Rész,  Fejezet

 1    1       |             adnak semmi bizonyítékot. Te „egy” ember vagy, aki azt
 2    1       |           akik voltak olyan jók, mint te vagy!~Tudom. – De nem ismerem
 3   12,  I   |           bocsássa a másikat elől? – „Te főrend vagy.” – „De te vagy
 4   12,  I   |                Te főrend vagy.” – „De te vagy az elsőrendű gonosztevő!” – „
 5   14       |              nézd, barátom… Meghallod te azt majd mindjárt arról
 6   16       |               adott ki. – „Hát értesz te még ehhez?” – kérdezém tőle. – „
 7   19       |              természet söpredéke vagy te, ~Nem király a természet
 8   19       |         képedet látván, imádhassunk. ~Te a vak homályban rakod a
 9   19       |               zengem énekemet, ~Vajha te csak egyszer említnél engemet, ~
10   19       |        irtózás elhal képzelődésemmel.~Te, szelidebb Múzsa, fuss el
11   21,  III |           valamit tartani.~– Most már te se nyugodjál addig – szólt
12   21,  IV  |         Mennyivel szelídebb lény vagy te, költészet istennője! Te
13   21,  IV  |              te, költészet istennője! Te nem kérded választottaidtól,
14   21,  IV  | választottaidtól, milyen alakjuk van? Te csak a szellemmel alkuszol,
15   21,  IV  |            nemtő, a költészet: „Hagyd te oda azt a hűtlen kacér nőt,
16   21,  IV  |              hűtlen kacér nőt, maradj te az enyim: az csak sebeket
17   21,  V   |                       V.~„Isten veled te elpártolt barát,~Veszett
18   21,  XI  |            síromat…”~Ismét tovább:~„… Te fergeteg jöjj…~S szórd el
19   22       |             nem volt kedve szerint.~– Te is olyan vagy, mint a nagymama –
20   22       |            mondá fiának:~– Hogy tudsz te énnekem ilyen rosszakat
21   23       |    ötvenesztendős leszek.” „Hiúság! A te neved képviselő, még fiatalítja
22   26       |         fiához fordult: „Ezt a cikket te írtad, ugyebár? – kérdezé,
23   28       |             neki oda, hogy „Mit tudsz te ehhez? Te zsidó vagy!” Erre
24   28       |             hogy „Mit tudsz te ehhez? Te zsidó vagy!” Erre ő nekem
25   28       |           azzal döfött vissza, hogy: „Te pedig csak gyerek vagy!”~
26   28       |                kiálta fel az anyám. – Te azt mondod, hogy csak egy
27   28       |            nem olyan ember, mint más? Te lenézesz mást a vallása
28   28       |        lenézesz mást a vallása miatt? Te elfelejted, hogy a „mi”
29   28       |               ebben a városban, ahogy te üldözöd most a zsidót? Ezt
30   28       |              zsidót? Ezt nem tanultad te éntőlem, se boldogult édesapádtól! –
31   28       |               most a városban?~– Az a te dolgod. Tudod jól, hogy
32   28       |           borultam, megöleltem.~– Nem te kérsz éntőlem bocsánatot,
33   29       |        szerkesztésről: uram, folytasd te, mert jobban tudod.~Egy
34   29       |              kötöd is össze, de aztán te se bánd, ha kiírom ezt a
35   32       |             címei tehát a következők: Te a buffetben, tisztelt előttem
36   32       |            címe. De hát mi jogon vagy te nagyságos úr? förmed rám
37   36       |        körömmel ragad a hajába.~– Hát te semmire való vén kandúr!
38   36       |              szép kalandok után jársz te, ha elszabadulsz? Ki volt
39   48,  I   |               El akarod-e veszíteni a te népedet!!!~Ha erős lelkűek
40   48,  V   |                hogy sirassuk őket. És te magad is sírj velünk; mert
41   48,  V   |            magad is sírj velünk; mert te legtöbbet veszítél!… „Kürie
42   51       |            elkiáltja magát:~– Hisz ez te vagy!~– Persze, hogy én
43   51       |               rám.~– Elhiszem azt, de te könnyebben rám ismerhettél,
44   55       |              megakadt benne nagyon.~– Te Jankó – kérdi Barcsaytól –,
45   55       |            Tudós társasági tag akarsz te lenni, hogy szavakkal bajoskodol?~–
46   55       |          szavakkal bajoskodol?~– Csak te nekem felelj, egyenesen
47   55       |               nem fizetsz érte.~– Oh, te bolond! – kacagott János
48   55       |              Mellette állt Barcsay:~– Te Jankó – monda neki. – Látod,
49   55       |          Jankó – monda neki. – Látod, te könnyebben hajolsz, vedd
50   59       |              fog kacagni annyit, mint te holnap estétől reggelig.~–
51   62       |             szabad az Isten keze, még te sem tudod, hogy mire juthatsz?”~
52   64       |              lapok emlékezetes írói: „Te” is, „Ő” is, és – hadd üssem
53   70,  6   |          eljöjj!” azt felelé vissza: „Te mondtad ám, hogy elmenjek,
54   70,  11  |            olvasó!~(Mert miért volnál te „kegyes olvasó”, ebben a
55   70,  12  |    folyton-folyvást neked udvarolnak, te sokarcú szépség, te ingatag
56   70,  12  |       udvarolnak, te sokarcú szépség, te ingatag kegyű, te mindig
57   70,  12  |            szépség, te ingatag kegyű, te mindig újat követelő, te
58   70,  12  |              te mindig újat követelő, te szeszélyes, apprehenzív,
59   70,  12  |              szeszélyes, apprehenzív, te csapodár szépség: szép hűtelen
60   71       |           másik már szépen meghalt, s te még itt élni akarsz. Takarodj!
61   72,  I   |         vihetné magasabbra a kamatot.~Te persze nem érted, hogy miről
62   72,  I   |            meggyógyult szépen.~Értesz te ebből valamit? Ugye hogy
63   72,  I   |          leereszkedéssel monda néki: „Te szegény ember, jer ide!
64   72,  II  |              szép voltam, légy holnap te az.~Milyen szépen lehetne
65   74       |         Orpheus, tanítsd meg ezeket a te fiaidat itten azokra a vén
66   77       |       pézsmakacsákat megette. Edd meg te már most a fejeiket!”~A
67   77       |       felvonását eljátszotta; játszad te el a másodikat!”~A harmadik: „
68   77       |              a Z betűk ellensége, kit te levertél, jer, számláld
69   77       |               nagy finánckirály, akit te kicsúfoltál; ha olyan fitymálva
70   78       |                nem addig van az, hogy te itt ingyen egyed a kenyeret;
71   78       |      műtárlatot, mi van benne? Értesz te a piktúrákhoz is annyit,
72   82       |           rajtavesztettek ~(1862)~Hát te bibast csóré!~Hogy a sakállos
73   82       |              Besílhets már! Nem látts te ott több malacspecsenyít
74   82       |            tudtad azst mondanyi, hogy te annak a nímetnek a zsebében
75   82       |  bebizsonyítani.~Vén dadé, minek fogs te a politikáhozs, ha nem irtes
76   83       |               azt kérdeztem tőle, hát te Ottó, mi fogsz lenni, ha
77   88,  VII |           hanem tudd meg azt, hogy ha te találnál ilyen kázusba jönni,
78   88,  VII |       találnál ilyen kázusba jönni, a te apád nem fűszerszámos, hanem
79   89,  XIII|     megkérdeni a másiktól:~„Ebédeltél te már?” – „Nem én! Hát te?” – „
80   89,  XIII|               te már?” – „Nem én! Hát te?” – „Én sem.” Sebaj! Itt