| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] azsok 2 azst 5 azstán 1 azt 988 aztán 231 aztat 1 áztatják 1 | Frequency [« »] 1678 és 1464 is 1180 volt 988 azt 818 meg 745 ez 745 még | Jókai Mór Életembol IntraText - Concordances azt |
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
1 1 | látható Isten~Jól tudom én azt, hogy e két szó hadizenet
2 1 | a Buddha imádójától, aki azt mondja: „Az enyim az!” a
3 1 | mohamedánig és izraelitáig, aki azt mondja: „Láthatatlan az!”
4 1 | és a nihilistáig, aki azt mondja: „Nincsen az!”~Azonban
5 1 | velünk.~Ki az ott?~A tudósok azt mondják rá, hogy az egy
6 1 | voltam. Évről-évre elnéztem azt a közönséges sárga pillangót,
7 1 | selyemszállal odakösse a fa ágához azt a levelet, amely neki hazája
8 1 | viszontagság ne ért volna. Hanem azt mind magam kerestem. Ha
9 1 | sem neheztelne érette. Én azt egyszerre elhagytam, s választottam
10 1 | nemzet nem visszhangoztatja azt, az a fej elveszett. Ki
11 1 | paraszt kocsisnak átöltözve, s azt mondja: „A szomszéd városban
12 1 | Te „egy” ember vagy, aki azt mondod: „Láttam az Istent,
13 1 | bölcsészet ezt tagadja; de azt el kell ismernie, hogy az
14 1 | egyedúr minden népet, amely azt fölvette, magához kötöz.~
15 1 | vaskezét, ismét visszavonta azt rólunk. Nem maradtak-e e
16 1 | A koronázatlan uralkodó azt parancsolá a magyarnak:
17 1 | magyarul. A magyar vármegyék azt felelték vissza: Nem! Mi
18 1 | alkalmas arra. Akkor aztán azt mondta nekik, hogy: „No,
19 1 | szabadított meg.~Aki megnézi azt az üres lapot, mely törvénykönyvünkben
20 1 | fegyverrel bánni, melyről azt énekelte költő és történetíró,
21 1 | istenerővel. Diadalunkra, melyről azt hittük, hogy hazánkat újjáteremti,
22 1 | jött a csapás, melyről azt hittük, hogy hazánkat megsemmisíté.~
23 1 | nemzetnek itt határain belül? Azt ki mondhatja meg? – Irtó
24 1 | sírba fogják vinni magukkal azt, amit tudnak.~Maga a legkiválóbb
25 1 | magyar Amphiktionoknak nem azt jelenté-e ki most legközelebb: „
26 1 | emberkezet, mely teleírta, hát azt a kezet ne ismerném, mely
27 1 | búsította el olyan nagyon azt a farkast, arról most már
28 1 | apám dicsekedve mutogatta azt az ismerőseinek, s sokáig
29 1 | ismerőseinek, s sokáig ott láttam azt a Bibliába eltéve. Kilencéves
30 1 | elég indok rá. Elő is adtuk azt a darabot kortársaimmal.
31 1 | lelke egész szeretetével, azt az első megfogamzás percében
32 1 | S ez a sugallat szülte azt a vállalatot, melynek huszonkét
33 1 | írok olyan sokat. Volt idő, azt mondják, amikor szükség
34 1 | írok.~S hogy magyarul írok, azt nem azért teszem, mert nemzetem
35 2, II | másikra ismerni, mintha azt kívánná, hogy őrá se ismerjenek.~
36 2, II | ereje eldönté a csatát, s azt mi vesztettük el.~Görgei
37 2, II | mindenki nagyobbnak találta azt a bajt, amely elől fut,
38 2, III | éppen nem lehete észrevenni azt a gyűlölködést, amit a közhír
39 2, III | járt, mindenki megnézte azt, s el is csettenték, hogy
40 2, III | csak ereklyéül tartogatta azt bőröndje fenekén; egyszer
41 2, III | aztán ő is kezébe vette azt, s elcsattantá a lőportalan
42 2, III | neki, hogy – fia elesett.~Azt hittem, hogy tréfál; ő aztán
43 2, IV | kérdeztek tőle, mindenre azt felelte, hogy az „természetes”,
44 2, IV | küldtek hozzám, mindenki azt kérdezte: tán békét ajánlanak?~–
45 2, IV | fegyverszünetet engedtek; de mire én azt feleltem, hogy fegyverszünetet
46 2, IV | nem adok. Itt egyszerre azt a hírt kezdte valaki terjeszteni,
47 2, IV | előttem ismeretlen, én siettem azt megcáfolni, mert az nem
48 2, IV | ebből senki se következtesse azt, hogy az orosz minisztertanács
49 2, IV | háborút is csinálhatni.~– Azt én nem tehetem. Kormány
50 2, IV | voltam a magam részéről azt válaszolni, hogy én jelenleg
51 2, IV | fővezérének.)~– S miből tudja ön azt, hogy a mostani kormánnyal
52 2, IV | nappal Szemerével beszéltem, azt mondá, hogy a forradalom
53 2, IV | utóbbi természetesen ő. Azt feleltem neki, hogy én két
54 2, IV | lenne az, mit fogna tenni?~– Azt nem ígérem, hogy fényes
55 2, IV | győzelmeket fogok aratni, hanem azt igen, hogy ha az összes
56 2, IV | És ha mégsem akarnák azt tenni?~– Akkor megverekszem
57 2, IV | amíg békére nem hajolnak. Azt már csak láthatják, hogy
58 2, IV | oly irányt vett, melyből azt látom, hogy inkább tőlem
59 2, V | kíváncsiságom indiszkrétté tesz. Azt hallottam, hogy ön a zsolcai
60 2, V | ropog a nád” – azután még azt, melynek az a refrénje,
61 2, V | urak megbüntetik érte még azt is, aki dallamaikat az utcán
62 2, V | beköttetni.~Mintha most is látnám azt a hosszú, mély sebet. Valahányszor
63 2, V | csontokat is vetett ki, s azt mondta nekünk, hogy az a
64 2, VI | sem; a lakosok elrejték azt, hogy a nyomban levő orosz
65 2, VI | szalagos és tollas kalapokkal; azt beszélték róluk, hogy ezeknek
66 2, VII | a fejem mögé támasztva, azt felkötöm, felöltőm köpenyemet,
67 2, VIII | senki sem beszélt.~Csak azt volt a kérdés: merre lehet
68 2, VIII | lehet még menekülni?~Nyáry azt mondá barátainak, hogy maradjanak
69 2, VIII | olyan embereknek, akikről azt hitte, hogy túl fogják élni.
70 2, VIII | míg kibeszélte fejemből azt a sötét gondolatot, amit
71 2, VIII | kedvem legyen újrakezdeni azt a megsiratott drámát, aminek
72 2, VIII | köszönöm neki a föld porában azt a szót, ami sorsomon határozott.~–
73 2, IX | jövendő sorsát. Legtöbben azt hívék, hogy az Szibériában
74 2, IX | fiatal rokona járt vele, azt biztatta, hogy hagyja el,
75 2, X | mint édesapja, megmenteni?~Azt sem teszem kérdésbe, hogy
76 2, X | sebeket vitt el innen magával?~Azt a férfit-e, kinek nagyravágyása
77 2, X | de meg nem törtek?~Vagy azt a népet, mely áldozni meg
78 2, X | el nem tántorított?~Vagy azt a közkatonát, ki hússzor
79 2, X | kezéből fegyverét, midőn azt mondták neki, hogy „meghalt
80 2, X | kimondta a magyar nemzet azt, hogy ez évében az Úrnak,
81 2, X | volt bátorság kimondani azt, hogy 1861-ben nem ismer
82 2, X | nemzetben szív és ész kimondani azt is, hogy 1861-ben a magyar
83 3 | megtapostuk a földet, és azt mondtuk, hogy meg van halva.
84 3 | és mindig meg is találtam azt ott. A sorsnak tetszett
85 3 | boldog ünnepére tűztük ki azt ez évben: amint a határidő
86 3 | elmulassza valamelyikünk azt a napot, melyen találkoznunk
87 3 | minden tavaszi fűszálban azt suttogja nekünk:~„Feltámadunk,
88 4 | előadásnak. Hanem a kritika, azt hiszem, hogy nem maradt
89 4 | üveg hullás! Csakhogy én azt jobban rendeztem, mint a
90 4 | pedig nem volt megelégedve, azt mondták róla, hogy akkurát
91 4 | darabban. El is játszottuk mi azt szépen. Nem is volt semmi
92 4 | nincs már a fejemben, hanem azt tudom, hogy én egy Selicour
93 4 | szerepléseimmel arattam, azt onnan is meg lehet ítélni,
94 4 | szavalt Egressy Gábor, csak azt tudom, hogy minden ember
95 4 | mozdult a helyéről, míg azt meg nem kapja; a zaj egyre
96 4 | nemzetiszínű kokárdáját vette le, s azt keblemre tűzte, azzal léptem
97 4 | hatás volt!~Mit beszéltem, azt nem tudom; hanem hogy kihallgattak,
98 4 | színigazgató Simoncsics is azt a vigasztalást adta a panaszkodó
99 4 | is. Az utolsó budai basa azt mondá rá, hogy „das war
100 4 | hát szép előadásom van, azt Toldy Ferenc is elismeri.
101 4 | Jókainé játszik, olyankor azt mondja, hogy a baloldal
102 5 | Mit akarok vele csinálni? Azt, amit a rongyokból szoktak:
103 5 | rúdját, s elveszettnek tartja azt a hónapot, amelyen a távirat
104 5 | szeretett a jobbágyaival. Azt mondta nekik, hogy szívesen
105 5 | jövedelmez. Mert ajándékozni, azt szeretett a régi magyar;
106 5 | lencseétek sem, melybe csak azt a részét teszik a sertésnek,
107 5 | eldalolták a maguk nótáját, s azt a társaság mind utánuk tartozott
108 5 | földesúr gulyájának legelőül, azt is odaajándékozták hozzá.
109 5 | ökörsütés”-nek nevezték azt. Minden székely gazda egy
110 5 | állandó hadseregtartás miatt azt Mária Terézia kormánya az
111 5 | erényét. Krónikaírói emlegetik azt az egy pár csizmáját, amelynek
112 5 | gyűretett, s úgy viselte azt tovább. A kabátjának a könyökein
113 5 | keresztülnézett rajta, azt kérdé: „Iste est vinus tokajinus?”
114 5 | címezte, mert mi magyarok azt tartjuk, hogy „Quale vinum,
115 5 | de kóstolatlan hagyni azt a pohárban, valóságos uralkodókegy-megtagadás.~
116 5 | viselethez ragaszkodott, azt követelte, hogy ezt az alattvalói
117 5 | jelent meg előtte, attól azt kérdezé: „Melyik kürazir-ezredben
118 5 | panaszkodott előtte, annak azt mondá: „Menjen ön csak Engelhez
119 5 | vagyonaikat elkobozta, s azt köznevelési alappá tömegesíté.~
120 5 | jezsuita gyóntatója, kiről azt jegyezte föl a történet,
121 5 | rend főnökének, egy napon azt kérte a királynőtől, hogy
122 5 | engedje át a jezsuitáknak azt a „kis” Ráckevinek nevezett
123 5 | letromfolásával. A bohóc azt mondá a jezsuita küldötteknek,
124 5 | keresztfája fölött: INRI.~Azt pedig álmukban is meg tudták
125 5 | a bohóc; ez a négy betű azt jelenti: „Jesuitis Non datur
126 5 | szokott császárváros megérte azt a rémlátványt, hogy utcáin
127 5 | darázsai. A nagy szellem tűrte azt. Engedett mindent kinyomatni
128 5 | filagóriát – s minthogy azt nem lehetett fűteni, de
129 5 | volt mivel: tehát teletömte azt szénával, maga beült a széna
130 5 | érdektelen feljegyeznünk róla azt az adatot, hogy a drága
131 5 | Ő hozta be Egyiptomból azt az eddig ismeretlen szerény
132 5 | szétválogatással vesződni, kivitte azt az udvarra, s mint a gabonát
133 5 | is alul szállt. Ismertem azt az öreg földesurat, aki
134 5 | mi is oly igazán fogjuk azt beváltani. De ha az uralkodó
135 6 | bajai meg vannak érve.~Akkor azt hittük, hogy már most meg
136 6 | számíthat – és az saját maga.~Azt is megtanultuk, hogy ennek
137 6 | sem kell annyira félnie, s azt is tudja már, hogy önmagában
138 6 | az 1867-iki március 15-ke azt mondja nekünk: hogy a magas
139 6 | fognak.~Midőn elbuktunk is, azt mondánk, nincs veszve minden,
140 7 | képes egy elnyomott nép, ha azt az abszolutizmus véres eszközéül
141 7 | föltétele. És követelni azt egyhangúlag.~S az egyhangú
142 7 | Az országgyűlés elfogadta azt, amit a pesti közpiacok
143 7 | Károly-kaszárnyán rést töretni, azt megostromolni. Az üllői
144 7 | haragos képet mutatott, azt mondta, hogy ő be nem ereszt
145 7 | lenne a kapura nézve, mert azt akkor bizonyosan betörnék. – „
146 7 | vitéz alezredes.~Erre én azt mondám neki: „Azt teheti
147 7 | Erre én azt mondám neki: „Azt teheti ön, hanem ha mi kiejtjük
148 7 | aláírást.~A becsületes főtiszt azt mondta ennek felolvasására,
149 7 | havon” éppen rendezték azt javában Klapka, Görgei,
150 7 | indítványra Pálffy Albert azt az ötletet mondta: „Ha meg
151 7 | Tizenötmillió ember szíve tartogatja azt.~Huszonöt év! Egy század
152 8 | aranyat, de ő feltalálta azt, ami az aranynál becsesebb:
153 8 | visszaadta fegyvereimet, azt mondva, hogy nem jók, mert
154 8 | a vendéglőből. Útközben azt mondá: „Meglássad, én meg
155 8 | Nagy Ignác előtt el akarta azt titkolni családja. Szegények,
156 8 | hírlapokból úgyis meg fogja azt tudni. Ez nagyon leverően
157 8 | árvái számára. Ő akarta azt rendezni.~Még két nap előtt
158 9 | gyöngéd figyelmével buzdítani. Azt is tudjuk, hogy Wesselényi
159 9 | színészeink, amikor Szegedre érve, azt mondák nekik, hogy mindenkinek
160 10 | akit mire ott ítélnek, azt semmi befolyás meg nem másítja;
161 10 | keresztül-kasul látják, azt minden lépten-nyomon ellenző
162 10 | egy színész megbetegszik, azt mindenki siet látogatni;
163 10 | polgára e kis népnek eljátssza azt a jelenetet, amit Ristorinál
164 10 | szereti. Mi nem szeretjük azt, akinek jó dolga van köztünk;
165 10 | van köztünk; elfeledjük azt, akinek rosszul megy a sorsa;
166 11 | ereklyeként tartogatnunk; amidőn azt mondá, hogy e két nemes
167 11 | tartomány.” – „Pedig én mégis azt hiszem, hogy ki van tűzve
168 11 | valahol a nemzeti zászló.” – „Azt nem merné megpróbálni senki.” – „
169 11 | felől; végre Cs. féltréfával azt mondá a tábornoknak: – „
170 11 | elragadtatva hallgatták azt.~A templomból a városház
171 11 | patriárkáit képzeljük. Ő maga is azt mondja, hogy egész a szívéig
172 11 | űzhetünk; mi nem tehetjük azt, amit tesznek talán mások,
173 12, I | ötszáz is miért nem jött el? Azt nem tudom. Azt láttam, mikor
174 12, I | jött el? Azt nem tudom. Azt láttam, mikor Madarász hatalmas
175 12, I | félóráig anekdotázott, s akkor azt mondta: „El ne felejtsék
176 12, I | amnesztiát kaptunk. Most azt hallom, hogy gr. Z… N.-ral
177 12, I | vezércikkében?” „No, és bizonyosan azt felelte rá, hogy »tökéletesen«” – „
178 12, I | Két-három ifjú képviselő, aki azt képzelte, hogy itt tánc
179 12, I | is sokat dolgozott.” – „Azt hiszem, hogy porszemeket
180 12, I | században élek, mindennap azt olvasom.” – „Rettegek, ha
181 12, I | akarna látni: Liszt Ferencet.~Azt is előkeresik valahonnan
182 12, I | S aztán a nagy maestro azt a barátságot teszi meg velem,
183 12, I | bordeaux-i meg a másik között azt az adomát hallottam, hogy
184 12, I | hallottam, hogy a király azt kérdezte Ivánka Imrétől,
185 12, II | nagyherceg tulajdona, ki azt minden útján magával hordta,
186 12, II | minden tok és album nélkül. (Azt hiszem, ezek is épp oly
187 12, II | mondani. Csakhogy én meg azt sorban mind el tudom felejteni.~
188 12, II | Én nem állhatok ellent; azt hiszem, hogy nagyon jól
189 12, II | ütközetek emlékére hordozza-e azt, azt a választ kapjuk, hogy
190 12, II | emlékére hordozza-e azt, azt a választ kapjuk, hogy ez
191 13 | megfosztott magány; amilyennek azt Rezső főherceg útleírása
192 13 | házibarátja, jött oda hozzá. S azt mondá: dobjon ki a felség
193 14 | Mit mondott? Szép volt-e? Azt másutt olvassátok, én csak
194 14 | másutt olvassátok, én csak azt tudom, hogy hogyan mondta.
195 14 | melege érzett egész beszédén. Azt hiszem, oly száraz vagyok
196 14 | áruló könnyeimnek, mikor azt láttam, hogy az a többi
197 14 | József nádor unokája tudja azt, hogy őt itt mily mélységesen
198 14 | Rudolf trónörökös tudja azt, hogy ez a mélység tele
199 14 | megmagyaráztatta magának, hogy azt hogyan kell viselni; nem
200 14 | tengerszámra találjátok azt fel, s azon vitorlázni lehet!”~
201 14 | nézd, barátom… Meghallod te azt majd mindjárt arról a nagy
202 14 | kebeléhez tartozó testvért, s ő azt viszonzá, hogy büszkén fogja
203 15 | fantáziájával versenyt fussanak, s azt kifárasszák.~Hanem hát az
204 15 | leírása a toaletteknek.~Mert azt csakugyan egy negyedszázad
205 15 | úgy elmesterkélni, hogy azt ne kellett volna rá mondanunk,
206 15 | kívül más nem írta le. Rólam azt fogják mondani, hogy álmodtam –
207 16 | zenekísérete Bürger Leonorájához, azt pedig Ábrányi Kornél lefordította
208 16 | volna-e hajlandó Jókainé azt a balladát Liszt kísérete
209 16 | zongora húrjait?~(Valaki azt ne higgye, hogy azért, mert
210 16 | hogy a második próba után azt mondám nekik: „No lám, két
211 16 | szememről a köteléket, s azt kérdezték volna, hol vagyok?
212 16 | kérdezték volna, hol vagyok? azt mondtam volna: „Bécsben.”
213 16 | csinos dalokat énekelt. Hanem azt azután, ahogy Liszt bánik
214 16 | Liszt bánik a zongorával, azt szavakkal leírni nem lehet.
215 16 | hozzánk az egész mennyboltot; azt hiszem, most mindjárt felrepül (
216 16 | Imre riadóját: akkor meg azt hisszük, hogy a kerekes
217 17 | körtefám. Entztől vettem. Ha azt mondanám, hogy feljegyzettem
218 17 | is „favorit”-nak nevezi azt, amit gondosan metél, csakhogy
219 17 | ágát letörte a szél, mikor azt helyrenőtte, mikor egy gyűrűs
220 17 | egyet. Oh, hogy megsajnáltam azt az egyet. Azon gondolkoztam,
221 17 | mint a vaj. És letörött. Azt az egy rügyet lenyomtattam
222 17 | ollójával lecsikkentse? Azt csakugyan nem értem, pedig
223 17 | tizenhárom. Ominózus szám.~Azt mondtam, hogy az ormánybogár
224 17 | odavarrtam a fához, hogy azt se jégeső, se zivatar le
225 17 | megállj, gyere vissza! S még azt írja a rigóról Entz, hogy
226 17 | férget eszik! Eszik bizony azt, amit a féreg meghagyott.~
227 17 | ennek az egynek az életét?~Azt tettem, hogy egy kis sodronykalickát
228 17 | önöknek nem küldhetek, mert azt holnap leveszem a fáról,
229 17 | ahányan megköszöntenek, s azt mindenkinek fennen magasztalni
230 18 | elvinni a főherceghez, ki azt kegyes volt ma elfogadni,
231 18 | Milyen volt az öltözete? Azt nem tudom. Azt hiszem, fekete
232 18 | öltözete? Azt nem tudom. Azt hiszem, fekete és fénytelen.
233 18 | szeretettel ragaszkodik, s mely azt a szeretetet bizony megérdemli.~
234 18 | megismeréséhez.~Rezső főherceg ekkor azt kérdezte tőlem, hogy ez
235 18 | szittya szótáramat.~Ezután azt kérdezte a főherceg, hogy
236 18 | egészen, mikor már leülök azt papírra tenni, csak a készet
237 18 | megoldásának adott helyet.” Ekkor azt kérdezte őfensége, hogy
238 18 | Székelyföldön?~– Többször bejártam azt költői tanulmányozásból.
239 18 | minekünk sokáig!”~Végül azt mondva: „Igen szépen köszönöm
240 19 | historikum. A cenzor kiigazította azt „gonosz prédikátorra”. A „
241 19 | prédikátorra”. A „barát” ugyan azt jelentené, hogy „amicus”,
242 19 | amicus”, de hiába! A közönség azt is érthetné alatta, hogy „
243 19 | Ha a Bibliaként Isten azt mondta az embernek, hogy: »
244 19 | de mikor az ember mondja azt embertársának: »Arcod verítékével
245 19 | hivatkoznom; s hányszor laktam meg azt a jó Kínát, mikor hazai
246 19 | belőle.~Ez magyarázza meg azt az üldöztetést, amiben Csokonainak
247 19 | azoknak nevével dicsekszik: ~Azt kerékre teszi, a neve pirata;~
248 19 | szárnya annyira letörjön, hogy azt a dalt, melyet mint sas
249 20 | többekkel beszélt, akik mind azt mondták, hogy gyalog látták
250 20 | kozákok elől. Hogy hová lett, azt senki sem tudta. Mikor Júlia
251 20 | bocsátá.~A vásárhelyi nő azt az izenetet hozta neki egy
252 20 | átadott neki húsz forintot, s azt mondta, hogy maradjon itt;
253 20 | szüksége van.~Ez az ember már azt is tudta akkor, hogy Júlia
254 20 | hogy látogassa meg ő is azt az embert, aki oly feltűnő
255 20 | pár új csizmát hozatott, azt felhúzta, s azzal úgy elment,
256 20 | hasonlítania Petőfihez, azt kétségtelenné teszi, hogy
257 21, I | sok csúnya fekete betűt, s azt szeretném, hogyha most is
258 21, I | II.~Sokan azt hiszik, hogy Petőfi csak
259 21, I | beszédei helyett hallgatta azt a sok helytelenséget, amin
260 21, I | asztalok.~Nemsokára megtanulta azt, hogy a színház lakásnak
261 21, I | sokszor megjárta volna Sándor azt az utcát, ahol a fűzfavesszők
262 21, III | hát a mienk? Neveztük mi azt illő szerénységgel képzőtársulatnak.~
263 21, III | megbíráltuk, s ami jó volt, azt beírtuk egy nagy könyvbe,
264 21, IV | más senkinek sem kellett, azt mind az ő nyakába rótták.
265 21, IV | Ilyenkor azután megtette azt az apró bosszúállást, hogy
266 21, IV | semmiséget kellett eljátszania, azt a tréfát követte el, hogy
267 21, IV | Newtonnal, kivált, mikor azt mondják neki a hónap végén,
268 21, IV | számára, és mégis büszke volt azt tudatni mással, hogy ő nyomorban
269 21, IV | az Athenaeumban olvastuk azt a versét: Hortobágyi korcsmárosné
270 21, IV | költészet: „Hagyd te oda azt a hűtlen kacér nőt, maradj
271 21, IV | segédnek.~„De sorsom egykor még azt mondja, ~Ha majd rám megbékülve
272 21, V | melyet ő valakitől kapott, s azt Petőfi gyakran kérte, Pákh
273 21, V | a szalagot, s felkötötte azt a kalapjára; gondolta, mint
274 21, V | és talpraesettnek találta azt, mintsem eltépni engedje,
275 21, V | eltépni engedje, s maga tette azt fel a postára az Athenaeumnak.~
276 21, V | szokott rohanni, mintha azt a hírt hozná, hogy ég a
277 21, V | ház), s megállva előtte, azt kérdi tőle:~– Van-e hozzám
278 21, V | mind ő saját maga, midőn azt írja: „a természetnek tövises
279 21, V | föltétlen bizalma?~Akkor azt mondta neki, hogy üljön
280 21, V | összegig kezességet vállalni, s azt helyette lefizetni. Datum
281 21, V | Bordásné asszonyom átvevé azt, és megnyugodott benne.~
282 21, V | biztató sort sem kapott tőle, azt sem tudta, merre van?~A
283 21, VI | de amit mondott szájával, azt érezte szívével. Magára
284 21, VI | másik kollégáját látogatva, azt éppen sajátszerű munkában
285 21, VI | hálálkodás, magasztalás helyett azt kérdezte Várady a költőtől,
286 21, VI | s miután jól belenézett, azt mondta, hogy elmegy hozzá.~
287 21, VI | ezt Petőfi jól látta, s azt mondá, hogy neki semmi dolga
288 21, VI | elfogadtatni vele kölcsön.~Másnap azt is visszafizette Petőfi:
289 21, VI | volna a jó Vörösmartyt és azt a nehány ügyvédet, aki Váradyval
290 21, VI | emberséges derék – szabómester, s azt nem mondá, hogy ő megbízik
291 21, VII | eltakarta a lépcső; itt írta azt a panaszos verset a naphoz,
292 21, VII | volt Petőfinek, ennélfogva azt válaszolta neki, hogy pénzzel
293 21, VII | megrepetáltatom.~Petőfi csak azt sajnálta, hogy minek kért?~
294 21, VII | emberséges könyvárussal, azt kérdi tőle, hogy mi baja?
295 21, VIII | gyaurok ellen.~Egy időben azt a divatot vette fel, hogy
296 21, VIII | elmerengett rajta, úgyhogy azt is elhitte volna akkor,
297 21, VIII | elhagyták a hangversenyt.~Társai azt hitték, hogy tréfál, és
298 21, VIII | elvadította. Másnap felkereste azt a barátját, ki őt a mondott
299 21, VIII | észrevétellel felingerelte, s azt mondá neki, ha meg akarja
300 21, VIII | leánya kezét.~Az eleinte azt hitte, hogy Petőfi csak
301 21, VIII | magát azon háznál. Csupán azt akarta bebizonyítani, hogy
302 21, VIII | volt bátorsága megtenni azt, amit kimondott. Ilyen bohó
303 21, IX | életében; én bizony már azt sem tudom, hogy akihez írva
304 21, X | egy kaputhordó írástudó azt kérdi tőle, hogy ki légyen?~
305 21, XI | lélek próféciái!~„Tudom azt az egyet,~Hogy nem soká
306 21, XI | végszava zendül ~Hadd nyelje el azt az acéli zörej,~A trombita
307 21, XI | nem mondott igazat, én még azt is merem állítani, hogy
308 21, XI | hogy a hatodik sem mondotta azt.~Nem látta őt senki meghalni.
309 22 | azután elkezdett csúfolni, azt mondta, hogy „Mó-ric!” én
310 22 | mondjam meg: micsoda betű ez?~Azt hitte, hogy még csak ennyire
311 22 | megborzalta a fejemet, s azt mondta, hogy hisz ez már
312 22 | a szájukból a szó, hogy azt álmélkodás volt hallani.~
313 22 | holnapra fog következni, azt már majd megtanulom én is,
314 22 | hiszen ígéri, hogy nem teszi azt többet; nem használt, le
315 22 | hónapig, akkor legyőztem azt is.~Nem illik ugyan az embernek
316 22 | olyan régen volt már, hogy azt a fiatalembert, akit akkor
317 22 | mint aki meghalt, s mindig azt kérdezi, hogy szépen el
318 22 | el onnan.~Én megijedtem. Azt gondoltam, no most mindjárt
319 22 | kell hazatalálnom, mikor azt sem tudom, hogy hívják azt
320 22 | azt sem tudom, hogy hívják azt az utcát, ahol lakunk?~Nem
321 22 | Utoljára én is kértem, akkor azt mondta, hogy no, az én kedvemért
322 22 | ágens akarok lenni Bécsben. Azt nagyon helyben hagyta. Biztatott,
323 22 | magamat, mikor ő meghal, azt nekem fogja hagyni.~Gyurika
324 22 | támláját, s átgördítette azt az ebédlőbe, hol egy hosszú
325 22 | pogácsaalmaképű leánya, aki azt képzelte, hogy ha ő megnő,
326 22 | többiek közé ülni, mert azt nem szerették; nem tudom,
327 22 | csészéje volt, mint másnak, s azt kétszer is megtöltötte kávéval.
328 22 | lesz-e, vagy gyalogkatona? ő azt felelte, hogy nem lesz ő
329 22 | kérni ebből, vagy amabból.~Azt már akkor is vettem észre,
330 22 | hogy egyiknek ezt, másiknak azt az almáriomot fogja hagyni,
331 22 | megvan már az illető örököse: azt kapja a Gyurika, ezt a Málika,
332 22 | közülök nyomorúságba jut, azt a többiek el ne hagyják;
333 22 | sírhalmára gondot viseljenek, azt minden évben felhantoltassák,
334 22 | bátorsága csendes vérrel azt a megjegyzést tenni:~– Oh,
335 22 | tenni:~– Oh, anyám, ki tudja azt, melyikünk fogja a másikat
336 22 | nem volt odafenn; a fiúk azt mondták, hogy nem is jön
337 22 | mama?~Lecke után tanítónk azt mondta, hogy délután nem
338 22 | temetőig.~Ott is láttam újra azt a gyászba öltözött családot,
339 22 | gyászba öltözött családot, azt a hallgatag öreg asszonyt,
340 22 | megint más szemmel fogjuk azt nézni: „Hogy találjunk benne
341 22 | van itthon? még most is azt felelik: az öreg asszonyság
342 22 | kezeit, és kacag: az ember azt gondolná, hogy most nevet,
343 22 | mikor búcsúzni akarok, még azt mondja, hogy maradjak.~Nincs
344 22 | regényíró kifáradna abban, ha azt mind el akarná regélni,
345 22 | eladó unokahúg története: azt egy csapodár ifjú elcsábítá,
346 22 | neki is; az öreg asszony azt is eltemette.~De hiszen
347 22 | ott volt a testőrseregnél: azt mondják, hogy nem volt nálánál
348 22 | vissza. Ő is elmaradt ott, azt sem tudni, hogy hol? Azt
349 22 | azt sem tudni, hogy hol? Azt sem tudni, merre? Azt sem
350 22 | hol? Azt sem tudni, merre? Azt sem tudni: volt-e szemfedője,
351 22 | mikor eltemették? Csak azt tudni, hogy meghalt; csak
352 22 | tudni, hogy meghalt; csak azt tudni, hogy nem jön haza
353 22 | senki sem beszélt. Most azt vette maga mellé, az lett
354 23 | kérdezősködni lehetne, hanem azt minden bérkocsis tudja,
355 23 | Denevértermészet! „Tedd fel azt a kalapot!” „Ámbár úgyis
356 23 | ki tudta menteni magát. Azt mondta, hogy az egyik fia
357 23 | ha már nincs benne víz? „Azt én nem tehetem, felelt a
358 23 | Hogy az első mire való, azt könnyű volt kitalálni; a
359 23 | való? Az öreg úr felfogta azt, és csengetett vele. Azt
360 23 | azt, és csengetett vele. Azt hittem, ez azt jelenti,
361 23 | csengetett vele. Azt hittem, ez azt jelenti, hogy a tisztelt
362 23 | lettünk a rendnek. Mai nap azt mondta tisztelt elnökünk: „
363 23 | kertben sétált, hol lehet azt a ritkaságos állatot meglátni,
364 23 | a kísérőihöz fordult, s azt mondta; „Zeigt ihm einen
365 23 | Hát úgy, hogy Mátyás teszi azt a jéggel, amit ti az újdonságokkal: „
366 23 | is volt, mérges is volt; azt mondta: no, hát foglalják
367 24 | tisztelhetni, s mindannyiszor azt a meggyőződést szereztük,
368 24 | igénybe József főhercegnek, azt mind szeretett családja
369 25 | Flóris szobájába (úgy hívják azt, ahová bekvártélyoztak),
370 25 | Várnak már odalenn!”~De azt nem árulta el, hogy mire
371 25 | vagyok egyedül a német.~– Azt énekelte a pap: ne nézd,
372 25 | párul vezetve, s bemutatja azt az igazi huszáros, csikósos
373 25 | virtusa, s minden mozdulatával azt mondja, „ki a legény a csárdában?”
374 25 | vagyok a táncban. Vittek.~Még azt mondta a főhercegnő, mikor
375 26 | másforma művészek.~A trónörökös azt írta a levelében, hogy elébb
376 26 | az illemes válaszon túl azt is bátor voltam felelni,
377 26 | egész képet visszaadó, hogy azt mindnyájan mintául vehetjük:
378 26 | a befogott ember? – „Hát azt mondta, hogy micsoda kopott
379 26 | a dualizmus értelmében. Azt pedig le is kellene írni
380 27 | úgy van felszerelve, ahogy azt egy udvari szőnyegész (aki
381 27 | beszél, s magával hordja azt a kiterjedt horizont, amelyet
382 27 | erősebb; de enged neki, ha azt találja helyesnek.~Ott,
383 28 | előtt hátratekintettem, s azt láttam, hogy nem néznek
384 28 | Ott azután megtanultam azt, hogy van a város végén
385 28 | amit Schlossbergnek hívnak: azt csupa zsidók lakják; annálfogva
386 28 | hogy a Schlossbergen volt, azt rögtön kicsapják az iskolából.~
387 28 | a tanárunk megdorgálta, azt mondá mentségül a jó Koricsáner:~–
388 28 | fiacskával.~Képzelhetni azt a jucundus hangulatot, ami
389 28 | maga is igen komolyan vette azt. Mint mindent az életben.
390 28 | mássalhangzó-e, vagy nem?~Én azt állítottam, hogy igen, ő
391 28 | állítottam, hogy igen, ő meg azt, hogy nem. Én utoljára azt
392 28 | azt, hogy nem. Én utoljára azt vágtam neki oda, hogy „Mit
393 28 | megbántás! Egy 14 éves férfiúnak azt mondani, hogy ő gyerek!
394 28 | kiálta fel az anyám. – Te azt mondod, hogy csak egy zsidó
395 28 | rögtön eredj, és keresd fel azt a zsidó diákot, akit megütlegeltél,
396 28 | teremtette.~– Hol keressem én azt most a városban?~– Az a
397 28 | fejét szomorúan félrehajtva, azt kérdi tőlem a küszöbön megállva,
398 28 | alázatosan levéve a kalapját, azt mondja:~– Azért jöttem hozzád,
399 28 | keres itt a zsidó?~Hanem azt az egy szál felkiáltót,
400 29 | irodalmi négerek.~Másszor azt a javaslatot kaptam, hogy
401 29 | Kollégám befűte biz azzal, s azt írta a mondanivalókba, hogy „
402 29 | laptól egy érdemes kolléga azt kívánta tőlem, hogy miután
403 29 | lengyelből avart csinál, azt életben hagyja, s ebből
404 29 | mely már aztán hosszabb. Azt feleltem neki, hogy nem
405 29 | hanem novellám van, ha kell, azt adhatok kölcsön”, felelt
406 29 | Fergeteget”, s elvitte azt egy másik laphoz, ajánlva
407 29 | és kifizetett; hát csak azt szeretném kiíratni, hogy
408 29 | kifizeti, még megdicséri érte.”~Azt nem tudja senki, hogy a
409 29 | játszanak a szerkesztőkre nézve. Azt nem is említem, hogy a halhatatlanság
410 29 | volt a vadverseken kívül; azt is magamnak kellett írni.
411 31 | magamat, amikor a vad poéta azt kívánja, hogy omoljanak
412 31 | arra akassza fel magát?~Azt hiszem, tartoztam nehány
413 31 | keresztyén és felvilágosult lesz azt újra megtalpalni, jobb időkben
414 31 | gombát találtam az utamban, azt felrúghattam. Ah, milyen
415 31 | meggázolnom.~Hogy is nem írtam én azt meg akkor versekben?~Ilyen
416 32 | Olaszországban, hanem megkívánja azt a címét, ami éppen őt megilleti.~
417 32 | amint meglátta az ablakából azt a sok szűrös embert maga
418 32 | egyet változtatott a címen s azt mondá: „Tekintetes emberek!”~
419 32 | Mire a hízelgő paraszt azt mondá: „Meg van tebenned,
420 32 | tehetnék oda?”~„Hát legalább azt tenné oda, hogy »néhai«.”~
421 32 | valahány bulldogot látott, azt mind mylordnak hítták, s
422 32 | utáni epekedések. Nemrég azt indítványozták a magyar
423 32 | Tisza Kálmánnak a házmestere azt a nevezetes észrevételt,
424 32 | gyakran változtak; a nóta is azt mondja, hogy süvegelje meg
425 32 | coulissier neve „Lump”, mire ez azt feleli, hogy „Sie sind auch
426 32 | néhányról az a vélemény, hogy azt a fertályt is térden alul
427 32 | Dessewffy Aurél még Eötvösnek is azt vetette szemére mint lesújtó
428 32 | regényíró! Mire aztán Eötvös azt válaszolta neki, hogy a
429 32 | foglalkozott.~De azért ne tessék azt hinni, hogy ez a legutolsó,
430 32 | díszlakomán egy rendes tag azt kérdezé a szomszédjától:
431 32 | arisztokráciája.~Már Sándor cár azt mondta Magyarországról,
432 32 | szerint.~Ők bírják, ők osztják azt a nemességet, mely örökkön
433 32 | mi demokratikus nézetünk.~Azt megengedjük nekik, hogy
434 32 | de hogy emberek legyenek, azt nem.~Amerikában ez persze
435 32 | tábornok szükséges. Nem azt nézzük, hogy aki szappant
436 33 | fogadott szót; otthon meg azt akarták, hogy legyen önálló.
437 34 | adtam neki egy húszast, s azt mondtam, hogy sok dolgom
438 34 | kívánja, hogy én szánjam.~Azt gondolják, hogy elment?~
439 34 | tudom, hogy jut el Zomborig?~Azt is megköszönte. Mondtam
440 34 | asszonyság mosolygott, és azt kérdezte, hogy rummal iszom-e
441 34 | szerettem volna.~Már most csak azt hiszi mindenki, hogy többet
442 35 | szerepeket megbántójának osztja, azt lapjában folyvást dicséri
443 35 | szavakban, midőn a kritikus azt mondja: „Nem! Én ott leszek!”
444 35 | nyilatkozata a színésznek, amidőn azt mondja: „Oh, azt nagyon
445 35 | amidőn azt mondja: „Oh, azt nagyon jól rendelte a sors
446 35 | ellenkező nyilatkozatra, amidőn azt mondja: „Két toll és egy
447 35 | ugyan magában is olyan, hogy azt elrontani sem lehet, ámde
448 35 | Csekélységet állítunk, ha azt mondjuk, hogy minden szavát,
449 35 | hazamenni a közönség; erővel azt kívánták, hogy ismételjék
450 35 | vállalkoztak, hogy ők elnézik azt sötétben is.~E mai est méltán
451 35 | így kell kritikát írni, ha azt akarjátok, hogy hosszú éltetek
452 35 | földön. Ezáltal egyszersmind azt is bemutattuk, hogy Kakas
453 36 | neki egy kis despektust.”~(Azt persze nem bánja a vidéki
454 36 | nem értett alatta, mint azt az útban levő örököst, aki
455 36 | olyan nagyon várunk stb.”~(Azt persze a vidéki levelező
456 36 | pénzkészletét elnyerte.”~(Azt persze nem gondolja meg
457 36 | majd eljönnek? Miért mondta azt?~– Én?~– Ne tessék tagadni.
458 36 | aki híres emberré lesz, s azt nem tudja titokban tartani.~
459 37 | ön meghalt?~– Ki mondja azt?~– Ihol van az újságban.
460 37 | Már nekem hiába mondja. Azt csak nem pretendálja talán,
461 37 | nyárson pirulni. A szolgálónak azt mondta, hogy szaladjon be
462 38 | szenvedések próbatüzébe: azt is jól tudom. Számoljanak
463 38 | nézve az állíttatik, hogy azt egy beavatott toll írta
464 38 | utána: „Én nem hiszem.”~Azt nagyon is jól teszi, ha
465 38 | szót ne emeljünk, kimondva azt, hogy a titkos vádaskodás
466 38 | nemzeti mozgalom napjaiban azt írták az utcaszegletekre: „
467 38 | mindenkinek, hanem azért is, mert azt legnehezebb visszaadni.~
468 39 | Ezelőtt~Tetszik azt tudni, hogy én a Magyar
469 39 | keresztnevéről híttak Károlynak, azt pedig nagyon restellték
470 39 | együtt. – S megosztá vele azt a keveset.~Máskor meg a
471 40 | csak verébre nem; hanem azt gondoltam, hogy ennek a
472 41 | való dolgát ne bízza, mert azt akár a kútba dobta volna.
473 41 | hogy nyugtatvány helyett azt írtam a kiadónak, hogy boldog
474 41 | megint megcsíptek. Utoljára azt mondtam a sürgetőnek, hogy
475 41 | választóvízre volt szükségem, azt pedig orvosi rendelvény
476 41 | indultam, s kénytelen vagyok azt kérdezni tőle: nem tudná
477 41 | sokkal különb mulatság annál azt nézni, hogyan nő a lóhere
478 41 | betű sincs belőle megírva. Azt azután az úton végig lesztenográfiázom,
479 41 | krajcárt nyomni a markába? Azt gondolom, ott is alagút
480 41 | hogy ha valaki megbánt: azt úgy el tudom felejteni,
481 41 | egyszer azután megszeretek, azt nem felejtem el.~
482 42 | találtam kitérőleg felelgetni, azt is gyaníthatva, hogy tán
483 42 | megsteuereintreibolni rajta? Azt éppen nem mondhattam a kérdezősködésre,
484 42 | fizessek mind a kettőtől; azt sem válaszolhattam, hogy
485 42 | írt, nem tudom én, mit? Azt elszavalta valaki, nem tudom
486 42 | magamban: vajon megtartja-e azt a regulát, amit a hajdani
487 42 | No, kedves barátom, akkor azt lopod, mert az már régen
488 42 | tudok.~– Hát akkor ismeri azt a könyvet, amit úgy hínak,
489 42 | Pressverordnung, aztán meg azt a másikat, amelyiknek becsületes
490 42 | hívatnak, megdicsérnek: néha azt sem várják, hogy én menjek
491 42 | a pokolból jöttem volna, azt mondanám, eressz oda vissza,
492 42 | állítjuk ki?~– Csak bízd azt rám. Minden kezdet nehéz,
493 42 | áldott publikum csak bevette azt.~Harminchat előfizetővel
494 42 | mennyit nyomassak belőle? Ő azt felelé: hatezeret!~Az év
495 42 | füle, se farka.~– Csak bízd azt rám: írok én verset is végső
496 43 | történelem folyamába, mely azt mondja: „Itt most megállj,
497 44 | földmívesek fiai közé, s azt mondták: csak puskát adjatok
498 44 | tudományba. Hogy tanulhatná azt meg a jámbor magyar ember,
499 44 | nagyon fel szokták keresni azt, aki zászlóval jár a kezében.~
500 44 | Sajóhoz érve a kis csapat azt kérdezé: hogy megyünk itt