Rész,  Fejezet

 1    1       |           amik oly kicsinyek, hogy alig lehet őket puszta szemmel
 2    2,  II  |         bajuszuk nem volt levágva.~Alig eredtünk velük szóba, midőn
 3    2,  II  |           mi vesztettük el.~Görgei alig kétórányi távolból hallgatá
 4    2,  V   |         mint Bakonyi segédét, most alig ismertem rá övig érő fekete
 5    5       |          Szép nóta, de nem igaz…~*~Alig három esztendeig engedte
 6   12,  I   |        palack siller mellett, hogy alig találtunk vissza porkolábostól
 7   21,  I   |      földje, pénze, mindene volt, ~Alig tudta számát ökrének, lovának.~
 8   21,  I   |           virágában kellene lenni; alig volna több harminckét évesnél.~
 9   21,  I   |         segíté ki innen.~Ekkor még alig volt tizenhét éves – és
10   21,  V   |         nagy vándorbottal kezében.~Alig ismert reá. Petőfi volt.
11   22       |           én arcom úgy égett, hogy alig láttam bele. Azóta is dicsértek
12   22       |      könyvekben van megírva: akkor alig voltunk többé tizenketten
13   22       | legkedvesebb a háznál.~Azonban még alig volt ideje felállítani a
14   22       |           gyalog és lovas hadakat, alig mutathatta meg a kis mészárszéket,
15   22       |        összelapult ráncokkal, hogy alig lehetett elhinni, hogy van
16   22       |          nagy zöld ellenző, amitől alig lehetett az arcából valamit
17   22       |       gyöngék voltak, estefelé már alig tudta megkülönböztetni az
18   22       |            a jó öreg asszony; csak alig bír már mozdulni, minden
19   22       |         elhagyta, beszélni is csak alig tud. A vén társalkodóné
20   28       |            egész közönségből, hogy alig akart vége szakadni.~      ~
21   36       |          az utolsó stáción Zebulon alig fért ki a vagon ajtaján,
22   36       |           az „újabb beszállásolás” alig okozna örömet, leteteti
23   44       |      hősiességgel hajtatott végre.~Alig múlt el nap csatározás,
24   44       |       Pöltenberg vezénylete alatt; alig több ötezer embernél. Tehát
25   48,  IV  |           tövis fák, nyurga bokrok alig látszottak abból ki, egy-egy
26   49       |         fiaival.~Pedig bizony csak alig hogy egy hajszálon múlt,
27   53,  VII |     leereszteni, csakhogy a folyam alig 5 centiméterrel alacsonyabb
28   54       |        füstöltek maguk körül, hogy alig látszottak ki belőle.~Végtére
29   54       |           tudok miatta komponálni. Alig fogok meg egy pár szép gondolatot,
30   55       |         foglalkoznak. Bécsben most alig van jóravaló ház, ahol magyarul
31   58,  I   |            szerepet ma én játszom; alig kongott egy-két ember a
32   59       |          elkészített szerződvényt.~Alig mertem belepillantani.~Tán
33   59       |          mikor megjelent, magam is alig ismertem rá. Legjobban gyönyörködtettek
34   61       |   legnagyobb katonajárás idején is alig jutott Tukma uram csapszéke
35   61       |          sem ért azt megszámlálni, alig volt ideje egypár órai alvásra;
36   61       |     szemetet…~Ezer ember közül egy alig tudja már a mondát, hogy
37   62       |        hogy elmúljék a veszedelem. Alig lehetett az egyik férfit
38   62       |    meneküljön. A férj úgy tett, de alig fogta meg a gallyat, amint
39   62       |        délig látta a nő és a leány alig egyölnyi távolban a férjet
40   63       |         pályán tör az új nemzedék; alig marad ideje rá, hogy azokra
41   70,  1   |        ennek jelentőségét.~Valóban alig tudjuk magunkban elhatározni,
42   73       |           a fejök. A bűvész alakja alig látszik most az állvány
43   75       |        neki a kegydöfést. Most már alig hirdet más előfizetést,
44   77       |           rád ismernek, jaj neked! Alig megyek a szomszédba, ott
45   79       |            annyira éhes volt, hogy alig látta, mit csinál, őt két
46   88,  I   |           nálunk ráfizetnek, mégis alig viszik.) Denique a tengeri
47   88,  III |      annyira nem értek a dologhoz, alig vártam, hogy leeresszék
48   89,  III |           csoportjának a szélén is alig lehet keresztültörni; a
49   89,  IV  | tekintetével lelkesítő hölgysereg? Alig vagyunk húszan az egész
50   89,  XII |            a dicsőséghez!…~…Én, én alig várom, hogy ismét mehessek
51   89,  XIII|             Annyit mondhatok, hogy alig találtam még eddig olyan
52   89,  XIII|          Nekem kedvezett Neptunus; alig szálltam le a szekérről,