Rész,  Fejezet

 1    2,  V   |        is, és mondaná: „Látod, neked ez jobban fáj, aki nézed,
 2   15       |   uralkodó felé fordulva: „Üdv neked!”, arra rögtön, mintegy
 3   21,  XI  |      szólna hozzám, ~»Fiam, én neked megengedem,~Hogy úgy halj
 4   32       |     Aszályi uramnak, mert csak neked urad az, és senkinek másnak.”
 5   42       |     ostobaságokat én írom alá: neked semmi bajod vele.~– De én
 6   54       |     átok, hogy „Adjon az Isten neked rossz szomszédot”.~– Mi
 7   55       |      érzékenyül.~– Tanaszi: én neked adom ezt a csizmát sarkantyústól;
 8   55       |      úgy, hogy „Naszi”; látod, neked olyan csúf hosszú neved
 9   55       |       forog; elég lenne, ha én neked azt mondanám: „Naszi”.~–
10   55       | országra szól.~– De honnan jön neked afféle az eszedbe? Tudós
11   55       |     kérlek; ha felveszed, mind neked adom a narancsot, ami benne
12   70,  3   | megtanulsz babot aratni, és az neked sokkal jobb lesz.”~„Halhatatlanná
13   70,  12  |       többiek folyton-folyvást neked udvarolnak, te sokarcú szépség,
14   72,  I   |        sajtodat, én megengedem neked, hogy a társaságomban ebédelj.”
15   72,  II  |    eszmét, amit most el akarok neked mondani.~Vajon nem lehetne-e
16   77       |     annyira csúffá tetted, jaj neked és jaj mindazoknak, akik
17   77       |        de ha rád ismernek, jaj neked! Alig megyek a szomszédba,
18   85       |     Majd én sokat teketóriázok neked, aki olyan szépen kérsz
19   85       |     kérsz és köszönsz! Jó lesz neked a mosogatódézsából.”~Vitt
20   88,  VIII|    ütök. Tehát – jaj nekem is, neked is!~Elmondom az egész történetet,
21   88,  X   |     Márton, nincsen menekülés: neked is el kell mondanod, hogy