Rész,  Fejezet

 1    4      |       ez hiányzott!~Az embernek kedve támadt az egész publikumot
 2    8      |       sorsa…~Néhány év előtt jó kedve lehetett a magyar olvasóközönségnek.
 3   21,  I  |  szomorú legénynek hallatlan jó kedve támadt, dalolt, ugrálta
 4   22      |     pedig egyáltalában nem volt kedve szerint.~– Te is olyan vagy,
 5   31      |     ablakon keresztül?~Hogy van kedve valakinek egy fát ültetni,
 6   31      | ellopják a gyümölcsét? Hogy van kedve valakinek házasodni, mikor
 7   31      |      dolog ez a himnusz, akinek kedve van hozzá… No, csak rajta.
 8   42      |      vagyok; akinek abban telik kedve, ha más embert ijesztgethet,
 9   47      |  megmérkőzni.~Egyszer Rékásinak kedve kerekedett belekötni a szörnyen
10   47      |  hallgató idegenbe:~– Nem volna kedve megkísérteni vagy három
11   51      |    aztán a nem neki való időben kedve támadt olyan helyet keresni,
12   55      |         Rablás az, ha valakinek kedve jön velem utazni? Én nem
13   55      |     egyáltalában nem volt semmi kedve.~Egyszer mégis közmeglepetésre
14   59      |        alatt összeírta, volna-e kedve kinyomtatni?~Az ember nagyon
15   77      |       az Augsburgert, nagyon jó kedve volt. „Hát e kicsoda?”,
16   78      |     szinte elmegy az embernek a kedve az utazástól, ha sokáig
17   88,  VI |    megrázzák szívét, lelkét, és kedve volna felvenni azt a bíbor
18   88,  XI |       még játszhatnék, de nincs kedve a Szentpéterit fogadó lamentációk
19   88,  XII|        ifjú színésznek nem volt kedve tovább vacsorálni; otthagyta