Rész,  Fejezet

 1    2,  IV  |      hozzá többet.~Szemere tehát méltán és egész ártatlan semmit
 2    5       |          s kérdezzük meg, hogy e méltán kivívott, e hősi módon megérdemelt,
 3    6       |          1867-diki március 15-én méltán emelhetjük áhítattal arcainkat
 4   21,  VI  | Gáspárnak. Aki Petőfit szerette, méltán megsüvegelheti őt, mert
 5   31       |  emberiséget, mert a beteg ember méltán úgy tekinthet minden nem
 6   32       |      értenek az uralkodáshoz!~És méltán. Ez az egyedüli nemesség,
 7   35       |       azt sötétben is.~E mai est méltán epochát képez színházunk
 8   48,  IV  |   előttünk minden hadvezérnél, s méltán megérdemli, hogy például
 9   49       |      őseivel, dicsekedhetik most méltán a fiaival.~Pedig bizony
10   54       |         derék birtokos úr, akire méltán elmondhatja az utókor: „
11   55       |        hallotta e megjegyzést, s méltán félt, hogy ha a szó igazi
12   66       |  elfoglal.~Ezeket előrebocsátva, méltán mondhatom, hogy Pest megye
13   70,  1   |     historikust a költővel, hogy méltán nevezhetjük őt a „jövő históriai
14   70,  2   |     arcképe hívebb.~És valóban ő méltán tarthatja fel ily büszkén
15   70,  3   |         be irodalmunknak, akiről méltán el lehet mondanunk, hogy
16   70,  9   |        szerez belőle magának.~És méltán tartatik az ily magas becsben.~
17   81       |         az elbukástól, miszerint méltán követelték, hogy e fontos
18   88,  IX  |         mely számára a világhírt méltán biztosítja.~Meg kell ismernünk,
19   88,  X   |    kritika tetszését megnyeré, s méltán megérdemlé a koszorút, mely
20   89,  XIII|     amivel őt minden igaz magyar méltán környezi.~Délután tovább