Rész,  Fejezet

 1    2,  V  |          honvéd –, egy órája, hogy meghalt éhen, én is mindjárt mellé
 2    2,  X  |            azt mondták neki, hogy „meghalt a haza”?~Van-e nekünk szükségünk
 3    4      |      diákok voltunk; Benke Kálmán (meghalt a múlt évben), Vörös Benő (
 4    4      |        mint huszár), Szikra Ferkó (meghalt élte virágában) meg magam.
 5    9      |            lett, ott megőszült, és meghalt a múlt évben; miután tizennégy
 6   21,  I  |           egyet fordult, és azután meghalt. Az ő jámbor szobatársa
 7   21,  I  |      szívén ment keresztül. Rögtön meghalt – talán egy pár csókért.~
 8   21,  VII|        hárman, hogy amint az egyik meghalt közülök, egy év alatt utánahalt
 9   21,  IX |           nyomta rá: gyász!~Etelka meghalt. Meghalt, mielőtt élt volna.~
10   21,  IX |             gyász!~Etelka meghalt. Meghalt, mielőtt élt volna.~Ne is
11   21,  XI |            De annyi bizonyos, hogy meghalt. Hol és mi úton? Melyik
12   22      |      halottnak, úgy tesz, mint aki meghalt, s mindig azt kérdezi, hogy
13   22      |           betűkkel nevét, és hogy „Meghalt az Úrban ennyi és ennyi
14   22      |           ma fel az iskolába, mert meghalt az édesatyja.~Az a hatalmas
15   22      |   eltemették? Csak azt tudni, hogy meghalt; csak azt tudni, hogy nem
16   22      |         legjobban féltették, akkor meghalt kolerában.~És a jó öreg
17   34      |       urabátyját?~– Fájdalom, nem. Meghalt, és nekem semmit sem hagyott.
18   37      |       lehetne már ön itt, mikor ön meghalt?~– Ki mondja azt?~– Ihol
19   37      |        hogy ön agyonlőtte magát, s meghalt.~– De hát én mondom, hogy
20   37      |            éhezzenek. Barátom, aki meghalt, az nem eszik, aki nem eszik,
21   37      |           nem kell anticipáció. Ön meghalt: ergo önnek nem kell több
22   51      |           jó dolga lett, hogy majd meghalt éhen, ismeretlenekhez nem
23   52      |            paptól vegye ki annak a meghalt Kérdő Mártonnak a keresztlevelét,
24   55      | Kelinkaufot szeretem, ez pedig már meghalt.~Azonban a szomorú napok
25   65      |           április 21-én)~Nyáry Pál meghalt. Meghalt mint öngyilkos.
26   65      |          21-én)~Nyáry Pál meghalt. Meghalt mint öngyilkos. Anyagi bajok
27   67      |      temetése előtt~Egy ember, aki meghalt és mégis él; kit temetni
28   68      |                         Almásy Pál meghalt ~(1882)~Egyike a magyar
29   69      |          mintha igazak volnának; s meghalt úgy, mintha az csak tréfa
30   70,  12 |           halhatatlanná lett, azaz meghalt, s most azt mondják rá gyilkosai,
31   71      | semmirevaló! Az a másik már szépen meghalt, s te még itt élni akarsz.
32   80      |          már ez is szelídebb, mert meghalt); Z. városban pedig Jellasich,
33   88,  II |          között: ha valaki egyszer meghalt a színpadon, azt a közönségnek
34   88,  V  |          belármázza a várost, hogy meghalt az ifjú talentum, mérget