| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] azsok 2 azst 5 azstán 1 azt 988 aztán 231 aztat 1 áztatják 1 | Frequency [« »] 1678 és 1464 is 1180 volt 988 azt 818 meg 745 ez 745 még | Jókai Mór Életembol IntraText - Concordances azt |
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
501 44 | csatarendben nagy zavar támadt; azt hitték, a magyar hadsereg
502 44 | Gózon Lajosnak. Ideírom azt egész terjedelmében: más
503 44 | adhatunk hőseinknek, mint azt, hogy neveiket megkoszorúzzuk. „
504 45 | világító sugár~Ki ne ismerné azt a derék szerzetesrendet
505 45 | indulni, s az ősz gvárdián azt tette velük, hogy rendelt
506 45 | maradtak ők.~– Hiszen éppen azt siratom – felelt a tisztes
507 46 | inquisitio lett: a fényképész azt a merész tréfát nem a maga
508 46 | vizsgálatba, hogy jónak látták azt abbahagyni, s az egész kísértethistóriát
509 47 | jurátusnak sem volt; tehát azt mondá, hogy majd holnap
510 47 | mutogatják a Korona kávéházban azt a helyet, hol egykor Franciaország
511 48, I | már az égben sem találjuk azt? Uram! Uram! El akarod-e
512 48, I | esztendő alatt ki nem heveri azt a romlást a fél ország,
513 48, I | gát, semmi menedék, ami azt feltartóztassa. Az Úr elszabadítá
514 48, I | teszen, de ha mi tesszük azt, ő is majd megsegít. Mai
515 48, I | lehetett látni a csodatöltésen azt a magas férfit, aki oly
516 48, I | volt.~Sohasem tanulta ő azt, hanem hiszen éppen itt
517 48, I | hátha egy helyen átszakítja azt az áradat, s vége az egész
518 48, I | ágyából, s futott az utcára, azt hitték, a víz törte át a
519 48, I | jegyezzük fel magunknak azt a mondást belőle: „Nagy
520 48, I | Százan és ezeren tették azt, amit ő, és nem kívántak
521 48, II | vagyunk mindnyájan, s ki merné azt mondani, hogy nem jó minekünk
522 48, II | Isten beszél hozzánk: aki azt mondja nekünk a halálharangok
523 48, II | a hazát és mindent, ami azt érdemli, mert nem tudjuk,
524 48, II | megrázó példaeset, amelyre azt mondja minden ember: „Íme,
525 48, II | amelyik legmagasabb; ismerték azt különösen az ifjak, és sokan
526 48, II | pestis! A bölcs emberek azt mondják, hogy ilyen házaknak
527 48, II | csapásra éri, ki hallaná azt itt pohárcsörgés, vidám
528 48, II | de éljünk úgy, hogy ne azt mondják halálunkra:~„Íme,
529 48, III | megpanaszolt kenyér volt. Azt mondták, de hiába eszi a
530 48, III | úgyis a kutyáknak adnók, azt mondták: ni, hogy dorbézol,
531 48, III | bor fordult meg kezében, azt mondták: ni, hogy részegeskedik,
532 48, III | összeültek, beszélgettek, azt mondták: ni, hogy mulat,
533 48, III | olyanoknak adatik, akik azt nem kérik. Tisztességesen
534 48, III | rendén iszik.~Ki hinné el azt öregemberről, hogy egy öregasszonyt
535 48, III | a világot.~Akkor azután azt mondták, hogy ha már megvakult
536 48, III | viselik, nem engedék megesni azt a példát, hogy egyike azon
537 48, IV | állat alá, úgy vontatták azt fel kötelekkel. Akadtak
538 48, IV | kereste az utat, kikerülé azt a tájat, ahonnan egy-egy
539 48, IV | vidéken az idegen utas, s azt mondja magában: „Isten áldása
540 48, V | a mindig kész mosolygók azt beszélik, írják és esküsznek
541 49 | vagyonát; amiért azután azt a jutalmat nyerte, hogy
542 49 | megkísérteni.~Kik voltak ezek? Azt ne keressük már; kigyógyultak
543 49 | utána; valaki Pestről hozta azt azzal a hírrel, hogy ott
544 49 | azelőtti nap érkezvén Pestről, azt felelé:~– Bizonyosan nem
545 50 | nagy hirtelen visszavonta azt, s B. Paliban bennrekedt
546 50 | mögött, az egyik matróz azt mondja a többinek:~»Jetz
547 50 | dummen Türken an!«”~B. Pali azt mondja: „»Nagyon jó!«”,
548 50 | egy szép antik kardot, s azt mondja neki: „Add nekem
549 50 | mondja neki: „Add nekem azt a kardot, megveszem.” „Nem
550 51 | ismersz rám.~– Elhiszem azt, de te könnyebben rám ismerhettél,
551 51 | Mert attól féltem, hogy azt fogod hinni, tán kérek tőled
552 51 | hirtelen eltűntél onnan, azt hitték, elölted magadat.~–
553 51 | olyan helyet keresni, ahol azt mondták, hogy vitéz emberekre
554 51 | nem lehet. Éhen meghalni? Azt inkább lehet.~Az utolsó
555 51 | ment a harmadikba, ott is azt ismételték. Jó rend van
556 51 | ül kőből kifaragva, ami azt jelenti, hogy minden átmenőnek
557 51 | egy emberséges fuvaros, azt mondta neki, kapjon fel
558 52 | lett vele; végre megtalálom azt önnek az újságában, szóról
559 52 | elnöknél, a főispánnál, mind azt mondták, hogy ez nagy eset;
560 52 | bocsátották a szavazáshoz?~– Hát azt az okát adták, hogy kilencesztendősnek
561 52 | törvény szava betöltendő.~(Azt hittem, hogy no, most én
562 52 | hanem mint törvénytudó, azt a tanácsot adom, hogy jövőre,
563 52 | Mártonnak a keresztlevelét, s azt mutassa be az összeírásnál.~
564 52 | az Üstökös végre kiadta azt; mert ha ezen a bajon nem
565 52 | adót nem fizetek, akkor azt rajtam exekuálni fogják;
566 52 | lehetek megelégedve; márpedig azt mi nagyon jól tudjuk odakinn,
567 52 | nincs elégedve.~– Hiszen azt nem vonom kétségbe, édes
568 53, I | mert az, amit elrombolt, azt megsemmisítette: de itt
569 53, II | ipa odament szekérrel, s azt mondta, hogy elszállítja
570 53, II | hogy maradt ő meg élve? Azt nem tudja. Most a malom
571 53, III | III. A SZÁDFAL~Azt a sokat emlegetett, rágalmazott,
572 53, III | egy sem veszett oda. És azt az erős cölöpfalat úgy látták
573 53, III | megbírálni a munkánkat, s aztán azt mondta: „Hohó! Emberek fiai:
574 53, III | kellene összetörni, hogy azt megingathassa. A két fal
575 53, IV | ZUIDERSEE~Ha én tavaly nyáron azt mondtam volna itt kepét
576 53, IV | akkor lehetett belátni azt egész nagyszerűségében.
577 53, IV | tengertől visszafoglalja megint azt a földet, az lesz az igazi „
578 53, V | aztán jön a hun korszak. Azt mondják, hogy annak a lovagnak,
579 53, V | szenvedéllyel élvezhettem volna azt az érdekes találkozást négy
580 53, V | azok harapnak legjobban. De azt az egyet mégis megbámultam,
581 53, VI | jöttek érte mentőcsónakokkal, azt mondta a szabadítóknak: „
582 53, VII | Olvastam egyet, amelyik azt ajánlja, hogy miután „egy”
583 53, VII | azoknak is árvizük.~A másik azt proponálja, hogy – ez a
584 53, VII | hiteles hallomás után írom), azt tanácsolja, hogy éppen nem
585 53, VIII | kell végrehajtani, az tegye azt a maga kenyerén, s érje
586 53, VIII | ember, aki elvállalta volna azt ingyen.” Elhiszem, csakhogy
587 53, VIII | csakhogy ha énnekem valaki azt mondja, hogy ő kész ingyen
588 53, VIII | de drágább a kacsáé, aki azt mondja, hogy „sáp, sáp,
589 53, VIII | dolgozni, s amit más dolgozik, azt megítélni.~Hanem egy hibája
590 53, VIII | báró W. hazánkfiát, aki azt mondta egyszer Eötvösnek: „
591 53, VIII | maradt élelmezési főnöknek azt mondta: „Az ökör a jászolhoz
592 53, VIII | bélabányai hevérekét, akik azt mondták, hogy nem kérnek
593 53, VIII | kérnek semmi fizetést, csak azt az aranyport, ami a ruhájukra
594 53, VIII | barátom, Dáni Ferenc főispán, azt mondta nekem, hogy „Valóságos
595 53, VIII | azért az ungok-békák csak azt kiabálják minden léptére: „
596 53, IX | sírhalmokat, s egyszer csak azt látta a töltésekre menekült
597 54 | melyről még a természettan is azt állítja, hogy két test egyszerre
598 54 | helyen nem lehet.~Hát még ha azt mondjuk, hogy két lángész
599 54 | nem akad meg rajtuk, mert azt is beisszák. Jó hírű leányzó
600 54 | hátukhoz verik a lantot, s azt mondják nekik, hogy ha énekelni
601 54 | megtisztelő epithetonok mellé azt is odateszik: „és buzgó
602 54 | hogy ha valami jót írt, azt zaj nélkül is felkeresik,
603 54 | korszakok melyikébe tartozott, azt nem nehéz kitalálni. Gyönyörű
604 54 | ment nála; a leányka szülői azt mondták a fráternek, hogy
605 54 | egypár esős nap meghozta azt a nyugtalan kedélyállapotot,
606 54 | Mindenféle. Nem állhatom ki azt az embert. Akkorákat ásít,
607 54 | hegedül, cincog az Istenadta, azt még felvenném tőle, csak
608 54 | a harmatban? De nemcsak azt teszi, hanem még mást is
609 54 | mindenféle bolond verset, azt még csak elnézném neki;
610 54 | legszebbik dalára, Csokonai pedig azt fogadta, hogy versekben
611 54 | egyszer láthatnám életemben azt a Csokonait.~A sorsnak nem
612 55 | asszonnyal.~Képzelhetni azt a rettenést, amivel a törvénytudó
613 55 | van hozva.~– Hát ki mondja azt, hogy én raboltam? Rablás
614 55 | akarja, kihívhat párbajra, azt pedig minden pereputyjával
615 55 | félelemre, feltalálá végre azt a hatalmat, amely életében
616 55 | kártyázni, s a felesége azt kívánja, hogy olvasson fel
617 55 | medvének húzzam ki a zápfogát, azt megteszem; de a nagyságos
618 55 | már urának, s örült, ha azt megelőzhette.~Csupán egy
619 55 | elég lenne, ha én neked azt mondanám: „Naszi”.~– De
620 55 | mondanám: „Naszi”.~– De már azt ugyan nem. Engem Tanaszinak
621 55 | odaközelít, felkelt, és azt mondta társának:~– Menjünk
622 55 | János úr hahotával. – Ha még azt is mondta volna, hogy „borpír”.~
623 55 | tenné, hirtelen kirúgta azt onnan.~A csákó valamennyi
624 55 | úri vendég láttára, akik azt nagy vidámság között felemelték,
625 55 | hajolsz, vedd fel nekem azt a kalpagot.~– De már azt
626 55 | azt a kalpagot.~– De már azt ugyan nem teszem.~– Vedd
627 55 | volt; csakhogy nem akarták azt neki elhinni. Most is Jankónak
628 55 | vallásfelekezet iránt; ő maga azt sem tudta, melyikhez tartozik.
629 55 | saját székely nyelvén.~– Azt a Sánfánét!~– Fenyővizet!
630 55 | hirtelen tovább taszította azt, s Barcsay a kettő között
631 55 | Mert a baka torán issza azt a huszár!~Ivott is annyit
632 55 | hallottam.~Nem is fogadta meg.~Azt szokta mondani, hogy sokat
633 55 | nem bánta, ha lopták, de azt restellte, ha szeme láttára
634 55 | magához üstökénél fogva, s azt a jó tanácsot súgta a fülébe:~–
635 55 | utódai civódjanak; de ha azt az örök jókedvet, mellyel
636 56 | mintha maga sem hinné, hogy azt mind elő lehessen egy nap
637 56 | odaütött az asztalra, s kimondá azt, amit legelőkelőbbnek tartott
638 57 | Nagyobb ajánlat végett azt jegyezte alájuk, hogy ezeket
639 57 | éves korában írta. Kölcsey azt mondta rá, hogy biz azokat
640 58, I | miért jön: mondám neki, azt kívánja, hogy azt a gyűlöletes
641 58, I | neki, azt kívánja, hogy azt a gyűlöletes szerepet eljátsszam.
642 58, I | színháznak törvényei, de azt is tudom, hogy vannak nélkülözhetlen
643 58, I | játszom, nem játszhatom azt a szerepet. Egy nőt, kit
644 58, I | hagytam el a mai előadást. Azt a gyűlöletes szerepet csakugyan
645 58, I | megmutatom én, hogy kellett volna azt helyesen visszaadni…~ ~…
646 58, I | pedig tudta a közönség, hogy azt a szerepet ma én játszom;
647 58, I | hogy még jobbnak találja azt, mint engemet, s tanácsokat
648 58, I | vitám volt a rendezővel: ő azt állította, hogy a mai darabhoz
649 58, I | viselet szükségeltetik, s már azt el is készítettem: természetesen
650 58, I | színházi orvosok mind olyanok: azt akarnák, hogy az ember mindjárt
651 58, II | amennyiből kenyeret vehessünk. Azt mondta, hogy ha békét nem
652 58, II | kell orcátlankodnom, ha azt nem akarom, hogy éhen haljak.
653 59 | az urat a lakásán, mindig azt mondták, hogy nincsen odahaza,
654 59 | szellemi áldozatomat, mielőtt azt a múzsák oltárára letenném,
655 59 | vittem el. Először megőrült, azt gondolta, laptölteléket
656 59 | szeget ütött a fejembe. Ha azt mondta volna, hogy jöjjek
657 59 | alatt el akarni olvasni azt, amit én kilenc esztendő
658 59 | illetődik, ahogy meglát.~Azt hittem, hogy nem ismert
659 59 | egészet átnézni!~No, de csak azt akarta belőle megtudni,
660 59 | számomra? Igenis találtam. Azt a 22 frt 45 krt. p. pénzben
661 59 | alatt, hogy a könyvnyomtató azt kérdezte egyik faktorától,
662 59 | hogy mit ád érte?~Ő meg azt kérdezte tőlem, hogy „van-e
663 59 | könyvárus boltjába, ott nyomtam azt is. El akart osonni a hátulsó
664 59 | ánspániger lovak tudnák azt, mit dolgoztam én? Hogy
665 59 | nagyszerű volt! Szeretném is azt az embert látni, aki nyolcvaníves
666 59 | megbírálására. A megmaradottak pedig azt kérték ki maguknak, hogy
667 59 | századot”!~– Bizony nem tudom azt – viszonzá a szellemi ragadozó
668 59 | hogy olvassa el már egyszer azt a munkát.~Megígérte, és
669 59 | boldogságom hírnökétől.~– Azt **y úr fogja önnek elmondani.~
670 59 | őrülni, s úgy mondani el azt, amit én különben mint okos
671 59 | Megviselt csúnyául, mondhatom. Azt hívém, hogy most már tehát
672 59 | a darabomat?~– Hja, biz azt megint nem adhatjuk hat
673 59 | Mindjárt itt lesz. Adjuk azt a darabot!~– Megint lehetetlen,
674 59 | jöjjön vissza, és adjuk azt a darabot!~Denique nem lehet
675 59 | darabomat valamelyik péntekre. Azt mondták, hogy az drámai
676 59 | szavalni, ahogy én szoktam azt, mikor mások előtt felolvasom,
677 59 | színpadon, egyszer csak azt mondták: csendesség! S azzal
678 59 | színháznál el akarnak nyomni, azt igen természetesnek találtam.
679 59 | nap az utcán csatangoltam. Azt hittem, minden ember azért
680 59 | azért néz rám, mert ismer. Azt hittem, hogy elöl-hátul
681 59 | valamit enni és inni. Mit? Azt maig sem tudom; ez nem is
682 59 | volt:~– Ejnye, de szeretném azt a fiatalembert ismerni;
683 59 | neki valami bankjegyet. Azt mondta, hogy visszaád belőle;
684 59 | szobájába.~A jó ember már aludt; azt gondolta, én vagyok Sobri
685 59 | tárcája az asztalon, vigyem el azt: úgy sincs benne semmi.~–
686 59 | A derék ember komolyan azt hitte, hogy most álmodik,
687 59 | vissza a darabomat, mert én azt megégetem rögtön.~A jó ember
688 59 | A derék férfiú megszánt: azt mondá, hogy fájdalomdíjt
689 59 | olyasvalamivel vagyok.~– Ne tegye azt.~– Hiszen nem is teszem,
690 59 | találkozom! Ifjú ember, önnek azt a drámát vízbe fojtani nem
691 59 | szabad.~– Hát mit tegyek? Azt várjam, míg ez fojt engem
692 59 | eltartott négy hétig, akkor azt írták alá, hogy vége. Én
693 60 | dugott selyemkendőket, s azt a zálogot aztán kinek-kinek
694 60 | menyecskébe. Nem tekintette azt, hogy pápista; pedig láthatta
695 60 | pápista; pedig láthatta azt a nyakában függő szép rubintos
696 60 | a zálogot, s viszonozta azt a saját kendőjével, s arra
697 60 | arra aztán együtt lejték el azt a deli táncot, kinek nincsen
698 60 | s midőn helyére vezette, azt kérdezé, hogy mi lesz a
699 60 | dalt, tréfás szolgálatot; azt meg kellett adni. A férfi
700 60 | kérte a maga csókját, s azt is meg kellett adni, vagy
701 60 | bűbájos özvegy suttogó szóval azt rebegé a fejedelemnek:~–
702 60 | selyemkendőmért váltságdíjul kérek, azt én fenségednek el nem mondhatom,
703 60 | tényezője a törvényhozásnak, aki azt ne mondaná, hogy „placet”.~–
704 60 | özvegyasszony megmondta azt a szót. Bizonyára nem lehet
705 60 | szót. Bizonyára nem lehet azt társaságban kiejteni sehol.~–
706 61 | asszonynak hívatta magát, s azt kérdezte, hogy hogy adják
707 61 | vesski!” Bezzeg nem mondták azt most, hogy ilyen meg olyan
708 61 | akinek nem tetszett, annak azt mondta Tukma uram: „Eredj
709 61 | fekete bankó. Rá sem ért azt megszámlálni, alig volt
710 61 | nagy ijedségből. Aki eddig azt sem tudta, három krajcár
711 61 | hintajába segítse; sok ember meg azt sem tudta, hogy hová legyen
712 61 | volt főzve. Az irigység azt mondatta vele Tukma uramnak:~–
713 61 | egyéb nincs is, de az van. Azt sem tudom, hogy mennyi van?
714 61 | gazdag urak.~A mészáros azt a tanácsot adta Tukma uramnak,
715 61 | bizony: de teli van bankóval, azt ki kellene belőle elébb
716 61 | hordóból a pénzt, s letölté azt a köpenyre, ahogy szemetes
717 61 | talál néha a szalma közt, azt felveszi, megnézi minden
718 61 | a kopott koldus ott most azt keresi, azt kutatja, nem
719 61 | koldus ott most azt keresi, azt kutatja, nem maradt-e ott
720 62 | általános pusztulás képe, azt leírták mások, én csak az
721 62 | deszkát rakott keresztül. Azt hitte, hogy olyan magasra
722 62 | őrültnél az használ, ha azt mondják neki, hogy „megyünk
723 62 | megjósolta József császár, s ő azt már versbe is szedte. Közbe
724 62 | ellenzék mind kitett magáért.~Azt mondják, hogy a „legelső
725 62 | élcelgetett az érdemrendemre, azt súgám neki: „Hagyd el, bajtárs,
726 63 | elkésett már a dolog, bízták azt a késő unokákra, s a legtüzesebb
727 63 | szóhoz ő csak néhányat adott. Azt mondta, hogy ha a nemzet
728 63 | hatvanezer pengő forintot.~Valaki azt kérdezé tőle ekkor: hát
729 63 | volt: ha soká halad, még azt is mondják róla: talán nem
730 64 | jelentése van.~Értse meg azt a kormány! Megértette a
731 65 | ki dacol a sorssal, kiről azt írám egykor: „Íme, egy férfi,
732 65 | együtt a meghalásról; akkor azt mondta Nyáry: „Hidd el,
733 65 | beszélek sokat; mindenki érzi azt velem együtt, érzi az egész
734 66 | épületét tartá vállain, azt az alakot látom, ki ott
735 66 | a fiatalsághoz szólva, azt mondám, hogy „Ha kell, meg
736 66 | törvényes alkotmányáért, s amint azt kivívta, megszűnik áldozni
737 66 | az ügyhöz, de szolgálta azt híven. Már júniusban így
738 66 | jegyzőjének”. Nyáry megtudta azt, szerette az ifjút (egyike
739 66 | állomást; ne fogadja el azt a másik kinevezést. E gyöngéd,
740 66 | Egy kis bor.” – „De már azt előbb együk és igyuk meg
741 66 | hogy a börtön vegye át azt tőle.~Ez időben történt
742 66 | között élt. Közelálló barátai azt tanácsolák, hogy nyúljon
743 66 | engedte, hogy más kérjen azt számára – soha.~Mikor a
744 66 | Szomorúsága feltűnő volt. Azt mondá szemrehányólag:~–
745 66 | utolsó szava hozzám.~Én azt hittem, rám érti azt, s
746 66 | Én azt hittem, rám érti azt, s ő magára értette.~Hiszen
747 66 | Igaza volt Nyárynak, midőn azt írta Beöthynek: »Borzadva,
748 66 | szólj róla senkinek.~Én azt indítványozom, vegye meg
749 66 | Pál birtokát, kezeltesse azt mindenkor első alispánjának
750 67 | nem csodák útján végezte azt vele: egy hosszú élet következetes
751 67 | nemzet rögtön teljesítette azt; csak egy szavába került
752 67 | szelídítő felszólalása! Mert azt a roppant nagy hatalmat,
753 67 | születésnapjára.~Ő látta azt életében, hogy mennyire
754 68 | végzetterhes okmányon, melyre azt a debreceni országgyűlés
755 68 | korszak, amiről sokan csak azt tudják már, amit nem tudnak:
756 68 | betölti.~Most már betölti azt az áldott nyugodalom helyét,
757 69 | megőszült ifjúnak. Koporsójáról azt olvassuk, hogy 67 évig tartott
758 69 | feljár. Mivel él a múmia? Azt nem kérdezték. Hiszen be
759 70, 1 | tisztelt barátunkban inkább? Azt a messze elágazó összeköttetést-e,
760 70, 1 | össze tudja állítani, hogy azt mindenki újnak veszi.~Mikor
761 70, 2 | megalapította „Magyarország”-ot, s azt fenn is tartá egész a szatmári
762 70, 2 | fölött, ki lehet ő? Egyik azt állítá: az X. X. gróf, az
763 70, 2 | versekben beszélni; másik azt mondá, ez S. gróf, az érti
764 70, 2 | referádáikban nem annyira azt fejtegették, hogy „Mi újság
765 70, 3 | tanuld meg tőlem, hogyan kell azt termeszteni, erjeszteni
766 70, 4 | ő kritikus is.~Márpedig azt tartják, hogy a megtért
767 70, 4 | sincs, aki el ne ismerné azt, hogy aki tizenhat éven
768 70, 5 | Szél tiszteleténél pedig azt a bizonyos Köpönyeget, amit
769 70, 6 | fortissimum virum. Most mutatom be azt az egyetlen férfiút, aki
770 70, 6 | Mondtam tegnap, hogy eljöjj!” azt felelé vissza: „Te mondtad
771 70, 6 | azonban (U.) parancsol, azt oly készséggel szoktam megfogadni,
772 70, 6 | dolgok, amikről a költő azt énekli, hogy „koporsóból
773 70, 6 | muzsikusokkal, azoknak (U.) mind azt mondja, hogy „aki idebenn
774 70, 7 | mellé Bernát Gáspárt, hogy azt a pénzt, amit az egy rakásra
775 70, 8 | kell teremni. Beleoltja ő azt minden növénybe, s megtermeszti
776 70, 8 | tisztelt barátunk műveiről azt az irigységnek is el kell
777 70, 8 | viszonzás ezúttal, ha mi azt, ki bennünket élve kanonizált:
778 70, 9 | kénytelenek megjelenni; s azt kellene azután majd meghallgatni,
779 70, 10 | különböző szószokban mindig csak azt nyújtja vendégeinek, amitől
780 70, 10 | Az életíráshoz tartozik azt is megjegyeznünk, hogy Kemény
781 70, 10(1)| a „török-tatár” helyett azt szedte ki, hogy „muszka-osztrák”.
782 70, 11 | Schwechatnál elfogott cigányok azt mondhatták az ángázsmánt
783 70, 12 | költészet mezején el fogják érni azt a nonplusultrát, ami legfőbb
784 70, 12 | lett, azaz meghalt, s most azt mondják rá gyilkosai, a
785 70, 12 | föltalálta a pieridák berkében azt a boldog helyet, ahol a
786 70, 12 | megzendíti is még dalát, azt csak azért teszi, hogy hű
787 70, 13 | cél lebeg Lonkay előtt, s azt soha szem elől nem is téveszti.~
788 70, 13 | valamely tévedést észrevesz, azt rögtön jobb útra téríteni
789 70, 13 | Lincoln nagyon megérdemlette azt a büntetést, hogy meglőtték,
790 71 | egyhuzamban! S a végén még azt is elmondani, hogy mit látott
791 71 | elmondott ékes kádenciákban, azt a másik nem restelli megint
792 71 | éppen ellenkezőt beszélni.~Azt már láttam, hogy én itten
793 71 | Csák bácsit választom. Nem azt a borzas szakállút, hanem
794 71 | statisztéria volt ott körül, azt par compagnie Csákok és
795 72, I | I.~Azt a furcsaságot már megértük,
796 72, I | értekezett egymással; de még azt nem, hogy valaki saját magával
797 72, I | kedves öcsém, Kakas Márton.~Azt mondják, hogy a prágai városház
798 72, I | ezekből egyet meglát, arra azt mondják, hogy rossz hazafi;
799 72, I | látod? Én sem látom. Ha azt mondanók, hogy látjuk, megkergetnének
800 72, I | mire Louis mindannyiszor azt felelte neki: „Biztosítlak
801 72, I | az ajtót: gazdája mindig azt mondta neki, hogy „Biztosítalak
802 72, I | míg kiolvassa; a poéta azt izente vissza a háziúrnak,
803 72, I | neki.~Tandarida rididom. Azt mondja a magyar nóta.~Van
804 72, I | reménye, míg egyszer aztán azt veszik észre a rákok, hogy
805 72, I | Ha mese, hát mesd ketté; azt tartja a közmondás.~
806 72, II | még majd tréfára veszik, azt gondolják: csak bohóskodom.~
807 72, II | szükségük van rá.~Tudod azt a jó szokást, ugyebár, hogy
808 72, II | megvesz valami regényt, azt meglátja az asztalán egy
809 72, II | elolvassa, s aztán közli azt kebelbarátnéjával, a kebelbarátné,
810 72, II | tanulnak rajta.~Ez adta nekem azt a pompás eszmét, amit most
811 72, II | libelli dos est.~Hát még ha azt a legnagyobb luxusartikulust:
812 73 | Szerkesztő úr! Ismeri ön azt a mondát arról a hajdankori
813 73 | s aki csak meghallotta azt, futott utána, táncolva,
814 73 | zászlókkal! Ne hagyjátok azt a hőst ott! Előre, előre!…
815 74 | színésszel, ki, ha megbetegszik, azt mondják neki: múzeumba,
816 74 | hallanak? Mikor rákezdte azt a hírhedett toborzót, amit
817 74 | amíg egyszer végighúzták azt a nótát az utcán, mind a
818 74 | legényes verbunknak hívják azt; hej, de tudta a láb alá
819 75 | el egy csomó novellát, ha azt akarja, hogy az megint felépüljön.
820 75 | felszólaltak városuk nevében, ha azt a szerző gyűjtők nélkül
821 75, 0(1) | hogy mit keres benne? – azt felelte: „Nem látom, hogy
822 75 | tisztelt gyűjtőhöz; amiről ez azt hitte, hogy azt egyenesen
823 75 | amiről ez azt hitte, hogy azt egyenesen az ő számára írták.~
824 75 | nagy szellem; hogy ki volt, azt maig sem tudom, de akárki
825 75 | Nem volt szabad valamire azt mondani, hogy rossz, nem
826 75 | kézre adnak, megbámulván azt, mint a fekete bankót, amit
827 76 | fő érdemünk az olcsóság), azt nem bocsáthatom meg önnek,
828 76 | felhívást bocsátunk közre; de azt csak mégis nem vallja be
829 76 | Önnek el kellett volna azt hallgatni, hogy Pinzkérinek
830 76 | irodalmi vállalatot megindít, azt valami nevezetes jótékonysági
831 76 | nem akadt rá; mi elküldtük azt, tessék a mezőn keresni
832 76 | Nagyobb dolgokat kell ígérni.~Azt kell mondanunk a publikumnak:
833 76 | számadásra kerül a sor, akkor azt mondjuk, hogy „Miután csak
834 76 | minimumot követeljék, egyébiránt azt sem fizeti ki az ember nekik
835 76 | adós, s kitelik tőle, hogy azt kifizeti. Ha jutalomaranyokat
836 76 | mert a közönség ízlése azt kívánja, hogy az ember valami
837 76 | neki; az embernek tehát azt kell ígérni, hogy valami
838 76 | előfizetési pénzét az vitte el. Azt is hirdetheti az ember,
839 76 | megsúgja az ember, hogy azt a munkát bizony a polícia
840 76 | egész tartalmat: tudván azt, hogy félívnyi utánnyomatért
841 77 | Kakas Márton a pokolban~Azt álmodtam, hogy a pokolban
842 77 | egymás után.~Mind a kilenc azt mondta, hogy „Elfogyott
843 77 | rémek támadtak elő; egyik azt mondá: „Ismersz-e engemet,
844 77 | Végre kitettek a vagonból, s azt mondták, hogy már most menjek
845 78 | olyan eleven, hogy amikor azt mondtam neki: „Czokcses
846 78 | neki: „Czokcses Gyuró?” azt feleli rá, hogy: „Dobre
847 78 | nagyon is reggeli pongyolában azt mondja magáról, hogy ő alszik.
848 78 | Nevezetesnek találtam azután azt a képet, melyiknek az a
849 78 | ugyan áll az, hogy másutt is azt híják tónak, amiben víz
850 78 | akkor mégis inkább nézem azt a magyar menyecskét ott
851 78 | den König zum Moraste.” Azt ugyan ők nem akarták cselekedni.~
852 79 | csak egy harmadrészt ígért. Azt mondják, hogy a költemény
853 79 | egy vándorló legénnyel, azt megette (tudniillik a vándorló
854 79 | tallér, a polgármesterség azt indítványozta, hogy a differenciát
855 79 | becsületes derék ember, valahol azt olvasván, hogy valakinek
856 79 | lelkiismeretét megvásárolták, miután azt hiszi, hogy még neki is
857 79 | lelkiismerete, bátorkodik azt alázatosan áruba bocsátani,
858 80 | a különbség.~A tábornok azt izente vissza, hogy ez nem
859 80 | megértve a vigasztalást, azt mondta rá, hogy miután a
860 80 | excellenciád hadserege számára, azt kívántuk átajánlani.~A bán
861 80 | városába; ez-s-ez tábornok úr azt a galibát csinálta, hogy
862 80 | akará tőlünk magának vitetni azt a szénát, amit mi ide szántunk.
863 80 | egyszer azért kuporgattuk azt, hogy ide adjuk.~– Ne féljenek
864 81 | nevéért megintették, hogy azt Ignácznak kell mondani,
865 81 | volna egy filozófról, hogy azt, amit már kigondolt, el
866 83 | a–b–ab”-ot tanítják; s azt bizonyára meg fogják nekem
867 83 | mindennap új divatba, ahogy azt nagyobb honleányaink szokták,
868 83 | aranyos köténybe, ahogy már azt a nagy honleányok unni kezdik.~
869 83 | bábhitveseknek mézeskalácsot, azt megfőzte harmincháromféle
870 83 | s amit azok meghagytak, azt ők ketten megették.~Ezek
871 83 | gyermekek úgy megtudják azt a nagy emberek szeméből:
872 83 | hát mért nem?~– Hát mikor azt kérdeztem tőle, hát te Ottó,
873 83 | fogsz lenni, ha megnősz? Hát azt felelte nekem, hogy Rájksrat.
874 84 | fizetni még nem virtus; azt próbálta más is; hanem aztán
875 84 | szereti a tréfát; X. úrnak azt az izenetet hozták vissza,
876 84 | térdei közt tartva.~Ekkor azt a hírt hozták ki neki, hogy
877 84 | pietással –, őxcellenciája azt parancsolta nekem, hogy
878 84 | nem felelt egyebet, mint azt hogy: „Excellenciád, tekintse
879 84 | állapotomat.~– De hát akármit, azt; de valami adót csak fizessen
880 85 | bácsi megitta melegen, s azt mondta rá: „Merci Chári,
881 86 | szarvát, amiről a köznép azt hiszi, hogy az bajusz; pedig
882 87 | nyelven beszélek, hanem azt nem érti senki.~– Isznak-e
883 87 | ezt egy poéta kérdezte.~– Azt nem, hanem kumiszt. Ezt
884 87 | támad. Most azután tessék azt a jázmin- és jácintillatot
885 87 | lándzsával: amelyik a másiktól azt kérdené, mi baj, elárulná
886 88 | maga szemetjén.” Fogják azt is mondani, hogy íme, ez
887 88 | színésznőre, hogy „Lássuk már azt a medvét, ifjasszony”; nem
888 88 | nem vívok (jó is volna! azt mondanák: „kakasviadal”),
889 88, I | jobbra, egyet balra, ez azt jelenti, hogy most az inasát
890 88, I | felemeli a bal lábát: ezzel azt kérdezte, hogy hol van a
891 88, I | nyújtja a lábát, amivel azt mondja, hogy nem adnak addig
892 88, I | inas erre eltávozik, ami azt jelenti, hogy nincs rá több
893 88, I | megsajnáltam szegényeket, most is azt a ruhát viselik, amit kisleány
894 88, I | a sarkán, amivel nyilván azt akarta mondani: hogy közel
895 88, I | elhallgattatni, utoljára azt mondtam neki, hogy ha sokat
896 88, II | hogy ez a legény a kertész; azt kérdezte tőle, hogy kel-e
897 88, II | Hogy mi történt azután? Azt nem tudom, mert a függönyt
898 88, II | minden színre-szóra, mert azt azután többé odaragasztani
899 88, II | egyszer meghalt a színpadon, azt a közönségnek ne legyen
900 88, III | mikor megszólalnak, az ember azt gondolja, a mennyországból
901 88, III | gyönyörű benne a festés: én azt gondoltam, a színfalakat
902 88, III | műsorozatban. A közönség azt mondaná: az igazgató rászedte:
903 88, IV | egyszer megint el fogja azt özönleni valami mással (
904 88, IV | is csudálatosnak találtam azt a furcsa találmányt, hogy
905 88, IV | Vasárnapi Ujság” olvasói erre azt mondják, hogy nem értik,
906 88, V | haragudni. Különösen pedig azt ne higgye ön el neki, hogy
907 88, V | becsületes öregúr sem, aki azt állítja, hogy ő Párizsban
908 88, V | az arcképemet. Elveszem azt a leányt én. Az ifjú színész
909 88, V | barátja, a vén színész ekkor azt tanácsolja neki, hogy ha
910 88, V | egész megnyugodva.~Magam is azt hiszem.~
911 88, VI | Szigligetitől)~Miután tőlem már azt várja a közönség, hogy mindig
912 88, VI | év előtt, midőn a költő azt megírta, ő lebegett szemei
913 88, VI | érzi a lelkesülést, mellyel azt adni tudná; a szenvedélyes
914 88, VI | és kedve volna felvenni azt a bíbor palástot, és azzal
915 88, VI | szolga, a roskatag test, azt mondja neki: „Ne nézz oda
916 88, VII | az lakjék nála.~(Az öcsém azt kérdezte tőlem, hogy nincsenek-e
917 88, VII | le többet; hanem tudd meg azt, hogy ha te találnál ilyen
918 88, VII | odadobja a szép csapodárnak, s azt mondja a társaság előtt,
919 88, VII | a színházba az öcsémet.~Azt én nem követelem az igazgatóságtól,
920 88, VII | táplálék felel meg, de legalább azt tétesse ki hasonló eseteknél
921 88, VIII | rémülve, hogy ijedtemben azt sem tudom: kettőnk közül
922 88, VIII | fizetett neki, de Kallós uram azt mondta, hogy nincs nála
923 88, VIII | a két hazának, mindenik azt mondta volna Kallós uramnak,
924 88, VIII | magához tér, de a mesterről azt hiszik, hogy megholt, ki
925 88, VIII | s igen örülök neki; de azt a kísértethistóriát ki nem
926 88, VIII | inas erre az ötletre jött, azt megengedem neki, szegény
927 88, VIII | nagyságos úr is jónak találja, azt is menthetem; nagyságos
928 88, VIII | ez együgyű indítványára, azt nem bocsáthatom meg neki.
929 88, VIII | hogy megijedne Sas uramtól, azt mondaná neki: „Nini, hát
930 88, IX | értem utófájdalmak alatt azt a hangulatot, ami utána
931 88, IX | szavakat keresni. Íróink azt mondják, hogy ha így játszanák
932 88, IX | tetszenének; színészeink azt mondják, hogy ha ilyen darabokat
933 88, IX | úgy azokban; a közönség azt mondja, hogy ha ilyen drámai
934 88, IX | mindenki Kakas Mártonnak azt a dicsőséget, hogy az ő
935 88, IX | Vasárnapi Ujság”-ában mondja ki azt, ami igazán meggyőződése,
936 88, IX | meggyőződése, nem kérdezve azt, hogy kinek hízelkedjék,
937 88, IX | különösen Ristoriban elérte azt a tökéletességet, mely számára
938 88, IX | szavalását, megpróbálja azt az olasz hanglejtést, melynél
939 88, IX | amink van, s tökéletesítsük azt, ha tudjuk. Ha nem tudjuk,
940 88, X | de ők nem.” Magamra nézve azt gondoltam ki, hogy majd
941 88, XI | ha kijön a forgalomból, azt mondja rá, „régi pénz”,
942 88, XI | kijöttek a napfényre melegedni. Azt persze rosszul tették, februáriusban
943 88, XI | legközelebbi föllépése nem azt tanúsítja, hogy ő már most
944 88, XI | most végének indul, hanem azt, hogy egészsége helyreáll,
945 88, XI | anekdotát mondani (többen azt tanácsolták, hogy az elgyengült
946 88, XI | őt magához, s nagylelkűen azt mondá neki: „No, Mungó,
947 88, XII | keveset tapsoltak önnek.” „Azt bölcsen tették.” „Lám, pedig
948 88, XII | mázolt ijesztőket csinálnak; azt a furcsa szendeséget, apprehendáló
949 88, XIII | eldefilíroznak mellettem, azt kérdék egymástól Király
950 88, XIII | Tumhájt!” S kérem, nekem azt ott kellett hallgatnom inkognitó,
951 89, I | összedűlt palotasorok alakjában, azt egy északi szél verte ki
952 89, II | tekintetet az ifjú hajadonra, ki azt elmulasztá; halkan mormogva: „
953 89, III | III. A BÉCSI BÖRZÉN~Azt mondják, hogy most nagyon
954 89, III | csöndes a bécsi börze. No, ha azt csendnek nevezik itten,
955 89, III | csendnek nevezik itten, akkor azt szeretném tudni, hogy milyen
956 89, III | tolvajt fogtak volna el, s azt a nép ki akarná szabadítani;
957 89, III | színről színre és közelből azt a szentek szentjét, amelybe
958 89, III | fúrva utat a tömegen át. Azt hinnők, meg van sértve a
959 89, III | tartva, odajön hozzám, s azt kérdi tőlem: „Hogy a Kredit?”
960 89, IV | mű lehet; de nem kíséri azt egyetlen „helyes” vagy „
961 89, V | megelőző napon a börzén azt kérdeztem az ottani habituéktől,
962 89, V | 75 krban. Árulja pedig ő azt a lapot 18 forintért. És
963 89, V | kellene fizetnie; hanem azt a 12 forintnyi profitot
964 89, VI | magának a német világvárosról. Azt elébb meg kell lakni. Utazásomnak
965 89, VI | asztalára a „Pumpernikkelt”, azt a fekete korpakenyeret,
966 89, VI | vajjal, mikor egyedül van; azt viszi magával, ha a zöldbe
967 89, VI | vendéget fogad el, midőn azt már jól tartotta osztrigával,
968 89, VI | el a pazar bankett végén azt a kedvenc nemzeti eledelt.~
969 89, VI | van egy farekesze, mely azt a lépcsőtől elzárja. E farekeszeken
970 89, VII | hogy el sem hagyta mondanom azt a szépen kicifrázott beköszöntőt,
971 89, VII | megtámadja. Miért tenné azt Oroszország? Területe Japántól
972 89, VII | volt ránézve. Galíciából azt a részt foglalhatná el,
973 89, VII | Oroszországban; ott hallottam azt a példabeszédet, hogy (itt
974 89, VII | Isten!”, míg egy végre azt mondá: „Három Isten!” A
975 89, VII | kérdezé: mit tesz az? Ez azt felelte (nem sokat tudott
976 89, VII | sétabotnak elég volna, s mikor azt mondta, hogy Ausztria tartományaira
977 89, IX | bérlőközönségük sürgeti azt: ha nagyon sürgeti, egy-egy
978 89, IX | egy-egy könyvtár megveszi azt ötven példányban is. De
979 89, IX | foglalunk el a külföldön, azt hadvezér el nem veszi, diplomata
980 89, X | értékes könyvtárak díszítik azt; női gondosság, családi
981 89, XI | fel van érdemrendezve, s azt tudni, hogy ez érdemrendek
982 89, XIII | ki utamon kalauzolni s azt előkészíteni szíves volt;
983 89, XIII | egy oltárképet, melyről azt mondják, hogy Murillo festménye.
984 89, XIII | ónémet divat is volt; de azt már elhagyták. Ritka nagy
985 89, XIII | arca oly jellemzetes, hogy azt lehetetlen volt közönséges
986 89, XIII | Uram! Eresztesse már meg azt az ugrókutat, mert én odább
987 89, XIII | árát!” Sehogy sem akarta azt elhinni, hogy azt nem lehet
988 89, XIII | akarta azt elhinni, hogy azt nem lehet akarattal előidézni,