Rész,  Fejezet

 1    1      |            nem szeretett, kiragad a halál torkából, s a muszka táboron
 2    2,  VI |            a halállal. Még ekkor a „halál” neve alatt mindenki a csatát
 3    3      |      Istentől adott vigasztalásunk, halál fölötti győzelmünk, hadd
 4    8      |        leheletében már benne volt a halál. Kérdezém tőle: Hogy van?
 5    8      |            Isten halvány angyala, a halál; és monda néki: pihenj meg.
 6   21,  IX |  legigazabbak.~Emlékezem rá, hogy e halál után két esztendővel, midőn
 7   21,  XI |           ember el-elborzad bele.~A halál sejtelme, a halál előérzete
 8   21,  XI |           bele.~A halál sejtelme, a halál előérzete mindenütt.~Szüntelen
 9   22      |         után.~Oh, rút, nagyon rút a halál; nem azoknak, kik már ott
10   22      |             meg skárlát himlőben; a halál mind a fiatalokat válogatta.~
11   22      |            történt. Hosszú betegnek halál a vége. A gyermek elszáradt,
12   27      |             melynek lövése bizonyos halál; nem kísérve mástól, mint
13   38      | utcaszegletekre: „mort au voleur!” (halál fejére, aki lop!) Ezt a
14   42      |        ezerre is, akiket mindenféle halál nemével megöldösök, s az
15   43      |             mindig volt bátorsága a halál kaszáját csorbára verni
16   48,  II |         kiivott pohár fenekén ült a halál!~És másnap, akik a vigalom
17   48,  III|   békességben addig, amíg a jóltevő halál megnyitja szemei előtt az
18   48,  IV |           volt.~A táj, melyből csak halál származott a vidékre, most
19   62      |             Új-Szeged felé. Hanem a halál gyorsabb paripán lovagol!
20   67      |        Megnyugodva halt meg.~Ez nem halál: ez megdicsőülés.~Ez nem