Rész,  Fejezet

 1    4       |         Oh asszonyok! asszonyok!” Furcsa az, hogy ez még most is
 2    7       |         de fátuma volt, hogy igen furcsa ötletekkel tudta mindig
 3   21,  I   |          odább a közlegénységnél. Furcsa katona is lehetett a jámbor:
 4   21,  III |           valaki olvasná azokat a furcsa verseket és novellákat,
 5   21,  IV  |           a természet – bohóckodó furcsa pofák, kik szerettek magukból
 6   21,  VII |       hogy ahol lehetett, egy-egy furcsa sajtóhibát csúsztatott be
 7   22       |         elmosolyogta magát rajta. Furcsa egy név. Én szégyenlettem
 8   28       |           és táncolni? Az volna a furcsa!~Csupán egy tudományos pálya
 9   28       | negyvenesztendős iskolatárs, az ő furcsa tagbaszakadt alakjával,
10   29       |          se bánd, ha kiírom ezt a furcsa tréfát, uti figura docet.~
11   32       |  bátyámnak hívja egymást. Eleinte furcsa, hanem aztán megszokja az
12   42       |       tintatartóm tetején egy kis furcsa figurát látok ülni, aki
13   42       |         az a Kakas Márton! Ej, de furcsa újság az az „Üstökös”!~–
14   53,  IV  |           csinált kirándulásokat. Furcsa kis gépe miatt elnevezte
15   79       |  Jellemvonások a régi időkből. I. Furcsa emberek lehettek azok a
16   79       |         nem lehet kiállani. – II. Furcsa emberek voltak azok a mi
17   88,  I   |      kedvesét. (Mellékesen mondva furcsa ország lehet az, ahol a
18   88,  IV  |      csudálatosnak találtam azt a furcsa találmányt, hogy ugyanazon
19   88,  XII |       ijesztőket csinálnak; azt a furcsa szendeséget, apprehendáló
20   88,  XIII|      Önkénytelen eszembe jut az a furcsa anekdota, miszerint bécsi
21   89,  V   |      válasz –, hanem azoknak igen furcsa nevük van itten.” (Nem mondhatom