Rész,  Fejezet

 1    2,  II  |             a szekéren. (A harmadik, Petőfi, már akkor a segesvári hantok
 2    2,  III |             idővel távozott el onnan Petőfi. Arany beszélte róla, hogy
 3    2,  III |         sohasem volt megtöltve, mint Petőfi mondá: ő csak ereklyéül
 4    2,  III |              a falba, egy arasznyira Petőfi fejétől. Abban az órában
 5    4       |          hallgatóság közt jelen volt Petőfi többek előtt kinyilatkoztatá,
 6    4       |        oldalán, s elkezdé szavalni a Petőfi lángszavú versét: „Talpra
 7    4       |   befejezésétől?~Hasztalan szónokolt Petőfi a zártszék tetejéről; hasztalan
 8    7       |           kíván a magyar nemzet?”, s Petőfi költeményét: „Talpra magyar,
 9    7       |         előzték meg testi halálukat. Petőfi lánglelke és Vasvári honszerető
10   16       |              nem liberális tantárgy. Petőfi annyira unmusikalisch volt,
11   20       |        kiránduláson együtt utazhatni Petőfi egyik legrégibb és legbizalmasabb
12   20       |           honvéd Szendreyhez került, Petőfi apósához, s azóta mindig
13   20       |           bírt vele. Reggel 3 órakor Petőfi kocsira ült, s elhajtatott.
14   20       |            ütközet után tudakozódott Petőfi felől, s többekkel beszélt,
15   20       |         kisleány meglátta a szobában Petőfi arcképét, s gyermeki naiv
16   20       |      mindenféle viszonyokról, amik a Petőfi és Szendrey család között
17   20       |              nem tudhatott más, csak Petőfi. És mégsem volt Petőfi.~
18   20       |          csak Petőfi. És mégsem volt Petőfi.~És amíg beszélt, annyira
19   20       |              elfogadtatni magát mint Petőfi.~És így már most az is megérthető,
20   21,  I   |             volt Orlai Samu, a másik Petőfi Sándor, a harmadik voltam
21   21,  I   |        tüneményes regényjeleneteket, Petőfi meg elszavalta azokat, én
22   21,  I   |        képeket festettem hozzájuk, s Petőfi szavalásmodora éppoly rendkívüli
23   21,  I   |             előttünk Jósika Miklóst, Petőfi is csak egy fokkal állt
24   21,  I   |            elváltunk, én lefestettem Petőfi arcképét, kicsinyben, olajba;
25   21,  I   |         emlékverseket írt számunkra, Petőfi könnyekre fakasztott érzékeny
26   21,  I   |             összetalálkoztunk, akkor Petőfi hírhedett költője volt Magyarországnak,
27   21,  I   |            szép kedélyes novellákat, Petőfi elszavalná méltóságos tűzzel,
28   21,  I   |               Sokan azt hiszik, hogy Petőfi csak szenvelgésből írta
29   21,  I   |          igen-igen szegények lettek; Petőfi sohasem beszélt azon okokról,
30   21,  I   |              abba csak nem hal bele. Petőfi azután kikönyökölt az udvarra
31   21,  I   |          jellemzetes kalandot regélt Petőfi katonaéletéből; kár, hogy
32   21,  I   |           Nem tudom. Reménylem, hogy Petőfi áldásai legalább őrajta
33   21,  I   |           kiszabadult a katonaságból Petőfi. Egyik jó szellem a másikat
34   21,  I   |             évek után történt, midőn Petőfi már hírhedett költő volt,
35   21,  I   |              tőle bocsánatot kérjen. Petőfi nagy örömmel fogadta a derék
36   21,  I   |         tudja ő, úgymond, hogy ámbár Petőfi sem kapitány, sem tábornok,
37   21,  I   |         tisztelni kell. Ezt tartotta Petőfi mindig a legnagyobb hódításnak,
38   21,  III |           Sándor aláírással (ez volt Petőfi családi neve).~Az pedig
39   21,  III |       nyugodjál addig – szólt hozzám Petőfi, büszke öntudattal –, míg
40   21,  IV  |    Visszatérünk az első szerelemhez.~Petőfi első szerelme volt a színpad.
41   21,  IV  |            pálya csak töviseit termé Petőfi számára; a rózsákat osztogatta
42   21,  IV  |         bántogatták, hogy nem ő az a Petőfi, aki ama szép verseket írja,
43   21,  IV  |               be vígan van most ez a Petőfi! Közel volt pedig akkor
44   21,  V   |            lehet méltó ok arra, hogy Petőfi ily versekre fakadjon:~„
45   21,  V   |          hozzá, bemutatva magát mint Petőfi Sándort. Az ismeretség két
46   21,  V   |            kezében.~Alig ismert reá. Petőfi volt. Nemcsak ruhája volt
47   21,  V   |            szállását; ott elbeszélte Petőfi, hogy a faluzásban megbetegedett,
48   21,  V   |              valakitől kapott, s azt Petőfi gyakran kérte, Pákh pedig
49   21,  V   |       Egyszer Pákh nem volt odahaza, Petőfi vette a szalagot, s felkötötte
50   21,  V   |          reggel az eset után berohan Petőfi Pákhhoz (mindig úgy szokott
51   21,  V   |      asszonyom viskója, ebbe vezette Petőfi a barátját.~Ott lakott ő
52   21,  V   |               nagyon csalatkoznak. – Petőfi nagyon sok önszerezte tudományos
53   21,  V   |        Hahn-Hahn Ida műveihez, miket Petőfi csempészett hozzám, orozva
54   21,  V   |            magamat, azon esetben, ha Petőfi Sándor 150 váltóforintnyi
55   21,  V   |             bizalmának kellett lenni Petőfi jó csillagzatához; azért
56   21,  V   |              alapja van e reményhez?~Petőfi büszkén tevé kezét egy csomó
57   21,  V   |            ezüst húszast csúsztatott Petőfi zsebébe; ez volt egész útiköltsége
58   21,  V   |              mindennapi eset volna!~(Petőfi általában nagyon szerette
59   21,  VI  |             természetesebb, minthogy Petőfi is legelőször őhozzá fordult.
60   21,  VI  |      szívével. Magára vállalta, hogy Petőfi költeményeinek kiadót fog
61   21,  VI  |   költeményeinek kiadót fog keresni. Petőfi megnyugodhatott benne, hogy
62   21,  VI  |            de elférünk benne ketten.~Petőfi keresztül-kasul nézett az
63   21,  VI  |        ügyvédnek sok dolga volt, ezt Petőfi jól látta, s azt mondá,
64   21,  VI  |        lenne-e szíves vele ebédelni? Petőfi megköszönte, már máshova
65   21,  VI  |          Másnap azt is visszafizette Petőfi: éjszaka két költeményt
66   21,  VI  |           kapott a nemzeti kör útján Petőfi versei első kötetéért, s
67   21,  VII |           Pesten lételét biztosítja.~Petőfi tehát először is minden
68   21,  VII |               egész esztendőre.~A jó Petőfi nemhogy kevesellte volna
69   21,  VII |              másfél aranyat.~Egyszer Petőfi meg akarta tréfálni a szerkesztőket.~
70   21,  VII |            nyomortól és gyalázattól.~Petőfi erősen föltevé magában,
71   21,  VII | magasztaltatott akkor a hírlapokban. Petőfi gondolá, hogy akinek ilyen
72   21,  VII |        csizmáitokat megrepetáltatom.~Petőfi csak azt sajnálta, hogy
73   21,  VII |            kérdi tőle, hogy mi baja? Petőfi mondja, hogy az atyja tönkrejut,
74   21,  VIII|                                VIII.~Petőfi szerette külsőleg a különcöt
75   21,  VIII|          fiatal hölgyet pillanta meg Petőfi, s egészen elmerengett rajta,
76   21,  VIII|              meg akarja tudni, vajon Petőfi gyávább-e a kivitelben,
77   21,  VIII|              eleinte azt hitte, hogy Petőfi csak tréfál, s elment vele
78   21,  VIII|            őt e szándékáról leverje.~Petőfi kiszakítá magát kezei közül,
79   21,  VIII|            kezét szívesen, nyájasan; Petőfi vevé a kucsmáját, jó napot
80   21,  VIII|              is férjhez ment máshoz, Petőfi is egyebet gondolt, s útjaik
81   21,  VIII|            megríkassuk.~E vita alatt Petőfi folyvást nyargalt alá s
82   21,  IX  |         gyermeteg testvére költé fel Petőfi szívében a legelső rokonszenv
83   21,  IX  |            meg nem halt volna, talán Petőfi is élne most. Talán őrszelleme
84   21,  IX  |         megérintetlenül”.~Ezen sorok Petőfi lelkének legszebb, legnemesebb
85   21,  IX  |          gyöngyei korszakot képeznek Petőfi verseiben, de nem életében;
86   21,  X   |              megnevezte előtte:~– Én Petőfi Sándor vagyok, kérem, hadd
87   21,  X   |           compossessort nem ismerek.~Petőfi egy percig talán csodálkozott
88   21,  X   |              hangon kiálta fel:~– Ön Petőfi? Oh, áldott az óra, melyben
89   21,  XI  |             mintha most végigolvassa Petőfi verseit, s majd itt, majd
90   29       |             poétát?” – kérdezé tőlem Petőfi, mikor hazakerült, s meglátta
91   30       |              ismertem, az egyik volt Petőfi, a másik Fekete Soma.~Egyszer
92   30       |           másik Fekete Soma.~Egyszer Petőfi vándorszínész korában valami
93   30       |            veregetett a molnármester Petőfi vállára:~– Hát maga színész?
94   89,  XII |       sajátságos eredeti alakot, kit Petőfi kigúnyolt, Pákh Albert kiparódiázott,