Rész,  Fejezet

  1    2,  I   |           tagjai Aradon.~A kormány azzal a hírrel lepte meg a képviselői
  2    2,  I   |      Kossuth maga bevonult a várba azzal a határozattal, hogy ott
  3    2,  I   |         benne a könny, mint a szó.~Azzal aztán oszlott mindenki széjjel;
  4    2,  IV  |           emberei közül, akik mind azzal a hírrel tértek vissza,
  5    2,  IV  |      fagyos tekintetével rajta – s azzal elfordult, és egy szót sem
  6    2,  VI  |            emlékezőtehetségem van.~Azzal vette kalapját: Istenhozzádot
  7    2,  VII |       körében álmodta magát, s kit azzal ébresztenek fel, hogy vár
  8    2,  VIII|          egyet.~Szemembe nézett, s azzal haragosan elutasított:~–
  9    2,  IX  |      tisztje, hogy az út megnyílt, azzal szekérre ültek mind, s indultak
 10    2,  X   |            ki magát a halálnak, ki azzal a tudattal pazarolta vérét,
 11    4       |              Lássuk Táncsicsot!” S azzal elkezdte a lelkesült nép
 12    4       |         néphez a proszcéniumból.~S azzal térdig sárosan, mint más,
 13    4       |          le, s azt keblemre tűzte, azzal léptem a publikum elé.~Hanem
 14    4       |           maguk végképp felhagynak azzal a színészettyel!”~A hatvanas
 15    4       |      főurakat és úrhölgyeket, hogy azzal még Ürményi Miksa barátom
 16    4       |           tud mással levágni, mint azzal, hogy a feleségem tanít
 17    4       |            kétségbe vannak esve, s azzal kaptam a legelső gyertyatartót,
 18    5       |          időben egy Batthyány gróf azzal dicsekedhetett, hogy van
 19    5       |       azokkal a lángoló szemekkel, azzal a szénfekete hajjal, olajbarna
 20    7       |        vörös zászlót emeli fel.” S azzal megmutattam neki a kapott
 21    9       |  pénztárban; míg végre az igazgató azzal fenyegette őket, hogy aki
 22   11       |           rá fogadni.” Fogadtak, s azzal az ablakhoz léptek, és íme,
 23   12,  I   |            Albert képviselőtársam) azzal üdvözöl, hogy: „Megkérdeztem
 24   12,  I   |            kik; de nem árulom el.)~Azzal elváltunk. Ő ment haza gyalog.~
 25   12,  II  |          látni, akik közül az első azzal teszi magát ismeretlenné,
 26   13       |   kizárólag magyarul –, Jókai Mórt azzal szólítá meg, hogy „nagyon
 27   13       |      délceg, de ideges termetével, azzal a leányos mosollyal arcán,
 28   13       |           leányos mosollyal arcán, azzal a hasonlat nélküli ragyogással
 29   14       |         hogy ez a mélység tele van azzal a mesés kinccsel, ami annál
 30   14       | összeszorította valami a torkomat.~Azzal átléptek a mellékterembe,
 31   14       |          vége van a körjáratnak, s azzal szétnyíltak az ajtók.~Dehogy
 32   16       |             Dejszen fűrészelhet ön azzal a hegedűvel a fülem mellett!”,
 33   16       |           tisztelt nagycégbirtokos azzal a propozícióval lépett elém,
 34   16       |     öltönyében, hogy a házmesterné azzal fogadta: „Csak jöjjön, bácsi –
 35   18       |      főhercegnek, elhiheti akárki.~Azzal végezte, hogy „Csak az Isten
 36   19       |     érdem-e egy két liturgia,~Hogy azzal az ember legyen Isten fia?4~
 37   19       |         érccé válnak a harangok;5 ~Azzal sok száz embertárson segítenek, ~
 38   19       |      valóban tartoznék költőinknek azzal, hogy most, midőn láncok
 39   20       |      vissza fog térni Szendreyhez, azzal közölni fogja e titkot,
 40   20       |          hozatott, azt felhúzta, s azzal úgy elment, hogy vissza
 41   21,  IV  |        féltette tőle babérait, még azzal is bántogatták, hogy nem
 42   21,  IV  |         kenyeret és egy ürücombot, azzal indult meg Magyarország
 43   21,  V   |     napjára megküldöm az összeget.~Azzal ismét vevé pálcáját és költeményeit,
 44   21,  VI  |            hátra, amidőn egy estve azzal toppan be Várady lakótársához,
 45   21,  VIII|      utasítá is őt, hogy ki által?~Azzal megszorítá a költő kezét
 46   21,  X   |         nagy költőjét láthatom!~És azzal átölelte a költőt, s oly
 47   22       |    holnapra megtanulandó leckét, s azzal hazabocsátá a nagy tábort.~
 48   22       |            halkan zokogni kezdett, azzal ő úgy meg volt elégedve.
 49   22       |         hatalmas nagytekintetű úr; azzal a parancsoló homlokkal!~
 50   22       |    hátravolt. Az is sokáig élt már azzal az ezüsttel foldott koponyájával:
 51   22       |            A mellőzött leány pedig azzal állt bosszút piperkőcökön,
 52   23       |         éjjel fölverték az álmából azzal, hogy itt van Pultz úr (
 53   23       |          bekopogtat hozzá Pultz úr azzal a szóval, hogy baj van,
 54   23       |      mondta: no, hát foglalják le! Azzal befelé fordult, s tovább
 55   24       |       József főherceget a jó Isten azzal a jóval áldotta meg, mely
 56   25       |     füstjét, ideérzik a jó szaga!”~Azzal megindult a karaván a közeli
 57   25       |         idehaza; de hát majd én is azzal védem magamat, amivel a
 58   25       |  körülmények forogtak fenn”.~Éjjel azzal álmodtam, hogy Kecskeméten
 59   26       |           írói körben megjelentem, azzal fogadtak, hogy: „Most már
 60   28       |        telemesemondázták a fejemet azzal, hogy a zsidók a pászka
 61   28       |          zsidó vagy!” Erre ő nekem azzal döfött vissza, hogy: „Te
 62   28       |        Hogy én haragszom-e ő rá?~S azzal alázatosan levéve a kalapját,
 63   28       |       azért jöttem éppen hozzátok.~Azzal bejött velem az anyámhoz,
 64   28       |     igazsága, és van jó ökle. Majd azzal az öklével meg fogja ő védelmezni
 65   29       |      Egyszer egy ismeretlen drusza azzal az indítvánnyal lepett meg,
 66   29       |     kiadandót. Kollégám befűte biz azzal, s azt írta a mondanivalókba,
 67   32       |       Régen vigasztalom én magamat azzal, mikor nemzetem sorsa fölött
 68   34       |             ami azon felül maradt, azzal megszökött a férje; mikor
 69   34       |             adtam neki egy hatost. Azzal ugyan nem tudom, hogy jut
 70   35       |         egyszer egy fiatal színész azzal sért meg, hogy kijátssza
 71   36       |            az mind meg volt rajta, azzal a változatossággal, hogy
 72   36       |     literátus furmányos bátorkodik azzal a prózai kérdéssel megszakítani
 73   37       |     kikölcsönözte a ruhatárnoktól, azzal az ígérettel, hogy valami
 74   43       |         villant mind a két kard, s azzal mind a kettő kihullott vitéze
 75   43       |         torkon ragadta ellenfelét, azzal sarkantyúját paripája oldalába
 76   43       |    egymásnak feszített oldallal, s azzal mind a két lovag lezuhant
 77   44       |         sem adtak, csak kaszát, és azzal is jó katona lett.~Csoda
 78   44       |       intézni az orosz üteg ellen.~Azzal elindult lóháton gázlót
 79   44       |       tüzelést az egész vonalon, s azzal Tseodajeff felhagyott a
 80   46       |            a főhadnagy nem érte be azzal a kísértetlátással, hanem
 81   48,  I   |         Istennek, csak tűz van.~És azzal csónakokat hoztak elé a
 82   49       |           valaki Pestről hozta azt azzal a hírrel, hogy ott már éneklik
 83   50       |          mondja: „»Nagyon jó!«”, s azzal odábbmegy.~Széchenyi utánanéz,
 84   50       |         aranyat.” „Már úgy eladó.” Azzal leoldta az övéről a kardot,
 85   51       | vendéglőben, ahová pihenni betért, azzal utasították el, hogy itt
 86   51       |             Ment a másikba, ott is azzal utasították el, ment a harmadikba,
 87   53,  V   |        kerüljön, amibe kerül, hogy azzal Szeged városát feltöltsék,
 88   53,  VII |    tanácsolja, hogy éppen nem kell azzal vesződni és költekezni a
 89   53,  VIII|     szaporítani segíti ezt a sarat azzal, amit a fejükhöz hajigál.
 90   53,  VIII|    milliónyi összeg befektetésére, azzal, ha egy szobában kell hálnom,
 91   53,  VIII|          rájuk tóduló sápistáktól.~Azzal az ő tíz forintjukkal millióknak
 92   54       |     Pártoljuk a nemzetiséget!”, és azzal megfog, meglő, megsebesít
 93   54       |            csupán ez maga állt elő azzal a bizarr eszmével, hogy
 94   54       |          meg is fogadott.~Csokonai azzal megint belebódorgott a világba,
 95   54       |           én egyszer összejöhetnék azzal a Lavotával.~– Csak még
 96   55       |         kövér, termetes öreg úrra, azzal az egyenesre kipödrött ősz
 97   55       |           kipödrött ősz bajusszal, azzal a piros orcával, melyen
 98   55       |       balra; én magam megyek haza.~Azzal visszafordult, kicsukta
 99   55       |           ki szinte.~– Hát mi baja azzal az országnak, hogy ki melyik
100   56       |      vagyom, nagyon sog vagyom.~És azzal egyre rázta a fejét, mintha
101   56       |        varmegye tabularis azezora.~Azzal fökelt helyéből, s kezeit
102   56       |            nagyon sog vagyom én.~S azzal, mintha letett volna annak
103   57       |         nagy zajt ütött a világban azzal, hogy hír szerint külföldi
104   59       |   egykedvűen az egyfejű sárkány, s azzal pipáját kiverte a szegletbe. –
105   59       |        legyek? A Dunába ugorjam?~– Azzal ugyan ne boldogítsa az újdondászokat,
106   59       |   Megígértem, hogy szót fogadok, s azzal takarodtam. Amint behúztam
107   59       |         azt mondták: csendesség! S azzal csak kezébe vette minden
108   59       |          telesírja a hős sisakját, azzal itatja meg. Ez nagyszerű
109   59       |        vacsorával élnek mindennap.~Azzal azután kivett a tárcájából
110   61       |          hogy hová legyen már most azzal a sok pénzzel?~E közé a
111   61       |            a gyertyánál a végét, s azzal gyújtott rá a huszonöt forintos
112   62       |            rá a hömpölygő vízár. S azzal együtt a víz elején torlaszok
113   63       |          legjobban pártolták, csak azzal a vigasztalással ültek le,
114   66       |          és tettük ezt mindnyájan, azzal a tudattal, hogy el kell
115   66       |         aztán menjünk meghalni.” S azzal fölvett a kocsijára, s aztán
116   71       | bíráltatnak velük.~Egy szép reggel azzal köszönt be hozzám az akadémiai
117   71       |       lovag, Zách és a többi; csak azzal az ártatlan különbséggel,
118   72,  I   |         Lajoshoz, s midőn az ismét azzal nyugtatta meg, hogy „Biztosítlak
119   74       |           úr – nem vagyok én pap.” Azzal a másik két gavallérhoz
120   74       |       kiállt az elegáns világ elé, azzal a szelíd bizalmas mosolygással,
121   76       |          mindenféle jót és szépet, azzal a talentumos nyilatkozattal,
122   77       |            Hát már a túlvilágon is azzal fog engem üldözni az egész
123   77       |           Tátsd el csak a szádat!” Azzal elkezdtek tömni szalonnával,
124   77       |     lábunkat mind a ketten; de még azzal sem volt vége a pokolbeli
125   77       |            minden fél másodpercben azzal tortúráztak, hogy a Fahrkartémat
126   77       |      eresszétek többet a pokolba!” Azzal galléron csíptek. Kitették
127   81       |       filozófiai osztály véleménye azzal koronázta meg a diadalt,
128   85       |        közé tartozik. Mívelt ember azzal meg nem bélyegezheti magát.
129   87       |        amennyi árut meg akar inni. Azzal hátrahajtja a derekát, eltátja
130   88       |     ábécéhez”. Legtöbb ember pedig azzal fog üdvözölni, hogy „De
131   88,  I   |      csapja, aztán kap egy kardot, azzal karikát csinál a földön:
132   88,  II  |            egypár becsületes ember azzal a hiszemmel mentünk a színházba,
133   88,  II  |         főbe kellett volna lövetni azzal a tatárral, a feleségét
134   88,  VI  |           azt a bíbor palástot, és azzal az ismeretes csengő szóval
135   88,  VII |          első felvonás után, pedig azzal is ijesztgettem, hogy otthon
136   88,  XI  |       betegségből felüdült művészt azzal a sajnálkozással, hogy már
137   89,  VII |          vannak jó barátaink, akik azzal gyanúsítanak bennünket,
138   89,  VII |        tartományaira nem áhítozik, azzal demontstrált, hogy „ekkora
139   89,  VIII|     önzetlen” jó barátunk évek óta azzal járja be Európát, hogy mindenütt
140   89,  XI  |      áramlatba találunk belejutni: azzal eljátszhatjuk minden hitelünket
141   89,  XIII|         orvosok, jegyzők mindenütt azzal a buzgalommal igyekeztek
142   89,  XIII|        derék kassai postamester, s azzal a körmünk közül falatozva,