   apjuk? Mit csináljunk ezzel a sok ifjú úrral?~– Én elűzöm
 8087   71        |                  elszaladok előlük! – dörmögé a másik.~– Meg kell őket ölni –
 8088   71        |                       ölni – szólt flegmatice a harmadik.~– Nagyon jól van,
 8089   71        |                  Omodé fekszik már és nem jár a láb alatt. Majd csak rendbe
 8090   71        |                      egyik.~– Nem igaz – szól a másik a föld alól –, én
 8091   71        |                       Nem igaz – szól a másik a föld alól –, én már meghaltam.~–
 8092   71        |                       Elmégy, semmirevaló! Az a másik már szépen meghalt,
 8093   71        |                       lesz, az beszéljen majd a száz arany jutalomról.~Elébb
 8094   71        |              lekaszabolgatták, hogy rajtuk és a súgón kívül senki se maradjon
 8095   71        |                       kívül senki se maradjon a színpadon, akkor aztán nekizúdultak
 8096   71        |                      egymásnak: az egyik Zách a csatában vitézül elhullott,
 8097   71        |                   csatában vitézül elhullott, a másik Róbert Károlytól amnesztiát
 8098   71        |                amnesztiát kért, és kapott is; a harmadik pedig egy egérfogóba
 8099   71        |                       Károlyt, s rázuhintotta a csaptatót, s mikor ott a
 8100   71        |                      a csaptatót, s mikor ott a király és az egész situe-je
 8101   71        |                  koronáját, s maga elsüllyedt a színpad alá; úgyhogy végtére
 8102   71        |                  végtére sem maradt ott egyéb a három Csákból, mint Róbert
 8103   71        |                    Annak pedig nem ítélem oda a száz aranyat.~
 8104   72,  I    |                                        I.~Azt a furcsaságot már megértük,
 8105   72,  I    |                   üstökös úgyis felfordította a világot. Tehát, kedves öcsém,
 8106   72,  I    |                     Márton.~Azt mondják, hogy a prágai városház tornyának
 8107   72,  I    |                   hanem annak az ötödiknek az a tulajdonsága, hogy aki az
 8108   72,  I    |                 apjának nem igazi fia, az ezt a baglyot nem láthatja. Ott
 8109   72,  I    |                   azért minden ember, aki ezt a mesét tudja, megesküszik
 8110   72,  I    |                    színháznak neveznek: ennek a baglyaival azonban megfordítva
 8111   72,  I    |                       azonban megfordítva van a dolog, mint a prágai toronynál.
 8112   72,  I    |                 megfordítva van a dolog, mint a prágai toronynál. Aki ezekből
 8113   72,  I    |                    meri őket látni.~Van ennek a színháznak egy nagy operája:
 8114   72,  I    |                    nagy operája: ej haj… stb. A nagy Széchenyi mondott egyszer
 8115   72,  I    |                      de félmunkában kifogyott a költsége, s aztán ezt a
 8116   72,  I    |                       a költsége, s aztán ezt a verset írta a falára:~„Hájzer
 8117   72,  I    |                       aztán ezt a verset írta a falára:~„Hájzer baun iz
 8118   72,  I    |                       falára:~„Hájzer baun iz a grósze Luszt ~Ich aber armer
 8119   72,  I    |                       szu fil kuszt…”~Látod-e a baglyot, Márton? Ugye, hogy
 8120   72,  I    |                   hazafiak vagyunk.~Van ennek a színháznak holmi drámája
 8121   72,  I    |                     aki untalan szollicitálta a fejedelmet azért, hogy nagy
 8122   72,  I    |                 gráciám felől.” Egyszer aztán a szegény nemes fogta a macskáját,
 8123   72,  I    |                   aztán a szegény nemes fogta a macskáját, bezárta egy üres
 8124   72,  I    |                        s nem adott neki enni. A macska ordított, nyivákolt,
 8125   72,  I    |                     Egyszer aztán megsokallta a macska a tréfát, s megdöglött:
 8126   72,  I    |                    aztán megsokallta a macska a tréfát, s megdöglött: a
 8127   72,  I    |                       a tréfát, s megdöglött: a szegény ügyes-bajos ekkor
 8128   72,  I    |                       Sire, ettől döglött meg a macskám.”~Látod-e a baglyot,
 8129   72,  I    |                       meg a macskám.”~Látod-e a baglyot, Márton? Nem látod?
 8130   72,  I    |                       sem látom.~Vannak ennek a színháznak drámaírói és
 8131   72,  I    |                       egy-kettő szívére venné a prédikációt, a többi aztán
 8132   72,  I    |                  szívére venné a prédikációt, a többi aztán könnyebben vihetné
 8133   72,  I    |                 könnyebben vihetné magasabbra a kamatot.~Te persze nem érted,
 8134   72,  I    |                    nem érted, hogy miről szól a mese? Én sem értem.~A bírálók
 8135   72,  I    |                    szól a mese? Én sem értem.~A bírálók és drámaírók hajdan
 8136   72,  I    |                  hajdan invitálva voltak ebbe a házba, most ott kinn tágasabb
 8137   72,  I    |                   fakereskedő háziúr felizent a padlásszobájában lakó poétához,
 8138   72,  I    |                    napra kell, míg kiolvassa; a poéta azt izente vissza
 8139   72,  I    |                       poéta azt izente vissza a háziúrnak, hogy ő meg küldjön
 8140   72,  I    |                   érted? Elmehetsz.~Van ennek a színháznak egy igazgató-bizottmánya:
 8141   72,  I    |           igazgató-bizottmánya: hm, hajh stb… A krími háború alatt egy francia
 8142   72,  I    |                   Silistriában. Jöttek azután a városon keresztül mindenféle
 8143   72,  I    |                  mindegyik megpihent, azalatt a hadtest törzsorvosa kúra
 8144   72,  I    |                    törzsorvosa kúra alá vette a beteg vitézt a maga rendszere
 8145   72,  I    |                      alá vette a beteg vitézt a maga rendszere alapján.
 8146   72,  I    |                lefektette, és odábbment; jött a másik hadtest, annak az
 8147   72,  I    |             homeopatha volt, az földhöz verte a decoctumos üvegeket, adott
 8148   72,  I    |                     felültette, és odábbment; a harmadik corps felcsere
 8149   72,  I    |                       vérbőségnek tulajdonítá a baját, eret vágott rajt,
 8150   72,  I    |                    vágott rajt, s ment odább; a negyedik hydropatha volt,
 8151   72,  I    |                   megizzasztotta s odábbment; a hatodik delejező volt, megmagnetizálta,
 8152   72,  I    |                    masírozott odább; utoljára a páciens megharagudott, felkelt
 8153   72,  I    |                     felkelt az ágyból, kiment a napra, s a napmelegtől meggyógyult
 8154   72,  I    |                     ágyból, kiment a napra, s a napmelegtől meggyógyult
 8155   72,  I    |                   Ugye hogy nem?~Vannak ennek a színháznak nagyságos patrónusai:
 8156   72,  I    |                 egyszeri spanyol grand kiment a mezőre, s meglátva ott egy
 8157   72,  I    |                     én megengedem neked, hogy a társaságomban ebédelj.”
 8158   72,  I    |                       társaságomban ebédelj.” A jámbor paraszt megörült
 8159   72,  I    |                       jámbor paraszt megörült a nagy tiszteletnek, odavitte
 8160   72,  I    |                   nagy tiszteletnek, odavitte a sajtját, s mély deferenciával
 8161   72,  I    |                     maga enni sem mert belőle a nagy tisztelet miatt: utoljára
 8162   72,  I    |                 Tandarida rididom. Azt mondja a magyar nóta.~Van azután
 8163   72,  I    |                 magyar nóta.~Van azután ennek a színháznak egy mindig zúgolódó
 8164   72,  I    |               közönsége: hm, haj stb… Egyszer a nagy Széchenyi elbeszélte:
 8165   72,  I    |                  elbeszélte: hogyan főnek meg a rákok? Hát mikor a vízből
 8166   72,  I    |                  főnek meg a rákok? Hát mikor a vízből kifogják őket, s
 8167   72,  I    |                    kifogják őket, s behányják a kosárba, akkor zúgolódnak,
 8168   72,  I    |                cudarság, ez malícia így bánni a szegény rákokkal, ez nekünk
 8169   72,  I    |                     sem tetszik.” Akkor aztán a szakácsné berakja őket a
 8170   72,  I    |                      a szakácsné berakja őket a fazékba, s vizet tölt rájuk,
 8171   72,  I    |                       rájuk, erre felvidulnak a rákok: „No, hála Istennek,
 8172   72,  I    |                 vagyunk, hiába, csak boldogok a rákok!” A szakácsné aztán
 8173   72,  I    |                       csak boldogok a rákok!” A szakácsné aztán tüzet rak
 8174   72,  I    |                     szakácsné aztán tüzet rak a fazék mellé, a víz elkezd
 8175   72,  I    |                      tüzet rak a fazék mellé, a víz elkezd melegedni. A
 8176   72,  I    |                       a víz elkezd melegedni. A rákok magukon kívül vannak
 8177   72,  I    |                    boldog publikum több, mint a rák?” A víz azonban mindjobban
 8178   72,  I    |                   publikum több, mint a rák?” A víz azonban mindjobban kezd
 8179   72,  I    |                  lassankint kezdik észrevenni a rákok, hogy nem jól megy
 8180   72,  I    |                      rákok, hogy nem jól megy a dolog, már süti az oldalukat
 8181   72,  I    |                  dolog, már süti az oldalukat a fazék: „Baj van! Veszélyben
 8182   72,  I    |                   fazék: „Baj van! Veszélyben a rákok!” Ekkor elhúzza a
 8183   72,  I    |                       a rákok!” Ekkor elhúzza a fazekat a szakácsné a tűztől,
 8184   72,  I    |                       Ekkor elhúzza a fazekat a szakácsné a tűztől, hogy
 8185   72,  I    |                 elhúzza a fazekat a szakácsné a tűztől, hogy ne forrjon
 8186   72,  I    |                       forrjon olyan hirtelen, a rákok ismét magukhoz térnek: „
 8187   72,  I    |                       Rákok, ne csüggedjetek! A veszély jobbra fordult már,
 8188   72,  I    |                   veszély jobbra fordult már, a rákoknak nem szabad elveszni”;
 8189   72,  I    |                rákoknak nem szabad elveszni”; a szakácsné azután megint
 8190   72,  I    |                      tolja, hol kijjebb húzza a fazekat a tűz körül, a jámbor
 8191   72,  I    |                       kijjebb húzza a fazekat a tűz körül, a jámbor rákokat
 8192   72,  I    |                  húzza a fazekat a tűz körül, a jámbor rákokat aszerint
 8193   72,  I    |                egyszer aztán azt veszik észre a rákok, hogy egészen veresre
 8194   72,  I    |                      semmit? Mese ez is, mint a többi. Ha mese, hát mesd
 8195   72,  I    |                    hát mesd ketté; azt tartja a közmondás.~
 8196   72,  II   |                      támadt. No, csak ne vágj a szavamba! Engedd elmondanom
 8197   72,  II   |                    hogy miként jöttem rá erre a jó gondolatra?~Tehát legelébb
 8198   72,  II   |                  kezdem, hogy korunk jelszava a takarékosság, a gazdálkodás.
 8199   72,  II   |                      jelszava a takarékosság, a gazdálkodás. Nagyon szép
 8200   72,  II   |                   szükségük van rá.~Tudod azt a jó szokást, ugyebár, hogy
 8201   72,  II   |                   elkéri kölcsön kiolvasásra, a jó barát, ha elolvassa,
 8202   72,  II   |               imádottjával meg ne ismertesse, a kisasszony is elolvassa,
 8203   72,  II   |                  közli azt kebelbarátnéjával, a kebelbarátné, ha átment
 8204   72,  II   |                      ha átment rajta, elviszi a nagynénjének, a nagynéne
 8205   72,  II   |                       elviszi a nagynénjének, a nagynéne elhíreszteli a
 8206   72,  II   |                       a nagynéne elhíreszteli a penzionátus kapitány úrnak,
 8207   72,  II   |                   naponkint együtt tartlizik, a kapitány úr megmutatja a
 8208   72,  II   |                      a kapitány úr megmutatja a szomszéd falubeli tiszttartónak,
 8209   72,  II   |                     hozzá, az átviszi magával a szomszéd faluba, ott rendre
 8210   72,  II   |                      faluba, ott rendre járja a zsindelyes házakat mind;
 8211   72,  II   |                   ünnepek alkalmával meglátja a légatus, elkéri kölcsön,
 8212   72,  II   |                       ott felejti, megtalálja a korcsmáros, s az aztán minden
 8213   72,  II   |                      elolvastatja sorban, míg a sokat szenvedett kötet salátává
 8214   72,  II   |            elejét-hátulját elvesztve, elvégre a szolgálók kezébe kerül,
 8215   72,  II   |                      rajta.~Ez adta nekem azt a pompás eszmét, amit most
 8216   72,  II   |                       Vajon nem lehetne-e ezt a könyvgazdálkodási rendszert
 8217   72,  II   |                   könyvgazdálkodási rendszert a mai takarékos időkben mindennemű
 8218   72,  II   |            csináltatna magának frakkot, mikor a szomszédjáét elkérheti kölcsön?
 8219   72,  II   |                       Amikor az egyik kimegy, a másik otthon marad, a szobában
 8220   72,  II   |                 kimegy, a másik otthon marad, a szobában nincs rá szüksége.~
 8221   72,  II   |                krinolinnal? Sorba viselhetnék a kisasszonyok, asszonyságok,
 8222   72,  II   |                     Milyen szépen lehetne ezt a textust mindenféleképpen
 8223   72,  II   |                         Ugyan kérem ássan ezt a könyvet kölcsön, majd ha
 8224   72,  II   |                     szépen, kedves urambátyám a négy ökrét meg az ekéjét
 8225   72,  II   |                     szépen, édes asszonynéném a svájci tehenét kölcsön,
 8226   72,  II   |                      kérem édes szomszéd uram a lovát, kocsiját kölcsön,
 8227   72,  II   |                        majd ha megjártam vele a debreceni vásárt, visszaadom.~–
 8228   72,  II   |                   Ugyan kérem édes komámuram, a sarkantyús csizmáját kölcsön,
 8229   72,  II   |                       majd ha kilyukasztottam a talpát, visszaadom.~– Ugyan
 8230   72,  II   |                      kérem édes nemzetes uram a décbundáját kölcsön, majd
 8231   72,  II   |                      kérem édes nagy uram ezt a tál hurkát kölcsön, majd
 8232   72,  II   |                   átolvastam visszaadom (t.i. a tálat).~– Ugyan kérem édes
 8233   72,  II   |                      kérem édes öcsém asszony a szakácsnéját kölcsön, majd
 8234   72,  II   |               szappant, majd ha kimostam vele a ruhámat, visszaadom.~– Ugyan
 8235   72,  II   |                      majd ha kisütöttem benne a fánkot, visszaadom.~– Ugyan
 8236   72,  II   |                      majd ha kiszedtem belőle a krumplit, visszaadom.~–
 8237   72,  II   |                      édes tekintetes uram ezt a házat kölcsön, majd ha kilaktam,
 8238   72,  II   |               tiszteletes úr egy pár harangot a szomszéd falu számára kölcsön,
 8239   72,  II   |                        majd ha leszállítottam a gabonámat Zimonyba, ott
 8240   72,  II   |                     majd ha megőrlöttem rajta a búzámat, visszaadom.~– Ugyan
 8241   72,  II   |       hasonlatosképpen lehetne úgy alkalmazni a dolgot, hogy frakkot, bundát,
 8242   72,  II   |                 bizonyos részarányos számnál; a többi azoktól kérné kölcsön.
 8243   72,  II   |                       minden használati tárgy a maga hivatását, mert valamint
 8244   72,  II   |               hivatását, mert valamint az áll a tézis, hogy a könyv hivatása
 8245   72,  II   |                 valamint az áll a tézis, hogy a könyv hivatása az, hogy
 8246   72,  II   |                       olvassák, hasonlóul áll a másik is; „a bunda hivatása
 8247   72,  II   |                    hasonlóul áll a másik is; „a bunda hivatása az, hogy
 8248   72,  II   |                       dos est.~Hát még ha azt a legnagyobb luxusartikulust:
 8249   72,  II   |                visszaadom.” Az volna még csak a profit!!!~
 8250   73        |                  Szerkesztő úr! Ismeri ön azt a mondát arról a hajdankori
 8251   73        |                  Ismeri ön azt a mondát arról a hajdankori bűvészről, aki
 8252   73        |               tapsolva, mámoros önfeledéssel; a bűbájos vitte őket ki magával
 8253   73        |                 bűbájos vitte őket ki magával a városból, azok mind tódultak
 8254   73        |                     előttük egy meredek hegy, a bűvhegedűs oda is becsalta
 8255   73        |              bűvhegedűs oda is becsalta őket: a jámbor emberek mind bementek
 8256   73        |                  lejtve, táncolva, szökellve, a hegy összezáródott mögöttük:
 8257   73        |                  hallottam, ott voltam én is: a bűbájos megint eljött, engem
 8258   73        |             ünnepnapon, hogy hangverseny lesz a színházi nyugdíjintézet
 8259   73        |                      fognak innen szabadulni. A színház tömve van, egyik
 8260   73        |                színház tömve van, egyik ember a másik hátán, mint valami
 8261   73        |          négerszállító hajóban. Egyik kérdezi a másiktól: fog-e Liszt most
 8262   73        |                    Most eleven zongorája van, a hajdani lelketlen fabillentyűk
 8263   73        |                       óriási hangszer, melyen a nagy mester szellemujjaival
 8264   73        |                   játszik.~Ott láttam őt ülni a nagy koszorúzápor között,
 8265   73        |                     nagy koszorúzápor között, a vershófuvatagban, mint egy
 8266   73        |                     tudom én, milyenek voltak a koszorúk és a versek? Én
 8267   73        |                 milyenek voltak a koszorúk és a versek? Én csak őt láttam,
 8268   73        |                       szemeimet levenni róla. A nagy földi lárma, emberi
 8269   73        |                 emberi kiabálás után, mellyel a közönség magát a nagy bűbáj
 8270   73        |                      mellyel a közönség magát a nagy bűbáj ellen biztosítani
 8271   73        |                       biztosítani törekedett, a nagy mester egy intésére
 8272   73        |                 felnyíltak e hallgató szemek, a kéz egy halk intésére valami
 8273   73        |            zsámolyánál, aki áldó kézzel mutat a föld felé, s hallgatja a
 8274   73        |                      a föld felé, s hallgatja a csecsemőgyermek gondolatjait,
 8275   73        |                       s mindez ott volt annak a bűvésznek az arcán, látható
 8276   73        |                      mosolyában… Most elmúlik a mosolygás, felhők vonulnak
 8277   73        |                      felhők vonulnak az égre, a napsugár eltűnik a hegyek
 8278   73        |                      égre, a napsugár eltűnik a hegyek mögé, hideg szél
 8279   73        |                       hideg szél fuvall végig a tájon: úgy fázom, és köpönyegem
 8280   73        |                     köpönyegem otthon maradt, a távoli villám felderíti
 8281   73        |                       távoli villám felderíti a tájat, a zápor zuhog, a
 8282   73        |                     villám felderíti a tájat, a zápor zuhog, a vihar rázza
 8283   73        |                       a tájat, a zápor zuhog, a vihar rázza az ablaktáblákat,
 8284   73        |                       rázza az ablaktáblákat, a mennydörgés rengeti a reszkető
 8285   73        |          ablaktáblákat, a mennydörgés rengeti a reszkető föld fundamentomait,
 8286   73        |                 reszkető föld fundamentomait, a viharból, mennydörgésből
 8287   73        |                  zokog anyja koporsója előtt, a halotti ének beleszól, mélán,
 8288   73        |                   beleszól, mélán, bánatosan, a mennyekben fennkölt kardalok
 8289   73        |                      földről eltávozó lelket; a földön pedig a hideg szél
 8290   73        |               eltávozó lelket; a földön pedig a hideg szél kerget egy árva
 8291   73        |                 senkije és semmije, aki előtt a kietlen végtelenség, melyen
 8292   73        |                   kietlen végtelenség, melyen a sötét zivatar dörögve zúdul
 8293   73        |                  teljes kép tárul újra elénk: a boldog szerelem képe; szeret
 8294   73        |                 szerelem képe; szeret minden: a nap a földet, mely mosolyától
 8295   73        |                    képe; szeret minden: a nap a földet, mely mosolyától
 8296   73        |                   egymást; virágillat szereti a szellőt, tavaszi lomb a
 8297   73        |                       a szellőt, tavaszi lomb a patakot, csendes tó vize
 8298   73        |                      patakot, csendes tó vize a benne meglátszó felhőket,
 8299   73        |                 meglátszó felhőket, zöld moha a hideg sziklát, madárka párját,
 8300   73        |                   döngése, lepke szárnya veri a bűvharmóniához a taktust,
 8301   73        |                 szárnya veri a bűvharmóniához a taktust, belesusognak a
 8302   73        |                       a taktust, belesusognak a fák is, s azok a kis kék
 8303   73        |                 belesusognak a fák is, s azok a kis kék virágok lelógó csengetyűikkel
 8304   73        |              csengetyűikkel úgy csengenek, ha a szerelmes szél megfújja
 8305   73        |              szerelmes szél megfújja őket, és a szív úgy dobog, egyszerre
 8306   73        |                     ott is harmónia van… S ez a boldog, édes ábránd ott
 8307   73        |                  boldog, édes ábránd ott volt a bűvész arcában és a zene
 8308   73        |                      volt a bűvész arcában és a zene keresztül-kasul járt
 8309   73        |                        Ha most tetszett volna a bűvésznek, bezárhatta volna
 8310   73        |                    bezárhatta volna mögöttünk a hegyet, sohasem jöttünk
 8311   73        |                       még ez mind csak tréfa: a mester arca ismét változik,
 8312   73        |                   ismét változik, újra idomul a világ; nagy országrendítő
 8313   73        |                    eszmék születnek új létre, a lelkesült tömegek robaja
 8314   73        |                paripák szilaj dobogása vegyül a zenébe, egyes hangok, mint
 8315   73        |                  támasztó szava, riadnak bele a csodás hangzűrbe, az ember
 8316   73        |                  halálát, csak egy képet lát, a dicső csatamezőt az egymásba
 8317   73        |                   egymásba rohanó tömegekkel, a felvert port nehéz felhőivel,
 8318   73        |                 felvert port nehéz felhőivel, a vérpatakokkal, ott hallja
 8319   73        |                     vérpatakokkal, ott hallja a harcosok ordítását, a kardok
 8320   73        |                  hallja a harcosok ordítását, a kardok csengését, a csatakürt
 8321   73        |                ordítását, a kardok csengését, a csatakürt buzdító harsogásait,
 8322   73        |                harsogásait, amint rohan előre a csaták hőse, nekieresztett
 8323   73        |                     kiáltanunk: előre azokkal a zászlókkal! Ne hagyjátok
 8324   73        |                  zászlókkal! Ne hagyjátok azt a hőst ott! Előre, előre!…
 8325   73        |                         Hasztalan, hasztalan. A bűvész felindult arcfénye
 8326   73        |                    lassan összeroskad, kihull a kard a kézből, kifoly a
 8327   73        |                    összeroskad, kihull a kard a kézből, kifoly a vér a sebből
 8328   73        |                       a kard a kézből, kifoly a vér a sebből a lovag lehull
 8329   73        |                   kard a kézből, kifoly a vér a sebből a lovag lehull a
 8330   73        |                 kézből, kifoly a vér a sebből a lovag lehull a földre, a
 8331   73        |                       a sebből a lovag lehull a földre, a zászló betakarja
 8332   73        |                      a lovag lehull a földre, a zászló betakarja arcát:
 8333   73        |                       zászló betakarja arcát: a csatának vége van már; ősz
 8334   73        |                  melódia szólal meg utoljára; a késői kor költői éneke ez
 8335   73        |                       megsiratott hősről, meg a sírból kinőtt hangabokron
 8336   73        |                       és az éjféli szél, mely a halottakat költögeti, az
 8337   73        |                    amitől mind bánatra hajlik a fejök. A bűvész alakja alig
 8338   73        |                       bánatra hajlik a fejök. A bűvész alakja alig látszik
 8339   73        |               elfeledni.~Szerkesztő úr, ez ám a bűvészet, nem Boscóé; Bosco
 8340   73        |                 megint visszaadta; ha elkérte a zsebórát, ha megtörte a
 8341   73        |                       a zsebórát, ha megtörte a mozsárban, ha kilőtte a
 8342   73        |                       a mozsárban, ha kilőtte a puskából, megint egész zsebóra
 8343   73        |                 elszedte az egész közönségtől a szíveket, összetörte, s
 8344   73        |                       szív nélkül járni-kelni a világban? Csak hát a magáét
 8345   73        |              járni-kelni a világban? Csak hát a magáét hagyná itten már
 8346   74        |                       Engedje meg, hogy erről a jó öreg hegedűsről hadd
 8347   74        |                      Hiszen úgyis olyan kevés a distancia közöttünk, amióta
 8348   74        |                   distancia közöttünk, amióta a cigányok jó nagy mértékben
 8349   74        |                       kategóriában, különösen a vidéki közönség előtt, melynek
 8350   74        |                       egymás után következünk a cigányok mellett: néha nem
 8351   74        |                       is elöl, hanem hátrább.~A vén hegedűs, aki különben
 8352   74        |                     nem azért vén, mert fehér a szakálla, hanem majd később
 8353   74        |                        s elhúzták neki azokat a nótákat, amiktől a vén ember
 8354   74        |                     azokat a nótákat, amiktől a vén ember megifjodik, s
 8355   74        |               megifjodik, s az ifjú megvénül, a víg ember megszomorul, a
 8356   74        |                      a víg ember megszomorul, a szomorú kedvre kap.~Másnap
 8357   74        |                délfelé három legnyalkább ifjú a barna bandából divatos fekete
 8358   74        |                  fehér kesztyűsen elkocsizott a vén após szállására; benyitott
 8359   74        |                     nem vagyok én pap.” Azzal a másik két gavallérhoz fordult: „
 8360   74        |                       félek, hogy bepiszkolom a kesztyűt.” A kesztyűk kívánatára
 8361   74        |                      bepiszkolom a kesztyűt.” A kesztyűk kívánatára lehúzattak,
 8362   74        |                        megelégedés hangján –, a többi már nem az. Azután
 8363   74        |                 Azután komolyabb tárgyra tért a beszéd: „Hát a szerszám
 8364   74        |                   tárgyra tért a beszéd: „Hát a szerszám merre van?” Mondák
 8365   74        |                       van?” Mondák neki, hogy a hangszereket már elvitte
 8366   74        |                     már elvitte előre az inas a Vadászkürtbe, ahol estére
 8367   74        |                 csodálkozva, s nagyot csóvált a fején; „Hej, ecsém, ecsém,
 8368   74        |                      igazi muzsikus nem bízza a szerszámot másra: hanem
 8369   74        |                   másra: hanem hóna alá veszi a hegedűt, köpönyeg alá a
 8370   74        |                       a hegedűt, köpönyeg alá a cimbalmot, úgy megy a placcra.”
 8371   74        |                     alá a cimbalmot, úgy megy a placcra.” Este azután ő
 8372   74        |                    Este azután ő is megjelent a Vadászkürtben, ahol néhány
 8373   74        |                  néhány ismerős úr elfoglalta a körül levő asztalokat. Meglátszott
 8374   74        |                       asztalokat. Meglátszott a Patikárusokon, hogy most
 8375   74        |                     aztán ő is belemelegedett a lelkesülésbe, leveté kabátját,
 8376   74        |                lelkesülésbe, leveté kabátját, a tarka flanellréklijében
 8377   74        |                      elegáns világ elé, azzal a szelíd bizalmas mosolygással,
 8378   74        |                    találhatni. Ezek voltak ám a nóták! Idegen emberek, kik
 8379   74        |                    érteni, mire búsulnak ezek a vén táblabírák, mikor ilyen
 8380   74        |                  hallanak? Mikor rákezdte azt a hírhedett toborzót, amit
 8381   74        |                       egyszer végighúzták azt a nótát az utcán, mind a nyolcvan
 8382   74        |                    azt a nótát az utcán, mind a nyolcvan ember kiállt rája,
 8383   74        |                     hívják azt; hej, de tudta a láb alá húzni, bizony kicsalt
 8384   74        |                      mentünk volna mi is mind a franciára; no, de szerencsénk,
 8385   74        |                      no, de szerencsénk, hogy a franciára nem kell menni.
 8386   74        |                       nem kell menni. Hát még a prímásinduló! És annak a
 8387   74        |                      a prímásinduló! És annak a frisse; az meg éppen megszólal,
 8388   74        |                     De más formák voltak ezek a régi jó magyar nóták, de
 8389   74        |                 gondolatokkal; de különböznek a mi mostani csengő-bongó
 8390   74        |                     egy sem él egy farsangtól a másikig; s csak lábnak s
 8391   74        |                   Orpheus, tanítsd meg ezeket a te fiaidat itten azokra
 8392   74        |                       te fiaidat itten azokra a vén nótákra, miket nem a
 8393   74        |                      a vén nótákra, miket nem a taktus, hanem az érzés szed
 8394   74        |                      megérdemelni, hogy annak a szép emléke ne vesszen el
 8395   74        |                     szép emléke ne vesszen el a mi földünkről.~
 8396   75        |                                               A prenumeráció különféle stádiumai
 8397   75        |                      mint amilyennek látszik; a prenumeráció éppen olyan
 8398   75        |                    alkot magában, mint valaha a népvándorlás, a kurucháború,
 8399   75        |                   mint valaha a népvándorlás, a kurucháború, Amerika fölfedezése,
 8400   75        |             kurucháború, Amerika fölfedezése, a gőzhajózás és a fehér s
 8401   75        |                  fölfedezése, a gőzhajózás és a fehér s veres rózsák története
 8402   75        |                   rózsák története Angliában. A prenumeráció nemcsak állapot,
 8403   75        |                     esemény, mely méltó, hogy a historikus figyelmét teljes
 8404   75        |             feloszthatónak.~Első korszak volt a jótékonyság időszaka. Jótékony
 8405   75        |                  előfizetési íveket eregettek a publikum közé. Ezen ívek
 8406   75        |                    még nagyon magukon viselik a kezdeményezés jellegét;
 8407   75        |                egyszerű felhívásokra özönlött a közönség, nem kellett síppal
 8408   75        |                  fogni; jött magától; letette a jótékonyság zsoldját; ha
 8409   75        |                    kor nőtte ki magát belőle: a lelkesedés korszaka. Derék
 8410   75        |                   ragadták ki egymás kezeiből a prenumeránsokat, az volt
 8411   75        |                      prenumeránsokat, az volt a dicsvágy célpontja, hogy
 8412   75        |                      van hosszabb névsor írva a lajstromára? Kit dicsér
 8413   75        |                   lajstromára? Kit dicsér meg a szerkesztő legjobban, mikor
 8414   75        |                    legjobban, mikor felbontja a levelét? Akadtak nagyravágyó
 8415   75        |                       levelekben támadták meg a szerkesztőt, hogy hát ők
 8416   75        |                       városuk nevében, ha azt a szerző gyűjtők nélkül felejtette;
 8417   75        |                       honleány vállaira vette a várost, sorra járt minden
 8418   75        |                  fizettette őket; megdorgálta a vonakodókat; elővette teljes
 8419   75,  0(1) |                  legújabban megjelent regényt a venni akaró előre-hátra
 8420   75,  0(1) |                         Nem látom, hogy kinek a javára van kiadva.”~
 8421   75        |               megragadták az embert az utcán, a kávéházakban, a lakodalmakban,
 8422   75        |                     az utcán, a kávéházakban, a lakodalmakban, rázárták
 8423   75        |                    nem eresztették addig, míg a felhívásnak eleget nem tett.
 8424   75        |                   volt; ragadt egyik emberről a másikra, s egész vidéket
 8425   75        |                     mindig fekete betűkkel; s a felhívás előtt egy kis hízelgő
 8426   75        |                       ajánlat is volt intézve a tisztelt gyűjtőhöz; amiről
 8427   75        |                    Később csillapodni kezdett a láz heve; egynehány gyűjtő
 8428   75        |                    reggel, este, hogy hol már a könyve). Kezdett időközben
 8429   75        |                      támadni, melynek az volt a skizmája, hogy ő csak a
 8430   75        |                       a skizmája, hogy ő csak a kész könyvet veszi meg,
 8431   75        |                      volt, aki feltalálta ezt a jelmondatot: „Pártoljuk
 8432   75        |                       az irodalmat, s ezáltal a nemzetiséget!” Ez a mondás
 8433   75        |                   ezáltal a nemzetiséget!” Ez a mondás vetette meg alapját
 8434   75        |                    mondás vetette meg alapját a harmadik korszaknak, mely
 8435   75        |                     harmadik korszaknak, mely a hazafiúi prenumeráció stádiuma.
 8436   75        |                      hazafiúi kötelesség lett a prenumeráció. Ez nem magánügy
 8437   75        |               magánügy többé, hanem országos. A legtöbb megjelent mű e korszakot
 8438   75        |              novellája, vette elő: „Pártoljuk a nemzetiséget!” Nem volt
 8439   75        |                     kell! Kelleni kell! Ebben a korszakban nincs semmi rossz!
 8440   75        |                terhelve N. N. forinttal; csak a forintok helyét kellett
 8441   75,  0(2) |                    mindegyik követeli magának a tónadás tekintélyét s egymással
 8442   75,  0(2) |                  rivalizál. Célt is ért, mert a két derék honleány versenyezve
 8443   75,  0(2) |                      egyiknek az ívén hatvan, a másikén nyolcvan előfizető
 8444   75,  0(2) |                  előfizető szaporodott össze. A következő évben azonban
 8445   75,  0(2) |                      azonban maga rontotta el a szerkesztő a dolgot, mert
 8446   75,  0(2) |                      rontotta el a szerkesztő a dolgot, mert mind a száznegyven
 8447   75,  0(2) |                szerkesztő a dolgot, mert mind a száznegyven emberének külön
 8448   75,  0(2) |                      be; ő maga adta be nekik a prezervatívát. Tanúság:
 8449   75,  0(2) |                 Tanúság: nem kell elárasztani a publikumot fölösleges ívekkel,
 8450   75        |               átkozott szót: „reklamáció!” Ez a hazaáruló, ez a csendháborító,
 8451   75        |               reklamáció!” Ez a hazaáruló, ez a csendháborító, ez az aposztata,
 8452   75        |                        egészen nyakára hágott a harmadik korszaknak; a publikumban
 8453   75        |                 hágott a harmadik korszaknak; a publikumban kezdett az a
 8454   75        |                      a publikumban kezdett az a sajnos tévhit gyökeret verni,
 8455   75        |                      előfizet, azért neki ezt a valamit meg is kell kapni,
 8456   75        |                    hozta az eszmét, s alkotta a piros betűs stádiumot. A
 8457   75        |                      a piros betűs stádiumot. A publikum érzelmeire hivatkozni
 8458   75        |                  sújtson, nagy piros betűkkel a fényesebb ígéreteket, a
 8459   75        |                       a fényesebb ígéreteket, a forintok elé egy devalváló „
 8460   75        |                       betűvel, de feketén, ha a piros betűkhöz zöld szegélyt
 8461   75        |               ellenállhatatlan volt – aki még a márgóra is nyomatott felkiáltó
 8462   75        |                     ellátott mondatokat, mind a négy szélére a papirosnak:
 8463   75        |               mondatokat, mind a négy szélére a papirosnak: alul, felül,
 8464   75        |                   balról, az is jól eltalálta a módját, a kárhozatos reklamációk
 8465   75        |                       jól eltalálta a módját, a kárhozatos reklamációk hitelrontó
 8466   75,  0(3) |                   melyekben instálják alássan a jólelkű alólírottak a szerkesztő
 8467   75,  0(3) |                 alássan a jólelkű alólírottak a szerkesztő urat, hogy most
 8468   75,  0(3) |                      disznótorra is meghívták a szerkesztőt az előfizetésen
 8469   75        |                       csak aláírni”.4 Ez volt a hazai prenumerációnak, ha
 8470   75        |             mindenesetre legtarkább időszaka.~A szüntelen növekedő reklamácionále
 8471   75        |                       megőrölte, támadt utána a duzzogó időszak. Hírhedett
 8472   75        |                      ív nyomukba ne találjon. A bátrabbak, amint kapták
 8473   75        |                       bátrabbak, amint kapták a nyomtatott betűs levelet,
 8474   75        |                    ellátta ingyen fidibusszal a két testvérhazát a nemzeti
 8475   75        |                fidibusszal a két testvérhazát a nemzeti prenumerácionális
 8476   75        |                  prenumerácionális eszme, míg a tavalyi rossz termés tökéletesen
 8477   75        |                     pedig éppen megadták neki a kegydöfést. Most már alig
 8478   75        |                  hirdet más előfizetést, mint a rendes hírlapok, azok is
 8479   75        |                   azok is sok magot elszórnak a kősziklákra, az országútra
 8480   75        |                      és tövisbokorba, míg egy a termőföldbe esik. Akad ugyan
 8481   75        |                  adnak, megbámulván azt, mint a fekete bankót, amit már
 8482   75        |                  fekete bankót, amit már csak a híréből ismer az ember,
 8483   75,  0(4) |                                               A principálisom nagyon megadta
 8484   76        |                  önnek előfizetési felhívását a jövő esztendei erdélyi naptárra,
 8485   76        |                       az utókor. Üdvözlöm önt a nemes céh nevében! Az is
 8486   76        |                     többrendbeli aranyakat és a többi. Hanem egyet nem bocsáthatok
 8487   76        |                   neve van, mint Girókuti, mi a kódorgó mennykőnek volt
 8488   76        |                        kolléga, Z. kolléga és a többi atya mesterei a becsületes
 8489   76        |                      és a többi atya mesterei a becsületes céhnek, mindnyájan
 8490   76        |                 becsületes céhnek, mindnyájan a tekintetes Pinzkéri családhoz
 8491   76        |                     be az ember ilyen nyíltan a közönség előtt. Mi itt nagy
 8492   76        |                   híják; még rajtunk marad ez a név örökre. Az a túlságos
 8493   76        |                     marad ez a név örökre. Az a túlságos őszinteség sem
 8494   76        |                     ahogy tudja ön, megvannak a posztószövés, selyemfestés,
 8495   76        |                  összekötni; ilyenek például: a mohácsi csatában 1526-ban
 8496   76        |                      özvegyeinek gyámolítása; a Cserey Mihály idejében a
 8497   76        |                      a Cserey Mihály idejében a székely földet széltire
 8498   76        |                  árvízkárosultak felsegélése; a valaha feltalálandó léghajókon
 8499   76        |                       tartván készen, melyben a kitűzött cél számára, mint
 8500   76        |                      számadást követelő, hogy a dupla kréta nem csupán a