Rész,  Fejezet

 1    4       |            énekeltek, ki hogy tudta. Utoljára a publikum is együtt énekelt
 2    5       |           államadósság lett fölvéve. Utoljára a követek égre emelt kézzel
 3    7       |              mint hírhedett feladó – utoljára öngyilkos); ebben az volt
 4   20       |             elkezdett kétségeskedni. Utoljára még a tegezést is elfogadta.
 5   22       |              szépen viselem magamat. Utoljára én is kértem, akkor azt
 6   28       |              ő meg azt, hogy nem. Én utoljára azt vágtam neki oda, hogy „
 7   29       |          sürgetőleg felszólíttatnék, utoljára ezt a megvigasztaló eszmét
 8   32       |             ha gépeket gyárt, azokat utoljára is a minisztériumnak kell
 9   34       |            jönni! egyre kopogtatott; utoljára is fel kellett az asztaltól
10   35       |              szereplőket és az írót, utoljára a drámabíráló választmányt
11   41       |         Szombaton megint megcsíptek. Utoljára azt mondtam a sürgetőnek,
12   42       |           Spiritusom nem jelent meg; utoljára engem kezdtek el döfölni
13   42       |          felhányom az egész asztalt: utoljára megtalálom a fiókom legeslegfenekén,
14   52       |            semmiképpen kiszabadulni; utoljára 37 napig sem nem ettem,
15   53,  III |     földszállító hajó küzd az árral; utoljára is kénytelenek horgonyt
16   58,  II  |      hozattak, és itattak bennünket, utoljára kidobtak mindnyájunkat az
17   58,  II  |            zavaromban gyönyörködjék. Utoljára sírva fakadtam. Még most
18   59       |       testvért úgy módosítanom, hogy utoljára férj és feleség válhasson
19   59       |         gyerek jön össze benne, hogy utoljára maguk a tisztes anyák sincsenek
20   72,  I   | megmagnetizálta, s masírozott odább; utoljára a páciens megharagudott,
21   72,  I   |              a nagy tisztelet miatt: utoljára még kezet is csókolt neki.~
22   73       |            csodás melódia szólal meg utoljára; a késői kor költői éneke
23   77       |              be kínszenvedtem értük. Utoljára megbaunscheidoztak; ez már
24   77       |            megtanítanak hegedülni, s utoljára Liszt Ferenc kocsiját kell
25   88,  I   |            egy darab ideig a dolgot, utoljára megharagszik, kinyújtja
26   88,  I   |             kirázza belőle a lelket, utoljára a lába hegyén jár előtte,
27   88,  I   |           Nem bírtam elhallgattatni, utoljára azt mondtam neki, hogy ha
28   88,  V   |             annyira szerencsés, hogy utoljára kap egy szép özvegyasszonyt
29   88,  VII |    Elhallgatsz, vagy nyakon ütlek.”) Utoljára még arra is ráveszi a fiút,
30   88,  VII |              hogy ne hallgasson oda; utoljára nagy zaj támad, az emberek
31   88,  XI  | Szentpéterire, hogy a régi pénzekben utoljára lépett fel, holott erről
32   89,  VIII|     Gegenwart) és akit azért említek utoljára, mert egyszerre négy alakban