Rész,  Fejezet

 1    1      |        valamennyi társával együtt egy-egy vékony selyemszállal odakösse
 2    1      |        óta mindig hordok magammal egy-egy kis könyvecskét, amibe mindazt
 3    1      |           amelyeknek keletkezését egy-egy nagy csapás idézte elő.
 4    2,  II |         szekér szekeret ért; s ha egy-egy gyorsabb futtában elkerülte
 5    2,  VI |        azután a gyalogság, oldalt egy-egy markotányosnő kétkerekű
 6    5      |       tekintettem keresztül, mely egy-egy az Osztrák–Magyar Monarchiára
 7    8      |           Hová lett? – kérdi néha egy-egy ismerőse –; a felelet egy
 8   10      |  tiltakozott ellene.~S midőn néha egy-egy polgára e kis népnek eljátssza
 9   12,  I  |           tömege között utat nyit egy-egy honvédtábornok lángszínű
10   12,  II |           vetekedni. Itt-ott kezd egy-egy titkos sóhajtás hangzani: „
11   15      |      nőerény tündököl alá!~S ahol egy-egy sötét odú szakítja félbe
12   19      |     szerelmes, sokszor hízelkedő, egy-egy korszakában patetikus filozóf;
13   21,  I  |         minden városból elszökött egy-egy jámbor asszony; ennek olyan
14   21,  IV |      osztogatta bőkezűleg másnak. Egy-egy megszökött mészároslegény,
15   21,  VII|         volt, hogy ahol lehetett, egy-egy furcsa sajtóhibát csúsztatott
16   22      |          hozzánk a harmóniás ének egy-egy méla töredéke; délután kiállítottak
17   25      |         ásva; mind a kettő fölött egy-egy roppant rézüst fortyogott,
18   27      |           fegyver, szőnyeg, edény egy-egy történetről beszél, s magával
19   29      |            ha nem telik ki a lap, egy-egy kis apró cikkecskét, egy-egy
20   29      |      egy-egy kis apró cikkecskét, egy-egy fővárosi újdonságot odaszednek,
21   31      |          s olyan jólesett, hogyha egy-egy nagy pöffeszkedő gombát
22   41      |           a szomorújátéka helyett egy-egy humoreszket kapott tőlem
23   44      |           hétköznapok: néha aztán egy-egy ünnep is jött közbe, teljes
24   48,  II |  sorsokban, miknek minden betűjét egy-egy új sír képezi, Isten beszél
25   48,  IV |         alig látszottak abból ki, egy-egy kisebb emelkedő halmot körülfogott
26   48,  IV |        elvétve látszott itt-amott egy-egy árva nyárfa, sárga leveleivel,
27   48,  IV |     kikerülé azt a tájat, ahonnan egy-egy téveteg világ fénylett elé
28   53,  I  |           mutatva más keverékben. Egy-egy ház nagy ritkán, mely nem
29   53,  VI |           ott főzik az ebédjüket. Egy-egy úszó háztetőt partra húztak,
30   53,  VII|           De ez a négy centiméter egy-egy megszabadult utcát jelent.
31   57      |          Minden évben találkozunk egy-egy ismeretlen nagysággal, ki
32   58,  II |      röhögött. Gyakran felhangzik egy-egy kofa kritikája a játék alatt:
33   59      |            kik évenként tartoznak egy-egy ifjú drámaszerzőt annyi
34   61      |  kifáradva a nagy munkában mindig egy-egy szakajtó kosár pénzt vitt
35   61      |    rakásra hull; abból is elgurul egy-egy tallér jobbra-balra, hadd
36   61      |          szemétdombokat a parton, egy-egy darab papirost talál néha
37   61      |       minden oldalról; talál néha egy-egy krajcárt is, s akkor még
38   61      |       akkor elvitt, nem bújt-e el egy-egy tallér, ami akkor félregurult?…
39   63      |    szíveinkben (úgy sincs másutt) egy-egy kis emlékszobrocskát, írjuk
40   75      |       azon boldog korszak, amidőn egy-egy lelkesült honleány vállaira
41   75      |       ugyan itt-ott még sporadice egy-egy fiatal ártatlan kebel, aki
42   75      |          világ csudájára kibocsát egy-egy előfizetési ívet, amit az
43   88      | akcidenciák, sőt nem mondom, hogy egy-egy döböz túróval is nem kedveskedem
44   88,  XII|       akkor az minekünk mindig ad egy-egy bilétet a karzatra, meg
45   88,  XII|   közönségnek és művésznek, mikor egy-egy ihletett pillanatában a
46   89,  III|       Financiális andalgásainkból egy-egy elrohanó alak riaszt fel: „
47   89,  IX |           azt: ha nagyon sürgeti, egy-egy könyvtár megveszi azt ötven
48   89,  IX |      amiből a kuriozitás kedvéért egy-egy költőt megismertetnek (hadd
49   89,  XI |            mintha kőből volnának, egy-egy korális „bravo” kiáltás
50   89,  XII|          kit mi azért kinevetünk; egy-egy szót hibás fordításaiból