Rész,  Fejezet

 1   11       |       egészségemet, mit előre is tudtam, de mégis nagy nyereségnek
 2   18       |        író kollégámhoz intézett, tudtam meg, hogy óhajtaná ezt a
 3   18       |      fénytelen. Én csak az arcát tudtam meglátni. Ilyennek festené
 4   22       |         aki előtt olyan folyvást tudtam olvasni a zsoltárból.~Oh,
 5   22       | borzalmas eszméken azután úgy el tudtam gondolkozni, órákig elüldögéltem
 6   22       |      véneken.~Ennek akkor nem is tudtam, nem is kerestem az okát.
 7   28       |          mindenütt érvényesíteni tudtam abban az irányban, hogy
 8   31       |          kiadóimnak, amikből nem tudtam hogyan szabadulni; ez volt
 9   34       |          lelkiismeret, hogy mint tudtam ily keményszívű lenni! Lehúzni
10   52       |         gyógyíttatni. Sokáig nem tudtam semmiképpen kiszabadulni;
11   55       |       tesz az a „vámpír”. Én már tudtam egyszer, de elfelejtettem.~
12   58,  II  |   egyszerre odalett minden erőm. Tudtam, hogy amint egyszer lefekszem,
13   59       |      sokszorozva? A világért sem tudtam kihozni. Annyit bizonyosan
14   59       |      súgjon. Most még kevesebbet tudtam, mint azelőtt.~Nézem a többi
15   59       |          amelyiket még sehol sem tudtam másutt felváltatni.~– No,
16   62       |      embert – a keresztnevét nem tudtam meg, pedig szívesen kötnék
17   66       |         igaz történet. Akkor nem tudtam még, hogy véghagyománya
18   77       | körülfogtak, megexamináltak; nem tudtam semmit: „No, drága úr, most
19   78       |  zellerlevél rajta, de tavat nem tudtam rajta sehol felfedezni,
20   88,  III |     legerősebb. Ez nagyszerű. Én tudtam, hogy engemet nem bántanak,
21   89,  VII |     oroszul mondta a herceg, nem tudtam megtartani, aztán meg mondta
22   89,  VIII|         volna elkábítani, ha nem tudtam volna, hogy ebből az oroszlánrészt
23   89,  XI  |          képviselői jegy mellett tudtam egy zugba bejutni. A hallgatóság