Rész,  Fejezet

 1    1       |     csapása nélkül az Istenkéznek ma ez a nemzet csak gyűlölt
 2    2,  X   |    magasról esett. Ha valaha, úgy ma nincs ideje a rekriminációknak.~
 3    6       |           föld, jogegyenlőség már ma megvan, csakhogy mind a
 4    6       |      keblünkbe visszatér, nagyobb ma, mint volt akkor: mert az
 5    7       |     tegnap (huszonöt év előtt) és ma (huszonöt év után!).~A kezdet
 6    8       |         azóta, nekik köszönhetem.~Ma egy hete jöttek ezek a gondolatjaim;
 7    8       |      sóhajtva gondolhatunk vissza ma is. Küzdött sokat, tömérdeket
 8   12,  I   |        Akkor ön boldog ember.” – „Ma valóban az.”~A királyné
 9   18       |   főherceghez, ki azt kegyes volt ma elfogadni, a fenséges asszony
10   18       |          cserébe. Rezső főherceg „ma” fiatalabb, mint két év
11   18       |       gyermeteg menyasszony volt, ma valódi eszményképe a nőnek.
12   21,  I   |   kötekedett társaival; „Ez a fiú ma vesztét érzi”, mondogaták
13   21,  VIII|    vezesse el őt a bankárhoz; még ma meg fogja kérni leánya kezét.~
14   22       | nagymamának? Láthatta már eleget; ma vasárnap van, ma vacatio
15   22       |          eleget; ma vasárnap van, ma vacatio van, ma engedjék
16   22       |     vasárnap van, ma vacatio van, ma engedjék őt játszani.~A
17   22       |          mondták, hogy nem is jön ma fel az iskolába, mert meghalt
18   22       |          játszottunk a porban, és ma már egészen más szemmel
19   23       |           a hírlapírókat, akiknek ma nevük napja van. Hogyhogy?,
20   30       |    értesíté, hogy ezt azért vette ma fel, mert estére tábornokot
21   30       |        lépett a vendéglőbe.~– Ah, ma megint generális! – kiálta
22   30       |           fiatal színésznek –, ön ma megint generális.~De a színész
23   32       |       tőle Deák Ferenc, mit adnak ma a színházban? Ő felel rá:
24   34       |    ismerősének; jó ember az, akit ma pofon ütnek, s holnap ő
25   36       |      következő tudósítást:~„X. X. Ma utazott keresztül jeles
26   36       |         mi ütött az urakhoz, hogy ma gyünek hozam? Talán lutrit
27   48,  II  |           mezők virágai, vagyunk; ma élet és virulás, s ha a
28   48,  II  |  sajnálkozni sem tudunk egymáson. Ma megszorítók jó barátunk
29   48,  II  |        viszünk koporsója mellett; ma még együtt vigadtunk, mulattunk,
30   50       |         ügyetlenséget követett el ma a gyűlésen!” Széchenyi nem
31   53,  VIII|   lehetett idejönni, vízben állt, ma már szárazon van; a kőművesek
32   54       |    csóvált, s látva, hogy poétája ma bal lábbal kelt föl, otthagyta
33   58,  I   |         megint felkelnek…~      ~…ma valaki az előadásra virágokat
34   58,  I   |      elveim szilárdságát…~      ~…Ma háromszor is keresett az
35   58,  I   |           nem értem ezt a dolgot: ma egészen hatástalanul múlt
36   58,  I   |     közönség, hogy azt a szerepet ma én játszom; alig kongott
37   58,  I   |         nem olvasok soha…~      ~…Ma tökéletes diadalmamat ültem.
38   58,  I   |          elmenni kapálni…~      ~…ma végigolvastam valamennyi
39   58,  I   |     szoktam őket olvasni…~      ~…ma nagy vitám volt a rendezővel:
40   58,  II  |           ki ily művészet fölött. Ma a Szökött katonában én játszottam
41   58,  II  |           a szemtelenek!…~      ~…ma a játék után egy részeg
42   58,  II  |        magát szégyenleni…~      ~…ma nagyon rakoncátlan nép volt
43   58,  II  |           áldja meg érte…~      ~…ma lett volna jutalomjátékom,
44   58,  II  |      előkelő úrnak nevenapja volt ma, a közönség odacsődült,
45   58,  II  |           utolsó darab öltönyemet ma adtam zálogba, estére nem
46   58,  II  |         nekem arra már szükségem. Ma reggel aztán rajtam rontott,
47   61       |          hogy mennyi van? Mert ha ma hozzáfognék a számlálásához,
48   64       |     június 9-én)~A honfi kegyelet ma adja meg Batthyány Lajos
49   64       |          Batthyány politikájának.~Ma elismerte adósságát.~Mert
50   64       |           napok végén – de inkább ma, mint holnap.~
51   70,  5   |  betétetni a „Pénzistent”, ki még ma is nagy tiszteletben részesül.~
52   72,  II  |            adván kézről kézre: én ma már szép voltam, légy holnap
53   79       |    Büntetőtörvényszéki tárgyalás. Ma volt a végtárgyalás azon
54   85       |         így kezdett megbecsülni:~„Ma chére Chári (olvasd Sári),
55   85       |        megint szól Mihály bácsi:~„Ma chére Chári, ha úgy tetszik,
56   85       |         Sárit egész decentiával.~„Ma chére Chári, hozzon nekem
57   85       |    folyamodást intézett Sárihoz.~„Ma chére Chári; s’il vous plaît,
58   85       |        fogá a poharat, és monda:~„Ma chére Sári, ilyen adta teremtette
59   86       |          az ö’ökös alföldi ínség. Ma a bazá’ba kellene ötven
60   86       |        tegnap még fekete volt, és ma már vörös; pedig hiszen
61   88,  VI  |   ragályos lelkesülés fogadta, és ma megtört árnyék, ki azon
62   88,  XII |         kezdé mondását: „Minthogy ma vagyon Szent Istvánnak az
63   88,  XII |     ilyenformán kezdem: „Minthogy ma vagyon farsang utolsó hétfője,
64   88,  XII |          mellett ilyenformán: „Ön ma fölségesen játszott.” „Képzelem,
65   88,  XII |          Ez Kovácsnén bebizonyult ma. Hány hírhedett színházi
66   88,  XII |         gondolatot, azért tapsolt ma oly igazán. Az Isten áldja
67   89,  I   |           halászok, korcsolyázók; ma éppen ünnep van, mindenki
68   89,  III |           éppen derült napja volt ma. Egyike a Baubankoknak valami
69   89,  III |         kétmilliója volt tavaly s ma csak ugyanannyi százezeret
70   89,  III |           több millió értékkel, s ma már csak a mások közvetítője.~
71   89,  VII |   csinálna Konstantinápollyal, ha ma odaajándékoznák neki?~Reményemet