Rész,  Fejezet

 1    2,  VII|          együtésű léptek moraján csendesen elalszom; majd mikor aztán
 2    4      |          áll; s hogy azután szép csendesen és lelkesülten hazaoszlott
 3    8      |        és haladjatok el mellette csendesen. Ő nem ismer senkit; nem
 4   22      |   bevégezte iskoláit, s pihennek csendesen, otthon, édes anyjuknál,
 5   22      |      mellén, és szemeit lehunyva csendesen, ahogy halottak szokták;
 6   22      |        sokan sírnak egyszerre, s csendesen, mint valami álom, vonult
 7   22      |        elsorvadt, s egy év alatt csendesen elhalt.~Mint a villámcsapás
 8   25      |      cakumpakk”, egy melléktűzőn csendesen sistergett a bakagombóchoz
 9   44      |       árnyékában.~És most azután csendesen, óvatosan előre a bokrok
10   46      |       fehér asszony, s elkezdett csendesen haladni. A tiszt bátor férfi
11   47      |          az idegen gróf nézte el csendesen, s nem ajánlkozott vele
12   47      | Franciaország mostani uralkodója csendesen és figyelmesen nézte a magyar
13   55      |        otthagyta őket.~Azok szép csendesen tovamentek: nem mertek zúgolódni,
14   59      |        el sem akarják mondani?~– Csendesen, uram – súgá ő fülembe –,
15   62      |          be nekik, amitől Aradig csendesen maradjanak. Így sikerült
16   86      |        és szokás szerint fekete. Csendesen mozgatja két tapogató szarvát,
17   86      |          megint úgy tesz, mintha csendesen nyugalomba helyezné ollóját,
18   89,  III|      belül kevesen járnak-kelnek csendesen; a két oldalán tömörül a
19   89,  III|      hosszú asztalra felültek, s csendesen lógázzák a lábaikat, a középső
20   89,  IV |      beszédnek, az elnök jelenti csendesen, hogy harminc tag „cloture”-
21   89,  IV |        egyszer megkísértik a már csendesen elmondottakat még csendesebben
22   89,  XI | végigvárja az ülést, s épp olyan csendesen ülnek helyeiken a képviseők.