| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] avizáltam 1 avult 1 avval 1 az 3975 ázalagokkal 1 azalatt 20 azáltal 7 | Frequency [« »] ----- ----- 10575 a 3975 az 2570 hogy 2049 nem 1933 s | Jókai Mór Életembol IntraText - Concordances az |
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
2501 58, I | ne használna ellenemben. Az a sachari albi valami hirtelen
2502 58, I | olyanok: azt akarnák, hogy az ember mindjárt meggyógyuljon;
2503 58, I | annak örül, ha soká beteg az ember. Csak legalább négy
2504 58, II | megtudnák, nem hinnék el, hogy az egész társaságban csak egy
2505 58, II | társaságban csak egy férfi van, az igazgató, a többi mind némber,
2506 58, II | hősöket és szerelmeseket. Az embernek a szeme ég ki ily
2507 58, II | bezárkóztam előle, behajította az ablakot. Valami előkelő
2508 58, II | egy kulacs bort küldött. Az Isten áldja meg érte. De
2509 58, II | bántsa miattam…~ ~…az igazgatónk mind elkártyázta
2510 58, II | meguntak már itt bennünket, s az volna jó, hogy ha egyszer
2511 58, II | rászedtük. Milyen boldogság az emberre nézve, hogy ha nem
2512 58, II | húszasokkal fizettek, de az is igaz, hogy felét azoknak
2513 58, II | hogy felét azoknak eldugta az igazgató, mire hozzájutottunk.
2514 58, II | utoljára kidobtak mindnyájunkat az ajtón…~ ~…Ismét férfit
2515 58, II | Oh! Inkább lennék Pesten az utolsó kardalnokné, ott
2516 58, II | hogy elmellőzött bennünket, az Isten áldja meg érte…~ ~…
2517 58, II | reménységemnek is vége. Az igazgató deficit fejében
2518 58, II | mindennap mesélek neki, hogy az én apám egy gazdag földesúr,
2519 58, II | királynét. Akik itt elmentek az ablakom alatt, el nem tudják
2520 58, II | aki egy ital vizet adjon. Az ajtón keresztül látom a
2521 58, II | olvasná valaki, aki arra az útra akar indulni, aminek
2522 59 | Uram!~Háromszor kerestem az urat a lakásán, mindig azt
2523 59 | ön emlékezni. Én vagyok az a Kis Endymion Száldobágyról,
2524 59 | múzsák oltárára letenném, az irodalmi táltosok egyikének
2525 59 | alatt elolvassa művemet.~Már az nagy szeget ütött a fejembe.
2526 59 | Tudom – felelt egykedvűen az egyfejű sárkány, s azzal
2527 59 | mellett mennykövet leütni, az képzelheti, hogy mit éreztem
2528 59 | járók.~– Hiszen, ha csak az a baj – felelém –, segíthetek
2529 59 | a fakó szekér a fagyon, az ember nyelve benne reked
2530 59 | kátyúban, forspontot kell az olvasónak maga elé fogatni,
2531 59 | Azzal ugyan ne boldogítsa az újdondászokat, hanem tudja
2532 59 | takarodtam. Amint behúztam az ajtót, jól hallottam, hogy
2533 59 | hogy lármázott odabenn az a kannibál az inasára, hogy
2534 59 | lármázott odabenn az a kannibál az inasára, hogy máskor be
2535 59 | hónap alatt újra volt írva az „Egy század”, s jött velem
2536 59 | firmáját megpillantottam az utcán.~Belépek hozzá, mutatom
2537 59 | s mondom, hogy én vagyok az a Kis Endymion, aki mindezt
2538 59 | volna-e kedve kinyomtatni?~Az ember nagyon galant lett
2539 59 | Ez pláne délutánig akarja az egészet átnézni!~No, de
2540 59 | amint a három órát ütötte az invalidus kaszárnyán, ott
2541 59 | ívet teendett ki. Híztam.~Az ívenkénti díj 22 forint
2542 59 | magamban, mennyire megy az 80 ívvel sokszorozva? A
2543 59 | bizonyosan sejtettem, hogy az igen nagy somma lesz.~Tovább
2544 59 | faktorától, hogy hová lett az az úr, aki az elébb itt
2545 59 | faktorától, hogy hová lett az az úr, aki az elébb itt állt?~
2546 59 | hová lett az az úr, aki az elébb itt állt?~Ha látott
2547 59 | vacsoráltam búbánatomban.~Az éjszaka nekem jó gondolatokat
2548 59 | romantika és klasszicitás az egész.~– Úgy sajnálom –
2549 59 | regényeket tavaly még vették, az idén már nem. Miért nem
2550 59 | Miért nem hozta ön akkor?~Ez az ember az ablakon dobja ki
2551 59 | hozta ön akkor?~Ez az ember az ablakon dobja ki szerencséjét,
2552 59 | várnia a rohamot.~– Mit ád az úr ennyi halhatatlanságért?~–
2553 59 | Kalap nélkül futottam ki az utcára, s avizáltam magamba
2554 59 | utcára, s avizáltam magamba az ördögöket, hogy mért nem
2555 59 | csinálni, miért ne lehetne az én regényemet is szomorújátékká
2556 59 | mint egy igavonó állat. Ha az ánspániger lovak tudnák
2557 59 | nagyszerű volt! Szeretném is azt az embert látni, aki nyolcvaníves
2558 59 | benne végig, nem számlálva az epizódokat, haltak benne
2559 59 | epizódokat, haltak benne rakásra az emberek, mégis maradt elég.
2560 59 | emberek, mégis maradt elég. Az első felvonásban annyian
2561 59 | mire a harmadik felvonásban az első generáció kihalt, az
2562 59 | az első generáció kihalt, az utódok folytathatták tovább
2563 59 | mint reszketve tudám meg, az egyik elfogadta, a másik
2564 59 | életem vagy halálom.~Hallja az úr, az a harmadik egy inkarnátus
2565 59 | vagy halálom.~Hallja az úr, az a harmadik egy inkarnátus
2566 59 | munkám ennél? – Drámámat: az „Egy századot”!~– Bizony
2567 59 | hurcolkodáskor meghagytam az inasomnak, hogy minden fölösleges
2568 59 | égesse el, meglehet, hogy az is közötte volt.~És ezt
2569 59 | elő.~– Maradtak – viszonza az inas. – Maradt egy nyirkos
2570 59 | belső nedvesség miatt.~– Az az enyim! – kiálték fel
2571 59 | belső nedvesség miatt.~– Az az enyim! – kiálték fel magamon
2572 59 | s összevissza csókoltam az inast. – Megyek érte magam!~–
2573 59 | előhúzom! – S képzelje most az úr, az én drámámat egy szénvonóval
2574 59 | S képzelje most az úr, az én drámámat egy szénvonóval
2575 59 | sütőkemencéből!~Ki akartam az embert hívni párbajra, de
2576 59 | fölébredt, énbelém ütötte az orrát, mikor szobájából
2577 59 | kívántam kedves egészségére az ebédet, mikor a kanalát
2578 59 | voltam a legboldogabb ember az egész kontinensen.~S mik
2579 59 | megérteni.~Csekélység volt az egész.~Csak az egyik férfi
2580 59 | Csekélység volt az egész.~Csak az egyik férfi szerelmesből
2581 59 | belőlük, a harmadik felvonást az első és a második közé illesztenem,
2582 59 | második közé illesztenem, az ötödiket végképpen elhagynom,
2583 59 | végképpen elhagynom, ehelyett az elejére egy előjátékot készítenem.~
2584 59 | monológokból dialógokat csinálnom, az előforduló gyilkosságokat
2585 59 | össze kellett házasodni, az első szerelmesnek pedig
2586 59 | személynek első szerepe jutott, az utolsó dárdahordozónak sem
2587 59 | Még így sem voltak elegen. Az orkesztrumban az egyik brúgós
2588 59 | elegen. Az orkesztrumban az egyik brúgós meg az egyik
2589 59 | orkesztrumban az egyik brúgós meg az egyik klarinétos tud magyarul,
2590 59 | kívántam iktattatni, sőt az egyik kortinahúzónak is,
2591 59 | lehet – lőn a válasz –, mert az első hős elutazott vendégszerepekre:
2592 59 | Elmúlik a hat hét. Ott lestem az első hőst a gyorskocsinál,
2593 59 | adhatjuk hat hétig, mert az első szerelmesnő szabadsággal
2594 59 | Oh, bárcsak kiszáradna az egész Balaton. Hogy ne fürödhetne
2595 59 | Megint lehetetlen, mert az első hősné szabadsággal
2596 59 | így ment tíz hónapig: hol az előjáték, hol az utójáték
2597 59 | hónapig: hol az előjáték, hol az utójáték személyei voltak
2598 59 | művész után én sírtam el az elválás keserveit, minden
2599 59 | Meg ne mozduljon, akinek az élete kedves! Innen ugyan
2600 59 | péntekre. Azt mondták, hogy az drámai nap. Legalább tehát
2601 59 | bánik a fiatal drámaírókkal; az karon fogott, és szép nyájasan
2602 59 | hosszaska?~– De tudom. Az az egyik érdeme.~– Nem gondolja
2603 59 | hosszaska?~– De tudom. Az az egyik érdeme.~– Nem gondolja
2604 59 | Komolyan megharagudtam. Ezek az urak bizonyosan restellik
2605 59 | a szereplők körül ültek az olvasóteremben, nem is színpadon,
2606 59 | összeégette a lúdmájat.” Ez nem az én drámám. Amott látok most
2607 59 | a szobakulcsot!” Ez sem az én drámám! Az első hős és
2608 59 | szobakulcsot!” Ez sem az én drámám! Az első hős és a főintrikus
2609 59 | gesztikulálnak, ott foly az én dialógom. Az ám. Arról
2610 59 | ott foly az én dialógom. Az ám. Arról beszéltek, hogy
2611 59 | Rákosról?~Ki játssza hát itt az én darabomat?!~Ráakadtam
2612 59 | Nini, uram! Mik ezek az izék itten?~– Ezek? Ezek
2613 59 | válaszfeliratot kellett elmondani, az egészből annyit hagyott
2614 59 | le is foglaltam magamnak. Az utcaszegleteken csoportosulni
2615 59 | összedöntéssel fenyegeti a népkegy, az ügyelők rohannak fel hozzám,
2616 59 | le, mutassam meg magamat. Az ügyelőknek nem megyek. Ekkor
2617 59 | is ellenállok. Végre jön az igazgató maga, s felszólít
2618 59 | előre darabomat. Egész nap az utcán csatangoltam. Azt
2619 59 | kávéházakból kiszaladnak az utcára, és mondogatják egymásnak:~–
2620 59 | mondogatják egymásnak:~– Itt megy az, akinek a darabját adják
2621 59 | színházban.~– Miféle darabot?~– Az Egy századot!~– Hah, az
2622 59 | Az Egy századot!~– Hah, az Egy századot!~Ki ne hallotta
2623 59 | ne hallotta volna hírét az Egy századnak?~Késő estig
2624 59 | estig lótottam-futottam az utcán, mint egy eszeveszett.~
2625 59 | pillanatra eszembe jutott az is, hogy mit fogok kapni
2626 59 | fertőztesse tiszta ábrándjaimat. Az összeg mindenesetre nagy
2627 59 | csizmával ellátni, amennyit az a darabja után való lótás-futás
2628 59 | és megéheztem. Egész nap az izgatottság, a lelkesülés
2629 59 | meg a próbán voltam benn az orkesztrumban – mondá egy
2630 59 | mint a babukának. Ohó! Ezek az én darabomról beszélnek.~–
2631 59 | lábaidnak piszkos sarujait, hogy az emberiség törpe gyászai
2632 59 | végtől végig! – biztosítá az elébbi.~– Annál gyönyörűbbek
2633 59 | elébbi.~– Annál gyönyörűbbek az egyes jelenetek – szólt
2634 59 | fogva felakasztja magát az Ullman páholy melletti csillárra.~
2635 59 | kacaj!~– De legislegszebb az a gondolat benne – szólt
2636 59 | Ez nagyszerű gondolat!~Az emberek kirugdalták a székeket
2637 59 | kacagtak, csak én sápadtam; az üres kanalat az üres tányértól
2638 59 | sápadtam; az üres kanalat az üres tányértól a számig
2639 59 | szakállú úriember szólalt meg az asztalnál, akinek igen komoly
2640 59 | keresztül is löktem egy széken: az, tudom, többet sohase kérdi
2641 59 | pisztolyból; arra kért, hogy csak az életének kegyelmezzek, ott
2642 59 | kegyelmezzek, ott a tárcája az asztalon, vigyem el azt:
2643 59 | semmi.~– Nem kell nekem az úrnak sem élete, sem tárcája;
2644 59 | mindent fizetek, most kapom az árendát; kárpótolok mindent!~
2645 59 | volna egy húszast adnom, de az későn jutott eszembe.~Csak
2646 59 | későn jutott eszembe.~Csak az utcán mertem lélegzetet
2647 59 | akkor a hold ezüst csónakát az ég azúrjában, miért inkább
2648 59 | vízbe dobni.~– Miféle csomag az?~– Ez egy szerencsétlen
2649 59 | érte.~Ez meglepett. Ez volt az első ember, aki előttem
2650 59 | ifjú életet mentettem meg az öngyilkolástól.~Megvártam
2651 59 | azután, hogy lesz novella az én drámámból, nálam nélkül?
2652 59 | drámámból, nálam nélkül? Az a gyönyörűségem volt, hogy
2653 59 | Vége levén, megjelenék az én nyájas pártfogómnál az
2654 59 | az én nyájas pártfogómnál az ígért honoráriumért.~Megszorítá
2655 59 | kívánok szerencsés jojcakát az úrnak; holnap megyek haza
2656 60 | izgatót elhallgatásra bírták: az igaz, hogy egy kissé drasztikus
2657 60 | szépséghez és fiatalsághoz még az is megadatott, hogy özvegy
2658 60 | végén a selyemtánc, aminek az a kimenetele, hogy a lejtés
2659 60 | nő kicserélik egymással az öv mellé dugott selyemkendőket,
2660 60 | négyszem között.~De már az ilyen törvényjavaslatra
2661 60 | törvényjavaslatra nincs az a második tényezője a törvényhozásnak,
2662 60 | Holnap reggel harangszó után az én palotámban (palotának
2663 60 | palotának hítták abban az időben a belső szobát),
2664 60 | de ezt különösen.) Amint az Erzsébet-székesegyház harangja
2665 60 | palotájában.~– Tehát halljuk: mi az ára a tegnapi táncnak?~A
2666 60 | szép özvegy szemérmesen az arca elé húzta a fátyolát,
2667 60 | atyák lakozának, akik közül az egyik nekem gyóntató atyám
2668 60 | dobták be őket, amelyet átall az emberi nyelv másként, mint
2669 60 | eltakaríthassam.~– És micsoda hely az?~A szép özvegyasszony megmondta
2670 60 | visszakapott selyemkendőjét az orra elé tartva, futott
2671 61 | Három héten át tanyázott az egész tábor Komárom alatt
2672 61 | egyik ezred ki, a másik be; az utcák is tele sátorokkal,
2673 61 | márpedig emberemlékezetre az ugorkalé meg a dicséret
2674 61 | kezében, s ezen aláírással: Az jókedvű katonához. „Az jókedvű
2675 61 | Az jókedvű katonához. „Az jókedvű katona” ott a képen
2676 61 | csakugyan ivott volna abból az izéből, amit odabenn a kocsmában
2677 61 | abban a kocsmában mérik az elképzelhető legsavanyúbb
2678 61 | lőre, ha valaki nem akar az alkörmöstől kapott színével
2679 61 | benne ne is szóljunk, hiszen az volt benne az egyedüli jó.~
2680 61 | szóljunk, hiszen az volt benne az egyedüli jó.~Egyszóval,
2681 61 | Egyszóval, Tukma uram borát csak az ihatta, aki már másutt valahol
2682 61 | mert aki csak bevetődött „Az jókedvű katonához”, abból
2683 61 | a többit a látogatástól; az első egypár héten Tukma
2684 61 | Megitták hűségesen, s megadták az árát busásan, akinek nem
2685 61 | alvásra; csak bedöntötte az egész kosárral, ahogy volt,
2686 61 | Komáromban a sok pénzt.~Az emberek ekkor kezdtek csak
2687 61 | a házát, s bevakoltatni az ajtót az utca felől; ő többet
2688 61 | s bevakoltatni az ajtót az utca felől; ő többet nem
2689 61 | elment a kávéházba, leült az asztal mellé a többi félvér
2690 61 | fontja huszonöt forint.~– Az csak semmi – szólt egy mellette
2691 61 | ki aranyos csibukot szítt az asztal fölött. – Ami nekem
2692 61 | megtromfolt kereskedőre; s mikor az utolsó darabka is ellobbant
2693 61 | hogy nagyon le volt főzve. Az irigység azt mondatta vele
2694 61 | pénze lehet Tukma uramnak.~– Az már van – felelt a bölcs
2695 61 | Ha egyéb nincs is, de az van. Azt sem tudom, hogy
2696 61 | körülülő urak mind nevettek az ötletnek, ők is mind nagy
2697 61 | belőle elébb válogatni, az pedig sok időbe kerül; az
2698 61 | az pedig sok időbe kerül; az ördög győzi.~– Hát nem tudja
2699 61 | búzakereskedő. – Nagyon könnyű dolog az: szeleltesse meg a pénzét,
2700 61 | belőle a bankót szépen, az ezüstpénz meg lehull a ponyvára;
2701 61 | szépen összesöpörheti külön, az ezüstöt is fellapátolhatja
2702 61 | Úgy segéljen, igaza van az úrnak! – szólt Tukma uram,
2703 61 | Komáromban.~Rögtön vele ment az egész kávéházi népség; egész
2704 61 | velük. Jut is, marad is. Az ezüst egy rakásra hull;
2705 61 | lett szórva, egy garmadában az ezüst, távolabb a szélhordta
2706 61 | egy kicsinyt kiszakadt az oldalán, valami kiömlött
2707 61 | Hagyjátok ott; nagyon piszkos az már.~Így szeleltették a
2708 61 | öreg foltokat rakott rá az idő és a viszontagság.~Ott
2709 61 | hordó pénzét szeleltette, s az a kopott koldus ott most
2710 62 | azok a nagyobb hősök, akik az ágyútűznek nekimennek, embert
2711 62 | rettenetes darab munka volt az, csak odáig is eljutni.
2712 62 | háromszorta mélyebb tavat, ami már az Adriai-tengerrel versenyez,
2713 62 | volt a világítótornyuk.~Az egész flottillát Sváb Károly
2714 62 | felmeredtek a veszedelmes cölöpök az ár közül; ha egyhez közülök
2715 62 | orkán megdermeszté ökleiket az evezőlapáton, s testükre
2716 62 | evezőlapáton, s testükre fagyott az átizzadt öltöny.~Így jutottak
2717 62 | Szegedre.~Hogy minő volt az általános pusztulás képe,
2718 62 | azt leírták mások, én csak az epizódokat gyűjtöm össze.~*~„
2719 62 | felügyelő mérnök a hosszú, gáton az egyik veszedelmes gátcsuszamlásra
2720 62 | takaródzva, nyugodtan aludni.~– Az Isten szerelméért! – kiált,
2721 62 | Isten szerelméért! – kiált, az alvót felköltve a mérnök. –
2722 62 | mindjárt észrevegyem.~*~Amint az életmentők dereglyéikkel
2723 62 | fölött. Odaeveznek. Hát az evezőcsapásokra csak felüti
2724 62 | evezőcsapásokra csak felüti ám a fejét az egyik kádból két polgártárs,
2725 62 | szájában.~– Hozta Isten az urakat! Hát mi járatban
2726 62 | nyugodtan előhúztak két kádat az udvarra. Az egyikbe behelyezték
2727 62 | előhúztak két kádat az udvarra. Az egyikbe behelyezték az asszonyaikat,
2728 62 | Az egyikbe behelyezték az asszonyaikat, párna, dunna
2729 62 | kötelekkel megkötötték a kádakat az akácfákhoz, s várták, hogy
2730 62 | hogy hadd jöjjön a víz. Az aztán fölvette őket kádastól,
2731 62 | veszedelem. Alig lehetett az egyik férfit meg a két asszonyt
2732 62 | aminek födelét elvitte az ár, egy másik háznak a födeléből,
2733 62 | födeléből, amit meg odahozott, az ottmaradtak hirtelenében
2734 62 | baromfit, még a sertéseket is. Az utóbbiak nagy flegmával
2735 62 | gyermekeinek. Körös-körül az özönvíz!~Ezeket éppen nem
2736 62 | szép fiatal menyecske jön az életmentőkhöz, panaszolva,
2737 62 | életmentőkhöz, panaszolva, hogy az ő férje a hódmezővásárhelyi
2738 62 | hogy a fiatal nő férje az illovai szélmalomba menekült,
2739 62 | akkor, hogy összeomlott. Az odaevezők csak a romokat
2740 62 | férfifőt emelnek ki a vízből.~– Az az én uram! – sikolt föl
2741 62 | emelnek ki a vízből.~– Az az én uram! – sikolt föl az
2742 62 | az én uram! – sikolt föl az asszony. Ráismert arcára.~
2743 62 | hurkolt kötél elszakadt, s az nem mozdult meg. Három nehéz
2744 62 | Három nehéz malomkő feküdt az altestén, az szorította
2745 62 | malomkő feküdt az altestén, az szorította le. A szélmalom
2746 62 | padlásán voltak felhalmozva az elkopott malomkövek, s mikor
2747 62 | mikor a hullám föláztatta az épület talapját, ez a tömérdek
2748 62 | tömérdek kő egyszerre odazuhant az alájok sereglett huszonegy
2749 62 | készíteni két vaságyból, amiket az udvaron fölállított, s azokra
2750 62 | olyan magasra nem hág a víz. Az áradat azonban az emelvényen
2751 62 | a víz. Az áradat azonban az emelvényen is túlnőtt. S
2752 62 | láttára.~Nem rosszabb ez az őrültségnél?~*~Oh, az igazi
2753 62 | ez az őrültségnél?~*~Oh, az igazi őrültek, azok minderről
2754 62 | huszonkét őrült van; akiknek az elszállítására senki sem
2755 62 | zivatarban kicsalogatni az odúikból embereket, akiknek
2756 62 | nincsen lelkük, mikor még az is elveszti a magáét, kinek
2757 62 | vinni. A legtöbb őrültnél az használ, ha azt mondják
2758 62 | A vasúti vonaton, mely az őrülteket szállítá Aradra,
2759 62 | Weisz bácsi mulattatta az egész társaságot.~Hanem
2760 62 | csónakot fel ne fordíthassák, az orvos segélyével altatót
2761 62 | szatírája a sorsnak. Azon az éjszakán adni új embernek
2762 62 | úszó kapuba fogózott meg, az vitte magával, míg valahol
2763 62 | két összerogyott lovat. Az asszony ott ült a kocsiban,
2764 62 | aztán felhúzta a hintóból az emberalakot. Az asszony
2765 62 | hintóból az emberalakot. Az asszony akkor is ült, és
2766 62 | szélsőbali barátom élcelgetett az érdemrendemre, azt súgám
2767 62 | bajtárs, mindnyájunkkal szabad az Isten keze, még te sem tudod,
2768 62 | becsülését, hazánkfiainak s az emberiségnek tett igaz szolgálatokért,
2769 63 | Az első alapkő~Feledékenység
2770 63 | éveit éljük! Fejünkre nőtt az idők terhe. Kenyérkereső
2771 63 | Kenyérkereső pályán tör az új nemzedék; alig marad
2772 63 | hírkereső pályán törték az utat.~És ez jól is van így.
2773 63 | Zöldüljön ki hazánk címerében az a négy veres mező, ami a
2774 63 | folyamparttól a másikig…~Elfeküdtek az óriások régen, akik hajdan
2775 63 | kovácsolnak a vasból, teleírják az üres papirost, betűkre tanítják
2776 63 | papirost, betűkre tanítják az apró gyermekeket: úgy harcolnak…~
2777 63 | ne törüljük ki lelkünkből az emléket a haszonhajtatlan
2778 63 | közéletnek, üljétek körül ezt az otthonos tért, s hallgassátok,
2779 63 | volt a francia háborúnak; az ország rendei összeültek
2780 63 | tetszett, kinek nem tetszett az eszme. Tartották ezt némelyek
2781 63 | is pénz; azok közül pedig az elsőt sem tudjuk, honnan
2782 63 | egy fiatal férfi lépett az országterem asztalához;
2783 63 | egykor a lelkesítés tüzét.~Ez az ifjú volt Széchenyi István
2784 64 | Batthyány Lajos hamvainak az ünnepélyes végtisztességtételt.~
2785 64 | Batthyány politikájának az elismerést.~Ha éreznek még
2786 64 | földi fájdalmakat, úgy nem az lehetett e kínok legsúlyosabbika
2787 64 | elrejtve feküsznek: hanem az, hogy hazája iránti nagy
2788 64 | Budapest tömve van e napon az ország minden vidékeinek
2789 64 | pompa nagyszerű lesz.~De az érzelem, mely e pompa alatt
2790 64 | nyilatkozvánnyal adósa volt az ország Batthyány politikájának.~
2791 64 | a koporsó után ugyanazon az utcán végig, amelyen huszonegy
2792 64 | amelyen huszonegy év előtt az utcai tüntetést láttuk Batthyány
2793 64 | nyilatkozat, mint szívünkből jött az akkori. És hálát adhatunk
2794 65 | államférfit, ki millióit kezelte az államvagyonnak, s diadalból
2795 65 | van rá a sorsnak!”~Tehát az olyan emberekre, mint Nyáry,
2796 65 | vezetői áttekintés, mint az övé volt, ritkaság hazánkban.
2797 65 | érzi azt velem együtt, érzi az egész haza.~Isten adjon
2798 66 | szólni képes legyek róla. Az élő kolossz helyett sok
2799 66 | kolossz helyett sok ideig az összezúzott hulla áll előttem,
2800 66 | épületét tartá vállain, azt az alakot látom, ki ott csügg
2801 66 | asztalán találkoztam. Valóban az asztal fölött: forradalom
2802 66 | kihallgatást akart szerezni, az asztalra állt fel. Ő nagy
2803 66 | a fegyvertár elfoglalva, az utcákon húszezernyi lelkesült
2804 66 | állt, azért, hogy azokat az igaz útra vezesse; s ha
2805 66 | lelépve a piedesztálról.~Ő, az ellenzék akkori vezére,
2806 66 | nagy küzdelem megkezdésekor az első magyar kormány visszalépett,
2807 66 | művet; aki nappallá tette az éjt, hogy táborainkat ellássa,
2808 66 | fölmutat, a legelső helyen áll az, ha egy újan teremtett hadsereg
2809 66 | síkra. E műben Nyárynak az oroszlánrész jutott. Ha
2810 66 | mint egy hónapi hadjárat az osztrák kormány alatt.~Az
2811 66 | az osztrák kormány alatt.~Az igaz, hogy két miniszter
2812 66 | amíg egyik kezével készíté az erélyes harcot, másikkal
2813 66 | harcot, másikkal előkészíté az okos békét.~„Nem küzd a
2814 66 | nem elegen.~Április 13-án az előleges értekezleten megkísérté
2815 66 | alispánnak”.~Nem volt már bizalma az ügyhöz, de szolgálta azt
2816 66 | Nyáry megtudta azt, szerette az ifjút (egyike volt a márciusi
2817 66 | előrelátó gondoskodás nélkül az a mi fiatal barátunk a holt
2818 66 | számítani senkinek.~Tudjuk, hogy az osztrák kormány hogy használta
2819 66 | fektetett országgal, hogy az akkor égre dobott kő most
2820 66 | politikának, s megtámadása az osztrák kormányrendszernek,
2821 66 | időben történt Nyáryval az, ami élte végzetes fordulatát
2822 66 | Hisz ez rendes dolog volt. Az elkobzó hatalom az isteni
2823 66 | volt. Az elkobzó hatalom az isteni és emberi törvények
2824 66 | ráállani.~„Nem! Énnekem, ki az igazságért küzdöttem mindig,
2825 66 | igazságért küzdöttem mindig, még az ellenében sem szabad igaztalannak
2826 66 | minden játszma kártyát, az első kiosztás után, hátáról
2827 66 | jegyeztek fel: 1863-at, az aszály évét, 1864-et, az
2828 66 | az aszály évét, 1864-et, az értéktelen gabona évét,
2829 66 | gabona évét, s 1865-öt, az országos fagyot. De volt
2830 66 | vissza a vetőmagot, midőn az egész országon áldás volt
2831 66 | egész országon áldás volt az égtől.~Ez elátkozott körben
2832 66 | segítettek életkedvét összetörni.~Az országgyűlésen, hol egymás
2833 66 | mellett ültünk, gyakran mondá az utóbbi időkben:~„Nézd, mily
2834 66 | Mikor a múlt hónapban az a kellemetlen viharos jelenet
2835 66 | még, hogy véghagyománya az, amit most rám bíz.~Halála
2836 66 | kézszorításra találkoztam vele az országházban. Szomorúsága
2837 66 | kiknek bátorságuk volt az ő túlnyomó népszerűsége
2838 66 | megírhatni senki anélkül, hogy az ő jeles egyéniségének nem
2839 66 | lapot szenteljen; tartozzék az bármely párthoz, bevallani
2840 66 | oda volt irányozva, hogy az, kit a megye közönsége bizalmával
2841 66 | sokat – mondhatnék e részben az 1861- és 1867-i tisztújítások
2842 66 | mellett nemcsak a megyének, de az egész országnak kincse volt.
2843 66 | veszített Nyáry halála által. Az ő emlékét meg kell örökíteni.
2844 66 | kiváló tiszteletnek, melyet az elhunyt nyilvános életének
2845 66 | mint legjobb szándékom, és az elhunyt hazafi iránti nagy
2846 66 | érdemei, ritka tehetségei az elsők elejére emeltek, el
2847 66 | kor uralgó nézetei nyomán az erély híveinek táborából
2848 66 | hullája megütötte a földet, az annak a földnek magának
2849 66 | magának is sokáig fog fájni, s az a föld még azért bennünket
2850 67 | koreszméit képviselték – ő az egymásra következő nemzedékeknek
2851 67 | folyton vezére maradt, s az előhaladó kor csak nagyságát
2852 67 | megmutatta a középutat az elkeseredés és elernyedés
2853 67 | tartozásának lerovására, mellyel az egy elhunyt nagy férfia
2854 67 | figyelmeztetni oly férfiakra, kik az ország legmagasabb hivatalaira
2855 67 | oldotta meg keserű harcainkat az ő bölcs és minden oldalra
2856 67 | Nem volt „erre” szükség: az olajág lett elültetve, s
2857 67 | győzelmek egyikét aratta, amidőn az ellenfél nem legyőzve, de
2858 67 | Azon ritka esetek egyike az, amidőn egy nagy államférfi
2859 67 | családjára, a nemzetre hágy, az önzetlenség, a honszeretet,
2860 67 | életében láthatá, mint dolgozik az egész nemzet azon a nagy
2861 67 | nagy monumentumon, amit az ő halálának emlékére fog
2862 67 | kegyeletes emléket készítenek – az ő születésnapjára.~Ő látta
2863 67 | halála után! Ez egy része az üdvnek. Megnyugodva halt
2864 67 | Deáknak: ez öröklése Deáknak!~Az ifjú nemzedék, mely látni
2865 67 | erényeit, s azokkal meg lehet az új koszorúkat szerezni.~
2866 67 | felmagasztosultan követjük az ő koporsóját. Kövessük példáját
2867 67 | bölcsei! Osztozzatok meg az ő örökségén, s tartsátok
2868 67 | ökleivel fejetek fölött az ablakot, és rátok kiált:~„
2869 68 | Pedig hányszor dobta oda az életét arra az oltárra,
2870 68 | dobta oda az életét arra az oltárra, amelyen nem volt
2871 68 | milliók imádkoztak! Most már az a kor is el van temetve
2872 68 | későbbi korból, akiknek az árnyéka az övével egymást
2873 68 | korból, akiknek az árnyéka az övével egymást keresztezé:
2874 68 | maguk is árnyékok már.~De az én borongó lelkemnek jólesik
2875 68 | úton lett elérve, de azért az ő célja is az volt: „Magyarország
2876 68 | de azért az ő célja is az volt: „Magyarország újrafeltámadása.”
2877 68 | ha nem lettek volna, akik az ő útján törnek előre, a
2878 68 | nem szól a hír, és mégis az ég kapuján zörgetnek.~De
2879 68 | tartozom én neki, és tartozik az a hírlap, mely a magyarhoni
2880 68 | maradtak úgy neki, mint az elvnek. Előttem az első
2881 68 | mint az elvnek. Előttem az első aláírási ív, mely a
2882 68 | áldozatokkal ugyanazok a hazafiak az ő vezetése mellett megalapították
2883 68 | mind közönségben.~Még abban az évben másodszor is fogságra
2884 68 | Almásy Pál és több elvtársai. Az a cél, amit odafenn említék:
2885 68 | odafenn említék: ez volt az ok. Ismét oda volt dobva
2886 68 | helyzetét. Isten csodája s az uralkodó bocsánatkész szíve
2887 68 | szabadelvűségnek, s barátja az ahhoz ragaszkodó pártnak
2888 68 | szavaiból megértenem, hogy az önként eltemetkezett nagy
2889 68 | betölti.~Most már betölti azt az áldott nyugodalom helyét,
2890 69 | volnának; s meghalt úgy, mintha az csak tréfa volna.~Öregnek
2891 69 | szerencsefiak, a nagyurak, az ifjak szája tele volt panasszal:
2892 69 | elvesztése félig elzárta körüle az élő világot, olyannak tekinték
2893 69 | balzsamozva írói hírnévvel.~Az a genre az irodalomban,
2894 69 | írói hírnévvel.~Az a genre az irodalomban, melyet ő képviselt,
2895 69 | fölépítésére hagyományozta.~Az az alak tűnt el benne, akit
2896 69 | fölépítésére hagyományozta.~Az az alak tűnt el benne, akit
2897 69 | alak tűnt el benne, akit az országban legtöbben ismertek,
2898 69 | keresztülragyog a mosoly, s az koporsóját is elkíséri a
2899 70, 1 | ez azon két betű, melyről az a mondás van a Pesti Napló
2900 70, 1 | állítást ugyan mi, részint az illető nagy tekintélyű hírlap
2901 70, 1 | van ama két betű, ki mint az írásban mondatik: „Én vagyok
2902 70, 1 | írásban mondatik: „Én vagyok az alfa és az ómega!” Szinte
2903 70, 1 | mondatik: „Én vagyok az alfa és az ómega!” Szinte elmondhatja
2904 70, 1 | nyomtatásban: én vagyok az „F” és a „k”, s mindenki
2905 70, 1 | szólok stb.” Reméljük, hogy az ég meg fogja őt vigasztalni,
2906 70, 2 | Nem Péter és Pál, hanem az egyik is Péter Pál, a másik
2907 70, 2 | ily különbözők, annak oka az, hogy az egyiket a „Telivér”
2908 70, 2 | különbözők, annak oka az, hogy az egyiket a „Telivér” előadása
2909 70, 2 | ille Zwiespalt der Natur! Az első arcképe hívebb.~És
2910 70, 2 | tarthatja fel ily büszkén az arcát, mert ő mondhatja
2911 70, 2 | Magyarország szerkesztése végett); az „Ország” dolgában is sokat
2912 70, 2 | sürgetett reformkérdés, hogy az inasok ne beszéljenek a
2913 70, 2 | jeligés levélke felbontásakor az akadémia nagygyűlésén e
2914 70, 2 | Ez grófi korona!” volt az archeológiai osztály véleménye. „
2915 70, 2 | művet gróf írta!~Ezt mondák az akadémikusok az újságíróknak,
2916 70, 2 | Ezt mondák az akadémikusok az újságíróknak, az újságírók
2917 70, 2 | akadémikusok az újságíróknak, az újságírók a publikumnak,
2918 70, 2 | színészeknek, a színészek az igazgatónak, s miután e
2919 70, 2 | lehet ő? Egyik azt állítá: az X. X. gróf, az tud folyvást
2920 70, 2 | azt állítá: az X. X. gróf, az tud folyvást versekben beszélni;
2921 70, 2 | másik azt mondá, ez S. gróf, az érti ily gyökeresen a lovakat;
2922 70, 2 | harmadik fogadott rá, hogy az Y. gróf, annak van egy igen
2923 70, 2 | disponibilitásba helyeztetett, az igazgató saját bútorait
2924 70, 2 | saját bútorait hordatta fel az előadásra, s saját kezével
2925 70, 2 | olajfestményű műremekeit aggatá fel.~Az előadás napján még csak
2926 70, 2 | kaszinót ez estére bezárták, s az elnök maga vezette in corpore
2927 70, 2 | maga vezette in corpore az egész díszes társulatot
2928 70, 2 | egész díszes társulatot az előadásra, ahol az erdély
2929 70, 2 | társulatot az előadásra, ahol az erdély drei Mann hoch elfoglaltatván,
2930 70, 2 | bár nem érte el egészen az elébbi sikerét, mégis a
2931 70, 2 | egyéb hibája nem volt, mint az, hogy szerzője nem ismerte
2932 70, 2 | előnyeit, s bár, mint jelenleg az első magyar általános életbiztosítási
2933 70, 3 | borról akarsz énekelni, az első nem az, hogy tanuld
2934 70, 3 | akarsz énekelni, az első nem az, hogy tanuld meginni, hanem
2935 70, 3 | hirdetményei között, »hogy mi az ára egy palacknak«?”~„Ifjú
2936 70, 3 | megtanulsz babot aratni, és az neked sokkal jobb lesz.”~„
2937 70, 3 | Érkövy a mostani generációt az irodalom rögös, de Mak-Cormik-féle
2938 70, 3 | fognak olvasni, s melybe az írók óráikat és téli bundáikat
2939 70, 4 | ROBBOGÁNYI UZINDUR~Ez az ifjú, daliás termetű arc
2940 70, 4 | fogom elmondani, hogy „Ez az én öcsém!”, de midőn Uzindurral
2941 70, 4 | közönségnek.~– Íme, ez ifjú itt az én – bátyám!~Ilyen volt
2942 70, 4 | legnagyobb, melyet tőle az utókor sem fog elvitathatni.
2943 70, 4 | személyesen vezette a kotillont, az megérdemli, hogy az „ifjúság
2944 70, 4 | kotillont, az megérdemli, hogy az „ifjúság vezetőjének” neveztessék.~
2945 70, 5 | IPOLYI ARNOLD~Fáj a szíve az embernek, ha elgondolja,
2946 70, 5 | e földön vannak, őt csak az vonja magához, ami a föld
2947 70, 5 | föld alatt található, értve az utóbbiak alatt az ócska
2948 70, 5 | értve az utóbbiak alatt az ócska szarkofágokat és bedűlt
2949 70, 5 | kiadó vallomása szerint, az utolsó szakadó szálig mind
2950 70, 5 | hitregetan azon tárgyait, amik az első kiadás óta gazdagíták
2951 70, 5 | mitológiáját.~Így mindjárt az I. fejezetnél a pogány istenek
2952 70, 5 | részesül.~A Rémek közé: az Ínséget, az Adóexekúciót
2953 70, 5 | Rémek közé: az Ínséget, az Adóexekúciót és a Cenzúrát.~
2954 70, 5 | Láthatatlan Alakok közé az Ezüst-Húszast, nem feledve
2955 70, 5 | harmadévi sok Röpiratot.~Az Elfeledett régi tisztességek
2956 70, 5 | Szózat-éneklést.~A Csodák közé az 1864-i „Száz forintot egy
2957 70, 5 | forintot egy zsemlyéért”, s az 1865-i „Száz zsemlyét egy
2958 70, 5 | magát, mint kis ördögöt.~Az Óriások közé a Bugyogós
2959 70, 5 | A Boszorkányok rovatába: az Augsburger Allgemeine Zeitungot.~
2960 70, 5 | Fanyövők és Kőmorzsolók közé: az Oesterreicht, meg a Botschaftert.~
2961 70, 5 | Botschaftert.~És különösen, mikor az Elemek tiszteletéről szóló
2962 70, 5 | Belgát, a víz tiszteleténél az Alföldi Rétöntözést meg
2963 70, 6 | virum. Most mutatom be azt az egyetlen férfiút, aki nekem
2964 70, 6 | illenék subalternusoknak az ő principálisaikról panegyrikont
2965 70, 6 | birodalomban.~S nemcsak az az érdeme a Honnak, ami
2966 70, 6 | birodalomban.~S nemcsak az az érdeme a Honnak, ami benne
2967 70, 6 | ami benne van, hanem még az is érdeme, ami benne nincs!
2968 70, 6 | idebenn veszekedni akar, az menjen ki!” Hát még ami
2969 70, 6 | témát jobb, ha egyelőre az olvasó fantáziájára bízzuk.~
2970 70, 6 | a tekeasztalhoz sietni, az ő első golyója: a „Globe”.
2971 70, 6 | ismeri és meg tudja becsülni az időt (Times), s nemcsak
2972 70, 6 | mások már rég aludni mentek, az ő láthatárán még akkor is
2973 70, 6 | a nap (The Sun).~Valóban az önzésnek legkisebb árnyéka
2974 70, 6 | teljesítette kötelességeit a haza, az emberiség, az egész világ,
2975 70, 6 | kötelességeit a haza, az emberiség, az egész világ, az utókor és
2976 70, 6 | emberiség, az egész világ, az utókor és saját maga irányában,
2977 70, 7 | a semmiből költ”, hallom az ellenvetést. Költ ám – verset
2978 70, 7 | mindnyájan osztjuk; melyben az ország minden nemzetiségei,
2979 70, 7 | vissza. Tőle tanuljuk meg az adósságrevokáló jurátus
2980 70, 7 | közhasznú találmányokat, miket az emberiség méltatlanul üldözött
2981 70, 7 | jobbik fele, a jámbor adósok, az élet legfatálisabb prózája,
2982 70, 7 | élet legfatálisabb prózája, az exekúció paralizálására
2983 70, 7 | Ki ne olvasná napjainkban az ilyen tudományt? Ki ne vallaná
2984 70, 7 | hogy azt a pénzt, amit az egy rakásra termeszt, a
2985 70, 7 | kifejezéseket nem használ soha; az ő múzsája sohasem csinál
2986 70, 7 | is csak pegázuson utazik az Olympra, ő rég szárnyas
2987 70, 7 | direktor kellene. Úgy tettek az újságírók, mint a régi piktorok,
2988 70, 7 | mint a régi piktorok, kik az új olajfestményt a régi
2989 70, 7 | saját magát konzerválni, az a kitömött madarakat is
2990 70, 7 | csakugyan nincs e világon az a múzeumdirektor, aki lassabban
2991 70, 8 | megrendelt növényeket, hogy az úton ki ne száradjanak,
2992 70, 8 | kétféle lábat találni azokban, az egyik a „karaláb”, a másik
2993 70, 8 | tisztelt barátunk műveiről azt az irigységnek is el kell ismerni,
2994 70, 8 | zamatosak (ha barackok), és az utókor elismerő magasztalására
2995 70, 8 | emeljük.~S míg Üstökös jár az égen ~Nevét nem felejtik
2996 70, 9 | chef d’oeuvre-öt adott át az olvasóközönségnek, mely
2997 70, 9 | korszükséget képez.~E könyv az, mely utat nyit a magyar
2998 70, 9 | mondhatjuk, hogy még maga az államminiszter úr is gyakran
2999 70, 9 | magának.~És méltán tartatik az ily magas becsben.~Mert
3000 70, 9 | minden.~Magában foglalja az Csengery államtudományát,