Rész,  Fejezet

 1    4       |          című darabját adták. Pápay uram, a káplán volt a tiszt,
 2    4       |        káplán volt a tiszt, Harmati uram, a kántor volt a kísértő
 3    5       |             el a maga nótáját, gróf uram.”~Megtette, poharat emelt,
 4    5       |            gazda ád egy ökröt!~Bíró uram kettőt!”~Utánaénekelték
 5   18       |         hogy szélsőbali.” „Fenséges uram, mondám, nálunk még a szélsőbal
 6   20       |             az.~– Mi tetszik önnek, uram? – kérdezé a megérkező.~–
 7   20       |        eléje. – Én vagyok Sándor.~– Uram! – szólt Bathó. – Az igaz,
 8   25       |            énekelte a pap: ne nézd, uram, hogy ő német!~Majd vacsorához
 9   29       |          letettem a szerkesztésről: uram, folytasd te, mert jobban
10   29       |           megkap egyszer az utcán: „Uram, egy pár sort szeretnék
11   32       |           mondá: „Meg van tebenned, uram, mind a kettő!”~S a címretartás
12   32       |        szokásban van, s pótolja az „uram” címet. Az „úr” és „uram”
13   32       |            uram” címet. Az „úr” és „uram” közt nagy különbség van,
14   32       |      akarnak valakit tisztelni: „úr uram”. A képviselők címei tehát
15   36       |             No! Úgy, kedves baratom uram, kocsis, nem szalok oda.
16   37       |            sorokra mutatott:~– Íme, uram, itt a bizonyítvány, hogy
17   39       |   szomorúságot:~– Ne búsuljon, ifjú uram, van nekem most munkám elég;
18   48,  I   |             égben sem találjuk azt? Uram! Uram! El akarod-e veszíteni
19   48,  I   |             sem találjuk azt? Uram! Uram! El akarod-e veszíteni a
20   48,  I   |             többi dolgozni! Segíts, uram Isten!~Mint a villámszikra
21   48,  I   |             másik dolgozni. Segíts, uram Isten!~És Szeged városa
22   48,  III |    ilyenforma szóval: egyék, mester uram, úgyis a kutyáknak adnók,
23   48,  V   |        szólna neki igaz szóval:~Oh, uram, irgalmas úr, engedd el
24   52       |            gondolám –, Kérdő Márton uram ezért bizonyosan megapprehendált.)~
25   52       |          volna belőle!~Kérdő Márton uram napbarnította arcán, melynek
26   52       |         Bizony, kedves Kérdő Márton uram, én önnek nem tudok Felelő
27   52       |             áldja meg, Kérdő Márton uram, ugyan minek is tréfál hát
28   52       |        kegyelet dolga, Kérdő Márton uram, s ezt nem akarom megháborítani;
29   52       |          összeírásnál.~Kérdő Márton uram hitetlenül mosolygott.~–
30   52       |         kétségbe, édes Kérdő Márton uram, hogy őfelsége kegyes szívében
31   52       |           egy részénél Kérdő Márton uram szavai csakugyan orákulomok.~
32   53,  II  |   főispántól: „Mi ez?”„Ez, fölséges uram, huszonkét embernek a sírja.”~
33   54       |         Minden bajom van, nagyságos uram. Minden ellenemre van.~–
34   54       |           béna a pegázus, nagyságos uram.~– Mi lelhette?~– A török
35   54       |           mondana; tudja, nagyságos uram, ehhez ő nem ért, mert ő
36   54       |         közé ugrani érte. Nagyságos uram, én csak sok mindent ki
37   55       |          van minden, vitéz kapitány uram; hanem a…~– Tán a pipám?~–
38   55       |          Parancsolja vitéz kapitány uram, hogy az udvari táncos medvének
39   56       |          hogy az én kedvezs baradom uram, a földesúr ő nagysaga nincs
40   59       |     Siralmas történet egy levélben)~Uram!~Háromszor kerestem az urat
41   59       |           embernek adtam a szájába.~Uram! Ez gyilkos munka volt.
42   59       |          betűm. Hallja csak tovább, uram. Várok egy hétig, egy hónapig,
43   59       |            lehet rajta változtatni.~Uram! Ez így ment tíz hónapig:
44   59       |               Egyes jeleneteket! De uram, nem azért vannak azok megírva,
45   59       |       mindenféle húzásokat.~– Nini, uram! Mik ezek az izék itten?~–
46   59       |       akarják mondani?~– Csendesen, uram – súgá ő fülembe –, megmondom
47   59       |         horkolni.~– De nem álom ez, uram, amit most hall! – szólék,
48   59       |          tevé vállamra kezét.~– Én, uram. Én egyik legtekintélyesebb
49   61       |              lehetetlen, hogy Tukma uram gubacsot, vagy mit ne keverjen
50   61       |       egyedüli jó.~Egyszóval, Tukma uram borát csak az ihatta, aki
51   61       |         idején is alig jutott Tukma uram csapszéke publikumhoz, mert
52   61       |             első egypár héten Tukma uram sokkal több ütleget és fejéhez
53   61       |        ilyen kincs pedig volt Tukma uram pincéjében elég.~Most őrá
54   61       |              annak azt mondta Tukma uram: „Eredj oda, ahol jobbat
55   61       |          ember közé tartozott Tukma uram is.~Persze, hogy első dolga
56   61       |        győzi.~– Hát nem tudja Tukma uram, hogyan segítsen rajta? –
57   61       |             az úrnak! – szólt Tukma uram, kinek nagyon megtetszett
58   61       |           morzsolt kukoricát.~Tukma uram előhozatta házából a káposztáshordót,
59   61       |       messzebbre tévedezőket. Tukma uram nem sokat törődött velük.
60   61       |             orrát fintorgatva Tukma uram. Nem állhatta ki a szagát.~
61   61       |          bankó! – fitymálódék Tukma uram. – Hozzatok frissen vizet,
62   61       |             helyen hajdanában Tukma uram hordó pénzét szeleltette,
63   62       |         hogy vajon helytáll-e Jókai uram a gáton? S elment maga utánanézni.
64   62       |             ki a vízből.~– Az az én uram! – sikolt föl az asszony.
65   71       |         itten egy Csabám.~– Teremtő uram! Hogy menjen egy leány háromfelé?
66   72,  II  |           Ugyan kérem édes szomszéd uram a lovát, kocsiját kölcsön,
67   72,  II  |           Ugyan kérem édes nemzetes uram a décbundáját kölcsön, majd
68   72,  II  |               Ugyan kérem édes nagy uram ezt a tál hurkát kölcsön,
69   72,  II  |        kérem szépen édes tekintetes uram ezt a házat kölcsön, majd
70   76       |  prenumerációt.~Íme, kedves kolléga uram, én szívesen voltam önnel,
71   77       |          aranypénzzel fizetve?” Jaj uram, ez a büntetés nekem éppen
72   77       |            az ördög házát is Butter uram építette; aki egyszer belelépett,
73   88,  II  |           mint a ludat. Török János uram csak azután tudja meg hát,
74   88,  III |         dolgozni át” stb. stb. stb. Uram, ez így ment az egész felvonáson
75   88,  IV  |              mio, adio!” – „Van dió uram, egész zsákkal.” – „Questa
76   88,  VIII|          volt felírva, amellyel Sas uram tartozott Kallós uramnak,
77   88,  VIII|            fizetett neki, de Kallós uram azt mondta, hogy nincs nála
78   88,  VIII|        megütik a dobot, szegény Sas uram e hangokra meg a felesége
79   88,  VIII| pityizálgatnak, megjelen Sas Márton uram lepedővel a hátán, fején
80   88,  VIII|          hát kend nem halt meg, Sas uram? Igyék hát kend is egy pohár
81   89,  XIII|          rontott a fürdőigazgatón: „Uram! Eresztesse már meg azt