Rész,  Fejezet

 1    1       |       határozatokat, azért, mert a szegény jobbággyal rokonszenveztek;
 2    4       |      szinte jogász pajtásunk volt. Szegény Gál Józsi! Ha leánynak született
 3    4       |      minden józan ellenvetés; hogy szegény Táncsics most odahaza van
 4    5       |       beváltva.~S a megfogyott nép szegény volt.~Magyarország összes
 5    7       |     csukjuk be Táncsics Miskát.” – Szegény jó, öreg barátom, derék,
 6    9       |            és mégis nem restellt a szegény színészhad gyámolítója lenni,
 7   10       |        mindenki siet látogatni; ha szegény, összerakják forintjaikat,
 8   12,  I   |            úr lettél; bezzeg, amíg szegény miniszter voltál, csak megláttál.~–
 9   12,  I   |      voltál, csak megláttál.~– Még szegény miniszter vagyok. Még nem
10   12,  I   |     elváltunk. Ő ment haza gyalog.~Szegény miniszter!~
11   15       |     ceremónia nem soká marad úr, a szegény katonákat úgy körülfogta
12   17       |      mindenkinek van beleszólása a szegény kertész dolgába~Van nekem
13   18       | szívélyesen kezet szorított velem (szegény magyar fakó poétával) a
14   21,  I   |         szomorú dolgok közül, amik szegény közkatona fejében megragadnak,
15   21,  I   |     szilvát. A katonák odamentek – szegény fiú! Nemhogy a fa gyümölcsét
16   21,  IV  |        milyen sokszor ébredt fel a szegény színész anélkül, hogy aznap
17   21,  IV  |            énekelni az ő dalait, a szegény beteg költő olyan boldog
18   21,  VI  |            szerzőjük ott áll.~Ez a szegény rongyos fiú? Kinek halavány
19   21,  VI  |  magasztalják füle hallatára?~Ez a szegény rongyos fiú, ez a fakó csalogány
20   21,  VIII|         Azon hölgy nem magunkforma szegény legénynek való, mert az
21   21,  IX  |          Évekig gyászolta Etelkát.~Szegény ifjú gyermek, ha ő meg nem
22   23       |         policáj sokszor megtette a szegény újságíróval, hogy »macht
23   29       |           befergetegeztek azután a szegény poétának! Maig sem mernek
24   31       |            alak ott mind vak volt.~Szegény árva fiúk mind. Kik nem
25   33       |           a bizalommal visszaélni; szegény embereket minek keverné
26   36       |    átkozott híressélétel.~Már most szegény Zebulon barátunk így van:~
27   37       |    visszahozza, mert beköttetem.~A szegény halott azonban, amint a
28   38       |            feladatot szánt ennek a szegény ördögnek a szájhagyomány?
29   39       |      szobában ült a tőke mellett a szegény kontár csizmadia. Amaz a
30   39       |         tán öt forintot is); míg a szegény csizmadiának elfogyott a
31   39       |             hogy ő is megoszthassa szegény keresményét az ifjú költővel.~
32   40       |          mondaná: „Adjanak ennek a szegény koldusnak, az Isten nevében,
33   40       |   sajnáljanak egy falat kenyeret a szegény koldustól.”~Nyár vége fele
34   44       |      kerekei sérülve voltak már, a szegény kis fiúkat egyiket a másik
35   46       |     császári könyvtár folyosóján a szegény silbakot agyonijesztgetni.
36   48,  III |       hallják ez eset hírét azok a szegény emberek, akik a legszegényebbek
37   48,  III |       többi iskolamesterek.~Ezek a szegény iskolamesterek, kik maguk
38   48,  III |           hazának. Könyörüljetek a szegény kolduson.~A jámbor népnevelőtársak
39   53,  VIII|           jól jár vele; de mi lesz szegény Komjáthyból, akinek most
40   53,  VIII|            újjáalkotóját, amiért a szegény reménykedő nép mindenütt
41   54       |         megtiltják a lótejivást, a szegény hegedősöknek hátukhoz verik
42   54       | kegyelmetesen reflektál; megtéríti szegény nyomorultnak a nyomtatási
43   54       |    szomszédot”.~– Mi panasza lehet szegény Lavotára?~– Mindenféle.
44   54       |      országút, a pusztai csapszék, szegény diákok konviktusi lakomája,
45   55       |        barátjának halála fölött.~– Szegény Jankó – mondá könnyezve –,
46   57       |             ki nagybecsű titkával, szegény földműves, múlik el valami
47   62       |           férni a malomkövektől.~A szegény asszonyt félőrülten vitték
48   65       |     gyógyszert e fájdalom ellen mi szegény hazánknak.~
49   66       |            elhunyt tisztviselőinek szegény özvegyeit és árváit.~Isten
50   66       |            mindezen kincsekben oly szegény nemzetünknél.~Hogy ki kell
51   72,  I   |    királynak az udvarában volt egy szegény nemesember, aki untalan
52   72,  I   |            felől.” Egyszer aztán a szegény nemes fogta a macskáját,
53   72,  I   |            tréfát, s megdöglött: a szegény ügyes-bajos ekkor újra felment
54   72,  I   |    leereszkedéssel monda néki: „Te szegény ember, jer ide! Én vagyok
55   72,  I   |             ez malícia így bánni a szegény rákokkal, ez nekünk sehogy
56   86       |          adják? Tizenkét forint! A szegény magyar „solo krebs” beéri
57   88,  I   |      mutogatják lábaik hegyével, a szegény embert megfogják, jobbra
58   88,  I   |          szarvai. Hanem már most a szegény ördög lesz szerelmes a grófba;
59   88,  V   |          nem négy forintért venni. Szegény kritikusnak egész havi bére
60   88,  VII |      vissza neki a fiát, lássa, az szegény gyerek; mit nyer vele, inkább
61   88,  VIII|       fizetést, s exekúciót küld a szegény varga nyakára, a jámbor
62   88,  VIII|          ott künn megütik a dobot, szegény Sas uram e hangokra meg
63   88,  VIII|         jött, azt megengedem neki, szegény csizmadiainastól ez elég;
64   89,  VI  |         Kurfürstök voltak, országa szegény, harmadrendű állam, már
65   89,  VII |         kell becsengetni, mint más szegény emberhez. Az előtermet egyetlen
66   89,  XII |       vének, gazdag vállalkozók és szegény iparosok, tanulók és kézművesek,
67   89,  XII |      mehessek haza, az én kicsiny, szegény, pártszaggatta, rokontalan,