Rész,  Fejezet

 1    2,  I   |                 unszolták, míg hallgatott rájuk, és visszafordult.~A város
 2    2,  III | podgyászszekereket, amennyi gyalog honvéd rájuk fért, azokat annyival megrakta,
 3    2,  V   |                  tépett fel a földből. Én rájuk kiálték, hogy csatlakozzanak
 4    2,  X   |               világhatalom keze súlyosult rájuk, s ők kevesen voltak”.~Csak
 5    5       |              állású főurak vesztegették a rájuk bízott közpénztárakat alkímiai
 6    9       |                  tovább is, de Wesselényi rájuk parancsolt, hogy még beljebb
 7   17       |               megnőttek, gyönyörűség volt rájuk nézni; akkor egy szép napon
 8   21,  IV  |             álarcozni, hogy minden bolond rájuk ismerjen: ezek és ilyenek
 9   38       |                   aki valami szíve titkát rájuk bízta. Aztán mit is akart
10   45       |              valamennyit, és áldását adta rájuk; s könnyező szemmel nézett
11   48,  II  |                   és virulás, s ha a szél rájuk fútt, menten elhervadnak.~
12   53,  II  |                   azután deszkákat rakott rájuk, s erre az úszó tutajra
13   53,  V   |               szól, rossz kimenetele lesz rájuk nézve. Védje meg az Öthalom
14   53,  VIII|               lehetett nyugton ebédelni a rájuk tóduló sápistáktól.~Azzal
15   54       |                   megénekli a hős urakat, rájuk fog minden megtörténhető
16   60       |                tűzzel-vassal védelmezését rájuk erőltesse. De végre is a
17   72,  I   |                   a fazékba, s vizet tölt rájuk, erre felvidulnak a rákok: „
18   75       |           alakjában fogalmaztattak, hátul rájuk lévén írva: N. N. úrnak,
19   78       |                 unalmas teremtés, hogy ha rájuk gondolok, az ásítás fog
20   84       |              lovak el nem vitetése felől, rájuk zárta az akolajtót, zsebébe
21   89,  VII |                 európai politikát, mintha rájuk volna bízva, csupa egymás