Rész,  Fejezet

 1    2,  IV |            vagy elöljárója.~– Legyen ön őszinte irántam – mondá
 2    2,  IV |          ember.~– S miért utasította ön vissza a fegyverszünetet?~–
 3    2,  IV |        fővezérének.)~– S miből tudja ön azt, hogy a mostani kormánnyal
 4    2,  IV |            éppen nem ismerek.~– S ha ön maga lenne az, mit fogna
 5    2,  IV |           még eléggé megijedve.~– Az ön megérkezte határozó lenne.
 6    2,  V  |            orosz ravasz.~– Megbocsát ön, ha kíváncsiságom indiszkrétté
 7    2,  V  |            tesz. Azt hallottam, hogy ön a zsolcai csata után egy
 8    2,  V  |                mik most közvetlen az ön vezénylete alatt vannak?~–
 9    2,  V  |          leapaszták.~– Szöknek is az ön táborából? – kérdém elbámulva.
10    2,  V  |             közbeszólt.~– Mit gondol ön, mennyi maradozott el tőlünk,
11    2,  V  |              itt közbe:~– Hallgasson ön meg egy esetet. – Miskolcon
12    2,  V  |          utcán fütyörészi.~– Hiszi-e ön – szólt e mélázásom közben
13    5      |             annak azt mondá: „Menjen ön csak Engelhez ebédelni!”~
14    7      |             mondám neki: „Azt teheti ön, hanem ha mi kiejtjük a
15   11      | elmosolyodott; „Legyen tehát ott az »ön« kedvéért.” – E vonás is
16   11      |        Fogadok kétszeres tétbe, hogy ön be fog menni a Reichstrathba.” – „
17   11      | Reichstrathba.” – „Én meg abba, hogy ön megy be.” – „Ez ellen pedig
18   12,  I  |        felségednek átnyújthatni.” – „Ön azóta is sokat dolgozott.” – „
19   12,  I  |              hazám épületéhez.” – „S ön mentül többet ír, nekem
20   12,  I  |        asszonya nemzetünknek.” – „És ön mindig dolgozik?” – „Ez
21   12,  I  |             élet rám nézve. – „Akkor ön boldog ember.” – „Ma valóban
22   12,  I  |         talál lenni, akkor hová megy ön? – (Nem tudom, hogy úgy
23   16      |          volna: „Dejszen fűrészelhet ön azzal a hegedűvel a fülem
24   18      |    tizennégyféle nyelvre.” „Eszerint ön korán reggeltől késő estig
25   18      |            amit felőlük beszéltem.~– Ön többször járt a Székelyföldön?~–
26   20      |         szólt Bathó. – Az igaz, hogy ön oly bámulatosan hasonlít
27   20      |             embert zavarba hozza; de ön mégsem az. Én őt nagyon
28   20      |            Én őt nagyon jól ismerem, ön rendkívül hasonlít hozzá,
29   21,  IX |          lealkudta Petőfitől: „Lássa ön – mondá a kedves öreg –,
30   21,  X  |        reszkető hangon kiálta fel:~– Ön Petőfi? Oh, áldott az óra,
31   29      |           mit, kedves barátom? Írjon ön maga egy novellát, s tegye
32   29      |             írok egyet, s az alá meg ön tegye a nevét.~Egy jeles
33   29      |              legyen az?” – „Képzelje ön, egy adósom kilenc év előtt
34   29      |       világon.” – „Vannak bizony, és ön különösen maga az, aki kilenc
35   30      |          ütve a fiatal színésznek –, ön ma megint generális.~De
36   36      |            akiket nem látott soha.~– Ön az a Tallérosy Zebulon?~–
37   36      |            mutatja neki:~– Mit akart ön ezzel mondani?~Zebulon elámul.~–
38   36      |              az in iletemben!~– Akar ön elégtételt adni azon úrnak,
39   36      |           nem ad elégtételt? S tudja ön, mi az olyan embernek jutalma,
40   36      |         Micsoda botorságokat beszélt ön itt: Türről, Garibaldiról,
41   36      |        mentségére.~– Ezúttal örülhet ön, hogy nagyobb büntetés nem
42   37      |              von.~– Hogy lehetne már ön itt, mikor ön meghalt?~–
43   37      |            lehetne már ön itt, mikor ön meghalt?~– Ki mondja azt?~–
44   37      |          újságban is benne van, hogy ön agyonlőtte magát, s meghalt.~–
45   37      |          annak nem kell anticipáció. Ön meghalt: ergo önnek nem
46   41      |             kérdezni tőle: nem tudná ön nekem megmondani, miért
47   42      |         tisztelt barátom, ne nevezze ön magát spiritusnak, még híre
48   42      |            fizettetnek velem: mondja ön magyarul, hogy kicsoda?~–
49   42      |            aztán?~– Hát majd én írok ön helyett mindenféle nevetséges
50   42      |              Maquet Dumas Sándornak; ön pedig menjen azalatt mulatni
51   42      |       sétálni; mire hazajövök, írjon ön nekem egy színbírálatot.~
52   42      |     elfelejtettem megkérdezni. Tud-e ön németül?~– Én minden nyelven
53   42      |        Azokhoz nekem semmi közöm. Én ön helyett dolgozom, ön énhelyettem
54   42      |              Én ön helyett dolgozom, ön énhelyettem felszedi a honoráriumokat;
55   42      |   honoráriumokat; ha párbajra hínak, ön énhelyettem duellál; ha
56   42      |              ha valaki belém szeret, ön lássa, hogy mit csinál vele?~–
57   52      |          lenni, hacsak el nem mondja ön, hogy mi az a bizonyos ügy,
58   52      |            az a bizonyos ügy, ami az ön panaszának alapja?~– Hát
59   59      |               Nevemre bizonyosan fog ön emlékezni. Én vagyok az
60   59      |              a divatból, dolgozza át ön e költeményt regénynek,
61   59      |          kell arra annyi idő. Írassa ön le újra a sorokat egymás
62   59      |            elébb itt állt?~Ha látott ön már valakit, aki szilvórium
63   59      |             már nem. Miért nem hozta ön akkor?~Ez az ember az ablakon
64   59      |       túlvilági hangon:~– Hova tette ön a munkámat?~– Micsoda munkáját? –
65   59      |           tanulva a darab.~– Szóljon ön, mit fizessek fájdalomdíjt
66   59      |               Fiatalember, mit mível ön itt?~– Sétálok – felelém
67   59      |             neki gorombán.~– Szereti ön a holdsugáros éjeket? –
68   59      |                 De miért nem bámulja ön akkor a hold ezüst csónakát
69   59      |              Ifjú ember! Ifjú ember! Ön valami öngyilkolási merényleten
70   59      |               Hogyan? Egy század? És ön annak a szerzője! Ez a gondviselés
71   62      |              mérnök. – Hogy fekhetik ön ide, éppen a veszedelmes
72   66      |            Beöthynek: »Borzadva, fog ön értesülni azon tettről,
73   71      |        vagyok trencséni Csák Máté.~– Ön akarja elvenni a királyleányt?~–
74   73      |   hangversenye~Szerkesztő úr! Ismeri ön azt a mondát arról a hajdankori
75   76      |            meg vagyok vele elégedve. Ön igen jól indult, és látszik,
76   76      |             Az is jól van adva, hogy ön jutalmakat tűz ki, többrendbeli
77   76      |     tisztességes nevek háta mögé, és ön egyszerre előáll, hogy naptárt
78   76      |         Minthogy azonban látom, hogy ön még fiatal ember, és sok
79   76      |   felvirágoztatták, mert ahogy tudja ön, megvannak a posztószövés,
80   76      |       titkait, s bizton hiszem, hogy ön mint talpig derék ember –
81   87      |       hallgatni kellett.~– Hogy jött ön arra az ötletre, hogy mint
82   88      |             jó tulajdonságom mellett ön merőben vétene saját maga
83   88,  III|          gyönyörű benne. „No, hallja ön? – szólt lelkesült szomszédom –,
84   88,  V  |             Ez egy korhely, naplopó. Ön talán nem is tudja, hogy
85   88,  V  |          magát megmentse? Őrizkedjék ön ezen ember társaságától;
86   88,  V  |        Különösen pedig azt ne higgye ön el neki, hogy ő Párizsban
87   88,  IX |              a jelszó Pesten: „Látta ön Ristorit?”, mely nélkül
88   88,  IX |        válaszokat hallani: „Hogy van ön?” „A meghalási jelenetekben
89   88,  IX |   jelenetekben felségesen.” – „Látta ön Ristorit?” „Köszönöm; én
90   88,  IX |         Honnan jön? Hova megy? Látta ön? Hogy van ön?”-féle kérdésekkel,
91   88,  IX |             megy? Látta ön? Hogy van ön?”-féle kérdésekkel, hogy
92   88,  XII|     roszprádli mellett ilyenformán: „Ön ma fölségesen játszott.” „
93   88,  XII|            Ez pedig folytatá: „Lássa ön, mikor X. vagy Y. szerepel,
94   88,  XII|             háromszor, ahogy jön: ha ön is spendírozna rá, önnek
95   89,  II |      mormogva: „Baronesse, nem látta ön a szent feszületet?”~A megdorgált
96   89,  II |                Baronesse, mit csinál ön? Hisz azok nem keresztek,
97   89,  VII|             megzavarhatná, a pápa. – Ön nem katolikus, ugyebár?~–