Rész,  Fejezet

 1    1       |              Kincs lett ránk nézve, amit eddig lábbal tapostunk. A veszély
 2    2,  I   |           jelenték a kormánynak, hogy az eddig oly győzhetlen sereg Segesvár
 3    2,  IV  |                velem csatlakozni, és még eddig egyetlenegy dandár sem jutott
 4    5       |              hozta be Egyiptomból azt az eddig ismeretlen szerény kis virágot,
 5   11       |              Megtudtunk egyet, ami felől eddig talán kétségben voltunk.
 6   14       |            kisugárzása. Finom ajkait még eddig csak mosolyogni láttuk. –
 7   19       |            melynek minden krónikája ~Még eddig csak ilyen hentesek táblája,~
 8   21,  IX  |               ama verstől „elmondom, mit eddig rejtve tartogattam”, egész
 9   22       |                   Ez is lehullt a sírba.~Eddig is kedvence volt Gyuri a
10   22       |                  mellőzött rokon, akiről eddig senki sem beszélt. Most
11   28       |                  a negyvenet meghaladta. Eddig az ideig a kalligráfia mestere
12   31       |                 meg nekem, Istenem, hogy eddig nem láttalak!”~Vége volt
13   38       |                  az, hogy emberek, kiket eddig tiszteltünk, kikkel naponkint
14   40       |           különben az is lehet, hogy még eddig egy szem gyümölcsöm sem
15   48,  II  |             legyünk jobbak, mint voltunk eddig. Szeressük az Istent, embertársainkat,
16   54       |       irodalomnak, mint nem magasztaltak eddig senkit azért, hogy buzgó
17   61       |               még a nagy ijedségből. Aki eddig azt sem tudta, három krajcár
18   61       |            vicispánt keresett vőnek; aki eddig írnok volt, most maga keresett
19   70,  13  |               kapuja?”~mely latin versek eddig is köztetszésben részesülvén,
20   73       |               amerre akart, meghordozott eddig soha nem ismert tájakon,
21   86       |                ember és újságíró, de még eddig egy sem referált róla.~Ez
22   88,  VII |                Bornyú; hát nem vetted ki eddig a beszédből? Azért, mert
23   88,  IX  |             haladjanak a pályán, melynek eddig is jól látták elejét, végét;
24   88,  XII |                előttem, hogy amint írtak eddig Kovácsné kedveért szerepeket,
25   89,  VIII| felvilágosítással, s ezt mulasztottuk el eddig, amihez pedig nem kellett
26   89,  VIII|        tanújelével halmoztak el, hogy ez eddig előttem „ismeretlen” élvezet
27   89,  XIII|                   hogy alig találtam még eddig olyan helyre, ahol a költői