Rész,  Fejezet

  1    1       |             az apró hernyókat, amik oly kicsinyek, hogy alig lehet
  2    2,  I   |           kormánynak, hogy az eddig oly győzhetlen sereg Segesvár
  3    2,  III |           rendet és fegyelmet, mely oly hosszú útveszély mellett
  4    2,  IV  |     seregeket egyesíthetem, azokkal oly tekintélyes pozíciót foglalhatok
  5    2,  IV  |    Dembinski pedig 40 ezer emberrel oly irányt vett, melyből azt
  6    2,  VI  |        szobákban mondatott; most is oly rettenetesen jelen van előttem
  7    2,  VI  |           olvasá, és mosolygott; de oly keserűen és fagyosan.~–
  8    2,  VII |          ami kezdete lesz egy talán oly hosszú csatának, amilyen
  9    2,  VII |             is érek még valamit.~Ez oly boldog, olyan nyugalmas
 10    2,  IX  |            mert a menekvők szekerei oly sűrű tömegben torlottak
 11    4       |     összekeveredve, és valamennyien oly sárosak, mint akik egész
 12    4       |            vette át a rendezést, és oly eréllyel kezdte dirigálni
 13    5       |   összeírások és végrendeletek, mik oly gazdagságot, pompát és heverő
 14    5       |    elnevezte: azoké a szemeké, amik oly kegyteljesen tudták a titokban
 15    5       |           meg néha magának. Asztala oly egyszerű volt, mint egy
 16    5       |            körutakat emelkedni, épp oly gyorsan támadtak a század
 17    5       |    sanguinem pro rege nostro, mi is oly igazán fogjuk azt beváltani.
 18    6       |         feladatát megoldhassa, s ha oly közel nem talál is minden
 19    6       |          miként 1848. március 15-én oly sokat – mindent –, a szabadságot,
 20    8       |            állt mellettem e pályán, oly idejű, mint én, de akaratra,
 21    8       |            Magyar titkok” stb. mind oly egészséges jó kedvvel fűszerezve.
 22    8       |      szüntelen körüle voltak; egyik oly áldott szelíd lélek, mint
 23    8       |            ő is. Már nyolc év előtt oly roskatag volt, hogy egyedül
 24    8       |            apa és a kegyes anya, ki oly örömest váltotta volna őt
 25    8       |        volna őt meg önnön életével, oly szegényen, oly gyámoltalan
 26    8       |            életével, oly szegényen, oly gyámoltalan maradnak itt,
 27    9       |            első ébredésének ünnepét oly előadással ülték meg, melyben
 28    9       |          mulatságaikba meghívták, s oly tiszteletben részesíték,
 29    9       |           készült; a színészi állás oly becsben kezde ekkor állani,
 30   11       |             temetőjében nyugszanak: oly idegen földben!~Tököli Sebő
 31   11       |            után eltávoztak.~Valóban oly hosszú volt az ebéd, hogy
 32   11       |       kéthegyű ősz szakálla valóban oly alakot mutatnak benne elénk,
 33   12,  I   |      rendszert.” És azután őfensége oly kimerítően elbeszélgetett
 34   12,  II  |             Azt hiszem, ezek is épp oly drágák, mint a smaragddal
 35   12,  II  |             és gyémántokkal ékítve, oly szendén, mint menyasszony
 36   14       |         egész beszédén. Azt hiszem, oly száraz vagyok már, hogy
 37   14       |            sem látszott a fáradság, oly szelíd, oly derült, oly
 38   14       |             a fáradság, oly szelíd, oly derült, oly elbájoló volt,
 39   14       |             oly szelíd, oly derült, oly elbájoló volt, mint a nagy „
 40   16       |         olyan nincs több. Én voltam oly szerencsés. Aki nálunk zongorázni
 41   16       |        egész zenekedvelők ünnepélye oly magyar jellemet öltött,
 42   19       |           boldogok. Az ő Minervájok oly fegyverzetben szökhetik
 43   20       |             szemek, még a Petőfinél oly sajátságos fejfelkapás,
 44   20       |           Bathó. – Az igaz, hogy ön oly bámulatosan hasonlít Petőfihez,
 45   20       |      Szendrey család között voltak, oly körülményekről, amiket csak
 46   20       |             ő is azt az embert, aki oly feltűnő hasonmása Petőfinek,
 47   20       |       kétségtelenné teszi, hogy egy oly közelálló barátjával, mint
 48   21,  IV  |             eléggé hallani, s végül oly zavarba jött, hogy ilyest
 49   21,  V   |            Pákh igent mondott.~– De oly nagy bizalmad, hogy még
 50   21,  V   |             úton reméli ez összeget oly rövid idő alatt összeteremthetni?
 51   21,  VI  |            a fakó csalogány az, aki oly bűbájosan énekel?~Minden
 52   21,  VI  |        dolgok, de a költő jellemére oly valódi fényt vetnek, minőt
 53   21,  VII |            ez mind őreá nézve, hisz oly igénytelenül tudott élni.
 54   21,  IX  |        aggódjék azért, hogy kenyere oly barna, az mégis jobb ízű,
 55   21,  X   |          azzal átölelte a költőt, s oly jólesett neki, hogy örömkönnyeit
 56   21,  XI  |                       XI.~Semmi sem oly megdöbbentő az eszmélni
 57   22       |          szépen: „Oh mely boldog az oly ember éltében!”, a rektor
 58   22       |            megtartás nem volt többé oly nagy feladat, és mikor mi
 59   22       |       számos család? Miért van most oly egyedül?~Oh, arra mind nagyon
 60   24       |      szeretettel ragaszkodik hozzá, oly ellentéte bátyjának. Modora
 61   26       |         omlanak alá. Az első arckép oly tündérien bájoló kifejezéssel
 62   26       |           egy csepp hízelgés nincs. Oly rövid, tömör és kifejezésteljes
 63   27       |             a leveleit, munkáit, és oly korrekt irállyal, hogy azokban
 64   31       |             és mégis olyan csúfnak, oly utálatosnak találtam ezt
 65   31       |        olyan zöldek, az emberek meg oly pirosak, a tinta olyan fekete,
 66   31       |         olyan fekete, a papiros meg oly fehér? Miért nem feketék
 67   32       |          alul kapta ki.~Sehol pedig oly arisztokratikus ragyogásban
 68   33       |         erősen kezdi fogni, hogy ha oly őszinte barátsággal viseltetik
 69   35       |           és megkoszorúzta. A hatás oly iszonyú volt, hogy minden
 70   36       |   szerencsében van; káplán úr pedig oly rosszul játszik, hogy mikor
 71   38       |          haza és a honfiak ellen, s oly helyen áll, hol újra véthet,
 72   44       |     keresztülvive a hősi merénylet, oly nagyszerű lett annak eredménye:
 73   48,  I   |             azt a magas férfit, aki oly buzdítólag mondta ki az
 74   48,  II  |          látogat ő minket.~Ki volna oly vakmerő, hogy egy új reggelt
 75   48,  II  |         áldozat között, történt egy oly megrázó példaeset, amelyre
 76   48,  IV  |            táj levegőjét.~Nappal is oly szomorú volt e tájék képe;
 77   48,  IV  |            az, aki e csodaváltozást oly rövid idő alatt előidézte?~
 78   53,  III |             tenger, mely ugyanakkor oly hullámokat hány a nem is
 79   53,  VI  |         csapásért; tűrt, szenvedett oly általános nemes nyugalommal,
 80   53,  VII |         zuhatagkint omlik a Tiszába oly erővel, hogy százlépésnyire
 81   54       |          korhely poéták, s ha mégis oly sokszor tréfásan emlékezem
 82   54       |           csak azért történik, hogy oly igen sokat gondolok reátok.
 83   55       |            és főképpen, ha e valaki oly mennydörgő hangon beszél
 84   58,  I   |          kiszámítás! Oh, az emberek oly gonoszak itt a színház körül:
 85   58,  I   |              én csak nem játszhatom oly nőt, akinek a darab végén
 86   58,  I   |       szereplő között: az egyik lap oly orcátlan, hogy még jobbnak
 87   58,  I   |          lapban nyomtatva, ha volna oly lap, mely méltó volna, hogy
 88   59       |            kiterített munkám fölött oly nyugodt lélekkel pipázik,
 89   59       |            a bíráló választmánynak, oly szenzációt költöttem csupa
 90   62       |            vízár elsodorta, s aztán oly szerencsétlenül vitte neki
 91   63       |        melyre derék országnagyjaink oly tekintélyes épületet emeltek.~
 92   65       |            adminisztratív tehetség, oly helytálló ész a legválságosabb
 93   65       |             legválságosabb időkben, oly nyugodt vezetői áttekintés,
 94   65       |         minden oldalú gazdagságában oly hatalmas állása volt a politikai
 95   66       |         kegyetlen hatalom ellenében oly sokan éltek, hogy konfiskáció
 96   66       |    társadalmi tekintetben a hazának oly kitűnő fia volt, kihez hasonló
 97   66       |          csupa kegyeletből iránta – oly emléket fog állítani, mely
 98   66       |          miatt, mindezen kincsekben oly szegény nemzetünknél.~Hogy
 99   67       |       került a trónt figyelmeztetni oly férfiakra, kik az ország
100   67       |             nevében, és mondott egy oly villámló beszédet, mely
101   68       | Valahányszor összetalálkoztam vele, oly jólesett szavaiból megértenem,
102   70,  1   |          világtörténetet, s e téren oly szerencsével egyesíti magában
103   70,  1   |             papiros lesz.~S ez csak oly sokoldalú képzettség mellett
104   70,  4   |             Blondint, mint lehetett oly vakmerő, hogy saját gyermekét
105   70,  4   |            melyek irodalmi körökben oly jó hírt szereztek számára,
106   70,  4   |              és bizonyára vannak is oly ártatlan kedélyek közönségünk
107   70,  5   |              Íme, e kitűnő barátunk oly művel ajándékozá meg tudományos
108   70,  6   |         azonban (U.) parancsol, azt oly készséggel szoktam megfogadni,
109   70,  6   |            ki e hivatásának valóban oly buzgalommal felel meg, minőt
110   70,  6   |           nagyérdemű barátunk által oly szilárdul szerkesztett lapra,
111   70,  7   |             a „régi pénzeket” senki oly alaposan nem tanulmányozta,
112   70,  9   |             azon szerencsés író, ki oly chef d’oeuvre-öt adott át
113   70,  11  |        hegedűse. Semmi sem rajzolja oly élénken az özveggyé lett
114   70,  13  |       profánus magyar írókat, kiket oly módon igyekezik semmivé
115   73       |     pokolországon. De ezúttal mégis oly jó volt, hogy visszaeresztett.~
116   74       |            kék szemű, barna arcának oly jól illik, s elkezdett hegedülni.
117   76       |           találmány, mely külföldön oly nagy zajt csinált, az úgynevezett „
118   76       |         levélben. Ettől azután majd oly kétségbeesett konfúzióba
119   79       |           mondják, hogy a költemény oly nagy hatású, hogy aki elolvassa,
120   80       |  kalapjaikat vették.~– Hova sietnek oly nagyon?~A deputáció úgy
121   88,  III |            plajbásszal, s akkor meg oly halkal zendül meg az ének
122   88,  V   |              tehetséges színész, ki oly szépen halad évről évre
123   88,  VI  |           szomorú alak Lendvay. Még oly közel, tán csak tegnap,
124   88,  VI  |           nem melegedhetik, mely őt oly nagyra növelte. Belépett,
125   88,  XII |        gondolatot, azért tapsolt ma oly igazán. Az Isten áldja meg
126   89,  I   |            mozdulatlan zöld síkság, oly sötét, mint a malachit,
127   89,  II  |          hozzá? Egyszer egy faluhoz oly közel halad el a vonat,
128   89,  V   |            fedezi ezt a veszteséget oly fényesen, hogy a kiadóknak
129   89,  V   |   magyarázatot ad ahhoz, hogy miért oly csendes a terem, mikor a
130   89,  VI  |        harmadrendű állam, már akkor oly tervszerűleg volt rendezve
131   89,  VII |          Japántól a Keleti-tengerig oly nagy, Galícia csekély nyeremény
132   89,  X   |            a maguk műhelyében éppen oly kevés szavúak, mint aminők
133   89,  XI  |      pártkérdésekre: a mi válságunk oly csekélység, amivel odakünn
134   89,  XI  |          visszafizeti a kapottakat, oly goromba öreg pénzzel, amilyet
135   89,  XII |             magyarokat, kik idehaza oly nehezen férünk meg egymással,
136   89,  XIII|          néhány írástudónak az arca oly jellemzetes, hogy azt lehetetlen